Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-03 / 28. szám

4. oldal 1911. február 3. szerda Magasabb színvonal, nagyobb felelősség Az új vizsgaszabályzat tapasztalatai Ez évben már főiskoláink hallgatósága az új vizsga- szabályzat alapján kezdte meg beszámolóit. A Műve­lődésügyi Minisztérium 1970. november közepén közétett rendelete csupán a kereteit jelölte ki a kol­lokviumok, szigorlatok mó­dosított rendszerének, amit az egyes felsőoktatási in­tézmények saját körülmé­nyeiknek megfelelő tarta­lommal töltöttek meg. A demokratizmus térhó­dítása jeléül a főiskolai ifjúsági szervezetek és diákbizottságok is megvi­tatták a követelmények új rendszerét, hozzátették ja­vaslataikat: így a kari ve­zetés és a hallgatóság kö­zös elképzelései formálták ki az elfogadott szabály­zatokat. Több diákkal és főisko­lai tanárral beszélgettem az elmúlt időszakban a vizs­gák jelenlegi formájáról. Általánosságban megelége­déssel nyilatkoztak, bár né­hány helyen az áttérés ki­sebb bonyodalmakat is je­lentett. Különösen a mű­szaki jellegű főiskolák diákságának körében oko­zott zavart, hogy az elfo­gadott vizsgaszabályzat csu­pán a tanulmányi időszak végén vált mindenki szá­mára ismertté. A diákszer­vezetek a főiskolák veze­tőivel közösen megtárgyal­ták ugyan a tervezetet és továbbították is a felsőbb fórumokhoz, de ennek is­mertetése a határidők rö­vidsége miatt elkésettnek bizonyult. A minisztérium illetéke­sei, sajnos, nem gondol­tak arra, hogy egyes főis­kolákon azon rendelkezés, mely szerint a gyakorlati jegyek megszerzése után lehet csak kollokviumokra jelentkezni — igen nagy terhet ró az erről csak kés­ve értesülő hallgatóságra, így például a Bajai Víz­ügyi Főiskolán még az utol­só „tanítási” héten elhang­zó elméleti elaődások anya­gát is hasznosítani kell a gyakorlati, tervezési fel­adatok megoldásánál. Ilyen esetekben természetes, hogy nem csupán „diákhanyag­ság” egy-egy rajz, vagy számítási munka kései be­adása, hanem a tanmenet természetes következmé­nye. Ez az eljárás — az új szabályzat december végi közzététele és kötelező be­vezetése — csökkentette a diákok afelett érzett örö­mét, hogy hozzászólhattak iskolájuk és így közvetve a saiát tanulmányaik rend­szeréhez. Szerencsére, a tanintéze­tek vezetői átérezték a hall­gatóság gondjait, és lehető­ségeikhez képest a legtöbb helyen „rugalmasan” al­kalmazták az új szabály­zatot. A hallgatók pedig át­virrasztott éjszakáikon dol­gozták le hátrányukat. Ha eltekintünk, ismétlem csak a műszaki főiskolákon je­lentkező gondoktól, az új rendszert örömmel fogad­ták a főiskolások. A jelenlegi vizsgasza­bályzat az előzőekhez ké­pest szigorúbb feltételeket honosít meg, de nagyobb lehetőségeket is nyit a hallgatói önállóság előtt. Meghiúsulás esetén eddig három ízben lehetett kísér­letet tenni a vizsgák le­tételére, a lehetőség most kettőre csökkent, további szigorítás, hogy a diákok­nak az első három félév­ben nem lehet tíznél több elégtelen kollokviuma, il­letve gyakorlati jegye. Ugyancsak a hallgatók fe­lelősségét növeli az egyé­nileg összeállítható beszá­molási sorrend, mely az esetleges sikertelenséget követően módosítható. Az is előnyükre szolgál, hogy az eredménytelenül szá­mot adó hallgató négy nap múlva ismételten felkeres­heti tanárját. így ázom frissiben veheti át a tan­anyag problematikus ré­szeit, és a többi kollok­viumokra való felkészülés nyugalmát nem terhelik az elhalasztott, vagy utóvizs­gák. Az új szabályzat általá­nos megítélésére csak a tanév végén, a második be­számolási időszakát követő tapasztalatok után kerül­het sor. Az illetékes tanul­mányi osztályok a tan­anyag elosztását és a tár­gyak követelményrendsze­rét hozzáigazíthatják az új beszámoltatási eljárások­hoz. A hallgatók már en­nek tudatában kezdik meg félévi tanulmányaikat és ez természetszerűen kihat majd az elkövetkező vizs­gák színvonalára is. Pavlovits Miklós Tudományos munkaterv Vaskos kötet látott napvilágot a minap, amely a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei Szervezetének idei munkatervét tartalmazza. szaki élet minden terüle­tét felölelő 14 tagegyesü­let a párt korábbi határo­zatai és a X. kongresszus útmutatásai alapján törek­szik a tudományos ered­ményeket a termelés szol­Kissé szokatlan, hogy az * gálatába állítani. éves tervezet ennyire ter­jedelmes legyen. Ám aki belelapoz, azonnal látja, nincs benne szócséplés, szerkesztői sokkal inkább a gazdag program pontos meghatározására töreked­tek. Mégis felvetődik, mi a biztosíték arra, hogy a több száz rendezvényt meg is tartják? A válasz: a megyei szervezet taggyű­léseinek eddigi tevékeny­sége! Tavaly is — mint évek óta már — eredmé­nyekben gazdag esztendőt zártak, amely méltó volt hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordu­lójához. Nehéz lenne arra vállal­kozni, hosv egy cikk kere­tében teljes áttekintést nyújtsunk a közel 150 ol­dalt kitevő tudományos programról. Annyit azon­ban már elöljáróban meg­állapíthatunk, hogy a mű­Az idén — vadászati világkiállítás Három éve folynak az el­ső vadászati világkiállítás előkészületei. Az 1971. augusztus 27-től szeptem­ber 30-ig tartó bemutatóra A vadászati világkiállítás emblémája. eddig négy világrész 32 or­szága — köztük a Szovjet­unió, a szocialista orszá­gok, Francia-, Olasz-, Spa­nyolország, Kamerun, Ke­nya, Tanzánia, Szudán — jelentette be részvételét, hogy önálló, nemzeti pavi­lonban szerepeljen. Magyarországot a vadá­szat messze múltba nyúló hagyományai, a vadgaz­dálkodásban, a természet- védelemben értékes vad­jaink megóvása terén elért eredményei teszik hivatot­tá a nemzetközi seregszem­le megrendezésére. A mezőgazdasági vásár 33 és fél hektárnyi terüle­tén pavilonokban és sza­badterületen változatos lát­nivaló tárul majd az ér­deklődők elé. A kiállítás díszcsarnoka a „Világ va­dászata” címmel az egyes világrészek vadászati jel­legzetességeit, a vadászat és az ember kapcsolatát szimbolizálja. Méltán tart­hat érdeklődésre a magyar vadgazdálkodási bemutató. Az arany-, ezüst és bronz­díjas trófeák bemutatóján 210 nemzetközi díjat nyert agancs, trófea látható majd. Hazánkban ezelőtt éppen száz évvel tartották az el­ső trófeakiállítást. Vadas­kertet rendeznek be, ahol a magyarországi vadfajtá­kat természetes környezet­ben helyezik el. Szarvas, muflon, őz, vaddisznó, tú­zok, fogoly, fácán, róka, nyúl, mesterséges tóban vízimadarak népesítik be majd a vadaskertet. A fegyvertörténeti bemu­tató régi míves kivitelű va­dászlándzsákat, kovácspus­kákat vonultat fel. A va­dászterem reneszánsz búto­rokkal berendezett kastélyt idéz, a fegyvertár kronoló­giai sorrendben tárja a vadászpuskákat a látogató elé. Lesz természetfilm-fesz­tivál, bélyeg-, könyv- és fo­tókiállítás. melynek témá­ja a vadászathoz kapcsoló­dik. Vadászat a művészet­ben című nagyszabású kép­zőművészeti bemutató szín­helye lesz a Műcsarnok 12 terme. Vadászkutya-ver­seny, sporthorgászati be­mutató, lovasbajnokság, európai fogatverseny lesz ez alkalommal a vásá­ron. Hangversenytermek­ben, színházakban a témá­hoz közelálló kulturális eseményekre kerül sor. Nemcsak a kiállításon, nemcsak Budapesten várja gazdag program az érdek­lődőket. Bemutatják az or­szág vadgazdálkodását, va­dásztájainkat, egyebek kö­zött a pilisi, a gemenci, a gyulaji, a zamárdi, keszthe­lyi, veszprémi, tatai erdő- és vadgazdaságot. A kiállításra 1 millió ha­zai és 60 ezer külföldi lá­togatót vár a rendezőség. K. M. Ezek Után sokan kér­dezhetik, hogy milyen le­hetőségek állnak rendelke­zésre megyénkben a tudo­mányos kutatómunkához, hiszen ahhoz intézetekre, korszerűen felszerelt labo­ratóriumokra van szükség. Természetesen vannak ilye­nek is. Elég csupán dr. Mészöly Gyula Kossuth- díjas tudósunkat és az igazgatása alá tartozó Zöld­ségtermesztési Kutató Inté­zetet példának említeni. Ám az is igaz, hogy nem sok ilyennel dicsekedhe­tünk. De megyénk vonat­kozásában — ahol a kor­szerű ipar, mezőgazdaság, közlekedés stb. megterem­tésében az első jelentősebb lépéseket most tesszük — nem csak a tudományos kutatómunkáról van szó. Hanem arról, amit a MTESZ megyei szervezete is célul tűz — hogy a vi­lágban végbemenő tudo­mányos-technikai forradal­mat figyelemmel kísérjük és a kutatások eredményeit lehetőségeinkhez mérten alkalmazzuk. Ezzel is se­gíthetik magasabban kvali­fikált szakembereink a ne­gyedül ötéves terv célkitű­zéseinek valóraváltását Az egyik MTEsz-tag­egyesület, a Bolyai János Matematikai Társulat pél­dául nem csupán azzal foglalkozik, hogy a megle­vő szakemberekkel megis­mertesse a legújabb tudo­mányos eredményeket, ha­nem az iskolai alapozást is segíti. Amellett, hogy többek közöt az automa­ták algebrai elméletéről szervez ankétot, foglalkozik a tanárok továbbképzésé­vel és iskolai matema­tikai versenyek rendezé­sével. A termelés közvetlen se­gítését tűzi célul a Bőripari Tudományos Egyesület. Az Szociális segély, tanulmányi ösztöndíj középiskolásoknak Pest megye Tanácsa ta­valy ösztöndíjat alapított a fizikai dolgozók középisko­lás gyermekei számára. A hatszázezer forintos alap­hoz a megyei állami, tár­sadalmi szervek, ipari, me­zőgazdasági és kereskedel­mi vállalatok 81 800 fo­rinttal járultak hozzá. A pályázati felhívásra 692 középiskolás jelentkezett. A bíráló bizottság közülük 218 diáknak ítélt szociális segélyt, illetve 100—200 fo­rint összegű tanulmányi ösztöndíjat. Mivel a me­gyében ennél sokkal több fizikai dolgozó tehetséges gyermeke érdemli meg az anyagi támogatást, a me­gyei tanács most úgy ha­tározott, hogy 600 000 fo­rinttal növeli az ösztöndíj- alapot és további intézmé­nyek és vállalatok hozzá­járulását kéri. ország különböző bőripari üzemeibe szervez látogatá­sokat, munkabizottságai pedig elemzés alá veszik az Alföldi Cipőgyár mű­szaki tapasztalatait. Hason­ló feladatra készül az Épí­tőipari Tudományos Egye­sület, amikor a többi kö­zött Bács-Kiskun megye lakásépítési feladatainak megoldási feltételeiről ren­dez mélyreható vitát, vagy amikor a számítástechni­ka építőipari alkalmazásá­nak vizsgálatát tűzi napi­rendre. A tudományos munka­terv végrehajtása lényegé­ben már elkezdődött. Az első rendezvények egyike a Gépipari Tudományos Egyesület által szervezett zománcipari ankét is a tu­domány és a termelés kap­csolatának szorosabbra fű­zését szolgálta. Ezen a ta­nácskozáson egy új eljá­rásról esett szó. Azóta már a tárgyalásokat is meg­kezdte a Zománcipari Mű­vek egy licenc megvásár­lására. A GTE éves ter­vében többek között célul tűzte ki a kecskeméti Mű­szaki és Automatizálási Főiskola gyakorlati támo­gatását, azért, hogy ne csak oktatási intézménye, ha­nem műszaki bázisa is le­gyen a megyének. Az egye­sület a műszaki tudomá­nyok elmélyültebb tanul­mányozásának előmozdítá­sára még az elmúlt évben több nyelvtanfolyamot in­dított. Az idén ezek körét tovább akarja bővíteni. Az üzemekben műszáki klubo­kat, munkabizottságokat alakít, amelyek a terme­léssel kapcsolatos közvet­len problémákat igyekez­nek majd helyben megol­dani. A megye jellegéből is adódóan a Magyar Agrár- tudományi Egyesület ren­delkezik a legnagyobb tag­létszámmal, a legkiterjed­tebb hálózattal. Ezt egyéb­ként az éves munkaterv is reprezentálja, hiszen an­nak több mint egynegye­dét ennek a tagegyesület­nek programja tölti ki. Idei tevékenységének alap­ja: a megyei pártértekez­let mezőgazdasági fejlesz­tésére vonatkozó határoza­tának megvalósítását se­gíteni a tudomány eszkö­zeivel. A találomra kira­gadott célkitűzések is mu­tatják, hogy megyénkben a műszaki értelmiség ösz- szefogása — első pillantás­ra fel sem mérhető — ha­talmas erőt képvisel. A benne rejlő energiák nagy­mértékben képesek elő­mozdítani az idei gazda­sági célok és az ötéves terv megvalósítását. Nagy Ottó Önállóság nélkül Talán nem tűnik sze­rénytelenségnek, ha beval­lom, hogy mint újságíró igyekszem tájékoztatni ol­vasóinkat, a megye lakos­ságát az időszerű kérdé­sekről, a felmerült gon­dokról és azok megoldásá­nak várható lehetőségeiről. Hogy ez a törekvés gyak­ran hajótörést szenved, ar­ról nem én, nem mi új­ságírók tehetünk. Nem ez az első alkalom, amikor bírálatot „eresztünk meg” egy-egy vállalat legmaga­sabb vezetése felé panasz­kodva azért, hogy megtilt­ják a megyei kirendeltsé­gek vezetőinek a sajtó tá­jékoztatását. Az olyan eset már na­gyon ritkán, vagy egyál­talán nem fordul elő, hogy az üzem, vállalat, intéz­mény portása elküldi az ajtó előtt toporzékoló új­ságírót, kijelentve, hogy az igazgató elvtárs megtiltot­ta a „kívánesiskodást”. Sajnos, azonban még min­dig a gyakori esetek közé tartozik a fent említett gond, miszerint csakis a vállalat budapesti köz­pontja (ott is csak X, Y, vagy Z főosztályvezető) tájékoztathatja a megyei lap munkatársát. Az utóbbi időben több esetben is eb­be a „falba” ütköztünk, amikor az ÄFOR kiren­deltségénél a fűtőolaj-el­látással összefüggő kérdé­sek, adatok, gondok felől érdeklődtünk. Tévedés ne essék: nem a kirendeltség dolgozóit, ve­zetőjét hibáztatjuk ezért. Őket bizonyára szigorúan utasították, hogy a sajtó­nak semmit. Erre csakis a központ illetékes. Nem bí­rálnánk ezt a szellemet, módszert, ha valami hadá­sza tilag titkos információt akarnánk beszerezni, ha olyasmit boncolgatnánk, amit valóban csak a leg­felsőbb vállalati vezetés, igazgató, főigazgató, vezér- igazgató tud megmondani. Szerény véleményünk szerint azonban nem képez sem állami, sem katonai, sem pedig vállalati titkot az, hogy mj okozza időn­ként a fűtőolaj-ellátásban megnyilvánuló zavarokat, miért keli sorba állni Kecskeméten a kutaknál, s általában lesz-e elegen­dő olaj, ha újra visszatér a kemény hideg, eddig mennyit fogyasztottak az olajkályhák, s bírja-e az ÄFOR, ha a jövő télen mégegyszer ennji lesz az olajkályha-tulajdonosok száma? Pedig csak ezeket szerettük volna megkérdez­ni. S még egy! Erről nem beszélgettünk a kirendelt­ség vezetőjével, de bizo­nyára őt is sérti, hogy ennyire nem bíznak benne felettesei. Bizonyára sérti, hogy minden önállóság nélkül kell végeznie mun­káját akkor, amikor cím- szerint ő is ..vezető’. Furl csa az is, hogy — egy al­kalommal kértünk és kap­tunk is információt a köz­ponttól —, Budapesten tudják például hány olaj­kályha van Kecskeméten, melyik városrésznél) kell újabb elárusítóhelyet ad­ni stb. Ezt a kecskeméti kirendeltségnél nem sza­bad tudni. Ez a központra tartozik? Oda is. De talán elsősorban a területre. Ideje lenne, ha az ÄFOR központjában is „olajra léptetnék” ezt az elavult és bürokratikus szemléle­tet. Reméljük olaj van. Bár erről sehonnan nem kaptunk tájékoztatást. É5 dorgál -g

Next

/
Oldalképek
Tartalom