Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-09 / 57. szám
L oldal 1971. március 9, kedd A borpalackozástól Százhúszezer dolgozó a knkorlcapebcfyig képviseletében A% együttműködés útjait keresik A Szikrai Állami Gazdaság 7,7 millió forint nyereséggel zárta az elmúlt esztendőt. A mostoha időjárás ellenére elért jó eredmény annak is köszönhető, hogy a vezetőség bátran kezdeményez, a társgazdaságokkal sokféle együttműködést alakított ki, törekedve a gazdaságos |termelés- re. Magyar Ferenc, igazgatóval arról beszélgettünk, milyen indítékok alapján születtek a megállapodások. — Arra törekszünk, hogy az együttműködés a termelés fő ágazatait segítse. Nálunk ez a kertészet; a szőlő- és gyümölcstermesztés. Eddigi tapasztalataink bizonyítják, hogy a kooperációk kedvezően befolyásolták a termelési, illetve a vállalati eredményeket. Jobb piacot találtunk áruinknak, könnyebbé vált az értékesítés. Szőlő a társgazdaságoktól A Városföldi Állami Gazdasággal megállapodást kötöttek a szőlőfeldolgozásra, bortárolásra és kezelésre. Tavaly csaknem tízezer mázsa szőlőt vettek át a társgazdaságtól. Szerződéses alapon hasonló együttműködés alakult ki a Szikrai Állami Gazdaság és a tiszakécskei Üj Élet, a Tiszagyöngye, valamint a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezet között. A tavalyi szüretkor csaknem 5 ezer mázsa szőlőt vettek át I és dolgoztak fel az említett üzemekből. — A gazdálkodást elsősorban a kertészeti termesztés ágazataiban tudjuk .fejleszteni. A gyümölcstermesztésben új fajták elszaporítására törekszünk. Törzsgyümölcsösöket létesítettünk. A szőlő- művelésben a növényvédelem korszerűsítését tartjuk szem előtt, de elsősorban mégis a feldolgozásban és a borászatban lépünk előre. A társgazdaságokkal is főként ezekben a témákban működünk együtt. A kecskeméti Vörös Csillag és a nyárlőrinci Aranykalász Termelőszövetkezettel olyan kooperáció alakul ki, melynek alapján a gazdaság az említett üzemek szőlőjét megműveli, termését feldolgozza. A lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetnek pedig palackozza is a borát. Közös gépcsoport Szinte egyedülállónak tekinthető az a megállapodás, amely a Városföldi Állami Gazdasággal történt. Magyar Ferenc igazgató erről a következő információt adja: — Gazdaságunk évente átlag 600 holdon termel kukoricát. A termést átadjuk a Városföldi Állami Gazdaságnak sertéstelepük ellátására. A tengerifajta meghatározása közösen történik. A betakarított termést Városföldre szállítjuk, ott szárítják és tárolják. A vető- és betakarítógépek felújítására, illetve pótlására képzett fejlesztési alapot átadjuk a társgazdaság által kialakítandó gépcsoporthoz. A termeléssel kapcsolatos ösz- szes tevékenységet folyamatosan ez a közös gépcsoport veszi át. Az együttműködés keretében borbási üzemegységünket fokozatosan kukoricatermesztésre állítjuk át. A távlati elképzelések szerint a társgazdaság szőlőtermésének feldolgozása a bor tárolása és a kezelése a mi feladatunk lesz. Bevezetik a mi technológiánkat a termelésnél. Másszóval a kukoricatermesztésben ők segítenek, a szőlőnél pedig mi. A továbbiakban azt is tervezik, hogy a környező termelőszövetkezetek mintegy ezer hold szőlőterületét közös művelésbe vonják. A termelőszövetkezetek már többször kérték a gazdaságot, hogy segítsen a korszerű termelési módszerek alkalmazásában. A szervezés alatt levő gyü- mölcsporító üzem létrehozásában is részt vesz a gazdaság. Ezt az üzemet termelőszövetkezetek és állami gazdaságok közösen építik. — Két évvel ezelőtt alakult a megye állami gazdaságainak egyesülése, a BÁCSAGROT. Tizenhárom üzem fogott össze a borértékesítés megkönnyítése érdekében. Szó van arról, hogy az együttműködést tovább fejlesztjük. Lehetőséget teremtünk termékeink nagyobb mérvű exportálására. Nemcsak a piackutatásban, hanem a műszaki fejlesztésben is jobban együtt kívánunk működni a jövőben. A gazdaság kialakítja a nagyüzemi paradicsomi és hagymatermesztést. E célból kapcsolatot teremtett a Kecskeméti Konzervgyárral. A szemétből érték Több egyéb nagyszabású vállalkozás van kialakulóban. — Megállapodtak a Phy- laxia Oltóanyag és Tápszergyártó Vállalat vezetőségével egy kukoricapehelyelőállító üzem létesítésére. Évente ezer vagon tengerit képes feldolgozni. Az újbögi kerületünkben építenénk és a környező termelőszövetkezetek kukoricatermésének