Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
1971. február 9. kedd S. oKTaS „Kecskeméti Játékszín 71” Kétszemélyes játék a pinceklubban Szemki milliók ügy látszik, a nagy színházból „menekülő” kis színház, az intim hangulatú alkotóműhely, a bensőségesebb hatásokat közvetíteni képes stúdiószínpad még nagyon sok meglepetést tartogathat Kecskemét közönségének. A „Kecskeméti Játékszín 71” rövid időn belül másodízben lép a közönség elé. Emlékszünk még a Kecskeméti Városi Művelődési Központ nagytermében rendezett bemutatkozásra, amely az egy- felvonásos színművek, világába tett kirándulást. Most az egész estét betöltő, kétszemélyes játékok népes mezőnyéből választott ki nagy hozzáértéssel egyet Turián György, a stúdió- színpad most mutatott produkciójának rendezője. A fiatal lengyel írógárda tehetséges képviselője Scibor—Rylski Ismerős ismeretlen című, fordulatokban gazdag, gördülékeny játékát vitte sikerre a színház két művésze: Forgách Tibor és Falvay Klára. A mű jól bevált ötletek egész sorát vonultatja fel ízléssel, sodró lendülettel és a színpadi hatáskeltés mechanizmusának tökéletes ismeretében. Nem törekszik lélektani különlegességek feltárására, de az általa megmutatott felszín — a férfi és nő kapcsolatának sok érdekes mozzanatára utal, mondatainak van atmoszféra teremtő ereje, még a közhelyeket is olyan színpadi fegyverzetben vonultatja fel, hogy a sekélyebb hatás is mélységeket sejtet. A magyar színpadon jól ismert Molnár Ferenc óta ez a stílus és Scibor—Rylski elegáns határozottsággal, választékos ízléssel keveri a jelenetek koktélját és ami nem lényegtelen, ragyogó szerepet ír. Forgách Tibor, aki betegségéből felépülve, ez alkalommal lép ismét a kecskeméti közönség elé, nagyszerű lehetőségeket kapott az Ismerős ismeretlen férfi- főszerepében a színpadra való visszatéréshez. Áradó vitalitással, nem lebecsülendő humorral formálja meg egyébként is hatásos szerepét, kitűnő tempót diktál önmagának és partnerének egyaránt. Falvay Klára jó érzékkel vállalja ezt a partnerséget, bár mintha itt-ott adós maradna az általa megelevenített, nagyon is különböző karakterű nőalakok jellegzetes vonásainak teljes értékű feltérképezésével. Nem ártott volna itt-ott lágyabb tónusokat alkalmazni, így talán méginkább a meglepetés erejével hatott volna az utolsó jlelenet, amikor lelepleződik a játék valódi értelme, s kiderül, kik állnak szemben egymással. De Forgách Tibor gazdagabb érzelmi hatásokra épülő, színes, romantikus játékával szemben Falvay Klára szárazabb, intellektuális szerepfelfogása így is érdekes kontraszthatást teremtett. A darabot hétfő este másodízben is be kellett mutatnia az együttesnek — úgy látszik a stúdiószínpad iránt a vártnál nagyobb Brecht nevét nálunk elsősorban méltán világhírű drámái tették ismertté. Verseit már jóval kevesebben ismerik, a teoretikus és kritikus Brecht meg éppenséggel ismeretlen a sziélesebb olvasóréteg előtt. Ezért is érdemel dicséretet a Kossuth Kiadó, hogy a nagy német író irodalommal, művészettel kapcsolatos írásait vaskos kötetben közreadta. Három és fél évtized alatt írt cikkekből, tanulmányokból válogatta össze még életében a szerző a kötetet, melyet az első laptól az utolsóig a publicisztikai hevület, szarkasztikus gúny, metsző irónia, pártos szem- vedély jellemez. Azoknak a könyveknek sorába tartozik a mű, amelyet „egy- szuszra” kell elolvasni: magával ragad a szuggesztív sodrás, dinamikus lendület, az expresszív erő, mely Brechtnek annyira sajátja. Műfaját tekintve változatos a könyv: a portré éppúgy megtalálható benne, mint a könnyed hangú jegyzet, a maró glossza, s a beszédei szövege éppúgy, mint a dokumentum- közlés. ít Rilkéről, Gorkijról, So- lohovról, irodalmi és művészeti aktualitásokról, égető irodalompolitikai problémákról. És mindig a nép, elsősorban a munkásosztály érdeke lebeg szeme előtt. Ez az alapállása, ehhez mér mindent, erről a talajról bírálja a polgári kultúra vadhajtásait. Érdeklődése kiterjedt: ír a stílusról, a modem művészeti stílusirányzatokról, giccsről, plágium; érdeklődés jelentkezett városszerte, erre utal az is, hogy a két egyfelvonásos is visszatér még néhány alkalommal a „játékszín” színpadán, a közeli jövőben. Ami pedig a Zrínyi Ilona Általános Iskola pinceklubját illeti, ennél alkalmasabb, esztétikailag is, hangulatilag is jobb hatású színhelyet el sem lehet képzelni. Csak gratulálni lehet a pinceklub alkotóinak, tervezőinek és az üzemben tartó iskolának. Csáky Lajos ról, a rádiózás jövőjéről; foglalkoztatja a zene, a festészet, az építészet; a szocialista realizmus kedvenc témája, de a realizmus általában. A valóságot sokoldalúan kell bemutatni — ezt vallja. Küzd a kritika jogáért. „A szocialista realizmusnak egyben kritikai realizmusnak is kell lennie.” Rendkívül izgatja az irodalom és a politika kapcsolata. Azt vallja, hogy mindent fejlődésében kell szemlélni. Elítéli az öncélú művészetet; azt írja: „egy új művészetnek végre meg kell határoznia használati értékét és meg kell jelölnie, mire használtassák. „Ám, hogy e szavait senki ne vulgarizálhassa túlságosan, arról is szót ejt, hogy az „olcsó érthetőség” is ártalmas. A lenini tanításra alapozva hirdeti, hogy a nép fejlettségi szintjénél magasabb értékű műveknek létjogosultságuk van, sőt. Szerinte a műalkotások Tipikus falusi főutca Szánkon, különösebb látnivaló nélkül. Végighaladva rajta, már-már a végtelen homokvilág lehelletét érezni, amikor jobbról, közel a falu széléhez, feltűnik az új, emeletes, négy tantermes iskola. Napokon belül megtörténik a beköltözés; hangos zsivajjal telik meg az épület. Nemcsak a négy tanterem, de a két előadóterem, az étkezde és az úttörőszoba is. Komplett létesítmény, a kor követelményeinek szintjén. S a beköltözéskor nyilván „fellélegzik” a kultúrház is; az ide átmenetileg elhelyezett három tanulócsoport — az egyiknek már csak a nagyteremben jutott hely — végleges otthonába költözhet Az ember ezek után azt hinné, hogy az öröm, az elégedettség langyos közegében élhetik napjaikat a község vezetői. De nem... — Már jó néhány évvel ezelőtt. a tervezéskor láttuk, hogy az új iskola nem hoz teljes és tartós megoldást — kezdi Kapornyai Lajos tanácselnök. — Két tantermet ugyan a régi iskolában kiüríthetünk. De csak azért, hogy kétcsoportos óvodát hozzunk létre, s ha a konyhai kapamegértéséhez, eredményes befogadásához ismeretekre van szükség. Ahhoz tehát, hogy jobban megértse a nép, a munkásosztály az alkotóit, tudásának állandó fejlesztésére van szüksége. Akkor a legszenvedélyesebb a hangja, amikor a realizmus vagy a humor védelmében emel szót. (A humor szerinte: távlatérzék.) Vagy amikor a bűnügyi regényt ostorozza, vagy Lukács György téves nézeteit. Néha igazságtalan is: például Baudelaire esetében. Az a gyanúnk, hogy nem érti teljesen a nagy francia parnasszistát. Mindent egybevetve: Brecht műve élvezetes és tanulságos olvasmány, meggyőzi az olvasót a szocialista kultúra fölényéről, és segítségünkre van abban, hogy az előzmények alaposabb ismeretében még jobban megértsük mai kultúránk egészét. Varga Mihály citás lehetővé teszi, iskolai napközit is tudunk működtetni. Méghozzá az alsó tagozatosok részére ie, ami régi kérése a szülőknek. Molnár Péter iskolaigazgató veszi át a szót: — Iskolánk tanulólétszáma meghaladja a négyszázat. Ebből 331, tehát a túlnyomó többség a belterületről és közeli tanyavilágból jár be. Most már csak egyetlen külterületi iskolának vannak felső tagozatosai. A Tázlári úti iskola növendékeit „körze- tesítettük”. A másik hathét kilométerre van a községtől, s csak földúton lehet megközelíteni. A tanulók naponkénti be- és hazaszállítását senki nem vállalja, a helybeli x közös gazdaságok sem. S csak ezután következik a lényeg: az iskolának máris tizennégy tanuló- csoporttal kell számolnia Tehát mindenképpen váltakozni kell, délelőtt és délután is oktatni. Ezért kell állandó tanítás céljára igénybe venni a műhelytermeket és az úttörőszobát. De ebben a helyzetben még mindig a megoldás határán kívül esik amó- riczgáti iskola gondja. A körzetesítés a 25 kilométeres távolság miatt nem valósítható meg. Csak a hétközi diákotthon segítene... A móriezgáti isko- iának külön igazgatósága van; az ottani tanulólétszám nem szerepel a „benti” több mint négyszázban. Égető a pedagógushiány — az orosz nyelv oktatására sincs lehetőség —; . hiába hirdetnek pályázatot évente, az idevetődő pedagógusok a „terepszemle” után hanyatt- homlok menekülnek. És a már megvalósított körzetesítés is új problémát vetett fel: az autóbusz a felsőtagozatosokkal háromnegyed kilencre ér be. Ezért a tanítást csak kilenckor lehet kezdeni. Emiatt a délutáni alsó tagozatosok oktatását is egy órával előbb kell kezdeni. Szülői értekezleten megbeszélték: a tanyasi szülők egymás között beosztva járjanak be az első és második osztályos kicsik elé, nehogy eltévedjenek a téli puszták esti sötétjében. Hiába fogták minimálisra az óraközi szüneteket, fél hatnál előbb nem fejezhetik be a tanítást. A Volán az ügyben úgy nyilatkozott, hogy a menetrendben változtatni nem áll módjában, legfeljebb csak ősszel, októbertől kezdődően. Az olajnak és a földgáznak köszönhetően Szánkon pár év alatt megpezsdült az élet. S ez már a demográfiai mutatókban is érezteti hatását Az 1960-as népszámlálás a 4500-as lélekszámú községek közé sorolta Szánkót. Az elmúlt évtized első felében, sőt 1967-ig erőteljes volt a csökkenés. Az olajbányászat folytán azonban a folyamat egyik napról a másikra megfordult, s a 70-es népszámlálás már újra 4200 szanki honpolgárt vett jegyzékbe. Az iskolai létszámban azonban a legnagyobb elvándorlás idején sem mutatkozott visszaesés. Tehát Szánkon még viszonylagos elnéptelenedéstől sem kell tartani. Molnár Péter többször is kijelenti a beszélgetés során: — Az új iskola hosszabb távon nem old meg semmit. A tanácselnök „kijátssza az adut”: — A hosszabb távra szóló megoldáshoz 20 milliós j beruházás kellene. A mos- tanin kívül egy komplett nyolctantermes iskola. Tornateremmel. Egy 80— 100 személyes kollégium. És három pedagóguslakás. — Mit ért hosszabb távon? — Mondjuk, 30—40 év. — És a szanki földgázés kőolajkincskészlet mikorra merül ki? — Az olajosok nevében nem nyilatkozhatom. De az adat egyébként közismert: 30—40 évig itt lesz mit a felszínre hozni. „Elrugaszkodott” kívánság volna a 20 millió — a mostani avatás árnyékában? A szigorú keretek közé szorított beruházási leheteőségekhez képest minden bizonnyal. Ám, ha a jövő évezredbe átlépő szanki fiatalokra és kö- zépgeneráció-beliekre gondolunk, az óhaj nem is olyan túlzott. És nem kell mindjárt megkapaszkodnunk a milliók hallatán. A szankiak különben is kezdenek hozzászokni a hét- és nyolcjegyű számokhoz, amelyek a szó szoros értelmében bevilágítanak a község ablakain. Naponta ugyanis kétmillió köbméter földgázt ömlesz- tenek a távvezetékekbe az itteni kutak. Narancsszínű ing Néhány hete Ausztriában jártam. Személyes ügy, ebben semmi érdekes nincs, megtettem máskor is, mindig épségben és szerencsésen vissza is tértem. Ez is valami, hiszen a szomszédék sem lettek szegényebbek, és én sem lettem egy-egy úttól gazdagabb. Élményben igen, de zsebileg nem. Pedig sokan úgv gondolják, hogy egy ilyen utazáshoz annyi mindem vásárol odakint az ember, ruhát, inget, toronyórát láncostul, hogy hazaérve feltétlenül ő lesz a „menő fej”... lehet, hogy másokkal előfordul, velem nem Az én fejem egyelőre nem menő, hanem sajgó mert vonják tőlem az OTP-t, amit az útra felvet-, tem... No de üsse kő, ha az ember bőröndjében élményeket hoz haza, az mindennél többet ér. Így volt most is. Sohasem fogom elfelejteni a Semmering hegyeinek birkózását a lebukó nappal, két olasz autókarambolját a sztrádán... a grinzingi borivóversenyt és az ottani Beethoven-házat... De minek, Hatvani Dániel soroljam. Mindenkinek megvannak a saját útiemlékei. Nekem viszont van valamim, ami nem engem, hanem másokat emlékeztet legutóbbi utamra. Ez pedig az újonnan vásárolt narancszínü ingem. Igen, néhány napja rikító nyári sárga ingem kelt sárga irigységet néhány kollégámban, honfitársamban. Ha sárga ingemmel előfordulok, azonnal megkapom a jóindulatú, baráti szúrást. — Jól megy neked. Látszik, hogy a bőröd alatt is konvertibilis valuta van. — Ezt az inget biztos, hogy külföldön vetted. Legalább 200 schillinget adtál érte. Látszik, hogy Bécsien jártál... Lassan már kezdem unni, hogy ennyit foglalkoznak legújabb szerzeményemmel, s ezért kénytelen vagyok elárulni ingem eredetét. Becsületemre állítom, hogy nem is odakint vásároltam, hanem itthon, a Használt Cikk Boltban. „Leértékelt áru” — hirdette rajta a tábla. Őszintén szólva, inkább ez tetszett meg nekem, mint az ing. Szóval mindegy, azóta járok narancsszínű ingben és glóriában... Abai PáJ Falvay Klára és Forgách Tibor az Ismerős ismeretlen című játék nyitójelenetében. (Tóth Sándor felvétele) Könyvespolc Bertolt Brecht: Irodalomról és művészetről
