Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

2. oldal 1971. március 13, szómba! A KISZ Közponü Bizottságának |F. I. TyStov bticsi'átagaiásal felhívása a magyar ifjisághoz Ezernyolcszáz munkásfiatal és diák részvételével Vietnami szolidaritási nagygyűlést rendezett a KISZ Központi Bizottsága, valamint a Fejér megyei KISZ Bizottság pénteken Székesfehérvárott, a SZIM köszö­rűgépgyárban. A nagygyűlésen megjelent Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyar- országi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Beszédében be­jelentette, hogy a KISZ Központi Bizottsága felhívás­sal fordul az egész magyar ifjúsághoz: Fogjuk egység­be segítőkészségünket — mondotta —. s a vietnami szolidaritási akció újabb segítségnyújtása legyen egy ezer diáknak otthont nyújtó szakmunkástanuló-intézet berendezése. Ügy véljük, hogy ez a szakmunkástanuló- intézet segítséget fog nyújtani a vietnami nép gazda- ságépítő munkájához, s egyúttal — mint iskola — jel­képezi azt a szilárd hitünket is, hogy lesz idő, amikor a vietnami nép fiai tehetségük teljes kibontakoztatásá­val minden erejüket a békés építőmunkára, a szocia­lizmus teljes felépítésére tudják fordítani. Az interna­cionalista elvek erejének, érvényesülésének szép pél­dája a hősiesen harcoló vietnami testvéreink iránti szolidaritás —, fejezte be nagy tapssal fogadott beszé­dét dr. Horváth István. Kádár János, az MSZMP KB első titkára búcsúláto­gatáson fogadta F. J. Tyi- tovot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetét, aki a közeljövőben végleg elutazik Magyaror­szágról. Kállai Gyula, az ország- gyűlés elnöke ugyancsak búcsúlátogatáson fogadta a szovjet nagykövetet. Péter János külügymi­niszter ebédet adott F. J. Tyitov szovjet nagykövet tiszteletére. Az ebéden részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, valamint az MSZMP KB és a Külügyminiszté­rium több vezető munka­társa, továbbá a szovjet nagykövetség számos dip­lomatája. A KISZ Központi Bi­zottságának vezetői pénte­ken búcsúlátogatáson fo­gadták F. J. Tyitovot, a Szovjetunió távozó buda­pesti nagykövetét. A szov­jet és a magyar ifjúság kö­zötti baráti kapcsolatok elmélyítése érdekében vég­zett tevékenysége elismeré­séül a nagykövetet KISZ- érdeméremmel tüntették ki. A kitüntetést dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára nyújtotta át. (MTI) Magyar—angol konzuli egyezmény Magyar—angol konzuli egyezményt írtak alá pén­teken a Külügyminiszté­rium Dísz téri vendégházá­ban. Az okmányt magyar részről Marjai József kül­ügyminiszter-helyettes, an­gol részről Anthony Royle brit külügyi államtitkár ír­ta alá. Az ünnepélyes aláírásnál jelen volt dr. Szilbereky Jenő igazságügyminiszter- helyettes, dr. Katona Zol­tán, a legfőbb ügyész első helyettese, dr. Gellért György, a Legfelsőbb Bíró­ság elnökhelyettese és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munka­társa. Bizalmi szavazás volt ORSZÁGSZERTE INDIRA GANDHIT ÜNNEPÜK Delhiben és India más nagyobb városaiban, de még a falvakban is ünnep­ségekkel köszöntötték Indi­ra Gandhi Nemzeti Kong­resszus Pártjának elsöprő Pakisztán robbanás előtt? Riasztó hírek érkeznek egy nagy és fontos ázsiai országból: Pakisztánból. Az, ami most ott történik, szinte iskolapéldája an­nak, milyen gyilkos hatá­sú időzített bombákat ha­gyott hátra egykori gyar­matain a kolonializmus, ebben az esetben, a .brit imperializmus. Közismert, hogy az an­gol uralom alatt csak egy India létezett, „Őfel­sége koronájának leg­szebb ékessége”. London gyarmatügyi politikájá­ban mindig is mesteri fo­kon — és ritka ciniz­mussal — érvényesült az „oszd meg és uralkodj!”, elv. A soknemzetiségű, sokhitű gyarmaton nem is volt túlságosan nehéz érvényesíteni ezt a takti­kát. Napirenden voltak a különféle nemzetiségi és vallási villongások, ame­lyeket ügynökök szítottak. Amikor a nemzeti fel­szabadító mozgalom és a második világháború utá­ni változások nyomán az angolok kivonultak, előbb elhelyezték talán minden másnál nagyobb időzített bombájukat. Arra hivat­kozva, hogy szét kell vá­lasztani a két legnagyobb vallási csoportot, a hindu­kat és a mohamedánokat, leszakítottak Indiából egy nagy államot, amelyet a legfőbb tartományok kez­dőbetűinek összevonásá­ból Pakisztánnak nevez­tek el. Ilyen ország nincs még egy a Földön: két részét vagy háromezer kilomé­ter, a hatalmas India tel­jes szélessége választja el egymástól. A nagyobb és gazdaságilag összehason­líthatatlanul erősebb Nyu- gat-Pakisztán India és Af­ganisztán között, Kelet- Pakisztán pedig India és Burma, illetve a kis Bhu­tan fejedelemség között van. Elég egy pillantást vetnünk a térképre ahhoz, hogy meggyőződjünk ar­ról, amit annyian megjó­soltak az államalakítás pillanatában: az angolok, tudták, mit csinálnak, há­romezer kilométer hosszú, sistergő kanócot hagytak örökül Pakisztánnak, amellyel ráadásul így mohamedán, vagyis ellen­séges gyűrűbe akarták fogni Indiát. Az ügynek ez a része közismert: India és Pa­kisztán szabályos háborút viselt egymással, amely­nek a Szovjetunió immár történelmi taskenti köz­vetítése vetett véget, de a két Pakisztán között a tá­volság megmaradt, a fej­lettségi különbség és ezzel a feszültség viszont állan­dóan nőtt. Kelet-Pakisztán legerő­sebb pártja, az Avami Li­ga szélsőségesei már tel­jes elszakadást követel­nek és a párt vezére, Mudzsubur Rahman sejk gyakorlatilag államfőként kormányozza az ország­részt. Jahja Khan állam­fő megpróbál kompro­misszumos megoldásokat ajánlani a sejknek, de a helyzet annyira elmérge­sedett, hogy a jelek sze­rint maga Rahman sem tudja megállítani a ké­szülő detonációt. Az összeköttetés már majdnem teljesen meg­szakadt a két országrész között: az időzített bomba szerkezete egyre hallha- tóbban ketyeg. győzelmét. Delhiben több ezres tömeg vonult a mi­niszterelnöknő rezidenciája elé, hogy üdvözölje a nagy siker alkalmából. A péntek déli adatok sze­rint eddig 403 mandátum sorsa vált ismeretessé. Eb­ből 304 képviselői hely In­dira Gandhi Kongresszus Pártjának birtokába került. A nagyszabású győzelem, amely a még nem végleges adatok alapján a Kongresz- szus Párt számára elérhető közelségbe hozta a kéthar­mados parlamenti többség elnyerésének lehetőségét is, politikai megfigyelők sze­rint mindenekelőtt a jobb­oldali pártok és különösen a szakadár csoport rová­sára következett bé. A bizalmi szavazásként kezelt választás ugyanak­kor kétségtelenül kihat a baloldali pártok pozíciójára is. Az Indiai Kommunista Párt is több mandátumot vesztett, bár ez a veszteség egyelőre kisebb arányú, mint akár a jobboldali pártoké, akár az úgyneve­zett marxista—kommunista párté. A kommunista sza­vazatok száma sok válasz­tókerületben növekedett. A mandátumok számának csökkenése mindenekelőtt annak következménye, hogy a kiélezett politikai helyzetben, amikor a jobb­Laosz az airesszorok temetije lelt A vietnami néphadsereg lapja pénteki számának el­ső oldalán elemzést közöl a dél-vietnami hazafias erőknek és a laoszi felsza­badító hadseregnek a Dél- Laosz ellen indított ame­rikai—saigoni agressziós hadművelet összehangolt elhárításában elért győzel­meiről. A Dél-Vietnam legésza­kibb részét Dél-Laosszal összekötő 9. számú ország­út mentén kialakult had­színtér az agresszorok te­metője lett — állapítja meg a lap: hozzávetőleg 10 000 amerikai és saigoni katona vesztette életét, sebesült meg, illetve esett fogság­ba, több mint 300 repülő­gépet és helikoptert vesz­tettek, megsemmisült ugyancsak több mint 300 harckocsijuk és páncélo­zott járművük, több tu­cat hadihajójuk és jelen­tős készleteket vesztettek. A dél-laoszi arcvonalon a laoszi népi felszabadító hadsereg meghiúsította a leghatékonyabbnak tartott amerikai—saigoni taktikát: a helikopteres csapatszál­lítások, a maximális tüzér­ségi és légitámogatással tervezett gyalogsági táma­dások és a hegytetőkön ki­alakítandó elszigetelt állá­sok taktikáját. A hanoi lap rámutat: a saigoni csapa­tok stratégiai tartalék ala­kulatainak részbeni meg­semmisítésével a 9-es szá­mú országút harcosai meg­hiúsították a saigoni had­sereg önállósítására és a katonai fölény egyidejű fenntartására vonatkozó amerikai elgondolásokat. Egyidejűleg a Laoszi Hazafias Front központi bizottsága nyilatkozatban szólította fel az amerikai, a saigoni és a thaiföldi hadsereg Laoszban tartóz­kodó katonáit, hogy tagad­ják meg a parancsok vég­rehajtását, hagyják el ala­kulataikat, álljanak át a népi erők oldalára. A köz­ponti bizottság kijelenti, hogy a hadifoglyokat em­berséges bánásmódban ré­szesíti, az átállóknak segít­séget nyújt a hazatéréshez. Lemondott a török kormány A török hadsereg pénte­ken ultimátumot intézett az ország politikai vezetőihez: átveszi a hatalmat, ha a le­hető leggyorsabban nem alakul „új és erős kor­mány”. Délután 2 órakor a rádió­ban beolvasták a hadsereg közleményét. A közlemény szerint „a parlament és a kormány, cselekedeteivel és nézetei­vel, testvérgyilkos háború szélére, társadalmi és gaz­dasági zűrzavarba taszította az országot.” Nyugati hírügynökségek pénteken, magyar idő sze­rint 16 óra 22 perckor gyorshírben jelentették, hogy a török hadsereg ve­zetőinek ultimátumát köve­tően a Demirel-korm^ny benyújtotta lemondását Su- nay köztársasági elnöknek. Az AFP ankarai politikai körökre hivatkozva úgy vé­li, hogy a tábornokok azért avatkoztak be gyorsan a politikai események mene­tébe, mert el akarták ke­rülni a török hadsereg ala­csonyabb beosztású tisztjei­nek és a katonáknak pucs- csát. Ugyanis már csütörtö­kön Ankara körüli csapat­mozdulatokról érkeztek je­lentések és feltevések sze­rint ezek a hadmozdulatok a hadsereg vezetőinek tud­ta nélkül történtek, sőt azok célja állítólag az volt, hogy a katonai vezetőket rákény­szerítse a kormányhoz inté­zett ultimátumra. HIT Iplpllk Franciaországban holnap, vasárnap, községtanácsi választásokat tartanak. Képünkön: választási hirdető- táblák a párizsi Kleber sugárúton. oldali nagykoalíció egyet­len célja Indira Gandhi megdöntése volt — ezt a •kampányt „le Indirával” jelszóval folytatták — a választók jelentős többsége úgy látta, a haladó politi­ka folytatásának legjobb lehetősége a miniszterel­nöknő közvetlen támogatá­sa lehet. A Nemzeti Kongresszus Párt jobb eredményt értei, mint a legutóbbi, vagy az azelőtti országos választá­son, és jóval több képvise­lője lesz az új parlament­ben, mint a választás előtt. Ez lehetővé teszi Indira Gandhi számára, hogy gyorsabban haladjon előré saját programja megvaló­sításában és a miniszter­elnöknő már utalt is erre a szándékára. Annál is in­kább szükséges ez, mert á győzelem fokozza a vára­kozásokat és a választók azonnali intézkedések hí­ján könnyen szembefordul­hatnának a kongresszussal A kényelmes győzelem ugyanakkor bizonyos ve­széllyel is jár: a hatalmon levő párt kevéssé lesz rá­utalva a baloldali pártok támogatására és így eset­leg kevésbé következetes lesz a szükséges reformok végrehajtásában. Várható azonban, hogy a néptöme­gek nyomása és a párt bal- szárnyának előretörése ki­egyensúlyozza ezt a hatást. Választás Szíriában DAMASZKUSZ Pénteken reggel, magyar idő szerint hat órakor meg­nyíltak az országban felál­lított 4484 szavazófülke aj­tajai a szíriai választók előtt. Külön fülkéket állí­tottak fel a határon, a Li­banonban élő szíriaiak szá­mára. Ez az első eset, hogy a nők is leadhatják szava­zatukat, bármilyen megkü­lönböztetés és előfeltétel nélkül. Megfigyelők biztos­ra veszik, hogy a szíriai nép döntő többsége hozzá­járul Hafez Asszad tábor­nok államfővé történt jelö­léséhez. (UPI) A második megbeszélés Pénteken délelőtt a nyu­gat-berlini schönebergi vá­rosházán négy óra hosszat tartott az NDK és a sze­nátus küldöttségének má­sodik megbeszélése. Az el­ső találkozóra múlt szom­baton Berlinben került sor. A szenátus küldöttsége egyelőre csak a nyugat­berlini lakosok húsvéti NDK-beli látogatására vo­natkozó egyezmény megkö­tésére kapott felhatalma­zást. A küldöttségek leg­közelebb az NDK főváro­sában találkoznak. Ukrán Javaslat Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága Genfben folyó 27. ülésszakán megvitatta a gyarmati népek független­ségéről szóló ENSZ-dekla- ráció megvalósításának kér­dését. A bizottság elfogad­ta az Ukrán SZSZK képvi­selőjének határozati javas­latát és azt az ENSZ köz­gyűlése elé terjeszti. A do­kumentum elítéli a gyar­matosító országokat és azo­kat az államokat, amelyek elősegítik egy katonai-ipa­ri komplexum kialakulá­sát Afrika déli részén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom