Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-03 / 28. szám

1971. február 8. szerda t oldal Hosszú út az évszakokba A Kecskeméti Városi Mű­velődési Központ zenés iro­dalmi gálaestjeiről van szó. Most zajlott le a negyedik évszakot, a telet idéző elő­adása, s ezzel le is zárult az irodalmi és zenei isme­retterjesztésének egy me­gyénkben kipróbált, és itt kiformált érdekes vállalko­zása. Csokonai, Petőfi, Voz- nyeszenszkij, V erhaeren, Babits, Radnóti, Illyés, Bu­da Ferenc és néhányan má­sok képviselték a líra olda­lát. A zenét pedig — ugyan­csak télről szóló műveik­kel — Vivaldi, Corelli, Haydn és Mozart. A kórus- irodalmat három hangula­tos darab: egy Kodály, egy Mozart, egy Marenzio-dal. Akik pedig a Téli nap­sütés című zenés gálaesten a műveket tolmácsolták: Dévay Camilla, Mezey La­jos, a kecskeméti Katona József Színház művészei, Eánffy György, a pécsi Nemzeti Színház művésze, a városi szimfonikus zene­kar és a művelődési köz­pont női kara. Az összekö­tő szöveget Udvaros Béla mondotta. O teremtette meg az esszé, a kommentár, a Urai reflexió elemeiből öt­vözött narrátori tevékeny­ségnek ezt a típusát, ami­nek olyan nagy sikere van már évtizedek óta a drá­maestek előadásain. f Színvonalas ismeretter­jesztés, a művészetek irán­ti érdeklődés tudatos fej­lesztése, a költészet rejtett szépségeinek avatott feltá­rása, a zene és a szépiro­dalom okos, árnyalatos ösz- szekapcsolása, az egymást erősítő hatások ihletett al­kalmazása — mindezeket a jó tulajdonságokat nyugod­tan rá lehet mondaryi ezek­re a gálaestekre, amelyek Kecskemét kulturális éle­tének sajátos színfoltját je­lentik. Az előadássorozat befeje­ződött, láthatóan kialakult már ennek az igényes „mű­fajnak? a törzsközönsége is, nyugodtan elkönyvelhető mindaz, ami történt, a me­gyeszékhely művelődéspoli­tikája biztos alapokon álló eredményének. A sorozat tavasszal folytatódik: öt világrész dalai, táncai, iro­dalma címmel. Csak köszönet illeti a művészeket, a közreműkö­dőkét, a küldetés tudatos vállalásáért, s örülnénk, ha ez az ismeretterjesztési for­ma máshol is gyökeret ver­ne megyénkben. Cs. L. Fát ad az Alföld Nyersanyag a „fenyőillathoz" Az elmúlt negyedévszá­za cl alatt Bács-Kiskun me­gyében negyvenezer hek­tárnyi területet erdősítet­tek. így a vidék összterü- ' leiének már 12.6 százalé­kát borítja erdő. A ne­gyedik ötéves terv végére eléri az országos átlagot, amely most 15,6 százalék. 1975 -ig újabb 410 millió forintot költenek a termé- szetátalakííó munka foly­tatására. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan te­rületekből további 17 ezer hektárt vannak erdősítés alá. Folytatják a „papír­erdők” telepítését. A már meglevő négyezer hektár­nyi ültetvényt újabb négy­ezer hektárral bővítik. Az alföldi erdőgazdálko­dás egyre nagyobb szere­pet vállal az ország ipari - és tűzifaellátásában. A megyéből évente 250 ezer köbméter fa kerül a fel­dolgozó üzemekbe, illetve a TÜZÉP-telepekre. Szá­mottevő a homoki erdők nyárfaexportja is. A múlt évben a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 35 000 köbméter papírnak valót exportált. A kiter­jedésükben is a legnagyobb területet foglaló tűlevelű erdők jövedelmezőségének újabb lehetősége a fenyő- gally-értékesítés. Az eddig kárbavészett fenyőgallyat az Erdőkémiai Vállalat használja fel. Gyantát, kozmetikai cikkeket, a töb­bi között illatos fürdősót, szappant készítenek belőle. Az idén már 360 vagonnyi fenyőgallyat értékesítenek az erdészetek. A gazdasági haszon mel­lett a poros, homokos Al­földnek „légszűrője” is a sok fa. A jövőben pedig még tudatosabban irányít­ják, s úgynevezett közjó­léti erdők kialakításával A helyi tanácsokkal közö­sen megkezdték a nagyobb települései? zöldövezeté­nek tervezését. Az első kí­sérleti parkerdő már lom­bot növesztett Kiskunfél­egyháza határában. Most pedig Kecskemét övezésé- re készítik az erdősávot. Egy részén — több mint húszféle fajtával —a telepí­tést is megkezdték. Az er­dészek munkáját azonban nehezíti egyes tanácsok ér­dektelensége. Előfordul, hogy az ipartelepítők gyak­ran a már kijelölt zöld­övezeti sávban építkeznek. A közművesítés és a gyár­építés szinkronizálásával elkerülhetnék a helytelen, közvetlen a város alatti Mi újság a fyajdag TERVEK, ELGONDOLÁSOK óvják a városok levegőjét iparfejlesztést. Jugoszláv vendégek a hercegszántói Marin-dan-on A magyarországi dél­szláv nyelvű lakosok köré­ben egyedülálló a herceg- szántóiak Marín-napi ün­Uj burgonyaárak Megváltozott a burgonya fogyasztói ára. Szerdától kezdve az állami és a szö­vetkezeti kiskereskedelem — az Országos Anyag- és Arhivatal engedélye alap­ján — a gülbaba kilo­grammját 3,70 forintért, a rózsát 3,40 forintért, a fe­hér és sárga fajtáikat 2,90, illetve 2,40 forintért áru­sítja. Az MTI hírmagyarázója írja: Köztudott, hogy a bur­gonya — mint számos más alapvető élelmezési cikk — télen a raktárakból kerül a kiskereskedelmbe. Az ősszel felhalmozott közpon­ti készletek rendszeres át­válogatása, szakszerű ke­zelése, minőségének meg­óvása jelentős költségek­kel jár. Éppen ezért évről ■ évre megszokott jelenség, hogy a tél második felében emelkedik a burgonya ára. A most napviágot látott rendelkezés kilogrammon­ként 20 fillérrel növeli a burgonya árát, tehát vi­szonylag mérsékelten érin­ti a fogyasztókat. Ez azon­ban összességében némileg könnyít azokon a gondo­kon, amelyek a tárolás, készletezés következtében az érintett kereskedelmi szerveket terhelik. Példa­ként elég megemlíteni, hogy a burgonya téli tá­rolása egy-egy szezonban átlagosan mintegy 120 mil­lió forint költséget jelent a forgalmazóknak. A most életbe léptetett új fogyasztói ár egyébként megegyezik a tavaly télivel, a különbség csupán az, hogy 1970-ben jó néhány héttel korábban kerül sor az árváltozásra. A jelenlegi rendelkezés a legmagasabb fogyasztói árat — az úgynevezett „plafonárat” — állapítja meg, amely jobbára csak a fővárosban érvényesül. Vidéken ugyanis több he­lyütt a szabadpiac forgal­ma, valamint az önellátás­ra berendezkedett háztar­tások viszonylag cseké­lyebb áruigénye miatt nem mindenütt élnek az áreme­lés lehetőségével. A burgonyaellátás egyéb­ként továbbra is megfelelő lesz. A szövetkezeti keres­nepélye: a Marin-dan. Eredetileg kizárólag házas­párok vehettek részt raj­ta. Ma már beengedik, szí­vesen látják a lányokat, legényeket is. Az idei nagyszabású mulatságot kedden este, illetve éjsza­ka tartották a községi mű­velődési otthonban. A nyi­tó műsorban fellépett a belgrádi rádió és televízió hazánkban vendégszereplő népi zenekara és több je­les népdalénekese. Hébszá- zan vigadtak a reggelig tartó hagyományom bálon. A Hercegszántóval baráti kulturális kapcsolatokat ápoló vajdasági Béreg köz­ségből csaknem százötve­nen jöttek át a Marin-dán­ra. Megtartotta évi közgyű­lését a magyarcsernyei Ady Endre Művelődési Egyesü­let. Deák József elnök ösz- szegezté a gyűlésen elhang­zottakat. Megemlítette, hogy parázs vita folyt a műve­lődési közösségek megala­kításáról. Az idei tervük­ről szólva a következőket mondta: — Többet foglalkozunk a helyi jellegű rendezvé­nyekkel. A közeli falvak és városok művelődési egye­sületeivel találkozókat szer­vezünk. Szeretnénk meg­szervezni a különböző szakosztályokat, mivel ezek valamikor szép eredménye­ket értek el. fRJAK VAJDASÁG TÖRTÉNELMÉT A Vajdaság történelmét tanulmányozó intézet ter­vei szerint 1980-ig véget ér egy nagyszabású vállalko­zás: megírják a tartomány történelmét. A rendkívül körültekintő tudományos kutatásokat igénylő munka első szakaszát 1975-ig sze­retnék befejezni. Addigra készülnek el azok a mo­nográfiák és tudományos értekezések, amelyek alap­ján azután hozzáfognak a tartomány történelmének megírásához. Több kötetes könyv lesz ez, ám valószí­nűleg előbb, talán már né­hány év múlva nyomdába kerül egy kisebb terjedel­mű történelmi zsebkönyv, vagy tankönyv. SZARVAS GABOR-EMLÉKMŰ ADAN csak a Népi Egység párt­jai, hanem a keresztényde­mokraták nagy többsége is támogatja. A kormány ugyancsak tervbe vette a nagy szén- és vasbányák, valamint az ország pénz­ügyi életét irányító 24 ma­gánbank állami ellenőrzé­sének a megvalósítását. További megoldásra vá­ró kérdés az agrárreform. Frei kereszténydemokrata elnök korábban már elin­dított egy korlátozott föld­reformot, ez azonban nem elégítette ki a népi töme­gek követelését. Január el­ső napjaiban országszerte földfoglaló akciók kezdőd­tek, s Allende kormányá­nak bonyolult helyzetére utal, hogy nemcsak a fegy­vert használó földbirtoko­sok ellen kellett fellépnie, hanem a r*nd biztosítása érdekében meg kellett aka­dályozni a parasztok önké­nyes mozgalmát is. A nagy horderejű dön­tések mellett a Népi Egy­Az idei első hónapos retek Messze még a tavasz, hiába tréfálkozik velünk az időjárás. A melegágyak­ban viszont a gondos mű­velés hatására szépen fej­lődik a kora tavaszi cseme­gének számító hónapos re­tek. A MÉK félegyházi ki­rendeltségének telepére a napokban már egy háztá­ji gazdaságból mintegy 200 csomót hoztak be. Rövid itt-tartózkodás után a fél- egvhází és kecskeméti bol­tokba került a kiváló mi­nőségű primőr, de ott sem maradt sokáig — a vevők néhány órán belül szét­kapkodták. A félegyházi háztáji gazdaságok ezzel megkezd­ték a rendszeres szállí­tást, s a hónapos retek fő­szezonjáig — március kö­zepéig — mintegy 4—5 ezer csomót adnak át a félegyházi MÉK-kiren- deltségen. Szarvas Gábornak, Ada nagy fiának, a magyar nyelv neves művelőjének Ada község népe méltó emlékművet kíván állítani. Ennek érdekében a község képviselő-testülete és a Ju­goszláviai Magyar Nyelv­művelő Egyesület bizottsá­got alakított. Ez a bizott­ság a tavaly októberben rendezett Szarvas Gábor nyelvművelő napok óta három összejövetelt tartott, s körültekintő mérlegelés után olyan határozatot ho­zott, hogy az emlékmű megtervezésére és elkészí­tésére meghívásos pályáza­tot ír ki, ugyanakkor meg­határozta a pályázati fel­tételeket is SAVREMENA BIBLIOTÉKA, 1970, 3. Nemrég jelent meg a vajdasági könyvtárosok szakfolyóirata, a Savreme- na Bibilioteka harmadik száma. Bevezetőjében Mi­los Stojanovic írását közli. Címe: Lenin és a könyv­tárak. A könyvtárak gya­korlatából több cikk ad ízelítőt. Milka Jelkic az iri- gi szerb könyvtárról és ol­vasóteremről, Vladimir Jo- kanovic az új épületbe köl­tözött zentai könyvtárról ír, s szintén ebbe a nagy észak-bácskai könyvtárnak a munkájába enged bepil­lantást Krivokapic Tóth Lenkének, az intézet mun­katársának magyar nyelvű írása is: Jegyzetek a zentai könyvtár helyismereti anyagával kapcsolatban. Milka Aleksov, a sakulai könyvtárról, Jurica Ladis- lav pedig a lengyel könyv­tárosok egy vállalkozásáról tudósít. SZÄZÖTVENEDIK szerep ség kormánya gondot for- számolnia kell azzal, hogy dított a szociális ellátás ja- ha a kereszténydemokraták vitására. Biztosították pél- és a jobboldal összefognak, dául, hogy minden chilei a kongresszusban bármely gyerek naponta fél liter fontos intézkedést meg tejet kapjon. A józan és tudnának akadályozni. Ez reális gazdasági intézkedé- pedig súlyos belpolitikai sek érthetően növelték a válságot idézhetne elő. A kormány bázisát. Lényegé- Népi Egység megfontolt ben ezzel magyarázható, politikáját igazolta, az, hogy a belső reakció és hogy mindeddig nem ke- Washington mindeddig ke- rült sor ilyen összetitkö- rülte a frontális összecsa- zésre, s a kormány élvez- pást a katonai kormánnyal, te a kereszténydemokrata Bár több alkalommal is ér- párt baloldali szárnyának keztek hírek