Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-19 / 42. szám
1971. február 19, péntek S. oldal Világhírű bolgár énekes — Nemzetközi néptáncfesztivál Gazdag nyári program Szegeden A szabadságharc hadügyminisztere 175 éve született Mészáros Lázár öt hónap múlva, július 17-én Ismét meszólalnak a fanfárok a szegedi Dóm téren. A szabadtéri játékok új igazgatója, Papp Gyula, a városi tanács vb- elnökhelyettese köszönti a közönséget, majd Hacsa- turján: Spartacus című balettjének a bemutatásával megkezdődik az idei program. A nyitóműsor iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg. Érthetően. A világhírű táncjátékot a budapesti Operaház balettművészeinek tolmácsolásában láthatják a Tisza- parti városba érkező turisták és a jegyhez jutó szerencsés helybeliek. Orosz Adél, Róna Viktor és társai csak egyszer — 11 esztendeje — léptek fel az ország legnagyobb színpadán. Külföldön gyakran jártak azóta, legnagyobb sikereiket Bartók-művek tolmácsolásaival és a Spartacus újszerű megfogalmazásával érték el. A művet Seregi László koreográfus rendezi (nem azonos színházunk egykori kitűnő főrendezőjével), karmester Pál Tamás, a díszleteket Forrai Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezi. A folytatás is jónak ígérkezik. Július 23-án, majd 25-én és 31-én a két évtizedes fennállását ünneplő Magyar Állami Népi Együttes „Ecseri lakodalmas” címmel húsz év sikerszámait gyűjti színpompás csokorba és alkalmazza az itteni színpad sajátos körülményeihez. Zenei csemegének szánják a szabadtéri játékok rendezői Muszorgszkij: Borisz Godunov című operájának bemutatását. (Előadások: július 24., 30., augusztus 1-, 7.) A mű Rettegett Iván cár halála utáni vészterhes évtizedeket idézi fel, vetélkedő főurakat, éhező, harcoló paraszttömegeket. Szinetár Miklós rendező látványos tablókat kíván kialakítani, de — Vaszy Viktor karmesterrel egyetértésben — kellő figyelmet szentel az orosz komponista zseniális muzsikájának. Sikerült szerződést kötni a bolgár Nicolai Gyuselewel, ő lesz Borisz Godunov. Kitűnő hazai művészek vállalták a többi szerepet: Gregor József, Palcsó Sándor, Szalma Ferenc, Udvardi Tibor, Karikó Teréz és mások. Mivel — mint említettük — az operában a népet megszemélyesítő énekkarra nagy feladat hárul, gondosan válogatják ki a száztagú kórus tagjait. Mondhatni közkívánatra került ismét műsorra Farkas Ferenc Csínom Palkó daljátéka; vezényel a szerző. Bemutató: augusztus 6. További előadások: augusztus 8, 14, 20. Érdekes kísérletnek számít Illyés Gyula Dóasa György című színművének szegedi bemutatója. (Játéknapok: augusztus 15, 19, 21.) Műsorra tűzését a forradalmár születésének félévezredes évfordulója is indokolja. A történelmi jelképpé nőtt székely kis- nemest Bessenyei Ferenc alakítja. A szabadtéri játékok 16 előadásán kívül — az elmúlt évekhez hasonlóan — számtalan érdekes rendezvény gazdagítja a szegedi nyár programját. Júliusban és augusztusban tizenkét kiállítást, öt hangversenyt, három tudományos konferenciát rendeznek a Tisza-parti városban. Az ifjúsági napok háromnapos eseménysorozatára hatezer látogatót várnak. A nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztiválon hét magyar és hét külföldi együttes verseng a felajánlott tiszteletdíjakért. Az előkészítő bizottság serényen dolgozik és a napokban postázzák az ízléses meghívókat, röplapokat, falragaszokat a szomszédos megyékbe, hazánk távoli tájaira, sőt tucatnyi külföldi nagyvárosba. Az eddigi előkészületek ismeretében már most megkockáztathatjuk azt a jóslatot, hogy Szeged idén is fel- készülten, sok látnivalóval várja vendégeit. „Katymárra vitték. Ez nem kies fekvésű falu, de épületei sincsenek valami szépen rendezve. Eléggé terjedelmes, népes...” ■ 1853. augusztusában, Londonban írta ezeket a sorokat ifjúkorára emlékezve Mészáros Lázár, a forradalmi magyar kormány száműzött minisztere. Itt félbe szakadt a história, mert „Európát elveivel, eszméivel, vágyaival, s törekvéseivel vagyis helyesebben — várakozásaival odahagytam... s hű követőmmel, Katona Miklóssal az „Arabia” nevű gőzösre szállék... s kilenc nap és 12 óra múlva az Irodalmi est, ünnepség, előadás, külföldi vendégszereplés A bajai Tóth Kálmán Társaság három éve Baján 1967-ben szerveződött újjá a nagy múltú Tóth Kálmán Irodalmi Társaság. Háromesztendős munkáját és jövőbeni céljait — Bárdos Ferenc elnökletével — a napokban megtartott ülésén tárgyalta meg a vezetőség. Eredményes évek vannak a társaság tevékenysége mögött. Tizenkét irodalmi est, tizenhárom előadás, több író és költő emlékére rendezett ünnepségen való közreműködés és egy külföldi vendégszereplés voltak fontosabb mozzanatai. A társaság rendezvényein Baján, a járás több községében és Soltvadkerten 1967—1970-ig összesen 1107- en vettek részt. Huszonegy alkalommal lépett fel ez Több jut szociális cs kulturális célokra A Pedagógusok Szak- szervezetének központi vezetősége legutóbbi ülésén megtárgyalta, s elfogadta a szakszervezet, 1971. évi költségvetését. Az adatokból kitűnik, hogy az idén 42 millió forinttal gazdálkodnak, ami 10 százalékos emelkedés a múlt évi összeghez képest. A kiadások alapjául szolgáló tagdíjbevétel 70 százaléka továbbra is a területi szerveknél, tehát a megyei bizottságoknál és az alapszerveknél marad, ezzel a pénzzel ott rendelkeznek. A költségvetésen belül egyik legjelentősebb kiadási tétel az üdültetés, amire mintegy 10 millió forintot fordítanak. Szociális jellegű kiadások^ — köztük szülési és egyéb segélyekre — csaknem ötmillió forintot irányoztak elő. A kulturális célokra szánt összeg megközelíti a hatmilliót. mennyire Gondolhatni, megörültem. Hallom később, csukó- mégis valami kaját, dik lent a kapu, léptek kö- Láttam, összerezzen, el zelednek, mozgás a létra- fordul hirtelen. Gyanút fo nái; jön' rajta felfelé Tóni. gott volna? Felér, tesz-vesz, készül lefeküdni. Nincs a kezében semmi. Vártam, hogy mit mond. Nem akarok hinni a sze- Hallgatott, memnek. — Otthon voltak? — kérdezem, mintha nem láttam volna semmit. — Otthon. — Kató is? — Ö is. Aztán hallgatás. Nem — Hát csak úgy mond- — gondolom a dac miatt tam. Gondoltam, szerzünk is —, ezt mondta rá: — Kibírjuk. már halkabban Kezdtem mérges lenni. — Régóta nem ettünk! Enni kéne! Ránéztem, vártam, hogy uit mond. Ezt mondta: De ezt mondta. _ , . , _ Nem tudom, mi ütött be— Csak azt gondoltam, lém; é az örökké halk ismeteltem meg újra. szavú> a bizonyta_ lan fellépésű, keményebben szóltam: — Szóval kibírjuk? Azt mondod, Tóni, hogy kibírjuk? Utána, csendesebben, még ezt tettem hozzá: — Elhiszem, hogy te ki— Kibírjuk már holna- bírod holnapig. De én nem. akart beszélni, láttam, én pig. És nyúltam a bátyúm meg csak hüledeztem. nem Mintha remegett volna a után, indultam lefelé. A tértem észhez a meglepe- hangja. Nem nézett rám, létra legfelső fokáról még téstől. mégis úgy tűnt, mintha fe- visszaszóltam: Láttam: készül lefeküd- hérebb lett volna egy ár- _ igaz ls- most jut n yalatta!. eszembe: én is kibírom. Felálltam, lassan, kimér- Nélküled. És nem csak holten, és odaálltam elébe: napig. — Kibírjuk? És elmentem. Akkor már láttam: érzi. Azóta nem találkoztam sejti, hogy tudok valamit, vele. vagy tán mindent, mégi» Varga Mihály — Lefekszel? — Le. Hallgatás, hosszan. — Miért? — kérdezte, nem kellene? — De — mondtam. — Akkor? idő alatt a különböző rendezvényeken az irodalmi színpad. A társaság meghívására tartott előadást Baján Gyó- ni Lajos, a megyei pártbizottság titkára, s vett részt irodalmi esten Sípos Gyula József Attila-díjas író, valamint a Forrás szerkesztője, Varga Mihály. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki Baja jugoszláviai testvérvárosa, Zombor, magyar kulturális egyesületével. Ennek a kapcsolatnak egyik mozzanata voit Herceg János vajdasági magyar író bajai bemutatkozása és a Tóth Kálmán Társaság néhány tagjának zombori vendégszereplése. Március 30-án lesz 140 éves Tóth Kálmán, a bajai származású költő, a társaság névadója születésének. Az évforduló ünnepségének megrendezésére összefogott a társaság, a városi tanács, a Tóth Kálmán Gimnázium és Szakközép- iskola, a könyvtár, a szakmaközi bizottság, a múzeum és az állami zeneiskola. Március végén kiállítás nyílik az Ady Endre Járási Könyvtár és a Türr István Múzeum anyagából. Országos hírű irodalom- történész méltatja majd a költő munkásságát s fellép az ünnepségen a gimnázium irodalmi színpada, a zeneiskola és a zenei általános iskola énekkara. A városban és a környező községekben növekszik a fiatalság érdeklődése, az irodalmi rendezvények iránt. Legutóbb a szakmaközi bizottságnál megrendezett irodalmi esten százharminc bajai leány és fiú vett részt, és a sükösdi pinceklubban is többen érdeklődtek az irodalmi programok iránt. A Tóth Kálmán Társaság vezetősége ezért a városi és a községi KlSZ-szervezetek- kel is felveszi az együttműködés fonalát, helytörténeti előadások, városnéző séták, kiállítások, közös irodalmi estek megrendezésére. Máris többen jelentkeztek a bajai KISZ- fiatalok közül, akik hajlandók részt venni ebben a munkában. K. A. Óceánon keresztül Észak- Amerika Egyesült Államaiba értünk.” Az érdekes sorok Mészáros Lázár „Külföldi levelezései” című, Pesten, 1866-ban Szokoly Viktor által „az eredeti kéziratokból közrebocsátott” művéből valók. Ma is szórakoztató és szerfölött tanulságos olvasmány, akárcsak a szabadságharc eseményeit fölidéző — két kötetben kiadott — „Emlékiratai”. Császári ezredesből honvéd altábornagy Az altábornagy hiteles, a történelmi tényeket és a személyéhez tapadt félreértéseket összevető életrajza még várat magára. Kőhegyi Mihály bajai muzeológustól tudom, hogy a fentebb említett kiadások sem hitelesek, fontos szakaszokat, mondatokat célzatosan kihagyott a kéziratok gondozója. Most, születésének 175. évfordulóján csak arra nyílik lehetőségünk, hogy néhány vonással felidézzük kivételes egyéniségét, történelmi szerepét. Ellentétes érzelmeik, ösztönzések, hatások szorításában arra törekedett, hogy konzervatív gondolkodás- módjával, múltjával nehezen összeegyeztethető, forradalmi magatartást követelő, a felkelt néptől származó megbízatásának — a még Habsburgok által szentesített törvények megsértése nélkül tegyen eleget. „Katona voltam, a császár és király hű szolgája szerepét 34 év és 8 hóig játszottam. Minden pártfogás nélkül ezredességig vittem...” A forradalom tavaszán Radetzky seregében az olasz felkelők ellen vitézkedett. A háborús viszonyok következtében akadozott a postaszolgálat és így április 17-én egyszerre kézbesítették felgyülemlett leveleit. „Az első, mely a kezembe került, a Pesti Hírlap egyik száma volt, melyben a magyarhoni események... és a miniszterek nevei foglaltattak, kik közt a magam nevét is szemlélni szerencsétlenségem volt... A közbenjárásom nélkül történt miniszteri besorolásnál nem is kérdeztek meg, vájjon a Batthyány—Kossuth eszméhez beszegődöm-e?” A hazát kell megvédeni Hazajött. Útközben, Linztől „két postányira” találkozik az udvarral: „ki követ, ki tábornagy”, s ki császár. Mészáros Bécsben tudta meg, hogy őfelsége az ottani „kraval” elől futott napnyugatnak. Lelkiismertes ember lévén miniszterként nagy szorgalommal dolgozott a honvédelem megszervezésén. Tapasztalatait igyekezett az új rend szolgálatában gyümölesöztetnl, bár egyre aggodalmasabban szemlélte az események alakulását. Bármilyen fájdalmas, igaza volt, amikor a Batthyány-kormányza- tot, közéletünket, a gyeng« seregvezetést, a gyakori lan tábornokok bakii seit bírálta, a szüks összhangot és fegye hiányolta, a nehéz kül- belpolitikai viszonyokra vatkozott. Az is vitaths lan, hogy Mészáros Lá nem tudott felnőni a ti ténelmi szerephez. A cs szári hadseregben me kott módszerekkel prót ta igazgatni, vezetni a : tonai regulához nem sz kott nemzetőrséget, márciusi ifjak, a radiká politikusok „okvetetlenl: dései” bosszantották. Politikai tájékozatlanságát egyik megjegyzésével szemléltetjük: „Bécs miért csinált forradalmat, midőn rántott csibéit a Práterben jó kedvvel megehette... midőn vicceit a rendőrség is örömest hallgatta? — azt ő tudja.” „Csak termékenyítő eszme kell..." A sorkatonák hősiessége, néhány gerillaalakulat sikeres helytállása, a fiatal tisztikar elszántsága láttán 1849 tavaszán már reálisabban ítélkezett Elismeréssel szólt a déli végek lakosságáról. „Illő, hogy ezen adatok föl- jegyzője születési és őt képviselővé választási helyéről, a tisztes Bajáról is megemlékezzék. E 15 ezer lélekből s három népfajtából álló mezővárp :? ernvedetlen buzgóságga! teljesítő kötelességét... Bármit mondjanak azok. kik nem jóakaróink, az a mit az egész egyetem felmutatott, nem egy kis túlzó töredékből állott, hanem a hazát átható szabadsági szellem által hevített nagy tömegből... Csak termékenyítő eszme kell,... s úgyszólván a lehetetlen is lehetségessé válik.” Mészáros kétségei ellenére is kitartott mindvégig. Világos után Törökországba menekült. Távollétében halálra ítélték. Az emigrációban Szegényen és rongyosan hunyt el 1858. november 16-án Angliában. Alig néhány nappal előbb tért vissza Amerikából. „Nincs senki a külföldön levő magyarok között, ki őt meg ne siratta volna. Ö általános tisztelet tárgya volt.” — írta Puky Miklós, a személyes bátorságával oly gyakran kitűnt, talentumos organizátor néhai hadügyér testvéréhez. Mészáros Antal úrhoz, Baja városába. Művelt, szerény, a politikában eléggé járatlan embert vesztett vele a haza, akiről kevesen tudják, hogy sZabad idejében gaz- dászati tanulmányokat folytatott. Iparkodásáért tudományáért, szaktanulmányaiért az Akadémia 1845-ben, a Magyar Gazdasági Egyesület 1847-ben választotta tagjává. Bárhogyan alakult is, nevét így őrzik a tova futó nemzedékek: a szabadság- harc hadügyminisztere, a nemzeti őrsereg főparancsnoka. Ucitai Nándor
