Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
GÉPI SZEDÉSŰ PARADICSOM Zöldségfélék konzervnek Vaskos kötetek, tartalmazzák a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet feladatait 1975- ig, s az 5980-ig szóló távlati elképzeléseket. A kiadványok címlapján vagy a célprogram, kutatási program, illetve a feladatterv meghatározások olvashatóak. Az intézetek mindenütt a szakterület világszínvonalát, haladási irányát figyelembe vevő tervek alapján dolgoznak. Nem ig ez az egyik érdekes vonása a kecskeméti székhelyű kutató- intézet munkájának, hanem az. hogy a korábbi gyakorlattól eltérően bevonják a kutatási feladatokba a hasonló témával foglalkozó vagy annak valamilyen területére szakosodott hazai intézeteket. A kecskeméti intézet a konzervipari feldolgozásra kerülő zöldségfélék nemesítésének ég termesztésének korszerűsítésével foglalkozik. A kalocsai fűszerpaprika-ne- mesítési és -termesztési osztály az országos konzerv- és paprikaipari kutatáshoz kapcsolódik. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet fogja viszont össze a paradicsom mellett az uborka nemesítését és a tojásgyümölcsre vonatkozó kutatásokat Ez utóbbi nálunk alig ismert zöldségnövényből például a konzervipar krém, ikra, háromféle vegyes saláta és töltött padlizsán készítését tervezi. Az uborkánál a nemesi tők megkezdik az új. úgynevezett gynoikus fajtajelöltek nagyüzemi próbatermesztését. Ezek a csak termős, nővirágokat hozó fajták, a konzervipar igényeinek megfelelően nagy termőképessé- gűek, aránylag rövid tes- tűek, nem üregesednek, s ki kell elégíteniük a ke- seredésmentesség. a zsenge, sima héj és a színtartóképesség követelményeit is. A Zöldségtermesztési Kutató Intézetet (a volt Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet), elsősorban a paradikülföldi szakéin Írerek. A nemesítés, termesztés és feldolgozás korszerűsítésének és fejlesztésének komplex munkáját dr. Mészöly Gyula vezeti. Az intézet Kossuth-díjas igazgatója, az Akadémia levelező tagja kérdéseinkre válaszolva elmondotta, hogy a kézi szedé- sű fajták nemesítése mellett újabban a géppel betakarítható fajták előállítására összpontosítják az erőket, s fokozzák a betegségellenállóság (fi- toftora) vizsgálatait. Olyan kérdéseket kívánnak mielőbb megoldani, amelyek nélkül a termelés nem képes a világpiaci versenynyel lépést tartó gazdaságos, magas színvonalú tevékenységet folytatni. Épp a gyakorlat sürgeti különösen az egymenetes gépi betakarításra alkalmas fajták kutatását, amelyeknek a főbb követelményei a meghatározott, az ütődések hatását jobban semlegesítő formát, a könnyű szed- hetőséget és a bő terméshozamot írják elő. Az idén négy magyar honos, K>--i.-<vrr>.z*en előállított gépi szedésű fajtát jelentettek be elismertetésre. Ez az első olyan év, amikor több magyar faj- tajelölíet vittek a minősítő bizottság itélőszéke elé. A szükséges betakarítógépek már léteznek. Az új FMC amerikai géppel tovább folytatják — főleg állami gazdaságokban — a külföldi és hazai nemesítésű fajták szedhetőségének próbáit; A nagyüzemi termesztés hatékonyságával függ össze a , szaporítóanyagellátási módszerek tökéletesítése, ami ugyancsak szerepel a programban. A vetőmagüzemük immár •hetedik éve elégíti ki a •gazdaságok szükségleteit. Közvetlenebbül érinti a fogyasztót, hogy a kecskeméti intézetben megkezdte működését tavaly a sűrítőüzem. Ez a kis méretű konzervgyár ugyanis lehetővé teszi, hogy nyombán kipróbálják a szaporításra szánt fajták feldolgozási lehetőségeit. Ezzel együtt a fogyasztásra alkalmas új készítmények létrehozásával is kísérleteznek, együttműködve a Konzervipari Kutató Intézettel. Ilyenek a különféle paradicsomsűrítmények, ivólevek, az egészben, hámozott vagy szeletelt formában tartósított koii- zervmari termékek. A ia.,oiau;,rinmban a para dicsomszinmérő liésziüék- csomnemesites műhelye- kel az új fajták legfőbb minőségi jellemzőit hátaként ismerik a hazai és rozzák meg. (Pásztor Zoltán felvétele) MTESZ: Beimilalolf, taniileiiánvulak Fennállásának 20. évfordulójához érkezik el az idén a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségéhez tartozó Magyar Agrártudományi Egyesület. A Bács- Kiskunban dolgozó szakembereket tömörítő szervezet munkaprogramjának nagyot akaró gazdagságát természetesen nem any- nyira ez a tény indokolja, mint inkább a negyedik ötéves terv, illetve a középtávú tervidőszak első esztendejének élelmiszer-gazdasági feladatai. Az agrárértelmiséget a célok megvalósítására a maga eszközeivel a MTESZ fogja össze és mozgósítja; a szakmai látóhatárt szélesítendő előadásokat, tapasztalatcseréket, tanulmányutakat szervez. Az agrártudományi egyesület megyei szervezetének kilenc szakosztálya közül részben a kertészeti foglalkozik a zöldségtermesztés időszerű kérdéseivel. A megyei párthatározat kimondja, hogy ez az ágazat a jövőben is fontos szerepet játszik a terület mező- gazdaságában. 1975-re például az egy főre eső zöldségfogyasztás a jelenlegi 80-ról 85 kilóra emelkedik. Egyre növekszik a konzerv- és hűtőipar nyersanyagigénye is, ami szintén indokolttá teszi a termőterületek bővítése mellett a hozamok növelését, Ily módon a szakosztályi élet el nem hanyagolható szempontja a zöldség-, paradicsom-, hagymatermesztés fejlődését szolgáló fajták és technológiák széles körű megismertetése. Az újdonságok egy részét épp a Zöldségtermesztési Kutató Intézet hivatott produkálni. Áprilisban például a fűszerpaprika-termesztés korszerűsítéséről tanácskoznak a szakemberek, augusztusban pedig bemutatón szemléltetik a paradicsom gépi betakarításának eredményeit. A termelőszövetkezetek zöldségtermesztő üzemágainak vezetői Solton tanfolyamon vehetnek részt majd decemberben. A külföldi tanulmányutak közül júliusban egy bulgáriai látogatás ad módot a tapasztalatszerzésre. A KERTÉSZETBEN T él végi harc a kártevők ellen Az egyre szélesebb körű növényvédelem ellenére is esztendőnként átlagosan 20—30 százalék termésveszteséget okoznak még a különböző növénykártevők. A kártételt évről évre a kártékony szervezetek áttelelő alakjai indítják el. Ezek a gyümölcstermő növényeknél zömmel a kéregrepedésekben, a rügyekben, a vesszővégeken télen Is fennmaradó, levelekből összeszőtt hernyófészkekben, mútniaszerűen zsugorodott gyümölcsmarad- ványokban és a talajra lehullott levelekben vészelik át a hideget. Sok évtizedes megfigyelés szerint az így telelő kártevőkben a tél nem okoz különösebb pusztulást. A rendkívül zord hónapok csökkentik csak a számukat, s a melegebb éghajlatú területekről behurcolt kártevők elszaporodásának jelent gátat a téli hideg. Attele- lés után rohamos szaporodásnak indulnak a kártevők. Így egy-egy áttelelt tojásból kikelő, „ősanyának’’ nevezett levéltetű két-három hét elteltével már 40—50 eleven utódot szül, amelyek két hét múlva ugyanilyen nagy számban továb szaporodnak. Éppen ezért rendkívül fontos a kártékony szervezetek telelő alakjainak nagyobb számban való elpusztítása. A hatékony irtásuk módja a még rügyfakadás előtt végzett, úgynevezett téli permetezés. A téli permetezéshez azonban csak azok a növényvédőszerek alkalmasaik, amelyek az ellenálló telelő kártevőket is képesek elpusztítani. Ilyen régi szer a gyümölcsfaolaj, amely a vastag pajzsuk védelmében élő pajzstetvek ellen is hatásos. A szer olajtartalma ugyanis bevonja a pajzsukat, így nem jutnak alatta elegendő levegőhöz, és ettől elpusztulnak. Az olaj természetesen a fák kérgeit is befedi, és ez gátolja a fák légzését. Ezért olajos szerrel csak három-négy évenként szabad permetezni az alma-, körte- és szilvafákat. A többi gyümölcsfa még hosszabb időközökben sem permetezhető vele, mert károsodhatnak. Amikor nem lehet olajos szerrel permetezni, egy még .régebbi szer a téli higítású mészkénlé használható. Ennek nagy előnye, hogy nemcsak a pajzstetveket pusztítja, hanem a többi telelő állati kártevő, sőt a betegséget okozó növényi kórokozók számát is csökkenti. Kipermetezés után ugyanis a levegőn kéndioxid és kénhidrogón keletkezik a kéntartalmából, ami az élő szervezetekre rendkívül mérgező. Ezért hatékony az egyre nagyobb károkat okozó taikácsatkák ellen is. Használható helyette a Neopol nevű készítmény 5 százalékos töménységű oldata is. Ez egyszerűbben elkészíthető, mert nem kell főzni, csak fokozatosan feloldani vízben, de gyakran gyengébb hatású a jól elkészített és felhasznált mészkénlénél. A nagyüzemi gyümölcsösök téli permetezéséhez ajánlják még a perzselő hatású sárgamérget tartalmazó Novenda vagy Krezonit E nevű növényvédőszereket is, az előbbit 2 százalékos, az utóbbit 0,7—0,9 százalékos töménységben. Ezeket használják talajpermetezésre is, hogy az ősszel lehullott levelekben telelő kártékony szervezeteket elpusztítsák. A megfigyelések szerint azonban hatásosabb, és ugyanakkor egyszerűbb, ha o lehullott leveleket beássák, vagy beszántják a talajba, mert így biztosan elpusztulnak a bennük telelő kártevők. A téli permetezés csak akkor lesz eredményes, ha lemosásszerűen permetezik a fákat, bokrokat, hogy szinte csurogjon rajtuk a permetlé, mert így juthat be minden kéregrepedésbe és ágzugba. Az is fontos, hogy fagymentes időben, lehetőleg olyan időszakban permetezzenek, amikor 8 Celsius-foknál magasabb a hőmérséklet. Nagymértékben fokozza a permetezés hatását az azt megelőző téli faápolás. Ugyanis a faápolás során kéregkefével, kaparóvassal elvégzett törzstisztogatás feltárja a kártevők búvóhelyeit. A hernyófészkek, gyümölcsmúmiák, tojáscsomókkal belepett vesszőrészek eltávolítása pedig közvetlenül csökkenti a károsítok számát. Ezenkívül az elpusztult, sérült ágrészek levágásával, a már korhadásnak indult sebek, odvak gondos kitisztításával és betapasztá- sával meggátolható a fák további pusztulása. Mindezek a munkák a kisebb gyümölcsöskertekben különösebb nehézség nélkül elvégezhetők, de az üzemi gyümölcsösökben sem hanyagolhatok eL Különösen az utóbbi évek tapasztalata bizonyítja, hogy elmaradásukból komoly bajok származhatnak, amelyek a további leggondosabb permetezésekkel sem orvosolhatók. K. U Érdekesség Minisoázis A Káspi-tenger partján fekvő Mangislak-félszigeten a Kazahsztáni Tudományos Akadémia expedíciójának kutatói több mint 200, különböző növényt tartalmazó csemetekertet létesítettek. Ez a csodálatos oázis sajátos botanikai harcállásponttá változott, ahonnan a kietlen táj fásítását irányítják. Az új növénytani központ több mint 40 hektárt hódít el a forró éghajlatú pusztaságból, s az itt folytatott vizsgálatok a vízben szegény területek növényvilágának gazdagítását szolgálják. í ií; A fa kérgét drótkefével tisztítják meg.
