Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
Befelezte négyéves ciklusát az országgyűlés-------------------------------------------------------—-----------------------------------------------------------------------------------------------.. --------------------------( Folytatás az 1. oldalról) szággal pedig konzuli kapcsolatban. A továbbiakban hangsúlyózta: az Elnöki Tanács figyelemmel kíséri és támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket kormányunk a Szovjetunióval és a többi európai szocialista országgal együtt az európai biztonsági rendszer és biztonsági értekezlet sikere érdekében kifejt. Aláhúzta, a beszámolási időszakban tovább nőtt a Magyar Népköztársaság tekintélye a világban. Erősítettük testvéri szövetségünket a Szovjetunióval, valamint a Varsói Szerződés és a KGST más országaival. Mélyítettük baráti kapcsolatainkat a szocialista világrendszerhez tartozó országokkal és népekkel; fejlesztettük együttműködésünket Afrika, Ázsia, és Latin-Amerika független országaival. Támogatjuk az imperialista agresszió ellen küzdő népeket, a nemzeti felszabadító harcokat és mozgalmakat. A tőkés országokat illetően törekedtünk a békés egymás mellett élés megvalósítására, a rendezett államközi viszonyok és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok, valamint egyezmények kialakítására. Kérte az országgyűlést, hogy az Ein ölel Tanács jelentését fogadja el és hagyja jóvá. Az országgyűlés a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés ezután áttért a tárgysorozat második pontjára, a tanácsokról, szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslatot a kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter terjesztette elő. A tanácstörvény előterjesztése Az állami szervek rendszerében jelentős helyet foglalnak el a tanácsok. Szervezetük és működés ük kereteit 17 évvel ezelőtt alkotott tanácstörvényünk szabályozza. A szabályozás megfelelt az akkori helyzetnek és az állami irányítás akkori elméleti és gyakorlati követelményeinek. A társadalmi és állami fejlődés azonban túlhaladta a törvényt és mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy számos rendelkezése nem segíti kellő módon a további fejlődést. A kormány már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy új tanácstörvény megalkotását kezdeményezi. Annak érdekében azonban,, hogy az új törvény időtálló legyen, felhatalmazást kértünk és kaptunk az Elnöki Tanácstól számos, elvileg új rendelkezés bevezetésére. E rendelkezések általában beváltak és szerepelnek az előterjesztett törvényjavaslatban, mert szükség van azok törvényi szabályozására. . Á kormány rendeletéi főleg a tanácsok önállóbb gazdálkodását segítették elő, és igazgatási, hatósági tevékenységük korszerűsítését szolgálták. A törvényjavaslat a tanácsok jellegét úgy határozza meg, hogy azok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervei. Az előterjesztett törvényjavaslat hármas célt kíván elérni. Először: korszerű jogi feltételeket teremt ahhoz, hogy növekedjék a tanácsi munka hatékonysága, szakszerűsége és kulturáltsága, csökkenjenek az ügyintézésben még fellelhető bürokratikus vonások. Másodszor: fokozatosan növeli a tanácsi szervek, különösen a helyi tanácsok önállóságát, bővíti hatáskörüket és gazdasági lehetőségeiket. Harmadszor: a jelzett feladatok végrehajtásával egyidejűleg erősíti a központi irányítás hatékonyságát. A törvényjavaslat számos előírást és egyidejűleg garanciát is magában foglal abból a célból, hagy a tanácsi képviselet és önkormányzat több tartalmat kapjon, a tanácsok gazdasági önállósága, hatásköre és hatósági jogköre ténylegesen tovább szélesedjen és erősödjön. Jelenlegi tanácstörvényünk — néhány kivételtől eltekintve — nem hatásköröket, csupán feladatköröket á’lapítmeg. A tanács, mint testület, eredetileg aránylag kevés hatáskört kapott, s ez később sem sokat bővült, hiszen egyszerűbb volt a vb hatáskörébe utalni az ügyeket. Ez a megoldás és gyakorlat csökkentette a tanács testületi szerepét, de a tanácstagok szerepét is. Mivel a törvény csak feladatköröket állapított meg. elmaradt a különböző szintű tanácsok és végrehajtó bizottságok eltérő, sajátos hatáskörének megállapítása, tehát a különféle tanácsszintek közötti differenciálás. Ez a későbbiek során sokban akadályozta a hatáskörök célszerű decentralizálását. A törvényjavaslat viszont a feladatkörök mellett a szinteknek megfelelő hatásköröket is megállapít, sőt különbséget tesz még — adottságaik, szerepkörük különbözősége miatt — a helyi tanácsok között >s. (így például a város és a nagyközség létesíthet a települése vonzáskörzetét is ellátó vállalatokat és intézményeket, a község nem.) Az önállóság és a felelősség megteremtésének fontos biztosítéka tehát a hatáskörök tanácsi szervezeten belüli megfelelő elhatárolása. A törvényjavaslat elismeri, hogy a tanács szerveinek, különösen a végrehajtó bizottságoknak és a szakigazgatási szerveknek olyan feladatai is vannak, amelyekkel jogszabály vagy a felettes végrehajtó bizottságok ruházzák fel azokat. Éppen ezért a tanácsnak, mint elsősorban a helyi érdekek képviselőjének, nem lesz joga a végrehajtó bizottságot utasítani. határozatait megsemmisíteni vagy megváltoztatni olyan ügyekben, amelyeket jogszabály utal annak önálló hatáskörébe, vagy amelyeket a felettes végrehajtó bizottság, illetőleg a Minisztertanács rendelkezése alapján intéz. A törvényjavaslat megszünteti a képviseletitcstületi és az igazgatási tevékenység merev elválasztását. A , végrehajtó bizottságok szervezetét, alá- és fölérendeltségüket, valamint a szakigazgatási szervek hatáskörét úgy szabályozza, a törvényjavaslat, hogy optimális feltételeket biztosít az államigazgatási tevékenység színvonalas ellátáshoz. A szervezeti keretek és hatáskörök helyes megállapítása mellett az államigazgatási munka jó elvégzésének más előfeltételei is vannak. Ilyen a vezetők és ügyintézők politikai, szakmai műveltsége, képzettsége, kötelességtudata és kulturáltsága, az apparátusban dolgozók megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülése. Különösen előtérbe kerülnek ezek a követelmények a városi és községi tanácsoknál, amelyek számára nem elegendő csak nagyobb hatáskört adni, hanem annak személyi és egyéb feltételeit is meg kell teremtenünk. A miniszter ezután azt fejtegette, hogy a tanácsi igazgatási szervek rendszerében újszerű megoldást alakit ki a törvény- tervezet a járási tanácsi hivatalok létrehozásával. _ Emlékeztetett arra, hogy” az új választójogi törvény értelmében a járásokban a jövőben nem választanak tanácsi képviseleti testületeket, A hármas fokozatú tanácsi szervezetet (megye— járás—község) azért is egyszerűsítettük — folytatta —, hogy a helyi tanácsok önállóságát, képviseleti testületeik szerepét növeljük, a korszerű helyi igazgatási követelmények megvalósulását segítsük elő. A járási tanácsi hivatalok, mint a me- gyei végrehajtó bizottságok önálló igazgatási szervei — s ezt külön is hangsúlyozni kívánom — fontos szerepet töltenek be ebben a folyamatban. Segíteniük kell a községi tanácsok és szerveik önálló tevékenységének kibontakozását, az államigazgatási munka színvonalának emeléséi, és az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Jó működésük-. kel fontos láncszemet jelentenek a megyei és a községi tanácsok között. ‘ Ha a jövőben a járásokban nem is működik majd választott tanácstestület. a hivatalok testületi és társadalmi, edenőrzésé- re szükség lesz. Ezf a megyei tanácsok, a bizottságok, valamint a járási társadalmi szervek végzik. A 'árási tanácsi hivatalokról elmondottak érte’emszerűen vonatkoznak a megyei városok kerületi hivatalaira. A tanácsi bizottságok és a tanácstagok szerepének növelése szintén fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak, mert ezzel is erősítik tanácsrendszerünk demokratikus vonásait. A bizottságok szervezetében, feladatkörében és működésében az eddigiekhez képest több változás lesz. így tagjai lehetnek nem tanácstagok is. További változás, hogy véleményező, javaslattevő és ellenőrző szerepük mellett feladatukká válik többek között a tanács működési területén mind az ágazaton belüli, mind pedig a több ágazat közötti tevékenység összehangolása. A tanácsok működési területein más állami és gazdasági szervek is dolgoznak. A törvényjavaslat rendezi a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködésének elvi kérdéseit. A tanácsok központi irányításának új szabályozásáról szólva az igazságügy-miniszter kiemelte: A törvényjavaslat ezt a feladatot úgy kívánja megoldani, hogy a központi irányítás hatékonyabbá váljék. Ennek formái és módszerei a következők: 1. Az országgyűlés irányító szerepe úgy érvényesül elsősorban, hogy törvényekben határozza meg a tanácsok fő feladatait. alakítja ki szervezeti és működési kereteiket, továbbá biztosítja számukra a szükséges anyagi eszközöket és forrásokat. Emellett a törvények végrehajtásának ellenőrzése útján — ideértve az. Elnöki Tanács és a kormány beszámoltatását is — őrködik a tanácsokra vonatkozó jogszabályok jó végrehajtásán. 2. Az Elnöki Tanácsnak a tanácsok működésé felett alkotmányos ‘felügyeleti jogköre lesz. Az Elnöki Tanács feladata a tanácsok önkormányzati jogainak védelme, törvényben biztosított jogaik tényleges érvényesülése feletti őrködés. 3. Kiemelkedő jelentőségű rendelkezés a törvényjavaslatban annak kimondása, hogy a jövőben nemcsak a végrehajtó bizottságok, hanem az egész tanáosszervezet a kormány irányítása és törvényességi felügyelete alá kerül. E jogkörök ellátásához megfelelő eszközöket is biztosít a törvény. így a kormány: a tanácsok tevékenysége, működése tekintetében általános elvi irányítást gyakorol, figyelemmel kíséri, elemzi és ellenőrzi munkájukat. Ezen túlmenően megsemmisítheti a megyei tanácsok — mint testületek — jogszabályba ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezéseit. Ez működésűje törvényességének fontos biztosítéka. A központi irányítás hatékonyságát szolgálja az is. hogy a Minisztertanács dönt a miniszter és a megyei tanács, illetőleg a végrehajtó bizottság között keletkezett vitában. A Minisztertanács a törvény álal ráruházott feladatkörét a Tanácsi Hivatal közreműködésével látja el. A törvényjavaslat szabályozza a miniszterek és a tanácsok kapcsolatát. A tanácsi 1 szakigazgatási szerv központi-ágazati irányításit a miniszter nem közvetlenül, hanem a megyei végrehajtó bizottság útján látja el. Ez a gyakorlatban már néhány éve így történik. A törvényjavaslat — elfogadása esetén — a soron következő általános választások napján lép hatályba. Lesznek olyan rendel-, kezések, amelyek a törvény erejénél fogva rögtön megvalósulnak. Számos rendelkezés azonban csak fokozatosan valósítható meg. Ilyenek pl. az államigazgatás egységesebbé tételének feladatai, a hatósági jogkörök további decentralizálása a helyi tanácsokhoz, vagy a megnövelt tanácsi önállóság mind nagyobb érvényesülése stb. A törvényjavaslat jó feltételeket teremt ahhoz, hegy a tanácsok és a lakosság kapcsolata tovább fejlődjön és erősödjön. A Hazafias Népfront és a tömegszervezetek aktív közreműködése nélkül nem érvényesülhet igazán a tanácsok népképviseleti, ön- kormányzati jellege, de igazgatási funkciója sem. Kétoldalú 1 együttműködésről van szó ugyanazon célból, az egészséges, jól ösz- szehangolt munkamegosztás keretében. A tanács természetesen nem veheti át a Hazafias Népfront vagy a tömegszervezetek munkáját, mint ahogy azok sem dolgozhatnak a tanács helyett — hangsúlyozta Korom Mihály. Hozzáfűzte, hogy a szocialista demokrácia adta lehetőségek kiaknázása a közéleti tevékenység, nem merülhet kj csupán a választásokon való részvételben. A törvényjavaslat számít az állampolgárok és szervezeteik alkotó közreműködésére és kezdeményezéseire. A tanácstörvény megalkotására előterjesztett javaslat részben érinti alkotmányunk egyes rendelkezéseit. A választójogi törvény módosításakor követett eljáráshoz hasonlóan az alkotmány átfogó módosításának közeli időpontjára tekintettel a kormány azt javasolja, hogy előzetes alkotmánymódosító törvényjavaslat előterjesztésétől az országgyűlés, tekintsen el- A benyújtott törvényjavaslat 75. paragrafus (2) bekezdésében foglalt eljárási mód államjogi szempontból alkotmányos és törvényes. Mindazokból, amivel a törvényjavaslatot indokoljuk, következik az is, hogy ha az országgyűlés a javaslatot legalább kétharmados szótöbbséggel törvényerőre emeli, azzal lényegében módosítja az alkotmány megfelelő rendelkezéseit is. A kormány megbízásából azzal a meggyőződéssel terjesztem elő a tanácsokra vonatkozó törvényjavaslatot, hogy az abban foglaltak elfogadása jól szolgálja társadalmi céljaink elérését és időt- állóan szabályozza államunk fontos szektorának jövőbeni működését. Dr. Koron! Mihály igazságügy-miniszter nagy tapssal fogadott beszámolója után szünet következett, majd Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőként dr. Gonda György Vas megyei képviselő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke, a törvényjavaslat előadója kapott szót, majd dr. Trautmann Rezső nyugdíjas miniszter következett felszólalásra. Utána Tóth Szilveszterné Csong- rád megyei képviselő, a Zákányszéki Községi Tanács V. B. elnöke, Bencsik István Hajdú-Bihar megyei képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szólalt fel. Ezután ebédszünet következett. Az ebédszünet «tán dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Elsőként Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Fehér Lajos beszéde — A húszéves fennállásukat a múlt évben ünnepelt tanácsok alapjában véve eredményes munkát végeztek és végeznek. Politikailag, szervezetileg megerősödtek, tekintélyes, a lakosság érdekeit szolgáló állami szervekké váltak. Ha munkájukban voltak é vannak is hibák, ha fejlődésük nem is volt mindig egyenletes: összességében megoldják a proletár diktatúra államszervezeté ben rájuk háruló sokir’ nyú feladatot. Kifejező népünk politikai egységének, a munkás—paraszt szövetségnek. Tevékenységük hozzájárult a népi hatalom megerősödéséhez. Munkájukkal a párt politikájának megvalósítását segítették. Cselekvőén részt vettek a szocialista építés valamennyi fontos feladatának megvalósításában. Külön ki kell emelnem a mezőgazdaság szocialista átalakításának befejező munkájában, a termelőszövetkezetek szervezeti, gazdasági megszilárdításában kifejtett fáradhatatlan tevékenységüket. A tanácsok szervezői a mind jobban kibontakozó tervszerű város- és községpolitikai fejlesztési tevékenységnek, amihez mind több anyagi eszközzel ren- v delkeznek. Költségvetési bevételük 1951-ben még 2,8 milliárd forint volt, a múlt évben már csaknem 24 mil- iárd forinttal gazdálkodjak. Fejlesztési eszközeik ugyanezekben az években dig több mint 1 milliárd örintról 19 milliárd forintra nőttek. Az utóbbi 15 évben közel 109 milliárd forintot fordítotlak beruházásokra. \z elmúlt évben mintegy 300 millió, az évek során több milliárd forint értékű
