Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

GÉPI SZEDÉSŰ PARADICSOM Zöldségfélék konzervnek Vaskos kötetek, tartal­mazzák a kecskeméti Zöldségtermesztési Kuta­tó Intézet feladatait 1975- ig, s az 5980-ig szóló táv­lati elképzeléseket. A ki­adványok címlapján vagy a célprogram, kutatási program, illetve a fel­adatterv meghatározások olvashatóak. Az intézetek mindenütt a szakterület világszínvonalát, haladá­si irányát figyelembe ve­vő tervek alapján dolgoz­nak. Nem ig ez az egyik érdekes vonása a kecs­keméti székhelyű kutató- intézet munkájának, ha­nem az. hogy a korábbi gyakorlattól eltérően be­vonják a kutatási felada­tokba a hasonló témával foglalkozó vagy annak valamilyen területére szakosodott hazai intéze­teket. A kecskeméti intézet a konzervipari feldolgozás­ra kerülő zöldségfélék nemesítésének ég ter­mesztésének korszerűsí­tésével foglalkozik. A ka­locsai fűszerpaprika-ne- mesítési és -termesztési osztály az országos kon­zerv- és paprikaipari ku­tatáshoz kapcsolódik. A Zöldségtermesztési Kuta­tó Intézet fogja viszont össze a paradicsom mel­lett az uborka nemesíté­sét és a tojásgyümölcsre vonatkozó kutatásokat Ez utóbbi nálunk alig is­mert zöldségnövényből például a konzervipar krém, ikra, háromféle ve­gyes saláta és töltött padlizsán készítését ter­vezi. Az uborkánál a ne­mesi tők megkezdik az új. úgynevezett gynoikus faj­tajelöltek nagyüzemi pró­batermesztését. Ezek a csak termős, nővirágokat hozó fajták, a konzerv­ipar igényeinek megfele­lően nagy termőképessé- gűek, aránylag rövid tes- tűek, nem üregesednek, s ki kell elégíteniük a ke- seredésmentesség. a zsen­ge, sima héj és a szín­tartóképesség követelmé­nyeit is. A Zöldségtermesztési Kutató Intézetet (a volt Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Inté­zet), elsősorban a paradi­külföldi szakéin Írerek. A nemesítés, termesztés és feldolgozás korszerűsíté­sének és fejlesztésének komplex munkáját dr. Mészöly Gyula vezeti. Az intézet Kossuth-díjas igazgatója, az Akadémia levelező tagja kérdése­inkre válaszolva elmon­dotta, hogy a kézi szedé- sű fajták nemesítése mel­lett újabban a géppel be­takarítható fajták előál­lítására összpontosítják az erőket, s fokozzák a betegségellenállóság (fi- toftora) vizsgálatait. Olyan kérdéseket kívánnak mi­előbb megoldani, amelyek nélkül a termelés nem ké­pes a világpiaci verseny­nyel lépést tartó gazda­ságos, magas színvonalú tevékenységet folytatni. Épp a gyakorlat sürgeti különösen az egymenetes gépi betakarításra alkal­mas fajták kutatását, amelyeknek a főbb köve­telményei a meghatáro­zott, az ütődések hatá­sát jobban semlegesítő formát, a könnyű szed- hetőséget és a bő ter­méshozamot írják elő. Az idén négy magyar honos, K>--i.-<vrr>.z*en előállított gépi szedésű fajtát je­lentettek be elismertetés­re. Ez az első olyan év, amikor több magyar faj- tajelölíet vittek a minő­sítő bizottság itélőszéke elé. A szükséges betakarí­tógépek már léteznek. Az új FMC amerikai géppel tovább folytatják — fő­leg állami gazdaságok­ban — a külföldi és ha­zai nemesítésű fajták szedhetőségének próbáit; A nagyüzemi termesztés hatékonyságával függ össze a , szaporítóanyag­ellátási módszerek töké­letesítése, ami ugyancsak szerepel a programban. A vetőmagüzemük immár •hetedik éve elégíti ki a •gazdaságok szükségleteit. Közvetlenebbül érinti a fogyasztót, hogy a kecs­keméti intézetben meg­kezdte működését tavaly a sűrítőüzem. Ez a kis méretű konzervgyár ugyanis lehetővé teszi, hogy nyombán kipróbál­ják a szaporításra szánt fajták feldolgozási lehe­tőségeit. Ezzel együtt a fogyasztásra alkalmas új készítmények létrehozá­sával is kísérleteznek, együttműködve a Kon­zervipari Kutató Intézet­tel. Ilyenek a különféle paradicsomsűrítmények, ivólevek, az egészben, hámozott vagy szeletelt formában tartósított koii- zervmari termékek. A ia.,oiau;,rinmban a para dicsomszinmérő liésziüék- csomnemesites műhelye- kel az új fajták legfőbb minőségi jellemzőit háta­ként ismerik a hazai és rozzák meg. (Pásztor Zoltán felvétele) MTESZ: Beimilalolf, taniileiiánvulak Fennállásának 20. év­fordulójához érkezik el az idén a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesü­letek Szövetségéhez tar­tozó Magyar Agrártudo­mányi Egyesület. A Bács- Kiskunban dolgozó szak­embereket tömörítő szer­vezet munkaprogramjának nagyot akaró gazdagságát természetesen nem any- nyira ez a tény indokol­ja, mint inkább a ne­gyedik ötéves terv, illet­ve a középtávú tervidő­szak első esztendejének élelmiszer-gazdasági fel­adatai. Az agrárértelmi­séget a célok megvalósí­tására a maga eszközeivel a MTESZ fogja össze és mozgósítja; a szakmai lá­tóhatárt szélesítendő elő­adásokat, tapasztalatcse­réket, tanulmányutakat szervez. Az agrártudományi egyesület megyei szerve­zetének kilenc szakosztá­lya közül részben a ker­tészeti foglalkozik a zöld­ségtermesztés időszerű kérdéseivel. A megyei párthatározat kimondja, hogy ez az ágazat a jövő­ben is fontos szerepet játszik a terület mező- gazdaságában. 1975-re például az egy főre eső zöldségfogyasztás a jelen­legi 80-ról 85 kilóra emel­kedik. Egyre növekszik a konzerv- és hűtőipar nyersanyagigénye is, ami szintén indokolttá teszi a termőterületek bővítése mellett a hozamok növe­lését, Ily módon a szak­osztályi élet el nem ha­nyagolható szempontja a zöldség-, paradicsom-, hagymatermesztés fejlő­dését szolgáló fajták és technológiák széles körű megismertetése. Az új­donságok egy részét épp a Zöldségtermesztési Ku­tató Intézet hivatott pro­dukálni. Áprilisban például a fű­szerpaprika-termesztés korszerűsítéséről tanács­koznak a szakemberek, augusztusban pedig be­mutatón szemléltetik a paradicsom gépi betaka­rításának eredményeit. A termelőszövetkezetek zöldségtermesztő üzem­ágainak vezetői Solton tanfolyamon vehetnek részt majd decemberben. A külföldi tanulmányutak közül júliusban egy bul­gáriai látogatás ad mó­dot a tapasztalatszerzésre. A KERTÉSZETBEN T él végi harc a kártevők ellen Az egyre szélesebb körű növényvédelem ellenére is esztendőnként átlagosan 20—30 százalék termés­veszteséget okoznak még a különböző növénykár­tevők. A kártételt évről évre a kártékony szerve­zetek áttelelő alakjai in­dítják el. Ezek a gyü­mölcstermő növényeknél zömmel a kéregrepedé­sekben, a rügyekben, a vesszővégeken télen Is fennmaradó, levelekből összeszőtt hernyófészkek­ben, mútniaszerűen zsu­gorodott gyümölcsmarad- ványokban és a talajra lehullott levelekben vé­szelik át a hideget. Sok évtizedes megfi­gyelés szerint az így te­lelő kártevőkben a tél nem okoz különösebb pusztulást. A rendkívül zord hónapok csökkentik csak a számukat, s a me­legebb éghajlatú terüle­tekről behurcolt kártevők elszaporodásának jelent gátat a téli hideg. Attele- lés után rohamos szapo­rodásnak indulnak a kár­tevők. Így egy-egy áttelelt tojásból kikelő, „ősanyá­nak’’ nevezett levéltetű két-három hét elteltével már 40—50 eleven utódot szül, amelyek két hét múlva ugyanilyen nagy számban továb szaporod­nak. Éppen ezért rendkí­vül fontos a kártékony szervezetek telelő alak­jainak nagyobb számban való elpusztítása. A haté­kony irtásuk módja a még rügyfakadás előtt végzett, úgynevezett téli permetezés. A téli permetezéshez azonban csak azok a nö­vényvédőszerek alkalma­saik, amelyek az ellenálló telelő kártevőket is képe­sek elpusztítani. Ilyen ré­gi szer a gyümölcsfaolaj, amely a vastag pajzsuk védelmében élő pajzstet­vek ellen is hatásos. A szer olajtartalma ugyanis bevonja a pajzsukat, így nem jutnak alatta elegen­dő levegőhöz, és ettől el­pusztulnak. Az olaj ter­mészetesen a fák kérgeit is befedi, és ez gátolja a fák légzését. Ezért olajos szerrel csak három-négy évenként szabad perme­tezni az alma-, körte- és szilvafákat. A többi gyü­mölcsfa még hosszabb időközökben sem perme­tezhető vele, mert káro­sodhatnak. Amikor nem lehet ola­jos szerrel permetezni, egy még .régebbi szer a téli higítású mészkénlé használható. Ennek nagy előnye, hogy nemcsak a pajzstetveket pusztítja, hanem a többi telelő ál­lati kártevő, sőt a beteg­séget okozó növényi kór­okozók számát is csök­kenti. Kipermetezés után ugyanis a levegőn kén­dioxid és kénhidrogón keletkezik a kéntartalmá­ból, ami az élő szerveze­tekre rendkívül mérgező. Ezért hatékony az egyre nagyobb károkat okozó taikácsatkák ellen is. Használható helyette a Neopol nevű készítmény 5 százalékos töménységű oldata is. Ez egyszerűb­ben elkészíthető, mert nem kell főzni, csak fo­kozatosan feloldani víz­ben, de gyakran gyengébb hatású a jól elkészített és felhasznált mészkénlénél. A nagyüzemi gyümöl­csösök téli permetezésé­hez ajánlják még a per­zselő hatású sárgamérget tartalmazó Novenda vagy Krezonit E nevű növény­védőszereket is, az előb­bit 2 százalékos, az utób­bit 0,7—0,9 százalékos tö­ménységben. Ezeket hasz­nálják talajpermetezésre is, hogy az ősszel lehul­lott levelekben telelő kár­tékony szervezeteket el­pusztítsák. A megfigyelé­sek szerint azonban ha­tásosabb, és ugyanakkor egyszerűbb, ha o lehul­lott leveleket beássák, vagy beszántják a talaj­ba, mert így biztosan el­pusztulnak a bennük te­lelő kártevők. A téli permetezés csak akkor lesz eredményes, ha lemosásszerűen perme­tezik a fákat, bokrokat, hogy szinte csurogjon rajtuk a permetlé, mert így juthat be minden ké­regrepedésbe és ágzugba. Az is fontos, hogy fagy­mentes időben, lehetőleg olyan időszakban perme­tezzenek, amikor 8 Cel­sius-foknál magasabb a hőmérséklet. Nagymértékben fokozza a permetezés hatását az azt megelőző téli faápo­lás. Ugyanis a faápolás során kéregkefével, kapa­róvassal elvégzett törzs­tisztogatás feltárja a kár­tevők búvóhelyeit. A hernyófészkek, gyümölcs­múmiák, tojáscsomókkal belepett vesszőrészek el­távolítása pedig közvet­lenül csökkenti a károsí­tok számát. Ezenkívül az elpusztult, sérült ágré­szek levágásával, a már korhadásnak indult se­bek, odvak gondos kitisz­tításával és betapasztá- sával meggátolható a fák további pusztulása. Mindezek a munkák a kisebb gyümölcsöskertek­ben különösebb nehéz­ség nélkül elvégezhetők, de az üzemi gyümölcsö­sökben sem hanyagolha­tok eL Különösen az utóbbi évek tapasztalata bizonyítja, hogy elmara­dásukból komoly bajok származhatnak, amelyek a további leggondosabb permetezésekkel sem or­vosolhatók. K. U Érdekesség Minisoázis A Káspi-tenger partján fekvő Mangislak-félszige­ten a Kazahsztáni Tudo­mányos Akadémia expe­díciójának kutatói több mint 200, különböző nö­vényt tartalmazó cseme­tekertet létesítettek. Ez a csodálatos oázis sajátos botanikai harcállásponttá változott, ahonnan a kiet­len táj fásítását irányít­ják. Az új növénytani központ több mint 40 hektárt hódít el a forró éghajlatú pusztaságból, s az itt folytatott vizsgála­tok a vízben szegény te­rületek növényvilágának gazdagítását szolgálják. í ií; A fa kérgét drótkefével tisztítják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom