Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

1971. február il, csütörtök 3. oldal lefejezte négyéves ciklusé! az országgyűlés Koszigin levele Brcmdtnak társadalmi munkát szervez­tek a lakosság körében. Számottevően fejlődött gazdálkodásuk. Jelenleg a tanácsi gazdaságban csak­nem 800 vállalat és mint­egy 200 költségvetési üzem működik. A kormány hatá­rozatának megvalósításában elismerésre méltó szervező munkát végeztek a lakos­ság, főképpen a kevésbé iparosodott területeken élők és a nők foglalkoztatásának megoldásában, a vidéki ipartelepítésben és fejlesz­tésben. A tanácsszerveknek nagy szerepük van az állampol­gárok jogainak, biztonságá­nak védelmében, a szo­cialista törvényesség érvé­nyesítésében. Gyorsult és tartalmában is javult ható­sági ügyintéző munkájuk, ha nem is vetkőzte még le a bürokratikus vonásokat. E munka méreteit és egy­ben politikai jelentőségét érzékelteti, hogy a tanácsok évente mintegy 1,5 millió hatósági ügyben döntenek, s hozzávetőlegesen 20 mil­lió ügyfélnek adnak taná­csot, tájékoztatást. Tanácsrendszerünk kor­szerűsítését, a tanácsok és szerveik munkájának to­vábbfejlesztését szocialista rendszerünk fejlődésének olyan tényezői teszik idő­szerűvé és szükségessé, amelyek miatt állami éle­tünk egészének továbbfej­lesztése napirendre került A továbbiakban Fehér elvtárs a tanácsrendszer továbbfejlesztésének irá­nyáról, a törvény elvi meg­fogalmazásáról beszélt, majd így folytatta: — A tanácsok munkájá­ban — az államélet egészé­vel összefüggésben — most a szocialista demokratiz­mus fejlesztése, szélesítése a feladat. A tanácsok szo­cialista önkormányzatként való felfogása természete­sen nem jelentheti azt, hogy csak a helyi kérdések sorolhatók feladataik köró. A tanácsok állami szervek is: mint a szocialista állam helyi szerveinek, részt kell vállalniuk az összes állami feladat végrehajtásából, azokat helyileg államigaz­gatási úton kell megolda­niuk. Éppen ezért a taná­csok tevékenységében biz­tosítani kell a szükséges centralizmust, az összállamí érdek feltétlen érvényesí­tését is. A tanácsok önállóságának növelése csak úgy válhat érdemivé, ha egyidejűleg fokozódik központi irányí­tásuk hatékonysága, s a fő kérdésekben érvényesül az egységes állami politika. E két követelmény kiegészíti egymást. A tanácsok népképvisele­ti-önkormányzati jellege nemcsak gazdasági önálló­ságuk növelését teszi szük­ségessé, hanem azt is, hogy a tanácsi, mindenekelőtt a lakossággal közvetlen kap­csolatban álló helyi tanácsi szervek dönthessenek az ál­lampolgárok igazgatási-ha­tósági ügyeiben is. Ezt a célt szolgálja a törvényja­vaslat, amikor — a tanács­törvény-alkotásunkban elő­ször — elvként rögzíti, hogy a helyi igazgatási fel­adatokat a helyi tanácsi «áarvelsre fctól tstzrá A tanácsok »eatemal te­vékenysége általában túl­mutat a szoros értelemben Vett államigazgatáson: ez a lakossághoz fűződő kapcso­latoknak talán a legfonto­sabb területe. Feladataik végzése során a tanácsi szervek nap mint nap ta­lálkoznak a lakossággal, te­vékenységük célja nem le­het más, mint a lakosság szolgálata. Ez adja munká­juk társadalmi jelentőségét, politikai jellegét. Joggal remélhetjük, hogy a törvény hatályba lépésé­vel a tanácsok hivatali szerveinek munkájában nö­vekedni fog a szakszerűség, gyorsul az ügyintézés, szi­lárdul az igazgatási szer­vek és az ügyintézők fele­lőssége.. A helyenként még előfor­duló bürokratikus ügyin­tézésről Fehér elvtárs a következőket mondotta: — Előfordul, hogy az el­járó szervek a jogszabályo­kat hibásan, társadalmi rendeltetésüktől elszakítva alkalmazzák, vagy késedel­mesen, nehézkesen intéz­kednek. Szem elől tévesz­tik, hogy minden egyes ügy mögött állampolgárok állnak, akik joggal várják ügyeik elintézését. Az ilyen — társadalompolitikai cél­jainkkal ellentétes — eljá­rás természetesen károkat okoz a tanács társadalmi kapcsolataiban, aláássa az igazgatási szervek munká­jához nélkülözhetetlen bi­zalmat. Ezért tanácsaink­nak különös gondot kell for­dítaniuk az államigaz­gatási munka hatékony­ságának fokozására, a gyors és szakszerű ügy* intézésre. Fehér Lajos beszéde to­vábbi részében azokról a tennivalókról szólt, ame­lyek biztosíthatják az új ta­nácstörvény érvényesülését, azt hogy betöltse szerepét szocialista államunk fejlesz­tésében, meghozza azt az eredményt, amelyet joggal vár tőle a közvélemény, a párt és a kormányzat. A törvény — noha elfo­gadásával jelentős lépést teszünk előre a tanácsok és szerveik tevékenységének továbbfejlesztésében — csak keret, amelyet részben a központi szerveknek, részben maguknak a taná­csoknak kell kitölteniük. Ami a kormányt illeti, miként eddig ezután is ar­ra fog törekedni, hogy a törvény alapgondolata és valamennyi szabálya érvé- nyesüjön. Alkalmazásában — az országosan egységes rendezést kívánó alapvető kérdések kivételével — nem kívánjuk megkötni a tanácsok kezét. Ennek meg­felelően a törvény végre­hajtásaként csak egy álta­lános végrehajtási rendelet kiadását tervezzük. A taná­csokra vár a feladat, hogy a törvény felhatalmazása alapján — annak elveit ér­vényesítve — a helyi igé­nyeknek, sajátosságoknak megfelelően tanácsrendelet­ben maguk határozzák meg saját tevékenységük és szerveik szervezeti és mű­ködési szabályzatát. Az a legfontosabb, hogy a tanácsok éljenek Is [ megnövekedett hatáskö­rükkel, önállóságukkal, most csalt így válik a Ishűfótégftől valóság.! A*ok a na«r «adatok. amelyek a következő években a tanácsokra vár­nait. csak a tanácstagok és a tanácsapparátus dolgozói tevékeny közreműködésével valósulhatnak meg. A Központi Bizottság és a kormány véleménye sze­rint a tanácsokról szóló tör­vényjavaslat teljes mérték­ben megfelel társadalmi fejlődésünk igényeinek, a tanácsok vonatkozásában érvényesíti a kongresszus­nak az államélet, a szocia­lista demokrácia fejleszté­sére irányuló határozatait. A törvény megalkotása nagy előrelépést jelent szo­cialista államéletünk fejlő­dése terén. Az új tanácstörvény meg­alkotása tovább fogja erő­síteni a szocialista demok­ratizmust, népünk összefo­gását a szocializmus teljes felépítésére! Mindezek alapján a Köz­ponti Bizottság és a kor­mány nevében a törvényja­vaslatot a tisztelt ország- gyűlésnek elfogadásra ja­vaslom — fejezte be beszé­dét Fehér Lajos. Fehér Lajos nagy taps­sal fogadott beszéde után Varga Gáborné (Borsod megye 8-as választókerület képviselője), a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese, Go- riáncz Ignác (Szolnok me­gye, 15. választókerület), a Jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatója, ár. Bódo­gén János Veszprém me­gyei Tanács V. B. elnöke, ár. Mátay Pál (Fejér megye, 3. választókerület) megyei főügyész szólalt fel. Vala­mennyi felszólaló a tör­vényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfoga­dásra ajánlotta. Ezután dr. Korom Mi­hály igazságügy-miniszter válaszolt az elhang­zott felszólalásokra, majd határozathozatal követke­zett. Az országgyűlés előbb a jogi. igazgatási és igaz­ságügyi bizottság módosí­tó javaslatait, majd a ta­nácsokról szóló törvény- javaslatot általánosságban és — a megszavazott mó­dosításokkal — részletei­ben is elfogadta. Az ülésszak ezzel befe­jezte munkáját. Az elnök­lő Kállai Gyula emelke­dett szólásra: Országgyűlésünk és ta­nácsainak megbízatása ez év március 19-én lejár. A hátralevő rövid idő miatt ebben a ciklusban több ülésszakot nem tervezünk mondotta, majd így fe­jezte be zárszavát: Négy esztendő alatt meg­tett utunk eredményeit felmérve, a pártunk X. kongresszusán kitűzött űj és még nagyobb feladatok elé tekintve, bizalommal nézünk a jövőbe. Most, amikor napirendünkkel vé­geztünk, engedjék meg, hogy a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Taná­csa és kormánya, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa, az országgyűlés tjsztségvieelői és a magam nevében is köszönetét mondjak tisztelt képviselő­társaimnak, valamint a tanácsok tagjainak odaadó, lelkiismeretes munkáju­kért, amelyet megbízatá­suk egész Idején népünk javára, szocialista fejlődé­sünk- a béke és a ha’sdás -.fiHii-if-T-j A országgyűlése 1987-*Í9fl. évi ciklusának utolsó ülésszakát ezennel bere- i kesztem. BONN Koszigin szovjet kor­mányfő levelet írt Brandt kancellárnak, s ebben új­ból aláhúzta a szovjet— nyugatnémet szerződés je­lentőségét. Ezt közölte von Wechmar, a bonni kor­mány helyettes szóvivője szerdára virradó éjjel egy vacsora után, amelyet Brandt adott a távozó Ca- rapkin szovjet nagykövet tiszteletére. Brandt é6 Carapkin megbeszélést folytatott a I kancellár lakásán adott vacsora után azokról a sajtójelentésekről, amelyek szerint a szovjet kormány érdeklődése alábbhagyott volna a nyugatnémet ke­leti politika iránt. Ezeket a sajtójelentéseket azóta részben a bonni szovjet nagykövetség, részben Lo- patyin stockholmi szovjet követségi titkár — aki ál­lítólag ilyen értelmű kije­lentéseket tett volna — megcáfolta. A Brandt-vacsorán a kancellár pohárköszöntőjé­ben kijelentette: reméli, hogy a Szovjetunió és az NSZK viszonya tovább fog javulni. ,,AZ előtt a fel­adat előtt állunk — mon­dotta —, hogy az alánt szerződést életbe léptes­sük, élő tartalommal tölt­sük meg, s a béke és meg­értés tartós pillérévé te­gyük.” Addig — fűzte hoz­zá — még néhány aka­dályt el kell távolítani az útból. A múlt terheit nem lehet egyetlen tollvonással megszüntetni. Carapkin megköszönte Brandt barátságos szavait és emlékeztette a kancel­lárt azokra az időkre, „amikor más légkör ural­kodott, és más vélemények hangzottak el”. „Teljes fe­lelősségem tudatában mondhatom, hogy a Szov­jetunió következetesen to­vább halad a két ország közötti kapcsolat megjaví­tásának és az európai enyhülésnek az útján, a Moszkvában aláírt szerző­dés alapján” — hangoz­tatta Carapkin. Á jugoszláv míniszferelnök-heiyetfes látogatása hazánkban BELGRAD Alekszandar Grlicskov, a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács (kormány) elnökhelyettese szerda dél­után Tímár Mátyásnak, a magyar kormány elnökhe­lyettesének meghívására Belgrádiról Budapestre uta­zott Grlicskov kíséretében van Nagy Ferenc, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv tagoza­tának elnöke és Alekszan­dar Drljacsa külkereskedel­mi miniszterhelyettes. Átlátszó kifogások Munir Hafez, az egyipto­mi kormány szóvivője kedd este nyilatkozatában rámu­tatott, hogy Golda Meir iz­raeli miniszterelnöknő vá­lasza Anvar Szadat elnök­nek a Szuezi-csatorna meg­nyitására vonatkozó javas­latára valójában manőver a világközvélemény előtti megszégyenülés elkerülésé­re. Meir nyilatkozata egyébként „semmi újat nem tartalmazott” az egyip­tomi szóvivő szerint. Izrael tulajdonképpen visszauta­sltja Szadat elnök indítvá­nyát, amikor szavakban hangoztatja készségét a ví­ziót megnyitásának elősegí­téséhez, de egyben megta­Újra másikában a Luneissd A földi irányítóközpont! A Lunohod sugárzásmé- február 8-án és 9-én ismét j tője és röntgenteleszkópja rádiókapcsolatot létesített a i mindvégig a programnak Lunohod—1 szovjet auto­mata holdjárműveL A holdjáró először észa­ki irányba, a Heraklit-fok felé haladt, amely a koráb­bi panoráma felvételeken már látható volt. Nagyon egyenetlen terepen haladt, amelyet 50—100 méter át­mérőjű régi kráterek tar­kítottak. Február 9-én a Lunohod folytatta a terület vizsgála­tát és közben néhány 20 méternél kisebb átmérőjű friss krátert fedezett feL Ezek egyike — a holdkuta- tok véleménye szerint — az eddig ismert legfiata­labb holdkráter. A legutóbbi rádiókapcso­lat során tovább folytatták a holdtalaj vegyi összeté­telének vizsgálatát. A hold­felszín adott részének ta­nulmányozása során kapott eredmények alapján rész­letes geológiai-morfológiai térképet állítottak össze. megfelelően működött. Je­lenleg az automata hold- jármű 578 méter távolság­ban van a Luna—17 leszál­ló fokozatátóL gadja az izraeli csapatok részleges visszavonását. Márpedig a csapatvisszavo­nás első lépés lehetne a Biztonsági Tanács határo­zatának végrehajtásában. Ilyen körülmények kö­zött Kairóban az a véle­mény alakult ki, hogy Iz­rael továbbra is saját fel­tételeit akarja rákényszerí­teni az arabokra. Ezt az egyiptomi értéke­lést érdekes módon alátá­masztja a szerdai jeruzsá- lemi sajtó is. A Jerusálem Post például közvetve be­ismeri, hogy Meir parla­menti nyilatkozata mögött nyilvánvaló propaganda­célok húzódnak meg. Meir asszony válaszolt... azzal, hogy visszaütötte a labdát az arab térfélre. HELSINKI (MTI) A Béke-világtanács ked­den felhívással fordult a világ békevédelmi szerve­zeteihez, hogy ítéljék xel Izraelt, amiért akadályo­kat gördít a közel-keleti konfliktus békés rendezése elé és ítélje el az Egyesült Államokat, amiért Izraelt támogatja. Visszatért az Apollo—1A üjra a Földön az Apol­lo—14 űrhajósai. Képün­kön: az Apollo—14 kabin­ját éppen elhagyták az űr­hajósok. Az űrkabin mel­p; leszállását”. George Low, az amerikai űrhajózási hi­vatal, a NASA ügyvivő igazgatója a sikeres vizre- szállás után kedden este Mis akadémikus kitüntetése Február 10-én töltötte be 60. életévét Msztyiszlav Keldis neves szovjet ma­tematikus ég mérnök, a tudományos kutatások ki­emelkedő szervezője, a Szovjet Tudományos Aka­démia elnöke. Msztyiszlav Kelőiét 00. ^snap ja &>'mh íábfi^ MBS nsrmadtzben & t 3:: Műn'" »iát* . rí rím el tön: ették. *»• Ed» «dig kívül;; min'dis»*« ne-, jrteh kaptáit meg hju-oir ;>or ezt mains l.-iHint ér ést letti csónakban (jobbról balra): Mitchell, Roosa és Shepard, akik a helikop­terre várnak, hogy a New Orleans nevű helikopter- anyahajóra szállítsa őket. A három űrhajóst a Sa- moa-szlgetekről repülőgép­pel viszik Houstonba, ahol 17 napig a környezettől ol- afrrva, aeígarú {«Agyiét alatt maSa&hak. At tudort^nvos Közvélemény egyeBftent érezhető megkönnyebbülés­sel fogadta az Apollo—14 átvitt értelembe« I« elégedetten nyilatkozott az expedíció eredményeiről. Az igazgató utalt arra, hogy a júliusban felbocsá­tandó Apollo—15 már ön­járó berendezést is magá­val visz, ami lehetővé te­szi az űrhajósok működé­si területének kiterjeszté­sét. Az A peile—14 eredmé­ny«» 6tj» Lrw «Kertet nagy jelent mejá » fÍASA-nak abban, hóéi megszerezze a kongresszus­tól az idei költségvetéshez szükséges 3,2 milliárd dol­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom