Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

\ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B A C S'-K !S K U N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! Százhuszonhét szövetkezet termékértékesítő közös vállalatot alapított Félévi előkészítő munka után került sor pénteken Kecskeméten, a volt MÉK székházában, a Bács-Kis- kun megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövet­kezeti Közös Vállalat ala­kuló küldöttközgyűlésére. Az elmúlt hónapokban 69 mezőgazdasági termelőszö­vetkezet, 27 szakszövetke­zet, és 31 fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezet tagsága határozta el, hogy tagja lesz az új vállalatnak. Elő­zőleg már többször tájé­koztatást adtunk arról, hogy a MÉK-ek szervezeti felépítése már nem felel meg a növekvő követelmé­nyeknek. Ezért mindenütt szövetkezeti vállalatokká alakulnak át ezekben a na­pokban a megyei szövet­kezeti értékesítő közpon­tok. A pénteki eseményen je­len volt Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Buda Gábor, az MSZMP megyei bizottságának tit­kára, Pánik László a SZÖVÉRT igazgatóságának elnöke, dr. Maár András, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. A vendégeket a tanács­kozás elnöke, Hurí Béla, a kiskunhalasi Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte, majd megalakultak a választást lebonyolító munkabizottsá­gok. Ezt követően Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, az előkészítő bizottság el­nöke ismertette az alapító okirattervezettel kapcsola­tos észrevételeket. Elismerőleg szólt a meg­szűnt MÉK tevékenységé­ről, utalt azokra az okokra, amelyek az átszervezést szükségessé tették, ismer­tette az előkészítő bizott­ság munkáját. Néhány észrevétel után a küldöttközgyűlés elfogad­ta az alapító okiratterveze­tet. Ezzel egyúttal kimond­ta az új szövetkezeti közös vállalat megalakulását, melynek rövidített neve: Mezőtermék Vállalat. Ezt követően a közös vál­lalt legfelsőbb szerve, az igazgatótanács megtartotta első ülését. Az igazgatóta­nács a tagszövetkezetek egy-egy küldöttéből áll. Saját soraiból, titkos sza­vazással megválasztotta az igazgatóságot, az ellenőrző bizottságot, a vállalat igaz­gatóját. Sor került az igaz­gatótanács vezetőinek meg­választására is, akik az igazgatóság vezetői is. Az igazgatótanács, egy­úttal a tizenöt tagú igazga­tóság elnöke, Deák István, a lakiteleki Szikra Terme­lőszövetkezet elnöke lett. Helyettese Bordós Lajos, a Kecskeméti Univer Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet igazgatóságának elnöke. A héttagú ellenőrző bi­zottság elnökének Juhász Imrét, a Soltvadkerti Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet igazgatóságának elnökét jelölték. A vállalat Igazgatója Pe- rényi István lett. A tanácskozás Deák Ist­ván zárszavával ért véget. K. S. Á szervezett dolgozók képviseletében Tanácskozott az SZMT küldöttértekezlete Tegnap délelőtt 9 óra­kor Kecskeméten, a szak- szervezeti székházban ösz- szeült a Szakszervezetek KPVDSZ főtitkára, Erdőst József, a megyei tanács vb elnöke, Terhe Dezső, a KISZ megyei bizottságának vé, aki köszöntötte a kül­döttértekezlet vendégeit és részvevőit. Megállapította, hogy a küldöttértekezlet ha­Bács-Kiskun megyei Ta­nácsának VI. küldöttérte­kezlete, amelyen megje­lent dr. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Ligeti László, a SZOT el­nökségének tagja, a első titkára és többen a megye társadalmi, tömeg­szervezeti'vezetői közül. A küldöttek Szűcs Sándornak a Pedagógus Szakszervezet megyei titkárának javasla­tára Némedi Sándort, az SZMT titkárát választották meg a tanácskozás elnöké­tározatképes, majd a kül­döttek elfogadták a napi­rendet. Ezután Borsodi György, az SZMT vezető titkára emelkedett szólás­ra. Előterjesztette a Szak- szervezetek Megyei Taná­csának négyéves tevékeny­ségéről szóló beszámolót. Borsodi György beszámolója Az előadó beszédének elején hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy esztendő­ben jelentékeny sikereket SÜRGETŐVÉ VÁLT a paradicsomtermesztés korszerűsítése Országos értekezletet tar­tottak pénteken Kecskemé­ten, a hazai paradicsomter­mesztés témafelelősénél, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. A tanácskozásnak a pa­radicsomnemesítés, ter­mesztés és feldolgozás kor­szerűsítése. az ezzel kap­csolatos kutatási eredmé­nyek értékelése és az újabb tennivalók meghatározása volt a tárgya. A vendéglátó intézet ve­zetőin és a témában érde­kelt munkatársain kívül részt vettek a hazai kon­zervgyárak, a Vetőmagter­meltető és Ellátó Vállalat, a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet, az Agroké­mia, az agrár felsőoktatási intézmények, a Fűszerpap­rika- és Konzervipari Tröszt, a Konzerv ésPap- rikainari Kutató Intézet vezetői, képviselői a társ­kutatóintézetek munkatár­sai. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mot Tiborcz György, a ter­melésfejlesztési főosztály vezetőhelyettese képviselte. Az országos értekezlet témájának fontosságát je­lezte az a körülmény, hogy az utóbbi években erősen lecsökkent hazánkban a zöldságtermő terület. Egye­dül Bács-Kiskun megyé­ben hatezer holddal lett ke­vesebb. Ez kihatott a para­dicsomtermesztésre, a fel­dolgozóipar nyersanyagel­látására. A konzervgyárak az elmúlt évben az elő­irányzott 360 ezer tonna pa­radicsomból csupán 190 ezer tonnát tudtak felvásá- I rolni. A hiány a három 1 évvel ezelőtti 2700 tonná­ról 170 ezer tonnára emel­kedett. Dr. Mészöly Gyula, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatója vitaindí­tó és az 1970-es év mun­káját értékelő előadásában az okokat elemezte és a kiutat vázolta. Az egyes növényfélék termesztésé­nek teljes gépesítésével szemben a zöldségtermesz­tés kisüzemi maradt. A megoldás a műszaki szín­vonal emelése, a gépesítés, a megfelelő növényvéde­lem, a gépi szedésre alkal­mas, nagynozamú fajták elterjesztése. A tanácskozáson szóba került az intézet irányítá­sával az ország különböző tájkörzetein végzett ter­mesztési kísérletek több ta­pasztalata és az 1971. évi kutatási program is. Ez utóbbi átdolgozásra szorul. A vitában felszólaló’’ ugyancsak a megoldás mó­dozatait elemezték. A ta­nácskozás a kora d"1 ■*'->!. órákban ért véget. K. A. ért el a megye szakszerve­zeti mozgalma. Szervezet­tebbé, tartalmassabbá vált a szakszervezeti szervek együttműködése a pártszer­vekkel, az állami és gazda­sági vezetéssel és a tömeg­szervezetekkel. Ezután vá­zolta a megye gazdasági fejlődését, majd elemezte a szakszervezetek tevékeny­ségét a gazdasági feladatok végreha j tásában. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa minden eset­ben véleményt mondott a megye fejlesztési terveiről, s javaslataival segítette az állami szervek tervező te­vékenységét. A megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­val közösen megjelölte a tanácsi vállalatok legfőbb gazdasági célkitűzéseit, s munkaversenyre mozgósí­totta az üzemek dolgozóit Tarlahiasab'iá vált a munkaverseny örvendetes jelenség, hogy az utóbbi két évben rend­szeressé váltak az üzemek­ben a termelési tanácsko­zások. A szakszervezeti szervek és a gazdasági ve­zetők a legtöbb helyen szá­mon tartják a jó javaslato­kat és törekednek azok hasznosítására. Ez azonban még nem minden munka­helyen vált gyakorlattá. Több esetben csak a dön­tés után ismertetik a prob­lémákat, s a döntés-előké­szítésbe nem vonják be eléggé a műszaki és fizikai dolgozókat. A szakszervezetek terme­lést segítő munkájának igen fontos részét képezi a szocialista munkaverseny és az újítómozgalom szerve­zése. Az elmúlt időszakban több jubileumi évforduló volt, amelyek méltó megün­neplése biztosította a mun­kaverseny politikai tartal­mát. A verseny legnépsze­rűbb formája a szocialista brigádmozgalom. Jelenleg 1983 brigád érte el és 1718 brigád küzd a megtisztelő szocialista brigád címért. Az elmúlt négy év alatt 16155-en kaptak Kiváló dolgozó kitüntetést. A korábbi időszakhoz mérten, jelentősen javult a verseny gazdasági tartal­ma is. Jobban szolgálta a gazdasági reform politikai célkitűzéseit, a vállalati gazdálkodás hatékonysá­gának növelését. Lényege­sen fejlődött a verseny leg­jobbjainak anyagi és er­kölcsi megbecsülése. He­lyenként azonban még küz­deni kell az egyenlősdire, és a jutalmak felaprózásá- ra irányuló törekvések el­len. Az újítómozgalom a dol­gozók kezdeményezésének és alkotási kedvének legki­fejezőbb formája, amely elősegíti a műszaki és tech­nológiai fejlesztést, a válla­lati gazdálkodás hatékony­ságának növelését. Az el­múlt négy évben több mint 13 ezer újítást nyújtottak be a dolgozók megyénk üzemeiben. Különösen ele­venen él az újítómozgalom a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyár­(Folytatás a 3. oldalon) A küldöttek egy csoportja XXVI. évf. 61. szám I 1971. március 13, I SZOMBAT I Árat 90 fillér RÁDIÓ- és TV- melléklet (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom