Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

/ 4. oldal 1971. február 25, csütörtök Kilencvenmilliós gyárfejlesztés Baján A Ganz Villamossági Művek negyedik ötéves tervéből A Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékek Gyárának negyedik ötéves tervében a nagy számok az uralkodók. Az idei 174 millió forintos termelési előirányzattal szemben pél­dául 1975 végére már 350 millió forint értékű ter­méket keil gyártaniuk. Ez természetesen elképzelhe­tetlen a? üzem bővítése, korszerűsítése nélkül. A bajai gyár rekonstrukció­jára ezért az elkövetkező öt évben 90 millió forintot fordítana«, ebből 38 mil­lióért modem gépeket, be­rendezéseket vásárolnak. Már épül a 2400 négy- létszámszükségletet. A kummal is. Az üzemben Gyárában tehát minden zetméteres üzemcsarnok, s tervidőszak végéig 365 már nem használt gépek- szempontból céltudatosan a kivitelező a Bács-Kis- újabb munkaerőre számi- kel és műszerekkel segítik készülnek fel a negyedik kun mgyeí Építési és Sze- tanak, ebből 280 a szak- őket. Az itt tanuló fiatal ötéves tervben rájuk há- relőipari Vállalat, rövidé- munkás és 80 a műszaki műszakiaknak azt is lehe- ruló feladatok végrehajtá­sén megkezdi egy 120 mé- dolgozó. Baján a legna- tővé teszik, hogy nyári 6ára. Erre szükség is van, tér hosszú, 18 méter szé- gyobb 6zakmunkásállo- szakmai gyakorlatokat a hiszen a tervidőszakban 'les emeletes szereidé ala- mánnyal, a bonyolult va- bajai Ganznál végezzék, fontos szerep vár az üzem- pozását is. Az új műhely- sútvillamossági, vezérlő- és sőt, ha úgy adódik, a tech- re a hazai — és a KGST csarnok földszintjét forgá- egyéb berendezéseket gyár- nikum elvégzése után itt keretén belül tervezett — csoló üzemnek rendezik tó Ganz Villamossági Mű- vállaljanak munkát. vasútfejlesztés! program majd be. vek rendelkezik, jelenleg A Ganz Villamossági végrehajtásában. Természetesen nem fe- is 55 százalék felett van a Művek Bajai Készülékek N. O. ledkeznek meg a szociális szakmai képzettséggel ren- _______________________________ A z CPSZEK Vállalat építi a képen látható 2400 négyzetméteres új szerelőcsarnokot. Okulva i Hírt adtunk róla, hogy egyesült a kecskeméti Al­kotmány és a Petőfi Ter­melőszövetkezet. A zár­számadást természetesen a két közös gazdaság külön- külön készítette. Különbö­ző okok miatt a két terme­lőszövetkezet veszteségesen gazdálkodott. Az Alkot­mányban viharos közgyű­lésen hagyták jóvá az el­múlt évi mérleget. A gaz­daság, fennállása óta, most első ízben veszteséges. Éles vita alakult ki a vezetőségi beszámoló felett. Az elmúlt évben belvíz­kár érte a szövetkezetét, a süppedékes talajon nem tudták elvégezni a tavaszi munkát és később sem tud­ták hasznosítani a terület jelentős részét. Több mint 800 ezer forint értékű ter­méskiesés volt. A növény- védelem megszervezése is elmaradt, emiatt a paradi­csomot és a szőlőt is jelen­tős kár érte. Mindezek mellett na­gyobb hiba volt, hogy a termelőszövetkezet tevé­kenységének 93 százalékát az ipari termelés képezte. Az öntöde, a lakatosipari műhely és a galvanizáló üzem telepítése azért tör­tént, hogy a melléktevé­kenységből származó nye­reségből a mezőgazdasági termelés megerősödjön. A hiba az, hogy az ipari munkákból származó jöve­beruházásokról sem. Épül delkező dolgozóik aránya, egy 600 négyzetméteres Tervük az, hogy évente öltöző és mosdó, valamint 150 szakmunkástanulót is- korszerűen felszerelt orvo- kolázzanaic be, hogy to- sj és fogászati rendelő. A vábbra is tartani, sőt nö- gyárban megszüntetik a vélni tudják ezt az arányt, jelenlegi étkezdét, de kö- Minden esztendőben két- zög beruházással bővítik a három új mérnökkel gya- közelben levő állami gaz- rapszik a műszaki létszám, dasági ebédlőt, ahol három olyanokkal akik a gyárral turnusban ezer dolgozót kötött ösztöndijszerződés tudnak majd étkeztetni. A alapján jönnek ide dolgoz- terjeszkedési lehetőségek ni. Szívesen vállalnak hiányában — és gazdasá- azonban a Ganz bajai üze- gosságí meggondolásból is mében munkát a Kecske- — ötven gyári szülő gyér- méti Gépipari Automati- mekének elhelyezését is zálási Főiskolán végzett lehetővé tevő napközis üzemmérnökök, sőt, a gyár óvodát ugyancsak az álla- több dolgozója levelező tá­rni gazdasággal együtt lé- gozaton végez tanulmá- tesítenek. nyokat ebben a taninté­Közben felmérték az zetben. Jó a kapcsolatuk üzembővítéssel kapcsolatos a Pécsi Gépipari Techni­Karpuhin sofőr története Ä Katona József Színház új bemutatójáról A Ganz Villamossági Művek bajai gyárában nem­rég fejezték be az olaj- és gáztüzelésre egyaránt al­kalmas kazán építését. A fűtök itt nem ismerik a szénlapátolást, s olyan tisztaság uralkodik a kazán­házban, mint egy patikában. Az ÉFSZER Vállalat által épített és felszerelt létesítmény berendezései egyenletes kőellátást biztosítanak a gyárban. A ka­zán kezelője Ági István, kitűnő minősítéssel végez­te el a fűtői tanfoiyamot Amikor Turián György főrendező beszélgetésünk elején elmondotta, hogy új bemutatójuk, a Gázolás fő­hősét Karpuhinnak neve­zik, nyomban megelevene­dett bennem Grigorij Bak­lanov szovjet író azonos című kisregénye. Már két év is eltelt, amióta olvas­tam, de a kitűnő jellemáb­rázolással megalkotott fi­gurák, a kisvárosi környe­zet szuggesztív ábrázolása, és az írás feszült cselek-1 ménye azóta sem halvá­nyult emlékezetemben. Érdeklődésem ezért a1 dramaturgiai kérdésekre irányult, és arra kértem választ, hogyan és mi mó­don jött létre a kisregény ^ _színpadi változata. — Nem ez az első ilyen munkám — mesélte a ren­dező, aki egyben a szöveg­könyv megalkotója is. — A rádió számára gyakran készítek hasonló jellegű átírásokat. Krúdy, Kemény Zsigmond vagy Tolsztoj művei után már nem je­lentett különösebb nehéz­séget Baklanov remek kis­regényének átdolgozása, bár a színpad igényei ter­mészetesen eltérnek a hangjáték követelményei­től. Már csak azért sem „iz­zasztóit meg’?, mert szigo­rúan ragaszkodtam az író eredeti elképzeléseihez. Idő­ben, térben nem változtat­tam a cselekmény mene­tén, és a szereplők számát sem igen csökkentettem. — A regényben, emléke- j zetem szerint, az író maga is hosszasan jellemzi sze­replőit. A szerzői utalások hiányában a cselekmény sokat veszíthet sajátosan egyéni ízéből. Miként lehe­tett ezt elkerülni a drama- tizálás során? — Az átdolgozás nem csak annyit jelent. hogy kimásoljuk a párbeszéde­ket, és már kész is a szln­| d. ftre padi játék. Az író saját véleményének közlésére ezért egy figurát kellett alkotnom. Ez a szereplő — nevezhetnénk talán narrá­tornak v*k^ meséiének — fel vázol ja^^iv cselekmény színhelyét, ^Jpiemzi a kö­rülményeket, és bizonyos mértékig beavatkozik a dráma menetébe is. — A Háború és ' béke színpadi változatának „be­szélőjéhez” hasonlítható?... Inkább Artur Miller drámáiban fellelhető sze­repekhez áll közel. Fel­adata összetett: informál, közli az író mondanivaló­ját, és feltárja az egyes alakok lelkiismereti konf­liktusát. Ezek alapján leginkább a „Pillantás a hídról” ügyvédjével roko­nítható a Forgách Tibor által eljátszott figura. — Az író saját szavaival rendkívül részletesen festi le a tragédia színhelyét, a kisvárosi környezetet. Ügy gondolom, ennek is lé­nyeges szerepe van a tör­ténet alakulásában. — A díszlc-tezés meg sem kísérli a valóságos környe­zet ábrázolását, ezért ez a feladat is a .narrátori szö­vegre hárul. |A színpadkép dráma általános érvényét Ivánja hangsúlyozni. Úgy­nevezett térszínpadot képe­zünk ki — díszletek nél­kül. Csupán geometriai idomok; hengerek, kockák, síkok utalnak majd bizo­nyos konkrét tárgyakra: íróasztalokra, székekre. A színhelyek egyidejű megkü­lönböztetését pedig több­szintes dobogórendszer te­szi lehetővé. Mindez való­ban a hagyományostól el­térő előadások közé sorol­ja majd a Gázolást. — Ezzel együtt termé­szetszerűen a színészi fel­fogás, a játékstílus is mó­dosul majd... — Bizonyos értelemben valóban közvetettebb lesz a szerep és a színészek kapcsolata. A stilizált szö­vegben igen sok gondolati elem található. Jelmezük a köznapiságot hangsúlyozza, a figurák különbözőségére csak kevés külső jel utal. A szereplők drámaformáló játéka, a megjelenítés így áttételesebb lesz. és bizony nagyobb elmélyülést kíván. — A játék során sok szereplővel ismerkedünk meg? — Húsz színművész mű­ködik közre. A jelentősebb alakítások: a beszélő, Kar­puhin, a nyomozó, az ügyész és a bíró személyi­ségét keltik életre, de fon­tos szerepe van a három szereplő által megtestesí­tett közvéleménynek is — akik szintén tevékenyen kapcsolódnak be a cselek­mény alakulásába. Végezetül azt kérdezem a rendezőtől: a bűnügyi történet, a nyomozás és a váratlan fordulatok ki­hangsúlyozása, vagy pedig a társadalmi háttér, az ál­talános érvényű mondani­való kiemelése állt mun­kája homlokterében? — Én nem szorosan vett bűnügyi regénynek értel­mezem Karpuhin- gázolásá­nak történetét. Szerintem a hivatali lelkiismeretet meg­haladó, mélyebb emberi fe­lelősség kérdésének nap­jainkban szinte mindenütt érvényes problémáját he­lyezi kritikus bonckése alá Grigorij Baklanov. írásá­ban azonban „krimis mel­lékízek”, a detektívregé- nyek egynémely hatásos eszköze is fellelhető. Ezek természetesen az előadás­ban is megtalálhatók majd a cselekmény feszültségé­nek és fordulatosságának fokozására. Pavlovits Miklós , hibákból delmet mégsem fordították a növénytermesztés és az álattenyésztés fejlesztésére. A talajerőpótlás elmaradt, a műtrágya és a növény­védőszer felhasználása év­ről évre csökkent. A mező- gazdasági termelés árbevé­tele három év alatt a felé­re esett. A szövetkezet a múnkadíjak törvényesen ajánlott mértékét 2 millió forinttal lépte túl. így már érthető, hogy nem érték el a kívánt célt. A közgyűlésen a tagság élesen támadta a vezetősé­get. Kérdés, hogy miután mind a két termelőszövet­kezet — amely ez év ja­nuár elsejétől már közösen gazdálkodott — mérleg­hiánnyal zárt, miként tud­ja a tavalyi hibákból okul­va az idén rendbehozni a gazdálkodást. Az említett kétmillió forint munkadíj- túllépést — amely mögött nem is ritkán 7—10 ezer forintos havi fizetések hú­zódtak meg — az állami költségvetés terhére, támo­gatásból rendezni nem le­het. Hozzátesszük, hogy az ipari üzemekben dolgozók sokszor csak 15—20 napot tevékenykedtek havonta. Ezt a tarthatatlan hely­zetet mindenképpen fel kell számolni. Az egyesült termelőszövetkezetben a megújult vezetőségnek a mezőgazdasági termelést kell elsősorban fejleszteni. Az egyesülés után egyéb­ként jobbak a lehetőségek a nagyüzemi gazdálkodás megerősítésére. Már. kialakultak a táv­lati elképzelések. A tehén- állomány e terv szerint több mint kétszeresére emelkedik, a 800 hold rét- és legelőterületen 1500 anyajuhot tartanak. Puly­kahizlalást terveznek. Az idén 8 millió forint bevé­telre számítanak a növény- termelésből, az állatte­nyésztésből pedig 5 millió forintra. Az élelmiszeripari feldolgozásból 4 millió fo­rint értékű árut nyernek. Az árbevételekből 47' mil­lió forint lesz a várható jövedelem. Az egyesülés után csak­nem 3500 holdon gazdálko­dik a termelőszövetkezet. Lehetővé válik az éssze­rűbb termelésszerkezet megvalósítása, a szakosítás, a költségek csökkentése. A termelőerők és a beruhá­zások gazdaságosabb ki­használására kell törekedni az új vezetőségnek. Herczeg Kiss Béla Márciusban indul a hajózás A Lánchíd melletti Disc- Jockey Klub pontonját a tavasz közeledtével helyére vontatták. Mivel a Száva — amely tavaly otthont adott a bárnak —, nagy­javítás alatt áll, ideiglene­sen a Petőfi személy ha jót rendezik be e célra. Szerdán a központi ha­jóállomás pontonját erősí­tették a parthoz, ezután következnek a vidéki és más fővárosi hajóállomá­sok kikötőpontonjai, ahon­nan először március, illet­ve április elején indulnak az első hajók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom