Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
Világ proletárfai, egyesüljetek!-MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS -KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVI. évf. 35. szám 1971. február 11, CSÜTÖRTÖK Ma összeül ||jj törvény a tanácsokról a megyei pártbizottság * " A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1971. február 11-én, csütörtökön ülést tart. A megyei párt-végrehajtóbizottság időszerű politikai és gazdasági kérdések megvitatását javasolja. A Pedagógusok Szakszervezetének megyei küldöttértekezlete Nagy érdeklődés előzte meg a Pedagógusok Szak- szervezetének tegnap tartott megyei küldöttértekezletét. Az írásbeli beszámoló- és a határozati javaslat jó alapot adott a tanácskozáshoz. Az 1966-ban megválasztott bizottság jogos elégedettséggel tekintett vissza az elmúlt évekre. Javuk az iskolai oktatás színvonala. Mindjobban érvényesült az a felismerés, hogy a nevelés össztársadalmi feladat. A beszámoló tartalmazta a pedagógusok élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos gondokat, szólt a társadalmi igények és a tárgyi-szemé- iyi lehetőségek közötti feszültségről. A szakszervezeti székház dísztermében helyet foglaló kilencven küldöttet és a megjelent vendégeket — köztük Gyóni Lajost, a megyei pártbizottság titkárát, Madarász Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, Mezei Gyulát, a fővárosi tanács oktatási főosztályának vezetőjét, a Pedagógusok Szakszervezete elnökségének tagját, Borsodi Györgyöt, az SZMT vezető titkárát, Fischer István a Pedagógus Szakszervezet megyei elnöke köszöntötte. Szűcs Sándornak, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkárának szóbeli tájékoztatója után dr. Bozsó Ferenc, a számvizsgáló bizottság vezetője részletesen ismertette a gazdasági vonatkozású ügyeket. A vitában az oktató-nevelő munkáról és a nagyközségekben élő pedagógusok helyzetéről, az eszmei-politikai neveles ' színvonalának emeléséről, a körzetesítésről szóltak a küldöttek: Városi József és Uray István (Kiskunhalas), Vészeli László és Győri Jánosáé (Dunavecse), dr. Szvétek Sándor, Bayer László és Piukovics Lajos (Kalocsa), Angyal Sándor (Tiszakécske), Sebő Gyula (Kecskemét). Madarász László időszerű közművelődési problémákról, Borsodi György, a szakszervezet törekvéseiről. a X. kongresszus tanulmányozásának fontosságáj ról beszélt. Mezei Gyula az I országos elnökség elismerését tolmácsolta. Ezután került sor a Pedagógus Szakszervezet tizenhét tagú megyei bizottságának a megválasztására. A korábbinál kedvezőbb a férfiak és a nők aránya. A fiatalok is nagyobb szerephez jutottak: kilencen negyven éven aluliak. A bizottság elnöke ismét Fischer István, titkára Szűcs Sándor lett. A kora délutáni órákban választották meg. a számvizsgáló bizottságot (elnök dr. Bozsó Ferenc) és az országos kongresszuson, valamint az SZMT tanácskozásán részt vevő húsz küldöttet. H. N. Befejezte négyéves ciklusát az országgyűlés Szerda délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Pock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula. Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta., a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette . továbbá, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály, igazságügy-miniszter, az országgyűlésnek beterjesztette a tanácsokról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes bizottságai kézhez kapták és a képviselők között is szétosztották. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: L A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója; \ 2. A tanácsokról szóló törvényjavaslat. Ezután a napirend szerint Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját. Az Elnöki Tanács Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az Elnöki Tanács legutóbb 1968 decemberében számolt be tevékenységéről az ország- gyűlés előtt. Az azóta eltelt időszakot áttekintve Cseterki Lajos megállapította: — A Magyar Népköztársaság aUcotmányos élete, a •törvényesség évről évre fejlődik. Az. Elnöki Tanács által alkotott törvényerejű rendeletek szoros összhangban vannak azokkal a fon- sá. Az Elnöki Tanács kotos társadalmi és politikai törekvésekkel, amelyek az országgyűlés törvényhozó munkáját és a kormány terábbi felhatalmazása alapján a kormány szabályozta a nagyközségek szervezését — már 232 helység 1020 új autóbuszt vásárolunk A VOLÁN TRÖSZT TERVEI Tegnap Kecskeméten tartotta első idei igazgatói tanácsülését a VOLÁN Tröszt. Vállalatainak igazgatóin kívül részt vettek a tanácskozáson az üzemi pártszervezetek és szakszervezeti bizottságok titkárai is. Az ülést Tapolczai Kálmán, a tröszt vezérigazgatója nyitotta meg, majd Galántai József vezérigazgató-helyettes kiegészítette az írásban megküldött beszámolókat. Galántai József elmondta, hogy a tröszt szakszervezeti tanácsa megvitatta és elfogadta az autóközlekedés negyedik ötéves tervével kapcsolatos előterjesztéseket. Ezek a bér- és jövedelemszabályozásra, az állóeszköz-gazdálkodásra, a szocialista munkaversenyre, valamint az idei gazdaságpolitikai feladatokra vonatkoznak. Az ország különböző VOLÁN vállalatainak vezetői elsősorban az autóbuszállomány fejlesztését sürgették. Ez — mint mondták — azért fontos, mert sok nagyüzem és lakótelep a közeljövőben kerül átadásra, s emiatt új járatok indítására van szükség. A Kecskeméti 9. VOLÁN Vállalat igazgatója, Sohajda József rámutatott arra, hogy az előterjesztések egyértelműen meghatározzák a vállalatok gazdasági és társadalompolitikai tennivalóit. Kérte, hogy a megyében — Baján, Kecskeméten és Kiskőrösön •— épülő autóbusz-pályaudvarok építésének pénzügyi fedezetéhez nyújtson a tröszt segítséget. A darabárus forgalom átvételének jövedelemcsökkentő hatása a vidéki vállalatok közül a kecskemétit érinti leginkább, ezért szükséges, hogy a tröszt tartalékalapjából dotálja ezt a tevékenységét. " Tapolczai Kálmán vezér- igazgató a tanácskozás zárszavában hangsúlyozta, hogy az idén 870 millió forint értékben vásárolnak új járművet, köztük 1020 autóbuszt. A megyei vállalatok buszigényeit ily módon ki tudják elégíteni. Végül a balesetek csökkentésére, s a VOLÁN-vállalatok város- fejlesztéshez való hozzájárulására met. ! fi gyei - N. O. vékenységét áthatják. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletéi jogilag szabályozták azokat az időszerű feladatokat, amelyeket az ország gazdasági, kulturális, művelődési és szociálpolitikai fejlődése tűzött napirendre. Egyben az államhatalom eszközeivel elősegítették a szocialista demokrácia kiterjesztését. A továbbiakban emlékeztetett a tanácsrendszer fennállásának tavaly megünnepelt 20. évfordulójára, majd szólt a szocialista építés , előrehaladását kísérő városiasodási folyamatról. Az Elnöki Tanács az elmúlt .két esztendőben újabb öt községet nyilvánított városebbe a közigazgatási kategóriába került. Az ország népességének 45 százaléka városokban, további kétmillió állampolgára nagyközségekben lakik. Említést tett a kitüntetések adományozásáról — a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács több mint százezer személynek adományozta az ünnep alkalmából alapított „Felszabadulási jubileumi emlékérmet”. Az Elnöki Tanács által gyakorolt kegyelmezési jogról szólva rámutatott, hogy az elmúlt két esztendőben tovább csökkent azok száma, akiket törvényeink megsértése miatt jogerősen elítéltek. Az előadó megemlítette, hogy több százan kértek és kaptak hazatérési engedélyt azok közül, akik magyar állampolgárként élnek valamelyik kapitalista országban. Szólt a külföldi utazások iránti növekvő igényekről, s kitért arra, hogy az elmúlt években sok százezren ismerhették meg a turizmus keretében a testvéri szocialista országok és más népek életét, az ottani társadalmi és életviszonyokat. Ezzel kapcsolatban említést tett azokról a magyar állampolgárokról, akik érvényes útlevéllel külföldre utaztak, de a határidő lejárta után nem tértek haza. Mint mondta, az ilyenek száma 1970-ben kisebb volt, mint 1969-ben. Szólt az előadó az Elnöki Tanácsnak az útlevelekről alkotott törvényerejű rendeletéről, amely világosabbá, áttekinthetőbbé tette a haza állampolgárait megillető jogokat és egyszerűsítette a külföldi utazás feltételeit. A külpolitikai tevékenységről elmondta, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt két évben 39 két-, illetve többoldalú nemzetközi szerződést erősített meg és hozott határozatot kihirdetésükre. Külön megemlítette a Moszkvában rövidesen aláírásra kerülő nemzetközi egyezményt, amely megtiltja nukleáris és más tömegpusztító fegyverek elhelyezését az óceánok mélyén. — Fokozódott a Magyar Népköztársaság részvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon —, mondotta ezután —, a Biztonsági Tanácsban betöltött tagságunk lejártával hazánkat — 1971-től — három évi időtartamra — beválasztották az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsába. Népköztársaságunk már hat szakosított ENSZ-intéz- ménynek volt a tagja, 1969- től újabb két olyan szervezetben rteszünk részt, amely az ENSZ kebelében működik. Nemzetközi megbecsülésünk jele az is, hogy a genfi leszerelési bizottság szovjet és amerikai társelnökének korábbi meghívása és az Elnöki Tanács megbízása alapján magyar képviselő is részt vesz e fontos bizottság tevékenységében. Diplomáciai kapcsolataink alakulásáról elmondta. hogy az elmúlt két évben újabb 12 országgal létesítettünk nagyköveti szintű kapcsolatokat. További két országgal pedig nagyköveti rangra emeltük a korábbi, követi szintű érintkezést. Jelenleg 89 országgal vagyunk diplomáciai viszonyban, két or- (Folytatás a 2. oldalon)
