Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-21 / 44. szám
«. oldal 1971. február 2l, vasárnap Á szc^isiszésllían láttuk Épül Szolnok új városközpontja Mostanában többször írt az országos sajtó arról, hogy Szolnokon megkezdődött az új városközpont építése. A régi lakónegyedek, utcák helyén dinamikusan előszökött belvárosnak lesz egy „legközepe”, a centrum. Nagyjából hasonló kiterjedésű területen, mint Kecskeméten a volt Don-kanyar és eltüntetett környéke. Csorna Kálmán elvtárstól, a Szolnoki Városi Tanács V. B. elnökétől kértünk tájékoztatást, milyen is lesz ez a centrum. — Jellegzetessége elsősorban, hogy lakóházat nem építünk ebbe a Ságvá- ri körút—Beloiannisz út— Ady Endre utca és Sallai utca által határolt négyszögbe — mondotta Csorna Kálmán. A centrum a város — egyben a megye — igazgatási, kereskedelmi, kulturális központja lesz. Az első szakaszban készülő három nagy létesítmény: a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tizennyolc szintes irodaháza: a nyolcszintes, 156 ágyas Pelikán Szálló, 300 személyes étteremmel, drink-bárral, 450 adagos konyhával ( a szállodai szobák a harmadiktól a hatodik emeleten lesznek, emeletenként 15 kétágyas és 9 egyágyas szobával, az előbbiekhez fürdőszobák, az utóbbiakhoz mosdófülkék tartoznak zuhanyozóval): a bevásárló centrum, 31 féle üzlettel (ezermester és úttörőbolttól kezdve, könyvkiadón, utazási irodán át bemutatóteremig, gyógyszertárig minden megtalálható majd itt, nem beszélve a 3000 adagos ön- kiszolgáló étteremről). Székház épül majd a Kőolaj- és Gázipari Trösztnek, A centrumban kap helyet a megyei művelődési ház — ez egyben a városé is —. valamint a megyei könyvtár. Rövidesen épül egy vásárcsarnok is... Íme a IV. ötéves terv lé- testíményei — Szolnok új centrumában, ahol máris alapok készülnek, falak emelkednek, s óriásdaruk gigászi teljesítményében gyönyörködnek a nyüzsgő belváros járókelői. — Honnan van erre anyagi erő? — érdeklődtünk a vb-elnöktől. — A vásárcsarnoktól eltekintve, mind-mind koordinációs létesítmény lesz — magyarázta Csorna elvtárs Még a megyei művelődési házhoz is kevés a tanácsi hozzájárulás. Jórészt budaAz új szálloda homlokzata. pesti, megyei, helyi vállalatok pénzéből hozzuk létre mindezt. Csak egy példa: a vízügyi irodaház fő- részvényesét már említettem; ebben a házban kap majd helyet a Tiszavidéki Fejlesztési iroda, a Vető- magtermelt.ető Vállalat, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. — A régi költségvetési volumen jellegzetessége az volt, hogy 80 százalékát központi támogatás tette ki. Akkor járta ilyen beszéd: „Teli van ipari vállalatokkal ez a város, mégis „el kell tartani”. Ma megfordult az arány: 83 százalék a saját bevételünk aránya — fejezte be tájékoztatóját Csorna elvtárs. Jubileum, szépséghibákkal Zárszámatló közgyűlés Matkópusztán Jubileumi zárszámadó közgyűlésre gyűltek össze a matkói tanyák lakói: tíz évvel ezelőtt alakult meg a városföldi Petőfi Tsz. Miben mérhető le az évtizednyi változás? — ezt próbálom felderíteni, kitekintve a jól fűtött iroda ablakán a tavasziasan derűs tájba. Rengeteg a fogódzó ... Pormentes aszfaltúkul gurultunk el egészen idáig, az erdőn túl szőlő- és gyümüicsösültetvé- nyek díszlenek, hosszú istállók, magtárak palatetői szikráznak a napfényben, s negyven telket már kimértek az irodaház környékén, nagy részük el is kelt, egyik-másik szinte meghajlik a téglarakások terhe alatt... Látom az embereket, amint jönnek a gépektől fölmart dűlő- utakon, egészen a kunszállási határ szélétől, hosszú kilométereket hagyva maguk után ... Parasztemberek, kucsmásan, csizmásán, takarosán kiöltözve, úgyszintén az asszonyok is, így látszatra Is megbecsülhető, hogy az átlagos életkor bízvást illethető a „javakorabeli” jelzővel. Kimondottan tanyasi tsz ez, egy sóhaj tásnyira a megyeszékhelytől. Máris a tanyai életmód hátrányainak sorolásába kezdenék, s abba, hogy ezekből milyen gondok hátúinak át a közös gazdálkodásra, de valaki egy listát mutat, amelyből kitűnik: legutóbb 11 tanyát villamosítottak, s gazdáik a hálózatépítéshez összesen csaknem 150 ezer forinttal járultak hozzá. Akadtak gazdák, akik húszezren felüli összeget fordítottak erre a célra. S ez a döntő mozzanat a változás irányának megítélésében. Anyagi eszközök, s azok céltudatos fel- használása — immár „tagsági szinten” is. Veszteséges ágazatok A III-as számú irodaház. De mi köze mindennek a közös gazdálkodáshoz? Nagyon is sok köze van. Kitűnik ez a számvetésből, amely persze nem a tíz év, hanem „csak” az elmúlt esztendő alakulásának kíván a mélyére hatolni. Ez sem egyszerű ... Nehéz József elnök beszámolóját hallgatva kitűnik, hogy a földek átlagos értéke éppenhogy meghaladja a tíz aranykoronát, de ebijen alaposan közrejátszik az ültetvények felszorzó hatása. Amj a szántókat illeti, a 4—5 aranykoronás értéket is alig érik el. Szittyós lapályokkal váltakozó homokvidék ez, a matkóiak szerint csak azért teremtette a jóisten, nehogy lyukas maradjon a föld. És a tavalyi év alaposan „alávágott” az eredményeknek ... 82 hold kalászost teljesen kiölt a belvíz. Volt jégverés is. Fizetett a biztosító, de még így is 135 ezer volt az innen származó veszteség Hogy nem lett több, az a kombájnosok áldozatkészségének köszönhető. Eső rohasztotta a lucemarendeket, és bár a zöldséges terület jól fizetett — néhol 30 ezer forint felett holdanként —, a „standos” áruértékesítés, a nem tervezett kiadások miatt, mégis balul ütött ki. Kukoricából viszont megtermett a májusi morzsolt- ban számított 18 mázsa — nem rossz ez az itteni vadhomokon —, bevált a kombájnos betakarítás is, csak a szárítás maradt némiképp megoldatlan. Hanem amiből az igazán nagy veszteség származott, az a szőlő- és a gyümölcskultúra. A szőlő a vártnak nem egészen a felét hozta, munkaerőgondok voltak, s nagyon- nagyon elmaradtak a permetezéssel. Csak ebből majd másfélmilliós kiesés adódott. Az állattenyésztést viszont nem érheti különösebb panasz, kifizetődő volt a sertés-, a marha- és a bárányhizlalás, a tejes a gyapjútermelés viszont kívánnivalót hagy maga után. Tejből az éves átlag kétezer liter, bőven van javítanivaló. Munkafegyelem a középpontban Miért éppen így és ezek? — a válasz többoldalú elemzést kíván. Felvetődik először Is — mind a tagság, mind a vezetés részéről — a munkafegyelem kérdése. Juhász Imre, az ellenőrző bizottság elnöke, noha eléggé „szőrmentén” bírál, kifogásolja a traktorosmunka irányítását. Azt is, hogy a szőlőművelés már a nyitásnál akadozott. Később a A két szintben elhelyezkedő bevásárlóközpont, bajok csak egymásra halmozódtak. Szervezetlen volt a barackszüret. Fekete Ferenc tehenész megjegyzi: az állattartás, különösképpen a tehenészet eredményeinek javulását a feltételek hiánya fékezi. Főleg a takarmány minősége kifogásolható. Érdekes módon kapcsolódnak ehhez Kovács Sándor fiatal agrármérnök kemény szavai: „Az a baj, hogy az egyes brigádok teljesen magukba zárkóztak. Mintha a mások tevékenysége nem volna semmi hatással az eredményükre .. Kirívó példája volt ennek az érdektelenségnek, hogy amikor a szőlős brigádot felkértük, segítsen lucernát gyűjteni, alig pár ember jött el. Szép számmal akadtak olyanok is, akik minden elképzelhető módon hódoltak a lógás szenvedélyének.” Egy másik gazda kifogásolja, hogy a nyújtott műszakban nem fizettek túlóradíjat. Török Péter városföldi községi pórttitkár arra figyelmeztet, hogy az állattenyésztésben sem ártana javítani a jövedelmezőség és a költségek arányát. Hiába a magas bevétel, ha a ráfordítás „elviszi”. Arra viszont már csak utalás történik, hogy az elmúlt év közepéig az irányítást is belső torzsalkodás bomlasztotta, s a megosztottság — akarva, akaratlan — a tagság szélesebb körébe is áttevődött. Olyannyira, hogy a munkafegyelem javítását célzó törekvéseknek is útját állta. A tsz pártszervezete viszont nem kis érdemeket szerzett abban, hogy az egységet rövid idő alatt és minden szinten helyreállította. Szanálás közben Tanulság? Következtetések? Hiába fö^enge adottságú a Petőfi Tsz, de minthogy az átlagos tagsági jövedelem évek óta meghaladja a 15 ezer forintot, a megkülönböztetett állami támogatástól elesik. Mindenképp a tagság és a vezetés közös érdeme, hogy a gazdálkodás így is megáll a saját lábán. Eltekintve a kisebb-na- gyobb megingásoktól... Nem esik szó a közgyűlésen arról, de kerülő úton tudomásomra jut, hogy a korábbi évek mindegyikében a tagsági részesedés év végére visszatartott 20 százalékát már a következő év terhére fizették ki. Törvényellenesen... Ezúttal a gazdaságnak erre nem volt módja. Ám, még a 2o százalék nélkül is, a tagsági részesedés növekedését, végülis 17 és fél ezer forint jövedelem jut átlagosan egy tagra. Ennél kevesebbet nem is terveztek. De az is igaz, hogy a termelési veszteségek a mérlegben is hiányt „produkáltak”, mintegy 600 ezer forintot. Ez ugyan csak csekély része annak, amit az elmúlt év őszén becsültek, de így is messzire virító szeplő a jubileumi zárszámadás „arcán”. S elegendő ok arra, hogy a visszatartott 20 százalék kifizetése kérdésessé váljék. A tagsági felszólalások között szapora kérdésként jelentkezik: lesz-e hát kifizetés. Válaszában az elnök nem tesz — nem tehet! — határozott ígéretet, csak biztatással, reménykedéssel élhet: a most folyamatban levő szanálás talán nem teszi lehetetlenné. Okulás A tagok józanul, reálisan számolnak, s mivel úgy látják, nem okai a tavalyi veszteségeknek, igényt tartanak a teljes részesedésre. Sokáig nem kell kétségek között hányódniuk, pár héten belül megtartják a tervtárgyaló közgyűlést is, ahol már a szanálás eredményét is ismertetik. Előzetes garancia az idei balsikerek elkerülésére? Elsősorban: okulás az elmúlt tapasztalatokból. Kezdetnek nyilván az sem rossz, hogy a terveket a brigádgyűlések megvitatása, javaslatai alapján állítják össze. A tervet így nem a vezetők, hanem a tsz gazdái, a matkói tanyavilág lakói készítik. Hatvani Dániel
