Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-05 / 30. szám
1971. február 5, péntek K olfial „Kollega úr hányadé vés?...” Beszélgetés Radnótiról Ortutay Gyula professzorral Nem régi keletű, de mély a barátság, amely dr. Ortutay Gyula akadémikus országgyűlési képviselő és a jánoshalmi Radnóti Miklós Gimnázium között kialakult. Az elmúlt hetekben huszonöt diák tett látogatást a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Intézetében. A fiatalok várakozással telve kopogtattak a párnázott ajtón. De nyomban elszállt félelmük, amikor megpillantották a barátságos és vendégszerető „házigazdát”. Előkerült a magnó, s mire mindenki helyet talált a dolgozószobában, már el is hangzott a riporter első kérdése: — Mióta foglalkozik professzor úr néprajzkutatással? — Amikor a középiskolát elvégeztem — és ez jellemző a mi régi tanításunkra —, én azt sem tudtam, hogy Szegeden élt és dolgozott Kálmány Lajos, a nemzetközi hírű folklorista. Csak egyetemista koromban hallottam arról, hogy' van népköltészeti kutatás. Elsőéves egyetemista voltam, amikor egy előadást hirdettek Sík Sándor és Solymosi Sándor professzoraim. „A népdal versszerkezete” volt a cú me. Meghallgattam, s any- nyira „megfogott” a nép- költészeti kutatás, hogy elhatároztam, a későbbiek- j ben is foglalkozom vele. Az egyetemre mint ma- j gyár—görög—latin szakos : jelölt iratkoztam be, de abbahagytam az antik stú-1 diumokat a néprajz kedvéért. Saját pénzemből és 50 pengőből, amit a DEM- KE egyesülettől kaptam, indultam el első néprajzi gyűjtőutamra Szabolcs megyébe, már az egyetem első évfolyamának elvégzése után. A paraszti nyomorúság ott volt a legnagyobb. Ez nagyon nagy iskola volt számomra. Hát igy kezdődött. — Hová járt legszívesebben gyűjteni? — Első népdallejegyzéseimet — melyet az Etho- graphía című tudományos folyóirat 1929-ben közölt — a Szeged melletti Tápén gyűjtöttem, de jártam a bukovinai székelyek közt Bácskában, gyűjtöttem a Dunántúlon is. Mégis inkább Szabolcs-Szatmár megyében szerettem dolgozni. Az a hely még ma is a mesemondók paradicsoma. A kialakuló beszélgetés során megkérték Ortutay Gyula elvtársat, mesélje el Radnóti Miklóssal való barátsága kezdetét. — Másodéves egyetemista koromban történt — beiratkozáskor a questura folyosóján álltam. Egyszer csak odaállt mögém egy sovány, nálam majdnem egy fejjel alacsonyabb fiú és megszólított: — Kollega úr hányad- éves? — Kollega úr hányadéves? — válaszoltam én kérdéssel a kérdésre. — Most jöttem ide, elsőéves vagyok. Olyan megvetéssel néztem rá, ahogyan csak egy másodéves tud nézni egy elsőévesre. Kérdeztem, hogy mit óhajt. Nem tudta kitölteni az iratokat és megkért, segítsek neki. Be Is mutatkozott, hogy ö Radnóti Miklós költő. (Nagyon öntudatos volt Miklós fiatal korában.) Jól van — mondtam, és segítettem neki. Amikor készen lettünk, elővett aktatáskájából egy könyvet és megkérdezte, hogy felajánlhatja-e nekem? Majd tudakolta a nevem, s a következő dedikációt írta a könyvbe: „Ortutay Gyulának, öreg szeretettel: Radnóti Miklós”. Akkor láttuk egymást először. Később ő is tagja lett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának, amelyet Tolnai Gáborral, Budai Györggyel, s még néhány lelkes fiatallal alakítottunk meg 1931-ben, s így sokat voltunk egymás társaságában. A beszélgetés a jánoshalmi diákok és az akadémikus között a késő estébe nyúlt. A folytatásra — ígérte Ortutay Gyula — legközelebb majd a Radnóti Miklós Gimnáziumban kerül sor. A fiatalok várják a vi- szontlátogatást Ars poeticája: zgalmas, szép verseket írni a világról Találkozás Szarka István költővel Szabó RáS-emlékest LakiteSeken A Petőfi Sándor Művelődési Ház és a lakiteleki könyvbarátbizottság február 6-án, szombaton délután 5 órai kezdettel megyénk egykori országgyűlési képviselőjére, a magyar próza nagy egyéniségére emlékezik. Szabó Pál életművét Bozóky Éva újságíró, Sánta Ferenc író és Szíj Rezső irodalomtörténész ismerteti. A műsorban közreműködik a „Szikra” énekkar és a helyi művelődési ház irodalmi színpada. Katonaorvos. Nappal a laktanyában dolgozik, este, ha hazamegy, rendelőjében várják a betegek. Felesége, két kislánya van. A könyvek, újságok, folyóiratok közt pedig egy kék kötésű, kicsit megkopott kézírásos füzet. Versek. Dr. Szarka Istvánt elsősorban orvosként ismerik Kiskőrösön. Most arra kértem, meséljen magáról. Békés megyében, Déva- ványán született. Falusi környezet — falusi életforma. falusi gondok vették körül. — Szüleimtől elszakadva nőttem fel, családban csak azóta élek, mióta én vagyok a családfő. Nagyapám négy elemit végzett kubikos, kétkezi dolgozó volt, j megért két háborút, egy forradalmat; sok mindenhez értett. Három és fél éves koromban nagyapám tanított meg írni, hosszú A Len in város magazinja A nyáron ünnepli fenállásának negyedik évfordulóját Kecskeméten a lenin- városi ABC-áruház. téli estéken. Korán megismerkedtem az irodalommal. Először Petőfit olvastam, majd apám József Attila-kötetét. Anyám szerette a verseket, különösen Adyt, akit én kevés megértéssel olvastam. Később Radnóti, majd Tóth Árpád gyakorolt rám nagy hatást. Az első „költeményt” 10 éves koromban írtam, a Nők Lapja gyermekrovatába. Érezhettem valami jó játékot — kalandot — hát írogattam. Tizenkét éves koromban kerültem Tatabányára, ott érettségiztem. Az irodalom után a fizika, a matematika, az anyagi világ mélyebb megismerése vonzott. Tizenhat éves koromban kezdtem ismét írni, a kamaszkori érzelmek sodortak a költészet felé. Számomra mindjárt megadatott a sikerélmény, nyomtatásban láthattam verseimet. 1959-ben — akkor 18 éves voltam —, a Hajdú megyei Tanács hirdetett országos pályázatot. MegElső képünk egy csekélyebb forgalmú napszakban készült, de közismerten nem ritka jelenség a csúcs- forgalom: napi átlagban mintegy négy és fél ezer vevő fordul meg itt, s tavaly egy-egy hónap átlagos bevétele elérte a 3 millió forintot. A választék állandó bővülését jelzi, hogy nemcsak élelmiszerek, italáruk stb. kaphatók, hanem hosszabb ideje rövid- és kötöttáruk, könyvek, papír- és műanyagcikkek közül is válogathatnak a vásárlók. Az áruház rövidesen tartós fogyasztási cikkeket is kínál. Lehet, hogy mire képriportunk az olvasó kezébe jut, már az ABC áruterén is ott sorakoznak a porszívó-, mosó- és egyéb háztartási gépek, amelyek első „hírnökeit” Szalontai Lajosné és Laczkó Rudolf eladó csomagolja ki gondos elővigyázattal. (Tóth Sándor felvételei) nyertem, pedig kötetes költők is szerepeltek. Irodalmi barátságot kötöttem, Hárs Györggyel, Csanády Jánossal, Ladányi Mihállyal. Fiúi tisztelet fűz Váci Mihályhoz, szeretettel ápolom emlékét. Bár elkerült arról a vidékről, Tatabánya az őt „emberré ütő” dunántúli táj mindig elevenen él benne, ott van az igazi hazája. „... mert hol a láb magától eltalál a házakig az ismert utcákon a szívekbe lép a küszöbön által s a szavakat nem véti el a száj ...” (Üzenet Pannóniából) A fiatal költő az orvos- tudományi egyetemre jelentkezett. Látszólag elkanyarodott útja az irodalomtól. — Nem érzett valamiféle konfliktust a pályaválasztáskor? — Sokat töprengtem. De hogy mégsem irodalomtanár lettem, annak két oka is volt. Egyrészt akkor még nem bíztam magamban eléggé, nem tudtam, érdemes-e egy egész életet feltenni rá? Másrészt vonzódtam az orvostudományhoz. Ráadásul a kettő nem áll messze egymástól. Nagyon fontos a beteg ember megértése és minden olyan emberé, akinek fáj valami. Viszonylag korszerű természettudományos műveltséggel rendelkezem. Az egyetemen rendszeresen publikálta műveit, az jjj Egressy klubban szerzői ■ esteket tartott. Később az Alföld, a Jelenkor, a Nők Lapja, a Magyar Ifjúság és a Komárom megyei Fbr- rás jelentette meg verseit. 1967-ben a KISZ KB „Szép szó” pályázatán is sikerrel szerepelt. Volt égy kedves katona betege, aki tudott erről a pályázatról, ő küldte be három versét. — Harmincéves vagyok. Van egy kötetre való versem, szeretném megjelentetni őket. Izgalmasan szép verseket írni a világról — ez az én ars poeticám. Hiszek a szó erejében. A költészet elemi, emberi szükséglet, az írott szó hozzájárulás az emberiség művéhez. Kutyifa Ilona A Társadalmi Szemle jubileuma A Könyvtártudományi és Módszertani Központ 1971- es esemény- és évfordulónaptárát lapozgatva megakadt a szemem a Társadalmi Szemle első megjelenésének 25. évfordulója dátumán. Az MKP, majd az MSZMP tudományos folyóiratának „születésnapja” hazánk demokratikus átalakulásának és a háború utáni újjáépítésnek nehéz korszakát idézi. De voltaképp idősebb a Társadalmi Szemle. Eredeti születésének is kerek az évfordulója. 1931. januárjában, azaz negyven éve jelent meg először a KMP ..legális” elméleti folyóirata. Az akkori sajtótörvény lehetőséget adott az évi tiz alkalommal közrebocsátott kiadványok megjelentetésére, és így kerülhettek a Társadalmi Szemle piros és szürke fedelű füzetei a szervezett baloldali munkásság kezébe. A folyóirat az akkori, illegalitásban dolgozó kommunista párt és az SZDP- balszárny képviselői véleményének biztosított teret. Szerzői között Molnár Erik, Révai József és más kommunista publicisták szerepeltek, cikkeik egy része is illegális úton, a Szovjetunióból „csempészve” került kinyomtatásra. A lap legfőbb törekvése a szociáldemokrata ideológia elleni harc, a szovjet gazdasági és kulturális élet eredményeinek ismertetése és marxista szemléletű tanulmányok közlése volt. Az évi tíz példány közreadása mellett a szerkesztőség a „Társadalmi Szemle Könyvtára” köteteivel is az osztályharc célkitűzését szolgálta. Haraszti Sándor a fasizmusról, Molnár Erik a magyar földreform problémájáról, Madzsar József a kapitalista világrend csődjéről írott munkája a kor legégetőbb kérdéseinek elemzését nyújtották. A következetes baloldali- ság azonban nem lehetett hosszú életű. Hároméves munka után, 1933-ban a rendőrség tiltott gyűlésezés ürügyén lefogta a szerkesztőséget és ezzel a Társadalmi Szemle első korszaka is lezárult Az MKP tudományos folyóirata” 1946 januári, új megjelenésével a tizenöt évvel azelőtti törekvések folytatója volt. A szerkesztő bizottság a legnevesebb kommunista ideológusokat egyesítette. Fogarasi Béla, Mód Aladár, Lukács György, Molnár Erik, Révai József és mások cikkeikben az ország fejlődésének lese1 >bb elméleti és gyakori a kérdéseire adtak választ. Az első szám tartalma is a problémák sokoldalú felvetését mutatja. Mód Aladár tanulmánya az újjáépítés gazdaságpolitikájáról az infláció, a termelés és az élelmezés egymással szorosan összefüggő problémáit taglalja. Donáth Ferenc. a demokratikus földreform végrehajtásának módjáról, Lukács György pedig a demokrácia és a kultúra összefüggéseinek alapjairól fejti ki nézeteit. Szó esik a demokratikus iskolapolitikai irányelvekről, a Tildy-kormány gyengeségéről és egyéb más, aktuális kérdésről. A folyóiratot a Szemle rovata és könyvek kritikus hangú ismertetése zárja. Az eltelt huszonöt év alatt a Társadalmi Szemle az MSZMP elméleti és politikai lapjaként legrangosabb folyóirataink egyikévé vált. Szüntelen és termékeny kölcsönhatásban áll hazánk szellemi életének különféle műhelyeivel £ közgazdaságtudománytól a művészetekig. Jubileumi száma is — mely talán szerénységből nem emlékezik meg az évfordulóról — gazdag és széles érdeklődésre számot tartó elemzéseket nyújt át az olvasónak. Interjú Fock Jenő miniszterelnök elvtárssal a távlati tervezésről — ez csak egy a különböző gazdasági és elméleti kérdésekkel foglalkozó, nagyobb lélegzetű írások közül. És a hajdani két kísérő rovat immár hétre bővülve kínál bő tájékoztatást a tudomány, a művészet és az irodalom aktuális kérdéseiről és eseményeiről. A Társadalmi Szemle huszonöt évfolyamának kötetei híven követik társadalmi fejlődésünk mindenkori problémáit, hiszen a folyóirat legfőbb érdeme ma is az a kapcsolat, melyet az ország vezetői és a széles közvélemény között tud megteremteni. P. M.
