Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-04 / 29. szám

Téli tábor a „Súgó” partján Mint április végén, vagy májusban, a nap szinte vakított, kigombolt kabátban is melegünk volt: A bajai Sugovica- parton lányok, fiúk sé­táltak, napoztak. A kis hídon néhány fiatalt meg­szólítottunk, s néhány perc múlva velük együtt folytattuk az utunkat. Amint megtudtuk, ők az idei első KISZ-táborozók, s a délelőtti szünetet is kihasználva, rövid sétá­val hódoltak az időjárás szép, kellemes gesztusá­nak. Amíg az ideiglenes, azaz háromnapos munka- és szálláshelyükre érkez­tünk — fiatalok lévén — megállapodtunk a tege- ződésben. Fiatalok között könnyebb így a beszélge­tés ... — Tegnap este jöttünk a bajai KISZ-vezetőkép­ző táborba — mondta Dene Jánosné, a KISZ Kiskőrösi Járási Bizott­sága gazdasági ügyinté­zője. — Az előadások ma reggel kezdődtek. — Várj egy kicsit, hisz a tegnapi érkezésünk tör­ténetét kihagytad — szólt közbe Simala István, a Simala IsUán KISZ Kecskeméti Járási Bizottságának munkatár­sa. — Kecskeméten dél­után buszra ültünk ab­ban a reményben, hogy 6 órára megérkezünk. Bajától nem messze azon­ban lerobbant az autó­busz. Hideg volt, felde­rítő körútra indultunk. Nemsokára felfedeztünk egy kis kocsmát. A fiúk csillapították a szomju- kat, de a lányokat hiába kértük, nem mertek be­jönni. így aztán a ven­déglő elé kihoztuk nekik a jaffát, málnát. Nyolc óra után érkeztünk Ba­jára, Dene Jánosné Az iskola földszinti he­lyiségében fiúk, lányok asztaliteniszeztek, biliár- doztak, beszélgettek. — Nagyon jó előadáso­kat hallottunk — folytat­ta Németh Ferenc, a KISZ Kecskeméti Városi Bizottságának a titkára. — Nekem elsősorban A társadalom szocialista fej­lődése. A munkásosztály vezető szerepe, a munkás —paraszt szövetség. Ál­lamélet, szocialista de­mokrácia című előadás tetszett. A mozgalmi munkában szükséges, hogy bővebben megismer­jük a X. kongresszus ÍGY Kiskőrösön a Vegyes­ipari Ktsz saját erejéből ifjúsági klubot hozott létre fiataljainak. A be­rendezéshez szükséges összeg is összegyűlt, ezen­kívül a lakatosok virág- állványokat készítettek, a lányok takarítottak... A fejlesztési tervek a sző­kébb értelemben vett szociális létesíményeket sem mellőzik. A fürdők, a mosdók ugyanis el­csüggesztő látványt nyúj­tanak a szövetkezet te­lepén. Az egyik fiatal mérnö­kük társadalmi munká­ban elvállalta a tervezést. A szocialista brigádok tagjai ásót, lapátot fog­iráoyelveit. A vezetőkép­ző tábor tulajdonképpen ezt a célt szolgálja. Amint a fiatalok el­mondották, a fentieken kívül tájékoztatást kap­tak a szocialista népgaz­daság és tervgazdálkodás fejlesztéséről, az MHSZ és a KISZ együttműkö­désének elvi és gyakorla­ti feladatairól, s az idő­szerű ifjúságpolitikai kér­désekről. Estébe nyúlt a beszél­getés, az órák, s a kon­zultációk befejeződtek. Is­Németh Ferenc mét előkerültek az ütők, a biliárdfelszerelés, a sakk. Elbúcsúztunk, s megállapodtunk, hogy a nyári vezetőképző tábor­ban ismét felkeressük őket. Tárnái László Pásztor Zoltán NE! tak és nekiláttak az ala­pozásnak. A tervrajz sze­rint. Elértek a szükséges mélységig, amikor kide­rült, hogy a terv rossz. Csapnivaló. Ezt követően már csak lapátokra volt szükség, hogy betemessék, amit kiástak. Végül is úgy né­zett ki a terület, mint va­lamiféle frissen bekapart tömegsír. Sírdombja a fe­lelőtlenségnek. Mert fur­csa társadalmi munka az ilyen. Ha a pontos, szép kidolgozáshoz kevés az erő, ha a befejezésig nem futja a kedv — akkor inkább'ne! H. F. Krasznói Klári A dal, a ritmus a tánc a művészetnek különös ötvöze­te. Egyszerre az öröm, a szo­morúság, a szerelem, s a csa- 1 lódás szimbóluma is lehet. A j kifejezésmód titka: az őszin- j teség és a szenvedélyesség. \ Annak idején a Kecskeméti Katona József Színház desz- 1 kain az élethű előadásmód ; „kellékeivel” a tánckarban • egy 15 év körüli fekete hajú« \ fekete szemű lány próbálko­zott. Tíz évvel ezelőtt Krasznói Klári megvált szülővárosától, Kecskeméttől. A Szolnoki Szigligeti Színházhoz szerző­dött, ahol nagyon sokat tanult és dolgozott. A következő ál­lomása a Szegedi Nemzeti Színház. Szeptembertől szintén sok zenés darabban kapott szerepet­A Katona József Színház meghívásának eleget téve, a fiatal színésznőt vendégként most ismét a kecskeméti szín­padon láthatjuk, Abrahám Pál: Bál a Savoyban című nagyoperettjében. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállította: Tárnái László ’ Szokásjogtól Paragrafusok az ifjúságról A jogszabályok, parag­rafusok nagyon sok em­berben furcsa képzetet idéznek elő: íróasztalokon tornyosuló, fiókok mé­lyén és szekrényekben porosodó jogi könyvek, aktacsomók, iratkötegak, jegyzőkönyvek — bürok­rácia... Arra már keve­sebben gondolnak, hogy mióta világ a világ, „csak a törvény a tiszta beszéd.” Vagyis az emberi kapcso­latok, tevékenységek, s a (különböző társadalmi for­mákban kialakult és ál- ’ landóan változó, fejlődő együttlét, az étet sajátos normája, s a munkamorál szokásokon alapul. Egy bizonyos idő után az emberekben megrögző­dött és társadalmilag is elfogadott szokásokból szabályok lesznek. A szo­kásokból kialakult társa­dalmi szabályok ugyan nem törvények, tehát jog­szabály, paragrafus, uta­sítás nem írja elő érvé­nyüket. Betartásuk azon­ban mégis éppúgy min­denkire kötelező, mint az írott jogforrás. Az írott jogforrások kö­zül a legfontosabb a tör­vény. Sok sajátos vonat­kozásban, azaz a fiatalo­kat érintő speciális kér­désben — tehát az alkot­mányon, törvényeken, törvényerejű rendeleteken kívül — az ifjúság eddig csupán szokásjogi alapon szerezhetett jogokat, illet­ve vállalhatott kötelezett­ségeket. Éppen ezért rop­pant nagy jelentőségű a most készülő ifjúsági tör­vény. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határozata után a múlt évben a kormány felkér­te az igazságügy-minisz­tert, hogy az év elején a fiatalokról készített tör­vénytervezetet terjessze a Minisztertanács ülése elé. A törvény előkészítését az igazságügy-miniszter első helyettesének veze­tésével, az ezzel kapcso­latos kérdésben legin­kább érdekelt állami és társadalmi szervek kép­viselőiből alakult bizott­ság végzi, amely eddigi munkája során kialakítot­ta a törvény koncepció­ját és tematikáját. Az en­nek alapján készült ter­vezetet az Országos Ifjú­ságpolitikai és Oktatási Tanács megvitatta és ja­vasolta, hogy a felkért állami és társadalmi szer­vek körében bocsássa vi­tára. A vitában szerzett tapasztalatok és az el­hangzott javaslatok figye­lembevételével a bizott­ság elkészítette a tör­vény tervezetét. A törvény tervezete el­jutott a KISZ Bács-Kis- kun megyei Bizottságához is, amely idei első ülésén megvitatta a fiatalok al­kotmányának javaslatát. A törvénytervezet he­lyesen tükrözi az MSZMP Központi Bizottsága irányelveit. Konkrétan: a párt ifjúságpolitikájának az a célja, hogy olyan fi­atalokat neveljenek, akik­nek világnézete a marxiz­mus—leninizmus, s akik­ből jó hazafiak, interna­cionalisták, művelt, kép­zett, közösségi embererek lesznek. Az alaptörvény jellege, hogy társadalmi igényt fejez ki. Kerettör­vény, amely szerkezetileg is az ifjúságnak a társa­dalmi struktúrában való elhelyezkedését és az életre való felkészülést veszi alapul. A tervezet elkészítésé­nél tehát elsősorban azt kellett alapul venni, hogy a törvény épp olyan szé­les skálájú, rugalmas le­gyen, mint az ifjúság. A fiatalok alkotmánya a szocialista fejlődés eddigi eredményeire épüljön, s tükrözze azokat a törek­véseket, amelyekkel az if­júság nevelésének feltéte­leit a jövőben még szük­ségszerű javítani, csiszol­ni. Első ízben szabályozza külön törvény a fiatalok állampolgári jogait és kö­telességeit. A jogok bizto­sításán túlmenően min­den fiataltól elvárja, hogy ......a szocialista társada­lom felépítéséért küzdő hazafi, a szocialista er­kölcs szabályai szerint élő törvénytisztelő polgár le­gyen, hogy szorgalmasan tanuljon, öntudatosan tel­jesítse hazafias és inter­nacionalista kötelezettsé­geit, védje hazáját, tisz­telje szüleit.” A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága a ter­vezettel kapcsolatban több konkrét javaslatot tett: melyek azok a formák, amelyek az egységes álla­mi, oktatási rendszer ke­retén belül optimálisan valósulnak meg a szocia­lista állampolgári neve­lésnél, a társadalmi szer­vezetek, állami oktatást segítő jogtudatformáló szerepénél és feladatainál. Ezt követően arról tár­gyaltak, melyek azok a felső szintű, érvényben levő rendeletek, amelye­ket az ifjúsági törvény­ben foglaltaknak megfe­lelően megerősíthetnek, vagy módosíthatnak, s melyek azok a kérdések, amelyeket új rendeletek­kel, utasításokkal kellene rendezni. A KISZ megyei bizott­ságai miután javaslatokat kiegészítéseket tettek a tervezetre, az igazságügy­miniszter meghallgatva az Országos Ifjúságooliti- kai és Oktatási Tanács véleményét, a kormány elé terjeszti a tervezetet, majd ezt követően az or­szággyűlés foglalkozik a fiatalok alkotmányával. T, L. BÉRLETESEK Az általános iskola felső, tagozatos tanulóira is nem­sokára majd éppúgy vonatkoznak az ifjúsági paragra­fusok, mint idősebb társaikra. A Kecskeméti Művelő­dési Ház nagytermében a kisdiákok a bérletsorozat harmadik előadásán éppen önfeledt örömmel hallgat­ják a szép muzsikát. (Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom