Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-05 / 30. szám
Ä. oldal 1971. február 5» péntek Változások a KRESZ-ben 3. Az egyirányú utca rendje A módosított közlekedésrendészeti szabályzat megszüntette az egyirányú utca behajtás felőli oldalán elhelyezett téglalap alakú félfelé fehér, lefelé piros nyilat mutató jelzőtáblát Az „Egyirányú utca” új jelzőtáblája négyszögletes alakú, kék alapú, közepén egy felfelé mutató fehér nyíl. Ezt a táblát az egyirányú utca elején helyezik el, az úttest tengelyére merőlegesen. A betorkolló utcák felől egy téglalap alakú, kék alapú, benne a kötelező haladási irányt mutató fehér nyíl mutatja a gépjárművezetőknek, hogy milyen irányban kell közlekedniük. Az egyirányú utcára vonatkozó tilalmak továbbra is megmaradnak: tilos az egyirányú utcában megfordulni, tartósan tolatni és ellenkező irányban haladni. A parkírozási gondokon segít a módosítás következő utasítása: „Olyan egyirányú utcában, ahol a két oldalon várakozó járművek között legalább egy forgalmi sáv szabadon marad, az úttest bal oldalán is meg szabad állni”. Az egyirányú utca jelzőtábláit 1972. december 31-ig kell elhelyezni, illetve kicserélni, addig a jelenlegi jelzőtáblák maradnak érvényben. Az útbaigazítást adó jelzőtáblák csoportja egy új táblával, a besorolás rendjét jelző táblával egészül ki. A fényjelző készülékekkel szabályozott forgalmú útkereszteződés előtt kell a táblát elhelyezni. A táblán és az útburkolati jelek által jelzett besorolási rendnek -egyeznie kell. A táblát az útkereszteződés előtt olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a járművezetők a szándékukban álló továbbhaladási iránynak megfelelő forgalmi sávba kellő időben besorolhassanak A tábla téglalap alakú, kék alapszínű, benne a haladási iránynak megfelelő fehér nyilak. Ezt a 'táblát kivilágított változatban már Budapesten alkalmazzák, de 1972. december 31-ig valamennyi, több forgalmi sáv esetén eltérő besorolási rendet már ezzel a táblával kell jelezni. Vezetői gyengeség, vagy ...? Lopás, hűtlen kezelés — engedéllyel A történet, amelynek végére a napokban tettek pontot, a múlt év egyik májusi vasárnapján kezdődött. A Csongrád—Bács megyei Téglaipari Vállalat kecskeméti gyárának vezetője, Deme Sándor munkára rendelte be Pajer Ferenc dömpervezetőt és Kői Lajos rakodót. A munkások pontos időben megjelentek, s a gyár agyagbá- nyájából a markológéppel megkezdték a kitermelést. A dömper megrakása után Pajer elindult az anyagot rendelő vállalathoz, amely valamilyen ok miatt nem tudta fogadni a fuvart. A dömper vezetője dühösen tért vissza rakodójához, akivel közölte: vége a vasárnapi munkának, a jó keresetnek, mehetnek haza. Máig sem derült ki, kinek az ötlete volt, de egy óra sem telt bele. Helvécián a dömpernyi agyagot Pajer 150 forintért eladta az egyik gazdának... Munkaidő alatt feketefuvar A Csongrád—Bács megyei Téglaipari Vállalatnál nem keresnek rosszul a munkások. Pajer és Kői a teljesítménytől függően átlagosan, havonta 2500 forintot kapott. Fizetésüket egy fillérig hazaadták, de egyre sűrűbben gondoltak arra a májusi fuvarra, amely ha nem is sokat hozott, de néhány fröccsre, cigarettára, zsebpénznek elég volt. Az elhatározást tovább érlelte bennük az a nagyon is észrevehető állásidő amely abból származott hogy két dömperrel nagyon gyorsan ellátták agyaggal a termelőszalagokat, s amíg az el nem fogyott, nem tudtak mit csinálni. A gondolatot tett követte. Pajer, Kői és később Németh János dömpervezető, gyorsított ütemben látták el agyaggal a keverőgépet, s amíg az egyik dömper biztosította a zavartalan anyagutánpótlást, a másik megrakodva elindult Helvéciára, Kecskemét környékére, s árulni kezdte a lopott agyagot. Ez a 150 forintos üzlet naponta megismétlődött, volt amikor még munkaidő után is „elugrottak” egy- egy rászorulthoz. Az utólagos számítások szerint a vállalatnak csupán a feketefuvarok, a munkagép üzemanyagköltsége mintegy 12 ezer forintba került. Fegyelmi helyett cinkosság A gyár dömpervezetőinek, rakodóinak zse>£>énz- szerző kőrútjai nem martak sokáig titokban az izem vezetője, Deme Sándor előtt. Akkor nagyon helyesen és határozottan meg akarta torolni a vlsz- szaélést, fegyelmi eljárást indított Kői Lajos ellen. A büntetésből azonban nem lőtt semmi. Vajon miért?1 Érdemes visszaidézni az akkor elhangzott csendes szóváltást. Kői Lajos, amikor tudomást szerzett az ellene készülő „merényletről”, kijelentette Deme Sándornak: „Leszállók a gépről, nem dolgozom". Mit tett a gyár vezetője? A logikus, a helyes, természetesen az lett volna, hogy Kői Lajosnak kezébe adja a munkakönyvét, fegyel- mileg elbocsássa. Ehelyett azonban Deme Sándor ta-,,, karodót fújt (?), nem szabta ki a büntetést. Később többször is ellenőrizte Deme Sándor a dömperesek munkáját, s bár ugyanazt tapasztalta, amit korábban, hallgatólagosan tudomásul vette, hogy beosztottai lopják az agyagot, feketefuvarra használják az üzemanyagot, s jogtalanul pénzt vesznek fel. A telepvezető hallgatását a dömperesnek beleegyezésnek vették, s tovább folytatták a magánosok anyaggal való ellátását Törvényesített visszaélés A kecskeméti téglagyár agyagszállítására a rendőrség is felfigyelt, s nem okozott túlságosan nehéz munkát annak kiszámítása, hogy a dömperesek mennyi kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. A lopott agyag értéke 3 ezer, az érte felvett összeg 7400 forintot tett ki. összesen tehát az ilyen célra elhasznált üzemanyaggal együtt a kár meghaladja a 22 ezer forintot. A dömperesek mellett természetesen felelősségre vonták Deme Sándort is. Védekezés« — ha ezt egyáltalán annak lehet venni — a következőképpen hangzott: „Nem mertem szóvá tenni a feketefuvarokat, a lopást, mert attól féltem, hogy kilépnek és leáll a termelés.” Ugye furcsán hangzik az ilyen érvelés, amely lényegében törvényesíti a lopást, az állam, a társadalom pénzének herdálását. Ezt maga Deme sem gondolhatta, s ma sem gondolja komolyan. A jelenlegi állapot — az üzem ugyanis áll — inkább a vállalatnál eluralkodó fegyelmezetlenségről, rossz termelésszervezésről rántja le a leplet. Az igaz, hogy Pajert ezért és más bűn- cselekményekért letartóztatták, de Kői és Németh kilépett az üzemből. A szállítás ezzel megszűnt, de állhat-e egy téglagyár azért, mert a vezető, a dömperesek csak úgy hajlandók dolgozni, ha közben az államot lopják? Ez már nem rendőrségi téma, több annál! Az erre illetékeseknek kellene, de sürgősen intézkedniök, ha csak nem akarják fenntartani Deme Sándor által kialakított állapotot ! Gémes Gábor Pajer Ferenc, Helvécia, III. kerület 30. szám alatti lakos ellen társadalmi tulajdon hűtlen kezelése, lopás és más bűncselekmények miatt, Kői Lajos, Kecskemét, Árpád körút 15. szám alati lakos, Németh János, Kecskemét, Kertváros I. u. 25. szám alatti lakos ellen társadalmi tulajdon hűtlen kezelése és lopás, Deme Sándor ellen társadalmi tulajdon hűtlen kezelését és lopását elősegítő bűnscgédi bűnrészességért indítottak eljárást. Ügyüket vádemelési javaslattal eljuttatták az ügyészséghez. Eleven tömegkapcsolatok —hatékony helyi politika EGYIK mezőgazdasági nagyüzemünk fiatal ag- ronómusa fejtegette a minap: Gazdaságunk múlt évi mérlege nem hozott valami fényes eredményt. Tény, hogy termelési adottságaik kedvezőtlenek, s az időjárás sem bizonyult kegyesnek tavaly. Ezek azonban objektív tényezők befolyásolásuk nehéz. Csakhogy az utóbbira nem is igen volt törekvés. S röpke okfejtése végén megjegyezte: emberileg bármennyire rokonszenves is a nagyüzem vezetője, nem eléggé tevékeny, meglehetősen óvatoskodó, kockázatot szinte nem is mer vállalni. Ily módon a sovány mérlegben korántsem csak az objektív okok játszottak szerepet. A sikertelenség bizonyos mértékben tehát a vezetőn múlott. S e megállapítás azonnal külön nyomatékot kap, ha a vezetettek kollektíváját is említjük. Jelen esetben azokat, akik egyéni jövedelmükön érzékelik az objektív és szubjektív okok együttes hatását. ÍME, csak egyetlen utalás a vezető szerepére, s, máris milyen sokfelé ágazik a gondolat: munkafegyelem, vagy fegyelmezetlenség; jó, vagy rossz munkahelyi közérzet; kezdeményező, újat kereső munkavégzés, vagy lemondó kézlegyintés, tespedtség; fantáziadús, az egész lakosság közreműködésével száTeljesült a régi vágy A kiskunhalasi strandfürdő nyaranta sok ezer látogatót vonzott, nemcsak a városiak találtak felüdülést a medencékben, hanem a környékbeli községekből 7S sokan váltották meg a belépőjegyet. A fiatalok mellett egyre sokasodott azoknak a száma, akik gyógyító hatást tulajdonítottak a meleg víznek és állították, hogy eredményes volt a fürdőzés, enyhültek a reumatikus eredetű panaszok. A Dél-Bács megyei Vízmű Vállalat a múlt évben nagy elhatározásra jutott: Engedve a látogatók régi kérésének, megkezdte az egyik medence téliesítését. A Fémmunkás Vállalat helybeli gyáregységének Stalter Péter úszómester kíséretében látogattuk meg a fiirdőzőket. Délelőtt fél tizenegy volts mindössze fél órával nyitás után. de már többen élvezték a kellemes vizet. Voltak közöttük nyugdíjasok, éjszakai műszakban dolgozók, délutános diákok. Egyöntetűen vallották: Nagyon jó a víz... egyik szocialista brigádja temek társadalmi munká- az acélszerkezetet, s bevállalta a Vízmű Vállalat ban készített terve meg- borították sárga műanyag főmérnökének, Nemere Pé- valósítását. Elkészítették hullámlemezzel. Sok helybeli vállalat segített, az .t,,j . r... .. ... AfÉSZ hangulatos kis Dresszót rendezett be az előcsarnokban, s végre anuár 25-én elérkezett az innepélyes pillanat — a közönség is igénybe vehette a halasi „fedett uszodát”. Igaz, a 130 centiméteres, 38 fokos víz és a viszonylag kis medence íem teszi lehetővé versenyek rendezését, de azért endít a város úszósport- in Is. Az általános isko- >k már tervezik az úszás- ctatás tartását. A kórházai már tárgyalnak a te- ípiás utókezelés megva- ósításáról — szóval az új ót es ítmény valószínű hamarosan szűknek bizonyul. Fényképezte: Opauszky László Kényelmes bőrfotelok, asztalkák a ragyogóan vilá gos pihenőben. Aki megunta a vizet, egv fekete vagy sör cs egy jó könyv társaságában kellemesen töltheti idejétmóló kózségpolitika, vagy szűklátókörűség, az eleven tömegkapcsolatok hanyagolása — a szálak ilyen, vagy amolyan vonatkozásban mindig a vezetőhöz, a vezetőkhöz nyúlnak vissza. Időzzünk azonban az imént felsorolt párhuzamok közü) — minthogy a legnagyobb közösségeket érinti — egy, a községpolitikával összefüggő példánál. A MÉSZÖV felelős munkatársa jólesően újságolta a napokban: népes részvétel éis nagy aktivitás jellemzi a szövetkezeti részközgyűléseket. Számtalan jogos észrevétel, okos ötlet, életrevaló kezdeményezés hangzik el e fórumokon, s nem fukardodik a — megyében több mint 120 ezres — szövetkezeti tagság a segítség kínálatával sem. Talán természetes iß, hogy rengeteg községpolitikai téma kerül szóba, hiszen a közgyűlések részvevőinek jelentős hányada nem nem tud különbséget tenni a hatásköröket illetően. E megállapításhoz pedig hozzáfűzte informátorom: Kár, hogy nem jellemző a tanácsi vezetőknek e jelentős fórumokon való részvétele. Pedig sokat meríthetnének ezeken... Mennyire így van, hadd tanúsítsa nyomban egy pozitív előjelű példa: A tiszakécskei részközgyűléseken ott voltak a helyi vezetők. A tanácstagok is, akik az összejöveteleket felhasználva, találkoztak választóikkal, tanácsi oldalról adtak tájékoztatást az elhangzott észrevételekkel kapcsolatban. Az új bőgi gyűlésen a szövetkezeti tagságnak a tanácselnökkel való találkozása pedig szinte kézzelfogható hasznot hozott. A JELENLEVŐK lakóterületük vízművesíté- sét szorgalmazták, hozzátéve:' a- cél érdekében anyagi áldozatot is vállalnak. Nem véletlen tehát, hogy két nappal később már együtt tudhatta a helyi tanács a víz- művesités minden feltételét: a pénzfedezetet az érdekelt lakosság biztosítja, a tanács költségvetési üzeme kivitelezi a munkát, melynek tervét viszont — társadalmi vállalásban — az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat szolgáltatja Lám, ilyen haszonnal kecsegtet a szövetkezeti tagság és a községi vezetők találkozása, szótérté- se. S ebben végül is nincs semmi különös. Mindössze az van, hogy a nagyközség vezetői, kiindulva a tényből, mely szerint a tanács a település gazdája, nem tévesztik szem elől, hogy rajtuk, tevékenységükön sok minden múlik. EZ AZ ALAPÄLLÄS pedig mindenütt követelmény. Kiváltképpen azután, hogy a megnövekedett tanácsi önállóság s a X. pártkongresz- 5zus szabta határozatok magasabb mércét állítottak, ez esetben a hatékonyabb helyi politikát tűzték feladatul. P. L