arról, hogy a támogatását valamennyi [ merényletet szerveztek Al- döntésekor. Végső esetben lendé elnök meggyilkolásé- Allende a kongresszus fel- j ra. Nyilvánvaló azonban, oszlatásához és népszava- Két évvel ezelőtt a Me- az észak-amerikai vezetés zás megtartásához is folya- zőgazdasősü és Élelmezés- — amely igen hevesen reá- modhatik, ha az erőviszo- i ügyi Minisztérium küldött - gált a diolomáciai kapcso- nvok ezt szükségessé teszik. I sége az Egyesült Államok- lat felvételére Kuba és Nem valószínű azonban, J ban és Kanadában tanul- ChHe között — véglegesen hogy az ellenzéki pártok | mányozta a mezőgazdasági nem mondott le arról, hogy rákényszerítenék erre 1 termelés helyzetét. A ta­letérftse Chilét a gazdasági Chile elnökét az április nulmányút tapaszt*’stain'd és politikai függetlenség elejei helvl választások: a Mezőgazdasági F- 1 útjáról. Az Egyesült Álla- eiő(t amely az Allende- "ondozásában mesielent mok fegyveres beavatkozása korn^ny politikájának fon- ^rközy Péter szakkönyve. pillanatnyilag nem tekint- . -h kö Ai- tos pronaKove lesz. L. Gy. Friedrich Dürrenmatt Fi­zikusok című színművét mutatta be a napokban a mosztári színház, amely ezzel ünnepelte ismert tag­jának, Bora Milicevicnek harmincéves munkásságát. Bora Milicevic Johann Wilhem, Mőbius megfor- málója Dürrenmatt szín­művében. Ez az ünnepek­nek a 150. szerepe. Bora Milicevic harminc évvel ez­előtt műkedvelőként kap­csolódott be a mosztári társulat munkájába, s ed­dig mintegy 3500 előadáson lépett közönség elé. A szép jubileumot az ünne­pekhez méltó formában ünnepelte meg a színház kollektívája és a mosztári közönség. HETENKÉNT HÁROM DISZNÓTOR Az orvosok szerint a leg­több vajdasági ember a szó szoros értelmében az evésbe hal bele. — írja az újvidéki Magyar Szó. — „Sokat eszünk, s főleg té­len a disznótorok idején nehéz, zsíros ételekkel ter­heljük gyomrunkat, szer­vezetünket.” Akinek nem a gyomrát teszi tönkre a nehéz koszt, az a magas vérnyomás, elhízás miatt szenved: a szív- és a vér­edénybetegségek okoznak legtöbb gondot a vajdasági orvosoknak. Sajnos, egyelőre arra sincs sok remény, hogy fel­lendüljön az egészségügyi felvilágosító tevékenység, az meg majdnem elkép­zelhetetlen, hogy eljön majd a kor. amikor a fa­lusi otthonokban a disznó­tor utáni napon aludttejet esznek vacsorára. üönvv ai amerikai mezőgazdaságról KAPCSOLAT A KISKŐRÖSIEKKEL A kulai Bartók Béla da- j munka is tartalmasabb lárdában fellendült a mun- j lesz, mint az elmúlt évek- ka az elmúlt évben. A pró­bák rendszeresen folytak, több sikeres fellépésük volt. Tekintettel arra. hogy ez ben volt. A jubiláris ün­nepségre, amelyre június­ban kerül sor, több vidéki egyesületet is meghívnak, azonkívül lépéseket tettek, az esztendő az egyesület j hogy kapcsolatba kerülje­számára jubiláris év — most ünnepük fennállá­suk 25. évfordulóját — a nek a kiskőrösi, hasonló jellegű művelődési egyesü­lettel. NEMZETKÖZI KISIPAR! VÁSÁR hető reális veszélynek. Al- lendének viszont állandóan amely egész sor, a hazai A szabadkai nemzetközi kisipari, vásár munkaközös­sége megvitatta és részben jóváhagyta az idei vásári -endezvények tervezetét. Eszerint április' első felé­ben először tartják meg a Pannónia vásárt, amelyen a házai kereskedelmi és •■terelő vállalatok mellett részt vesznek a magyaror­szági és valószínűleg a ro termelőket is érdeklő szak- mán vállalatok is. Június mai kérdéssel foglalkozik, elején, csakúgy mint ta­valy is. megszervezik a nemzetközi ékszer- és óra­ipari kiállítást. Júliusban tartják a szegedi vásárt, amelyen számos jugoszlá­viai vállalat az idén is részt vesz. Október első fe­lében kerül sor a közszük­ségleti cikkek és kisipari gépek nagyszabású őszi ki­árusítására. decemberben pedig az újévi vásárt tart­ják;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom