Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-19 / 42. szám
9. olda 1971. február 19, péat*& Hartán Egy évtized alatt értékes helytörténeti anyagot gyűjtöttek össze Hartán az elmúlt idők használati eszközeiből. Rétfalvi Teofil- nak, a helyi nemzetiségi iskola német tanárának lelkes irányításával a gyűjteménybe kerültek a német ajkú lakosság bútorai, ruházata. A községi tanács három évvel ezelőtt — a járási tanács vb anyagi hozzájárulásával — egy régi házat vásárolt, amelyet helytörténeti múzeumnak rendeztek be. A látogatók megtekinthetik a nyitott kéményű konyhát, a sváb szobát, amelyet múlt századbeli bútorokkal rendeztek be. Az egyik helyiségben egy 1716-ban készült szövőszék látható, amelyen még három évvel ezelőtt dolgozott a tulajdonosa, Kolb János termelőszövetkezeti tag. Egészségügy a kalocsai Járásban Tájmúzeuni Borús Erzsikétől Bács- szőlősről kaptunk levelet. Mint írja, nagy sikere .olt úttörőcsapatukban az .Egeszségőr tettre kész”! közigazgatási terület ersenynek, melyet az el-1 megnagyobbodásával — az 1 ült szombaton rendeztek j utóbbi évek tagadhatatlan meg. Az öt-öt pajtásból álló i fejlődése ellenére — je- . söpört először írásban vá- J lentősen megszaporodtak a aszod egészségügy í kei de- kalocsai járás egészségügyi ekre, ezután kötózesi ver-1 gondjai. Ezt a tényt a Nagyobb terület, több gond — Javult a fogorvosi ellátás Kevés a bölcsőde és a szociális otthon senyen ügyességüket, gyorsaságukat bizonyították, végül egy egészségügyi plakátot készítettek el. Tap- csik Margit, Kiss György, Víg József, Völgyi Gábor és a levélíró Erzsiké indul tovább a járási versenyre. A kecskeméti Szalvai Mihály Üttörőházban február 19-én a képzőművész szakköri napra kerül sor. 22-én, hétfőn délután 3 órakor a krónikások tartanak bemutató foglalkozást. A Szegedi Liszt Ferenc Zeneiskolában február 20- án, délelőtt 9 órakor tartják az úttörő- és ifjúsági zenekarok fesztiváljának körzeti bemutatóját. Megyénkből a mélykúti általános iskola úttörő-fúvós- zenekara, a a Kiskunhalasi Zeneiskola növendékzenekara, a madarasi ifjúsági fúvószenekar és a Kecskeméti Állami Zeneiskola zenekara vesz részt. Érdekes eseményről ad hírt Sápi András, a kerekegyházi úttörőcsapat krónikása. Üttörőtanácsuk vendégül látta a csapat hajdani úttörőjét, Rimár Miklóst, aki a moszkvai Lomonoszov Egyetem hallgatója. Elmondta, hogy úttörő éveinek legkedvesebb emléke a dömösi táborozás volt: A kerekegyházi pajtásokat érdekelte a szovjet pionírok élete. Miklós „pajtás” alig győzött válaszolni nekik. Végezetül megígérte, hogy ha ideje engedi, mindig meglátogatja régi úttörőcsapatát. Mazsola-bált rendezett az elmúlt szombaton a kecskeméti Czollner téri iskola Hunyadi Mátyás úttörőcsapata. A jelmezbálon ötszázan vettek részt. A bambi mellett szórakozó pajtások este 7-ig maradtak együtt. Rejtvényfejtők Pajtások! Az elmúlt héten közölt „Csokonai” úttörőrejtvény megfejtését máris igen sokan küldtétek be. A jövő héten ezen a helyen közöljük a helyes megfejtést és a könyvjutalomban részesülők névsorát. közelmúltban a megyei egészségügyi akcióbizottság ülésén is megállapították. A járásban jelenleg 28 körzeti orvos végzi a betegség-megelőző, egészség- védő, illetve helyreállító feladatokat. Körzeteik megoszlása nem a legkedvezőbb, hiszen van 1800— 2000 lélekszámú körzet is, akad viszont olyan — például Solton —, ahol két körzeti orvosra csaknem nyolcezer lakos jut. Mindez egyenetlenséget okoz az egészségügyi ellátásban. A 16 ezer lakosú Kalocsán a négy körzeti orvost két gyermekorvos tehermentesíti ugyan, de az egy-egy orvosra jutó beteglétszám így is magasan az átlag felett van. Ezért a most induló tervidőszakban a körzeti fejlesztés Kalocsán és Solton feltétlenül indokolt. Több helyütt okoz gondot a munkahely nem megfelelő volta, a tárgyi feltételek hiánya. Bár számos új rendelő és orvoslakás épült, megoldatlan például Szalkszentmárton lakóinak orvosi ellátása. Itt most vonul nyugdíjba a körzeti orvos, a szolgálati lakás pedig legalább száz- esztendős ... E probléma felszámolása érdekében a helyi tanácsnak kellene többet tennie. Jóval kedvezőbb a helyzet a körzeti fogorvosi ellátásban. Rövid idő alatt hat fogorvosi rendelőt létesítettek a járásban, s további két községben küszöbön áll a fogorvosi ellátás rendszeressé tétele. Ezáltal lehetővé válik az iskolás gyermekek megfelelő, megelőző jellegű kezelése is. A múlt év első felében egyébként a járásban több mint 100 ezren jelentek meg körzeti rendelésen, a lakásukon pedig 6300 beteget kerestek fel az orvosok. (Ez a statisztika a volt dunavecsej járás betegforgalmát nem tartalmazza.) A kalocsai szakorvosi rendelőintézet egyre növekvő forgalommal és zsúfoltsággal küzd. Míg 1959-ben alig 81 ezer, 10 év múlva már több mint 182 ezer beteg jelent meg a rendeléseken. A járás megnövekedése mind sürgetőbbé teszi Kalocsán egy új, korszerű, tágas, jól felszerelt szakorvosi rendelőintézet létrehozását. A kalocsai kórház ágyainak száma — az A-épü- let rekonstrukciójának befejezésével — 629-re A fiatalok az építőiparban A KISZ Központi Bizottságának és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetőinek megbízására alakult ÉVM ifjúsági munkabizottság hatvan építőipari, építőanyagipari és tervező vállalatnál megvizsgál la a fiatalok helyzetét. A felmérés szerint a vállalatoknak csaknem a fele intézkedési terveket készített a fiatalok helyzetének javítására. A vállalatok szinte kivétel nélkül a korábbinál jóval kedvezőbb anyagi és szociális feltételeket teremtettek a szakmunkásképzés bővítésére, az építőipari szakmák népszerűsítésére is. Az állami juttatások és a vállalati beruházások eredményéként javultak a szálláskörülmények és — bár még nem megfelelő Szorgalmas háziiparosok A Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet varró- részlege már befejezte idei első negyedéves tervét. A hímzett gyermekruhák iránti m-gnövekedett kereslet a varrónőket és a szép hím' "okét készítő bedolgozókat is nagyobb teljesítmény elérésére késztette. Ennek eredményeként február 20-ig el is szállítják a belföldi megrendelőknek azt a 32 jcsíterú, ezer hímzett gyermekruhát, amelyért 2 millió 800 ezer forintot kapnak. A rendelés teljesítése azt is jelenti, hogy a varrórészleg már a második negyedévi tervének végrehajtásán dolgozik, 36 ezer újabb gyermekruhát kell elkészíteniük. Minden jel arra mutat, hogy ezt a vállalást is jóval határidő előtt tudják majd telmértékben — fejlődött a munkásszállásokon élő fiatalok kulturális ellátása is. emelkedett. Főként a nyári időszakban nagy nehézséget okoz a kórház vízzel való ellátása. Bírják azonban a tanácsi szervek határozott ígéretét, hogy ez a helyzet egy-két éven belül, az új vízmű elkészülte után lényegesen javul majd. A megyei tanács határozata értelmében egyébként a solti tüdőkórház rövidesen megszűnik, helyét szociális otthon fog- ! lalja el, s a tbc-gondozó-1 intézetet Dunavecsére he- i lyezik át, Kalocsán és a kalocsai járásban 140 az állandó és 110 az idénybölcsődei helyek száma. A gyermek- gondozási segély bevezetése után átmenetileg kevesebb lett ugyan az igény, ma már azonban ismét gondot okoz a gyermekek elhelyezése a bölcsődékben. Nagyjából hasonló a helyzet a szociális otthonokat illetően. A kalocsai 90 és a tassi 60 személyes szociális otthon, valamint hat községben az öregek napközi otthona kevésnek bizonyul. Még ez évben — járási szociális otthon Uialakí- ; fásával — az elhelyezhető idős emberek száma félszázzal növekszik j majd. Ami a negyedik ötéves j tervidőszakot illeti, erre az időpontra esik a kalocsai kórház rekonstrukciójának j befejezése, s előrelátható- ] lag egy központi rendelő ! kialakítása. Ezzel együttjáró fontos követelmény az egészségügyi személyzetnek a kellő létszámra való növelése és ezek rendszeres képzése, továbbképzése a magas színvonalú gyógyító-megelőző ellátás érdekében. J. T. t l t Régi, paraszti szerszámok, használati tárgyak. Okosak, de nem emberszerűek A filmrendezői szakma, művészet értékes produkciójának tartom a televízió Daktari sorozatának kalandjait. Hogy mire be lehet tanítani ezeket a vadállatokat! — Még Clarance-t is, a lusta kancsal/ oroszlánt. Judy-röl, a csimpánz-hölgyről nem is beszélve. „Aki” úgy, de úgy érti az emberi szót, hogy ott helyesel, ahol kell, altkor rázza a fejét, ha tagad valamit nevet, mikor jókedve van. Aztán meg majd megfeszül, úgy alakítgatja ajkait, hogy értsük meg: mondaná ő, csak egyedül a beszéd nem megy még. Egyébként — más, mondhatni erkölcsi vonatkozásban — emelkedetteb b tud lenni egynémely embernél is. Példa rá az az eset, amikor a farkaskutya megmentése érdekében kieszelte a nagy cselt; fatörzset fektetett keresztbe az úton, hogy a szívtelen farmer nekimenjen autójával: s mialatt az majd kinyiffan, Judy diadalmenetben szökteti vissza az ebet a Wa-' meru-telepre. Színészek nem játszották volna el különbül ezt a kutyamentést Idáig lelkes kalaplenge- tés Judy tehetsége előtt. Viszont bezabosodik az ember a rendezés szándéka miatt, hogy: lám, milyen nemesen érző szív dobog a csimpánz-kebelben; emberségesebb, mint az emberében, mint ebben a marcona, csúf farmerban. Aki — ember ugyan, de ott egye meg a fene, ahol a karambol érte — megérdemelné a halált is, amelyet a finomlelkű majom „szervezett meg” számára... Szóval, kár ezt az igazán talpraesett, értelmes Judyt — ilyen hazug beál 'tással, mintha tudományos, állatlélektani kísérletek, a vele foglalkozó emberi kollektíva nevelő hatásának „produktuma” len-. ne — embert is leköröző erkölcsi lénnyé minősíteni. Még ha egynémely gonosz emberrel való összehasonlításban erőltetik is ezt a hamis fölényt. Ügy rendezve meg a kalandokat, mintha emberi-tudatos, logikus cselekménysorozat végrehajtására lenne képes — az aranyos Judy. S mint erkölcsi lénv, kiuta* mutat a reménytelen emberi viszonylatokból. „Aki” — kétségtelenül bámulatosan sajátít el viselkedési formákat, majomhűséggel alkalmazkodikAzt is joggal csodálhatjuk, hogyan változnak meg fekezhetetlennek ismert vadak is, amikor az emberi beavatkozás — legfőképpen a létfenntartás megkönnyítésével — megszabadítja őket más állatot harcban pusztító vadságuktól Meg ősi szabadságuktól is egyben. Ami az állatok ösztönös alkalmazkodó képességét illeti, szűkebb — európai, sőt Bács megyei — környezetünkből is példálózhatunk. Egyik napilapunkban olvashattunk érdekes tájékoztatást arról, hogy „okosodnak a halak”. Minél több a horgász, annál raffináltabbak lesznek. Nem véletlen, hogy szinte évről évre finomítani kell a felszerelésüket, horgászati módszereket, ha nem akarnak zsákmány nélkül hazatérni a horgászok. Hullát okát vetne a Duna, Tisza és tó a halak röhögésétől, ha valaki például a régen használatos egy-két milliméter vastag len- és selyemzsinórral akarná őket horogra csalni. Ultra, szuper, meg mimieri műanyagszál — a milliméter ötöd- és tizedrészének „vastagságával” — vezet csak eredményre ma már. Hozzátehetjük, mind „némibb” sikerre, mert a halak ezeket is kitapasztalták. S ha harapnak is, mint a halakban bővelkedő, de túlterhelt — mármint horgászokkal dúsan megszállt tassi vizen is, — olyan finoman kap a ponty, hogy szem, ujjhegy és reflex dolgában szuperérzékeny horgász kell az észleléséhez. A legzseniálisabb technikai kivitelű felszerelés mellett is. Olvashatjuk, hogy egy hollandiai kísérleti tó pontyai, ha már egyszer horogra kerültek, s megjelölve visszaengedték őket a vízbe, nem kaptak többé. De nyilván társaikat is felokosították, mert azok is mesz- szire kikerülték a horgot, amelyeknek még nem volt szerencséjük azon fennakadni. Most mondhatjuk azt, hogy a halak is emberszerű- en okosodnak? Legjobb szándék mellett sem hasonlítható ösztönös alkalmazkodó, védekező képességük az emberi agy szellemi tevékenységéhez. Annál kevésbé, mert hiszen — a halakkal ellentétben — hányszor lépre megy az ember, holott előtte már jó néhányszor bekapta a horgot. Tóth István
