Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-16 / 63. szám
1971. március 16, kedd 7. oldal Előadások, tanfolyamok a kecskeméti járásban A téma: a X. kongresszus Filmek és közönségük A Moziíisemi Vállalat művészfilmsorozatáról Ha együtt, egy célért, miért külön? A kiskunhalasi ifjúsági könyvtár helyzete Hónapokkal ezelőtt aggasztó hír jutott el hozzám;... a kiskunhalasi ifjúsági könyvtár elhelyezése olyan rossz, hogy a könyvállomány egy részét Előzmény és helyzetkép Bácskai Lászlónéval, az ifjúsági könyvtár vezetőjével beszélgetek: — 1958 óta vagyok a könyvtáros. Az ifjúsági részleget 1963 óta vezetem. Azt megelőzően egy tiszteletdíjas kartársnő látta el a feladatot. A rha mór lebontott régi úttörőházban toptunk helyet, majd a Bokányi Dezső utcában. — Milyenek voltak a körülmények? —* Nagyon kevés olvasónk volt. Utcára nyílt az ajtó, beázott a tető, nem lehetett rendesen fűteni. Ilyen körülményéle közt dolgoztunk három vagy négy évig. Onnan jöttünk ide (két éve) az új úttörőházba. Akkor szóban megállapodtunk a ház igazgatójával és két helyiséget toptunk a könyvtár céljaira. A belső szoba a kölcsönző, a külső pedig olvasóterem lenne... — Miért lenne? — Mert a használata közös. — Ez miben áll? — Ha nem vagyunk itt, az úttörőház használja, de amikor itt vagyunk akkor is. Innen nyílik az őrsi szoba bejárata — ez rettenetesen kedvezőtlen számunkra — úgyszólván használkénytelenek a földön tartani. Elhatároztam, hogy Halasra utazom és magnószalagra rögzítem az ügyben érintettek véleményét. hatatlanná teszi az olvasótermet, mert a ki-bejár- kálás zavarja a foglalkozásokat. Van az őrsi szobának másik bejárata is egy leválasztott folyósórészről, de azt zárva tartják. — Miért vannak a könyvek a földön? — A szoba kicsi és magas, ezért korszerűtlen polcokat kellett beállítanunk, pedig a gyerekek így nem érik el a könyveket, a válogatás szinte lehetetlen. — Mindkét intézménynek rendldvül fontos szerepe van az általános iskolai tanulóifjúság nevelésében. A könyvtár az igényeknek megfelelően terjeszkedni szeretne, az úttörőház — o növekvő igények miatt szintén — új termeket nem bocsáthat kizárólag könyvtári használatra. Ön szerint mi lenne a megoldás? Megváltozott az építési terv „Hallgass meg mindeneit, megtudod az igazságot” Az együttműködés a fojtődés alapja — Számtalan esetben kértem a ház igazgatóját, hogy adjon több helyiséget, engedje meg, hogy a közösen használt olvasót polcokkal rakjuk tele, hogy ne kerülj nek a földre a könyvek, de ez elől ő elzárkózik. A járási könyvtár igazgatója is tárgyalt erről vele, de eredménytelenül. „Az úttörőháznak szüksége van minden helyiségre.” Ez volt a válasz. Nekünk megfelelő lenne, ha az olvasóterem és az őrsi szoba közti falat kibontanák. Ehhez sem járulnak hozzá, pedig egy harmincezer lakosú városban szabadpolcos rendszerű ifjúsági könyvtárra lenne szükség. 1970-ben 1653 gyerek — a város általános iskolás tanulóifjúságának kétharmada — iratkozott be a könyvtárba. Kéthetenként rendszeresen érkeznek az új könyvek, de a polcok telve. A régiek a földre kerülnek és nő-nő a könyvhalom. Egy fedél alatt két fejlődő intézmény. Ki engedjen? Nincs megoldás? építkezés elhúzódásával azonban növekedtek a költségek, így a tervezett összegből nem lehetett ezt a részt is megépíteni. Kaposváron is, Székesfehérváron is — és még sorolhatnám — együtt van az ifjúsági könyvtár a felnőttel. Ez lehetőséget ad egyfajta folyamatosságra, aminek számtalan előnye van. programfüzetünkben, a helyiség pedig garantáltan, csak az övék. Mi az, hogy a tiéd, meg a miénk? Mi úgy képzeltük, ha a könyvtár odajön hozzánk, az úttörőházhoz tartozik, a vezetője egyben úttörővezető. A probléma, hogy nem akarják ezt tudomásul venni, pedig így minden kérdés megoldható. Szerintem nem szabadna szétválasztani, hogy ez úttörő, a másik pedig olvasó. Ugyanazokról a gyerekekről van szó ég ugyanazért. Százötezer ember él a! két folyó között nyújtóz-' kodó kecskeméti járásban. Szélesen települt falvak; a tanyavilágban a házak hajl- lótávolságra, két-hárdm kőhajításnyira ... Természetszerű, hogy az új^ág nehezebben jut el az itt lakókhoz, s a rádió- és tv- készülékek száma kevesebb az országos átlagnál. A járási pártbizottság a nehéz körülményeket is figyelembe vette, amikor elkészítette a X. kongresszus feldolgozásának ütemtervét. Jelenleg mintegy 12 000 férfi, nő vesz részt a párt- és tömegszervezetek által szervezett tanfolyamokon. A decemberi nagy tanácskozás anyagát beépítik a különböző oktatási formákba — 3—5 foglalkozás keretében — és ők így ismerkednek meg a bel- és külpolitika, a gazdasági, kulturális élet problémáival, az ideológia kérdéseivel. Ez a 12 000 ember a felnőtt lakosság egynegyede. Az a nézet alakult ki a járási pártbizottságban, hogy a többiek számára is lehetővé kell tenni a legmagasabb pártfórum állásfoglalásainak tanulmányozását. Ügy tervezik, hogy azokat a pártonkívülieket, akik semmilyen szervezett foglalkozáson nem vesznek részt, két-három fenti témával kapcsolatos szabad pártnapra meghívják és így további 3—4000 ember mélyedhet el a X. kongresszus anyagában. A szocialista demokrácia fejlesztése az információk társadalmi méretű terjesztése, politikai tájékozottság nélkül elképzelhetetlen. A hazai és külföldi események és ezek mozgató rugóinak ismerete most, a választási előkészületek időszakában különösen fontos. Az ügy jelentőségét megillető alaposággal és körültekintéssel dolgozta ki a járási pártbizottság az oktatás programját, az előkészületek és a lebonyolítás menetrendjét. Erről győződtem meg, amikor megismerkedtem a kezdeti eredményekkel, a részletes, átgondolt tervekkel és a gyakorlati megvalósításról beszélgettem a propaganda- és művelődési osztály munkatársaival Vezsenyi Istvánnal és Karácsony Andrásisal. Hogyan készülnek fel az előadók? Miként értesítik a tanfolyamok hallgatóit a foglalkozások időpontjáról, helyéről — ilyen és ehhez hasonló kérdéseimre adott válaszaik az alábbiakban foglalhatók össze. Bőséges tapasztalatokat szereztünk az elmúlt években a pártoktatásban. Tudjuk, hogy az előadások hatékonysága, a látogatottság jó részben a szemináriumvezetők adottságaitól, lelkiismeretességétől függ. Nálunk stabil propagandistagárda alakult ki. A száz- nyolcvan aktíva közül 74-en egyetemi, főiskolai, 114-en középiskolai végzettséggel rendelkeznek, 12 propagandista végezte el a politikai főiskolát vagy a „szakosítót” és 60-an fejezték be sikeresen tanulmányaikat az esti egyetemen. A rutin, a tapasztalat persze csak akkor hasznos, ha szüntelenül új, friss ismeretekkel bővül. Á propagandisták előkészítése ezért programunk egyik lényeges része. Négy helyen, Kunszent- miklóson, Kecskeméten, Lakóteleken és Izsákon szerveztünk öt-öt napos tanfolyamot. A X. kongresszus anyagát a központi elveknek megfelelően öt témában tárgyaljuk, elemezzük. Mindegyik tárgykörnek egy-egy felelőse van. Az előadók, vitavezetők: Budai József járási titkár, dr. Bán Ervinné tanácsi főelőadó. Molnár András lakiteleki tanácselnök, Török Sándor és Faragó Gyula, a járási párt- bizottság osztályvezetője. Az előkészítőkön a járási pártbizottság valamennyi tagja, a községi pártszervezetek titkárainak és a propagandistáknak túlnyomó többsége részt vesz. összesen mintegy kétszázan bővítik ezeken a tanfolyamokon tudásukat. Azt javasoltuk, hogy bőségesen használják fel a rendelkezésükre álló szemléltető eszközöket. A grafikonok, ábrák, térképele, képes brosúrák megkönnyítik a leglényegesebb adatok megjegyzését, érzékelését, a társadalmi, gazdasági összefüggések megértését, napjaink fejlődésirányának fölismerését. Kerüljék a bonyolult fogalmazást, a szakkifejezések indokolatlan használatát A közeli hetekben megyénk öt városában szípes propagandaanyagot hord szét a postás. A feladó a Hí egyed Moziüzsmi Vállalat Filmforgalmazási Osztálya. A küldemény isimertetést tartalmaz a „Tájkép csata után’’ című lengyel filmről, és egy mellékelt levél az alkotás helyi bemutatójára hívja meg a címzetteket. A meghívóval együtt egy kérdőív kitöltésére is megkérik az érdeklődőket. Tájékozódni szeretnének a meghívottak által kedvelt filmekről. Csorna Bélával, a Mozi- üzemi Vállalat osztályvezetőjével a felmérés céljáról beszélgettünk. Elmondotta; országosan ugyan már régóta foglalkoznak az úgynevezett második mozihálózat létrehozásával, de a megvalósítás mikéntjét rögzítő végleges elhatározás még nem született. Ez a terv a közönség differenciált kívánságait kielégítő, kifejezetten művészi igénnyel és tartalommal készült filmeket vetítő filmszínházak szervezetét jelentetné. Tekintettel arra, hogy a központi szervek intézkedése még késlekedik, a Báes-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat elhatározta, kísérletet tesz művészfilmekből összeállított sorozatok rendszeres vetítésére. — A Tájkép csata után a neves lengyel filmrendező. Andrzej Wajda igényes Az elmondottakat kapcsolják a helyi körülményekhez és feltétlenül térjenek ki a vonatkozó témával kapcsolatos megyei, járási párt- határozatokra. állásfoglalásokra. Mutassák be a helyi eredményeket, de ne takargassák a meglevő gondokat, visszáságokat. Próbáljanak leendő hallgatóságukkal együtt közösen levonni megfelelő következtetéseket, meghatározni feladatokat. Mindez a pártmunka eredményességét szolgálja és aktivizálja a lakosság nagy részét. H. N. Megyei döntő Vasárnap tartották Kecskeméten a kisipari szövetkezetek X. szavalóversenyének megyei dönőjét, amelyre a járásokból tizenhét versmondó jutott tovább. A zsűri elnöke Gila János, a megyei tanács népművelési csoportjának vezetője volt. Tagjai: dr. Losoncz Mihályné tanárnő és Major Pál színművész. A területi döntőre március 28-án Békéscsabán kerül sor. Erre megyénkből heten jutottak tovább: Bajáról Móré Éva, Harsányi Mária és Piukovics Mária, Kiskunhalasról H. Tóth István, Kecskemétről Gyenes Piroska, Mélykútról Mészáros Lajos, Kiskőrösről Kovács Gertrud. alkotása. Miniket a mozilátogatók ama rétege érdekel, akik az ilyen, és az ehhez hasonló műsorokra váltanak jegyet. Ezért kérdezzük meg őket véleményeikről. Tudná szeretnéník, megtekintik-e és ha igen, milyen rendszerességgel látogatják a rangosabb művek vetítéseit ... Jobban kedvelik-e a régi idők alkotásait, avagy a kortársrendezők művészete iránt érdeklődnek inkább?... Mikor, — kora délután vagy este tudnának inkább időt szakítani, a moziba járásra?... A kérdőíveken hűsz nemrég játszott film címét is feltüntettük azzal a kéréssel, hogy jelöljék meg, amit ismételten szívesen látnának. Az így kapott lista alapján, a rokonszenvesnek bizonyult alkotások stílusjegyeinek összegezéséből is hasznos útmutatást kapunk sorozataink megtervezéséhez. A vetítések szeptemberben indulnak. A filmeket mindenütt a városi igényéit és adottságok figyelembevételével válogatják össze. így helységenként természetszerűen más és más lesz az előadások gyakorisága, a sorozat és a közönség összetétele is. Az osztályvezető kiemelte a közönségszervezés megnövekedett jelentőségét. — Fejlesztenünk kell a propagandát, az igényekhez méretezett tájékoztatást. A sorozatokhoz ezért minden város számára kü-j lön műsorfüzetet állítunk össze. Ezek — az eddigi gyakorlattól eltérően — filmográfiai adatokat, rövid elemzéseket, és a műalkotások értelmezését, illetve megértését megköny- nyftő utalásokat is tartal- : máznák. A vállalat a filmművészet és a közönség kapcsolatának elmélyítésén munkálkodik. Véleményünk szerint megyénkben — ugyanúgy mint másutt is az országban — a fi linked- velők jelentős hányada csak az érdeklődésének és igényének megfelelő témájú és tartalmú előadásokat látogatja szívesen. A legfontosabb tehát a közönség differenciálása és helyes, szakszerű informálása. Hiszen a művészi alkotások kedvelői általában bosszan- ! kodnak egy gyenge kaland- | film vetítése közben, a ‘ „krimipártiak’’ érdeklődését viszont az igényes művek nem tudják gyakorta lekötni. Félrevezetni vagy megtéveszteni nem érdemes őket A művészfilmek közönségéneik megszervezése a nézőket az alkotásokhoz közelíti. A Mozi üzemi Vállalat reméli, hogy a kiküldött kérdőívek számottevő érdeklődést váltanak ki az igényes mozilátoga- tók körében, és az ősszel megkezdődő előadássoroza- tokra megváltott bérletek mennyisége igazolni fogja elképzeléseiket. P. M. Az új járási könyvtárat 1969. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között rendeltetésének. Varga-Sabján Gyulát, a könyvtár munkatársát kérdezem, miért nem kapott helyet az új épületben az ifjúsági könyvtár? — A tervekben még úgy szerepelt mint az intézmény szerves része. Az Rapcsák Tiborral, az úttörőház igazgatójával a városi pártbizottságon sikerült találkoznom. Véleményét a fentebb idézett orosz közmondással kezdte, majd így folytatta: — Ismert, hogy az úttörőháznak hármas feladata van: Szakköri tevékenység, vezetőképzés és tömegnevelő munka, A tömegnevelő munkának a könyvtári tevékenység része, ezért a háznak előnyös, hogy itt van. Amennyiben Ők igénylik, mi megfelelő helyiséget is tudunk rendelkezésükre bocsátani. Még ki is nyomatjuk a Szabó Miklós, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője: — Én nem látom ellentmondásosnak, az ifjúsági könyvtár és az úttörőház együttlétét. A kettő szervesen kiegészítheti és ki kell, hogy egészítse egymást. A szórakozásba a könyv is beletartozik, a diavetítésekkel, és különböző foglalkozásokkal együtt, ezért összetopcsol- hatónak érzem a két tevékenységet. Művelődéspolitikai irányelveink az erők tömörítését, az, összefogást szorgalmazzák. Kiskunhalason is az ifI júsági könyvtár belátható i időn belül új, korszerű helyiséget nem kaphat. így, az adott lehetőségeket keli a legjobban kihasználni, ennek pedig alapja a szoros együttműködés. Az úttörőházban is működik irodalmi szakkör, technikai klub* aminek munkáját nem kis mértékben segítheti a könyvtár. Javasoljuk, hogy a művelődésügyi osztály és a városi KISZ-bizottság az érdekelteket hívja össze baráti beszélgetésre, ahol a módszertani és szemléletben! különbségeket közös nevezőre hozzák. Az iskolaév befejezése előtt még visszatérünk az ifjúsági könyvtárba; a változások eredményeiről szeretnénk beszámolni. Csató Károly