egy részét dolgozná fel. A Helvéciái Állami Gazdasággal közösen hatalmas komposztáló üzem létesítését tervezzük^ amelyhez segítséget várunk a Kecskeméti Városi Tanácstól is. Ez az üzem feldolgozná a nagyváros üzemeinek, háztartásainak melléktermékét: a szemetet. Ezzel értékes talajjavító anyagot kapnánk. A Szikrai Állami Gazdaság sokféle módon keresi az együttműködés lehetőségeit a környező mezőgazdasági nagyüzemekkel. K. S. Épfii az irodaház A kiskunfélegyházi Kiskunság Termelőszövetkezetben megkezdődött a korszerű, minden igényt kielégítő irodaház építése. Az alapozással már elkészültek, s amint az időjárás engedi, gyors ütemben folytatják tovább a munkát. Az L alakú epület egyik szárnyára emeletet is húznak, nyolc irodahelyiség részére. A földszinten lesz a 120 személy befogadására alkalmas kultúrterem, a 100 adagos konyha és a hatvanszemélyes étterem, valamint a korszerű fürdőöltöző. Az új irodaházban otthont kap a termelőszövetkezet KISZ-szervezete, ezért hozzájárul a 2 millió 300 ezer forintos építési költséghez 200 ezer forinttal a KISZ megyei bizottsága is. A közös gazdaság építőbrigádja a tervek szerint még az idén, de legkésőbb a jövő év elején átadja rendeltetésének a reprezentatív épületet. Fémsilók Kalocsán A kecskeméti gabonaipar legnagyobb malma a kalocsai. Tavaly korszerűsítették berendezését, most tíz vagon gabonát tud őrölni naponta. Az idén a tárolótér növelésére 300 vagonos fémsilót építtettek a Kecskeméti Gépjavító Vállalattal. A teljesen gépi erővel történő tárolással egyidőben a hamarosan elkészülő berendezés a gabona tisztítását is elvégzi. Befe?e*«tlí«*k a szak- szervezeti alapszervezetekben a választások és a napokban véget értele a különböző szakmák küldöttértekezletei is. E rendezvények társadalmi-politikai súlyára jellemző, hogy a megye mintegy 120 ezer szervezett dolgozójának 85 —90 százaléka vett részt a taggyűléseken, illetve képviselőik a küldöttértekezleteken. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának, a szakmák központi vezetőségeinek megválasztása és a SZOT-kongresszus ugvan még hátra van, érdemes azonban az eddig lezajlott események tapasztalatait mérlegre tenni. A legfigyelemreméltóbb az a tény, hogy a választások igen jó politikai légkörben zajlottak le. A taggyűlések és küldöttértekezletek a gondosan elkészített beszámolók nyomán fórumaivá váltak a X. pártkongresz- szus, a városi, járási és megyei pártértekeztetek határozataiból adódó helyi - üzemi, intézményi — feladatok megvitatásának. Ugyancsak sok szó esett a negyedik ötéves tervben szereplő — valamint az ide; — gazdasági célkitűzések végrehajtásáról. A munkahelyi demokrácia szélesebb körű kibontakozására utal az a tény, hogy a vállalatok, intézmények, hivattok vezetői is sokkal aktívabban — az eseménynek nagyobb jelentőséget tulajdonítva mint korábban — vettek részt a szakszervezeti taggyűléseken. Nem is olyan régen sok helyén előfordult még, hogy az igazgatók nem látták szívesen, ha a szakszervezeti bizottság a dolgozók érdekeit szem előtt tartva beleszólt különböző ügyek intézésébe. Most az esetek többségében magúk a gazdasági vezetők igényelték, hogy olyan tisztségviselőket válasszanak, akik, ha kell bátran, kritikusan lépnek fel, s nyilvánítják véleményüket, mielőtt a dolgozókat érintő kérdésekben döntések születnének. A szakszervezetek tekintélyének növekedése nem utolsósorban azzal magyarázható, hogy a gazdasági vezetés méltó partnereivé váltak a vállalati önállóság megszilárdításában. A dolgozók érdekvédelmét az esetek túlnyomó többségében össze tudták hangolni a termelési célok megvalósításával, v Mindez érezhető volt a taggyűlések és küldöttértekezletek aktivitásában is. A beszámolók feletti vitában a résztvevők 15—20 százaléka szólalt fel, és jó néhány helyen az idő előrehaladottsága miatt nem is kapott mindenki szót. A hozzászólók mélyrehatóan elemezték a szakszervezeti élet minden területét, elmondták véleményüket a tervezés szervezettségérő', vezetők és dolgozók kapcsolatáról. Ugyanakkor javaslatok hangzottak el a munkaverseny, az újítómozgalom fellendítésére, a törzsgárda fokozottabb megbecsülésére. A fehzőbJásokbél kicsendült, hogy a bérügyi lehetőségek jobb Iáhasználásán kívül mennyire igénylik a dolgozók a kedvezőbb munkahelyi légkör megteremtését is. Sokan rámutattak arra, hogy vannak, akik nem csupán azért hagyják ott munkahelyüket, mert a fizetést keveslik hanem mert nem kapják meg azt az erkölcsi megbecsülést, amit megérdemelnek. Természetesen ahhoz, hogy a dolgozók kedvvel vegyenek részt a termelésben — hangoztatták a vita résztvevői — az üzemi élet- és munkakörülmények is fontos szerepet játszanak. A túlzsúfolt, baleset- veszélyes műhelyek, a szociális létesítmények hiánya, illetve elégtelensége is arra készteti a munkásokat, fiogy könnyebb szívvel cseréljenek munkahelyet. Minden taggyűlésen foglalkoztak a nők' és a fiatalok helyzetével. Legtöbben a gyermekintézmények üzemi támogatással való fejlesztését sürgették. Igényként merül fel az is, hogy a termelésbe visszatérő kisgyermekes anyákat segíteni kell, míg ismét megfelelő gyakorlatra tesznek szert — a hároméves távoliét után — a szakmai fogások elsajátításában. Szóba került a szakmai képzés, illetve továbbképzés helyzete is. Fiatalok és olyan szülők, akik gyermeküket ipari pályára szeretnék adni, például kifogásolták, hogy nincs a megyében gépipari és építőipari szakközépiskola. Hasonló gond a közalkalmazottak szakszervezeti taggyűlésein is felvetődött, ahol elmondták, hogy a tanácsakadémia mellett középfokú államigazgatási iskolára is szükség lenne. A választások iránti fokozottabb érdeklődés azonban nemcsak a taggyűléseken megjelentek és a vitában részt vevők nagy számában nyilvánult meg, hanem abban is, hogy a tagság sokkal gondosabban mérlegelte, kiket választanak meg a különböző tisztségekre. Nem egy választást mng kellett ismételni — például a közalkalmazottaknál , az építőknél és a MEDOSZ -nál —, mert egyes jelöltek nem kapták meg a szükséges szavazattöbbséget. Természetesen nem ez volt a jellemző, hiszen a jelölő bizottságok — amelyeket az alapszerveze- tgkben rv '- egy hónappá' korábban megválasztottak — a tagsággal megbeszélték, kiket tartanak legal- kalmasabbaknak a tisztségeikre. Ez pedig azt eredményezte, hogy az esetek többségében a jelölő bizottság javaslata találkozott a tagság — szavazatokkal is megerősített — véleményével. N A szakmák küldöttértekezletein az alapszervezetek képviselői azzal bízták meg az újjáválasztott megyed bizottságukat, hogy valóban operatív segítséget nyújtsanak a szakszervezeti munkában, fordítsanak nagyobb gondot a határozatok megvalósításának ellenőrzésére. Igen fontosnak ítélték meg, hogy javuljon a tájékoztatás a felsőbb szervek részéről, váljék gyakoribbá a kölcsönös információcsere. A szakszervezeti tanácskozások első szakasza ezzel tulajdonképpen lezárult, és a határozatok végrehajtásának időszaka következik. Ugyanakkor a taggyűlések és szakmai tanácskozások gazdag útravalót adtak az SZMT-választáson, és a kongresszusokon részt vevő küldötteik részére. Nagy Ottó 5 a kiskunfélegyházi Petőfi klub lapja Játék, próbálkozás, munka. Ez a folyamat jelzi az ember alkotó, újjáteremtő szándékát. Tudatalatti, majd tudatos igény ez; a folytatásra, a staféta átvételére. Készülődés, felnövés valóságunkhoz: A mese példaképpé nőtt hőséta forradalmár alakja, a gyermekvers szelíd lágyságát a társadalmi tudatot formáló költemény jellemalakító katarzisa váltja fel. Ha az ifjúság fórumot teremt magának, mindig a folytatást, a tovább- qselekvés igényét köszöntjük. A Zörej, a Petőfi Klub lapja, tizenegy slencile- zett, kapcsológéppel összefűzött oldal. Szerkesztik a Petőfi Sándor Gimnázium pinceklubjában. Főszerkesztő Csányi Katalin tanuló, a szerkesztő bizottság tagjai: Fricska Anna, Somlai Ferenc, Ábel István, Hor.váth Imre és Do- bák István tanuló. Felelős kiadó: Fejes Mária tanárnő, készült a BIK sokszorosító gépén 300 példányban. A neveket, beosztásokat, cikkeket olvasva, jó érzés tölt el; a felismerhető komolyság, felelősség, a felnőtté készülődés nagyszerű érzése. Lehet, hogy évek múlva ők írnak ezeken a hasábokon munkáról, becsületről, elkötelezettségről. A lap vezércikke kérdéseket, tesz fel: „Mit tettél azért a közösségért, ami négy évig jelenti számodra a szőkébb környezetet, ami a valahova tartozás biztonságos érzését nyújtja? Észrevetted-e, hogy körülötted hozzád hasonló emberek élnek, örülnek, bánkódnak, segítséget várnak, rossz irányba sodródnak. vagy begubóztál?” — írja Ábel István. Tudósításokat olvashatunk az iskola sport-, szakköri, kulturális és KISZ-éMéről. Vito*-1' érdekese1' hangvételük fiatalosan őszinte.
