Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-24 / 46. szám
1971. február 24. szerda 5. oldal Növekvő érdeklődés a zeneoktatás iránt A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya a közeljövőben rendezi meg az állami zeneiskolák igazgatóinak értekezletét. Bács- Kiskun megyében hat önálló intézmény működik: az öt városban és Dunapa- tajon. Kiskőrösön és Kun- szentmiklóson „fiókiskolákban” folyik még zeneoktatás. Hetvenhat képzett pedagógus vezetésével összesen mintegy ezernégyszáz gyerek szerez jártasságot az intézmények tizenöt különféle tanszakán a hangszerek kezelésében, és tanulják a szolfézs alapismereteit Bács-Kiskun megye zeneiskoláinak fejlődése az elmúlt évek folyamán gyors ütemű volt. A jelenlegi gondok is e megnövekedett érdeklődésből adódnak. A legtöbb helyen ugyanis az iskolák kinőtték már az amúgy is szükségmegoldásként használt épületeket. Kecskeméten és Kalocsán, de a nagyobb községekben is, korszerűtlen, a célnak már kevéssé alkalmas helyiségekben folyik a tanítás. Azonfölül, hogy az épületek sürgős átalakítást, illetve bővítést igényelnek, kevés a képzett szaktanár is. A tanulói létszám növekedése következtében egyre több zenetanárra lenne szükség. Terjedő zenekultúránk bizonyságaként elmondható, hogy egyre több nagyközségi tanács foglalkozik önálló vagy fiókzeneiskola létrehozásának gondolatával. Jánoshalmán, Kiskun- majsán, Tiszakécskén és másutt már megkezdték a megfelelő helyiségek kialakítására a szükséges anyagi és dologi eszközök előteremtését. Az Iskolák az egyéni zeneoktatás mellett a muzsikálás kollektív művészetének is szorgalmas művelői. A legjobb kamaraegyüttesek március 28-án, Kiskőrösön mutatkoznak be. A rendezők mintegy 16—18 „kisegyüttesre”, öszesen Találkozó Szegeden Országos úttörő- és ifjúsági zenekari fesztivált rendeznek idén tavasszal az úttörőmozgalom 25 éves jubileuma tiszteletére. Ennek körzeti bemutatójára került sor szombaton -• a Szegedi Liszt Ferenc Zeneiskola hangversenytermében. A találkozón megyénket négy együttes képviselte: a Kecskeméti Állami Zeneiskola (karmester: Lakó Sándor), a Kiskunhalasi Állami Zeneiskola (Csóti György), a Madarasi 2272. sz. „Petőfi Sándor” Úttörőcsapat (Geiger István) és a Mélykúti Általános Iskola (Beregi Vendel) zenekara. Közülük a két előbbi a vonós-, az utóbbi kettő pedig a fóvószanekarok kategóriájában indult. („Ráadásként” bemutatkozott a madarasi zenekar rézfúvós szextettje is.) A zsűri elismeréssel szólt valamennyi együttesünk alapos felkészültségéről, szép hangzásáról és műsorválasztásának igényességéről, változatosságáról. Döntése alapján a madarasi úttörő-fúvószenekar képviseli majd megyénk ifjúságát a tavasza szünetben Egerben megrendezésre kerülő országos fesztiválon. Ezenkívül javaslatot tesz a rendező szerveknek a mélykúti fúvószenekar meghívására is. K. T. Nőnapi előkészület száz résztvevőre számítanak. Az igazgatói értekezleten a fejlődést gátló akadályok elhárításának lehetőségeiről is szót ejtenek. Megvitatják, miként lehet a korszerűsítés ütemét gyorsítani, zenetanárokat letelepíteni a községekben, és szó esik majd arról is, hogyan, milyen célszerű eljárások alkalmazásával növelhető a tanulók zenei alapműveltsége. P. M. Szovjet elektromos autók Az Erpi—1 jelzésű szovjet elektromos autó kaukázusi 70 kilométeres kísérleti útja során óránkint 50 kilométeres sebességet ért el. Az autó 18 szabványos típusú akkumulátorból álló erőforrással rendelkezik. A Szovjetunióban is számos tudós és mérnök képviseli azt a nézetet, hogy az elektromos meghajtású autó a hagyományos robbanómotorral rendelkező járműveket számos területen rövidesen pótolja. (UPI) Petőfi-szobor Milánóban A napokban megalakult Petőfi Emlékbizottságnak az lesz az elsődleges feladata, hogy méltóképpen előkészítse hazánkban Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulója — 1973. január 1. — megünneplését. A Petőfi Emlékbizottság azonban be akarja kapcsolni a megemlékezésbe a szomszédos baráti államokat és fel kívánja hívni a világ közvéleményének figyelmét is a halhatatlan költőre. Mert a világ közSzivárványszínű matematika Megkezdték a nemzetközi nőnapra való felkészülést a kiskunhalasi Paprika Antal Termelőszövetkezet városi virágboltjában. A tervek szerint 5 ezer szál szegfűt, 3 ezer szál vegyes vágott virágot, 3 ezer csokor hóvirágot és ezer cserép különböző élővirágot készítenek elő az ünnepre. Új művelődési ház A sükösdiek régi kívánsága teljesül az idén, 3 millió forintért felépül az új, zenés presszóval egybeépített művelődési ház. Az igényeknek megfelelően hét klubszobát és egy 120 személyes előadót terveztek az épületbe. Itt kap majd helyet a községi könyvtár, a párt- és a KISZ-iroda. A kivitelező Jánoshalmi Bácska Ktsz ez év októberére ígéri, hogy átadja. Reméljük, így lesz. Valaha a számtan a betűk és mértani ábrák tudománya volt, ma pedig az élet szinte minden területének nélkülözhetetlen velejárója. A számtan alap vető fogalmainak ismerete, azok helyes alkalmazása a képzettség szerves része. ,,Számtani ábécé’ és a kínzóeszköz De nézzük csak az átlagembert ... Megtanulja ugyan a „számtani ábécét”, s aztán kínlódik a számtani lépcsőn, hogy valamiképpen felfelé jusson. Ám ez csak keveseknek, különleges adottságokkal rendelkezőknek sikerül. Vajon hol a hiba? Tudvalevő, hogy a nehézségek az általános iskola ötödik osztályában jelentkeznek először, s azután egyre fokozódnak. A szakemberek ennélfogva figyelmüket az általános iskola első négy osztályának szentelték. Megállapították, hogy mintegy másfél évszázad óta a számtanoktatás alapjai egy jottányit sem változtak: a négy számtani alapművelet és egy kevés mértan —, ez minden. E rendszer hívei rendületlenül hangoztatták, hogy ez megfelel a 7—11 éves gyermekek szellemi felvevőképességének, s hogy az újítók által javasolt iskolai „számtan- program” csak valamiféle „kinzóeszköz”. A titokzatos egyenlet Nos, lássuk ezt a „kínzóeszközt”, amely előttem fekszik. A könyv címe: „A számtan oktatása az általános iskola első osztályában”. Szerzője: Henryk Moroz. ••.p.-. ívjx*- v-v-.•->{,} A tartalomjegyzékből kiderül, hogy a könyv foglalkozik mennyiségtannal, elsőfokú egyenletekkel, a tizedes rendszerrel, hatványozással, a kettes szám- rendszerrel. Megértem ugyan, hogy 386 — 254 = 132, de azt már nem tudom elképzelni, hogy mit jelent a következő egyenlet: 101’ +X = — 1101’. Sejtem, hogy valami köze lehet a kettes rendszerhez, amelyet az elektronikus számítógépeknél használnak. Aztán megfigyelem a gyerekeket a kísérleti második osztályban, hogyan számolnak. Itt meglepetés ér, mert amit ezek a kis nebulók simán megoldanak, az felnőtt számára bonyolult műveletnek látszik, mint például 10 110' + + 1 111’= 100 101’. Aztán megfejtik, s kiderül, hogy a hagyományos tízes rendszer szerint egyszerű ösz- szeadásról van szó: 22 + 15- 37. A gyerekek olyan biztosan mozognak e titokzatos világban, mint a felsőbb iskolák diákjai. A létra első foka Mi ennek a titka? Kezdjük talán az általános iskola első osztályában, az Új fajta kísérleti számtani létra első fokán. A padokon színes kockák és karikák; a kockákból vonatokat lehet összerakni, lépcsőket, s mindenféle mintákat. Tíz kocka van — tíz színben. A legkisebb kocka fehér, minden oldala egy centiméter. A következő kocka rózsaszínű és 2 centiméteres az oldala. Következnek kék, piros, sárga, égszínkék, zöld, meggypiros, sötétkék és narancsszínű kockák — a szivárvány minden színében. Két hónap alatt a gyerekek már tisztában vannak a színekkel, s tudják, hogy a színes lépcsőn a sárga kocka az 5. lépcsőfokot, a zöld pedig a 7. lépcsőfokot jelenti. A mackó, a béka és a kocka A tanító kinyit egy fiókot, tele játékkal. Minden kockának megvan a maga értéke, s a gyerekek színes kockákkal „fizetnek” a játékokért. Egy mackó például 9 zlotyba kerül, s Éva odanyújt egy sötétkék kockát, amelyről tudja, hogy értéke 9 zloty. Jancsinak megtetszik a béka és megvásárolja egy világoskék kockáért, azaz 3 zlotyért. Aki már elvásárolta a nagyobb értékű kockáit, az esetleg két piros kockát ad, hogy kifizethesse a „meggypiros” árat, vagy három sima kéket egy sötétkék fejében. Később ugyanezt a műveletet megtanulják fordított irányban — a törtszámokkal. Az egész osztály remekül szórakozik, szívesen eljátszadoznak a színes kockákkal és karikákkal, és lassan fogalmat nyernek a mennyiségről, átmegy tudatukba a szám fogalma, jelentősége és kapcsolatai. De nemcsak az első osztályban játszanak kockákkal, az ötödikben is, csakhogy itt már színes táblácskákkal, bár a füzetekben és a tábla előtt már komoly feladatot oldanak meg a diákok. De nem izgulnak, nem félnek, mert képzeletükben megoldják — színekkel. A számtanoktatás forradalma „ A számtanoktatás forradalmasítása ugyan újkeletű, de már valamennyi földrészen elterjedt. A színes kockák, illetve számok már meghódították Japánt, Franciaországot, az Egyesült Államokat, a belga, a szovjet és a lengyel pa- dagógusokat és tanulókat. Lengyelországban a számtanoktatás korszerűsítése Zofia Krygowska asszonynak, a krakkói pedagógiai főiskola tanszékvezető professzorának nevéhez fűződik. Immár 43 éve tanít. Tanítómestere, Witold Wil- kosz egyetemi tanár (1891 —1941) már a huszas években foglalkozott a számtanoktatás reformjával. Elképzelései most kezdenek valóra válni. Ötszáz iskolában... Az említett könyv szerzője, Henryk Moroz, a kiváló professzornő tanítványa. Igen figyelemre méltó pályát futott be, amíg eljutott számtankönyvének megírásához. Franciaországban végezte 1934-ben az elemi iskolát, majd a háború után hazájába visz- szatérve, 1946-ban öthónapos tanfolyamot látogatott és vidéki tanítóként működött. öt évvel később letette az érettségit és beiratkozott a gdanski pedagógiai főiskolára. Krakkóban megvédte tanári diplomáját. Ma a krakkói egyetem pedagógiai intézetének adjunktusa, s minden idejét a ,.színes számok” tanításának szenteli, és Lengyelországban ma már 500 iskolában az új módszerrel oktatják a számtant, hogy a tanulók könnyebben behatolhassanak a számok világába. (BUDAPRESS — INTERPRESS) véleményének figyelme erre a költőzsenire nem fordult eddig érdeme szerint. [ Éppen itt lesz különleges feladata a Petőfi Emlékbizottságnak, hogy elősegítse világszerte Petőfi életművének megismertetését. Pedig néhol nagyon régen felismerték már eddig is Petőfi világirodalmi jelentőségét. Ezt bizonyítja például, hogy Milánóban, az 1609-ben alapított világhírű könyvtár, a Biblioteca Ambrosiana több százezer nyomtatott kötetével, számos ősnyomtatványával, több tízezer kéziratával, valamint rézkarc-, térkép- és rajzgyűjteményével, a magyar látogató' szívét is hevesebben megdobogtatja. A könyvtárban a világirodalom legnagyobb szellemi nagyságait ábrázoló szobrok között ott van a Petőfi- szobor is, még pedig a Goe- the-szobor és Chateau- briand-szobor szomszédságában. Íme, ez is milyen nagyszerű elismerése Petőfi szellemi értékének. Egyúttal egyik bizonysága annak, hogy Petőfi volt az első magyar költő, aki költészetének teljességében a világ- irodalom nagy klasszikusaival egyenrangúan tudta megszólaltatni népe géniuszát. A Petőfi Emlékbizottságnak különlegesen szép feladata lesz, hogy Petőfi költészetére minél teljesebb mértékben hívja fel a világ közvéleményének figyelmét. Az olvasó neve: Arany János A kecskeméti invitálást elhárította ugyan Arany János 1851-ben és a szomszédos Nagykőrösön telepedett le, de itteni barátaival sűrűn találkozott. Ha kedve kerekedett nem egyszer gyalog is átsétált a hírős városba. A jó társaságon, az izgalmas irodalmi, tudományos eszmecserék vonzásán kívül a kollégium gazdag könyvtára is vonzotta. Az értékes gyűjtemény jelenlegi vezetőjének szíves közléséből tudom, hogy a kiváló költő „beiratkozott olvasója” volt a kecskeméti könyvtárnak. A fennmaradt régi nyilvántartókönyvben két helyen is találkoztunk aláírásával. 1851. november' 22-én Anonymus művét, 1852. január 12-én Kézai Simon hun krónikáját kölcsönözte. Ismeretes, hogy ezekben a hónapokban kezdett érdeklődni a magyar előidők iránt — a jelen szomorú valóságával, a vesztett forradalom keserű következményeivel a Nemzetőr dal szerzője nem foglalkozhatott — és már 1852-ben hozzáfogott a Csaba királyfi első változatának megfogalmazásához. Valószínű, hogy az éppen innen kölcsönzött krónikák hatására mélyedt el a hunok, a honfoglaló magyarok históriájában. (Közismert, hogy csodálatos megértő és beleélő képességgel áldotta meg a sors.) A hatkötetes magyar irodalom- történet lapjain Klaniczay Tibor is úgy véli, hogy Kézai krónikájának „tragikus költői sugalmait” érezte meg Arany János, amikor hun eposzát megírta. H. N.
