Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
(. oldal 1971. február 9, kedd Változások a KRESZ-ben 6. Új lámpa, gyalogosok irányítása A közlekedésrendészeti szabályok módosításával új fényjelző készülék bevezetését határozták el. Ahol a forgalom irányítására háromlámpás készülék alkalmazására nincs szükség (villamos keresztezi a közutat) ott két lencséből álló villogó, majd folyamatos sárga és utána piros fényjelzést adó készüléket szerelnek fel. A két lámpából álló fényjelző készüléken a villogó sárga fény azt jelzi, hogy kellő óvatossággal tovább lehet haladni. (Ebben az esetben a villogó sárga fény szabad utat jelez.) A folyamatos sárga fény azt jelzi, hogy rövidesen piros következik. Ekkor a fényjelző készülékhez közeledő jármű köteles a lámpával védett helyet mielőbb elhagyni, egyébként a fényjelző készülék, illetve a megállás helyét jelölő útburkolati jel előtt köteles megállni. A piros fény tilos utat jelez. Alkalmi és ideiglenes jellegű forgalomirányításra (részleges útlezárásnál) két lámpából álló — kézi irányítású — felváltva zöld és piros fényjelzést adó fényjelző készüléket helyezhetnek el. A piros fény tilos utat. a zöld fény szabad utat jelez. Ezeknél a lámpáknál — a korábbiaktól eltérően — nincs villogó zöld fény. Kizárólag a gyalogosok közlekedésének irányítására két lámpából álló — folyamatos, majd villogó zöld fényjelzést adó és a jelzésekben haladó gyalogost ábrázoló, ezután pedig piros fényjelzést adó, s e jelzésben álló gyalogost ábrázoló — készüléket kell elhelyezni. A folyamatos zöld fény a gyalogos’ számára szabad utat jelez, a villogó zöld fény azt jelzi, hogy a gyalogos az úttestre már nem léphet le, ha pedig az áthaladást megkezdte. azt mielőbb be kell fejeznie. A piros fény a gyalogos számára tilos utat jelez, a járdáról az úttestre lelépni tilos. A három lámpából álló fényjelző készülék jelzései — amennyiben a gyalogos- közlekedés irányítására külön készüléket nem helyeztek el — a gyalogosokra is vonatkoznak. Ilyen esetben a piros fényre a gyalogos áthaladása tilos, a járdáról nem léphet le, sárga fényre az útkereszteződésben levő gyalogos köteles azt mielőbb elhagyni. A zöld fény szabad áthaladást jelez. Ez a rendelkezés február 1-én lépett életbe. JÓ gazda módjára j Törvény az ifjúságért — Milyen kilátásaink vannak állami támogatásra a negyedik ötéves terv folyamán? — Miért nem szerepel a fejlesztési tervben a felelős megyei vezetők által korábban beígért * millió forint? — Mi igaz abból, hogy Kiskörös után másodiknak Kunszentmiklós van jelölve kiemelt fejlesztésre? ... Az utóbbi kérdés idézésével már jeleztem Ls a helyszínt: Kunszentmiklós nagyközség párt- és tanács- végreha j tóbizottságai együttes ülésén tárgyalnak a jövőről: az 1975-ig szóló pénzügyi előirányzatokról, s ezen belül az idei költségvetési alap tervezetéről. Az arányos fejlődésért A megszokottság nagy erő — tűnődöm el a kérdések hallatán. Közben fülemben szinte visszhangzik a megyei tanács legutóbbi ülésén többször is hangsúlyozott kijelentés: „Az elfogadott pénzügyi előirányzatokon túlmenően a megyei tanács nem rendelkezne anyagi eszközökkel ahhoz, hogy az adósleveleket be tudja váltani.” A helyi tanácsok gazdálkodási önállóságával ugyanis megszűnt a lehetősége annak, hogy egy- egy kommunális létesítmény építésének megkezdésével a megyei tanácsot mintegy kész helyzet elé állították a befejezéshez szükséges pénzfedezet juttatását illetően. Mert a tanácsok ismerik a biztosan várható bevételeiket, beleértve az állami, illetve megyei támogatás mértélvét is. Az ezekkel való okos a termelőszövetkezeteink, megérdemli ez a nép támogatást ... Szegény-e a tanács? S lám, a tanácskozás ezzel egészen új fordulatot vesz. Egyikük felveti: Igaz is, a járás legtöbbet nyújtó tsz-ei Kunszentmikló- son találhatók! Mint ahogyan az is tény, hogy a közös gazdaságokból kerül ki a legtöbb, támogatásra szoruló idős ember. Járuljanak hozzá a tsz-ek az öregek napközi otthona fenntartásához. Aztán érdekes párhuzam kerül szóba: Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom Kunszent- miklóson megközelíti az évi 14 ezer forintot, míg a járásban 9 ezer forint körüli az átlag. S nyomban így vetődik fel a kérdés: lehet-e szegény a tanács ott, ahol jómódú a lakos- hogy a szegényebb telepü- ' ság? De mindjárt megvan lések is felzárkózhassanak a következtetés is: Egy a jobb adottságúak közé. társulás létrehozása nagyot gazdálkodás mellett a magasabb szintű, hatékonyabb helyi politikában rejlik a kulcsa az anyagi eszközök megnövelésének. Hallgassuk azonban a válaszokat. Miután Győri Ödön megbízott tanácselnök-helyettes sok lényeges kérdést megvilágított, Bálint Márton pénzügyi csoportvezető magyarázza: — A megyei tanácsnál maradt bevételek feloszlása a területi arányos fejlesztés miatt továbbra is központilag történik. Azért. S itt válaszolok rá, hogy a közvilágítás költséghelyén miért tervezünk a tavalyi 220 ezer forint helyett az idén 470 ezret. A zért, mert a megye _ a 250 ezer forintot pluszként adott a kommunális fejlesztésre. Ameddig a takaró ér A vita résztvevői szinte kivétel nélkül szerényen utalnak az utóbbi években elért eredményekre, például az iparosodásban való szép előrehaladásra. Ezután meg nyomban előtör a nosztalgia. Vissza- visszatérően hivatkoznak Kunszentmiklós hajdani mezővárosi, majd járási székhelyi rangjára, ilyen kicsengéssel: már csak emiatt is fokozottabb tá, Varrd meg magad’’ Mintegy hat évvel ezelőtt a Kecskeméti Háziipari Szövetkezet a fenti jelszóval új szolgáltatást vezetett be, amelynek lényege, hogy a varrni szerető, de a szabásban kevésbé járatos asszonyok, lányok számára kiszabják a kívánt ruhaanyagot. A megrendelő ezután otthon maga varrhatja meg a ruhát, kosztümöt. Ezt a szolgáltatást sokan igénybe veszik azóta. Képünkön: a Vak Bottyán utcai üzlethe- lyiségbep dolgozó Kiss Vil- mosné és Almási Ilona munka közben. (Tóth Sándor felvétele.) mogatást érdemelne a nagyközség. A jogos igényeknek se szeri, se száma. Hajnal József állandó bizottsági elnök éppúgy, mint a többi felszólaló töprengőn sorolja: csupán a vízmű rekonstrukciójához, illetve hálózatbővítéshez 25 millió forintra lenne szükség. Az 1975-ig szóló fejlesztési előirányzat viszont — noha 3 millióval több, mint a harmadik ötéves tervidőszakban volt — csak 19 millió forint. Aztán: szennyvíztisztító kell, meg bővíteni a kiépített járdahálózatot, nem is szólva az útépítés szükségességéről, hiszen 35 kilométert tesz ki a burkolatlan utcák hossza. És így lehetne sorolni tovább. Ám az igényeknek korlátot szabnak a lehetőségek. Csak addig nyújtózhatunk, ameddig a takaró ér... Marad tehát a fontossági sorrend. Eszerint az ez évi fejlesztési előirányzatok között vízműre például 1,7 milliót, a Tavasz utca burkolására 1,9 milliót, a Vásártéren építendő 36 lakás tervezésére 40 ezer forintot tartalmaz az előterjesztés. A tanács-vb egyik tagja így szegi be mondanivalóját: — A tsz-ek tagsága is szorgalmas, nagyon jók lendíthet a vízműfejlesztéssel kapcsolatos tennivalók megoldásán. Éppúgy, mint a járdaépítésben is a lakossági hozzájárulás. Továbbá: a nagyközség 8 ezer lakosa közül 1120 az ipari foglalkoztatott. S ez a szám tovább növekszik a soron következő években. Mert a meglevő üzemek fejlődnek, s újabb üzemek letelepítése is folyamatban van. Íme, az újabb tartalék: termelésük, s nem utolsósorban dolgozók révén nagy az ipari üzemek érdekeltsége a község kommunális fejlesztésében. Szinte bizonyosra vehető, hogy segítségükkel megvalósítható például a szennyvíztisztító. Az ülés kezdetén megnyilvánult borúlátás egészen eltűnt. Annál élénkebben körvonalazódott a közeljövő: a tervbe foglalt, és a lehetőségek kihasználásával elérhető reális célok. Nem véletlen tehát, hogy amikor szavazásra került sor, csak mint minimálisát fogadta el a tervezetet a két testület: a párt és a tanács végrehajtó bizottsága. Pcrny Irén — Mi legyen az ifjúsági törvényben? Sokan emlékeznek még a televízió egyik, múlt évi vetélkedőjére, amelyen a fiatal versenyzőknek többek között erre a kérdésre is válaszolniuk kellett. Sokféle javaslat hangzott el már ott is, csak úgy, „kapásból”, ki ezt, ki amazt tartotta fontosnak a törvénybeiktatásra. Akkor még kezdeti állapotban volt ez a születő törvény, amelynek létrehozását a párt Központi Bizottsága tavaly februári ülésén határozta el. Azóta elkészült első formájában a törvény tervezete az Igazságügy-minisztériumban, több más minisztérium és országos szerv, főhatóság képviselőinek közreműködésével. Decemberben került az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elé, amely újabb vitára bocsátotta. Csaknem két hónapja országszerte vitatkoznak arról: mi legyen végül is az ifjúsági törvényben? Vitatja a KISZ négy rétegtanácsa, valamennyi megyei KISZ- bizottság, érvek és ellenérvek hangzanak el a szak- szervezetekben, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában éppúgy, mint a pedagógusok helyi értekezletein vagy a budapesti értelmiségi ankéton. Fiatalok és idősebbek mérik össze érveik erejét: melyek valójában az ifjúság legfőbb problémái és hogyan lehet ezeken törvényhozási úton segíteni, legtöbb szó a pályakezdésről esik, a most kapott szakmunkás-bizonyítvánnyal elhelyezkedni akaró fiatalok munkahely-válogatásáról és annak okairól éppúgy, mint a friss diplomával indulók gondjairól vagy a faluról a városba igyekvő fiúk—lányok helyzetéről. Hogy mindez társadalmi probléma, ahhoz nem fér kétség — de hogy mennyiben lehet ezeket egyetlen törvénnyel rendezni, arról már inkább megoszlanak a vélemények. S hasonló a helyzet akkor is, amikor a fiatalok lakáshelyzetéről, kulturális igényeikről és azok kielégítéséről folyik a vita. Több kötetnyi könyv lehetne belőle, ha minden javaslatot beiktatnának a készülő törvény tervezetébe. Ámde — már csak azért sem volna erre lehetőség, mert a javaslatok közt jócskán akadnak olyanok, amelyek ellentmondanak egymásnak. Sokféle szempontot, elképzelést kell egyeztetnie, több száz javaslatot figyelembe vennie annak a bizottságnak, amely az Igazságügy-minisztériumban összeállítja a törvény — viták tapasztalataival kiegészített — tervezetét. Ez kerül márciusban a kormány elé, s — az ott várható újabb észrevételek után — így válik törvényjavaslattá, amelynek szövegét megkapják az országgyűlési képviselők. Bizottságokban és a parlament ülésén tárgyalják meg ismét, s akkor emelkedik törvényerőre, amikor — a képviselők esetleges módosító javaslataival együtt — az országgyűlés elfogadja. A tervek szerint még ebben az évben életbe lép az ifjúsági törvény, amelyhez hasonlót mindeddig kevés ország törvényhozása alkotott. Annyi máris bizonyos: szó lesz benne az ifjúság alapvető jogairól és kötelességeiről, részvételéről az állami és társadalmi életben. Paragrafusok szólnak majd az oktatásról, a munkáról, a kulturális nevelésről, egészségügyről, sportról, a fiatalok szervezeteiről, képviseletéről. Törvény lesz — de nem csodaszer, amely egycsa- pásra minden px-oblémát megold. Végrehajtása kötelező minden illetékes számára —, de a végrehajtás során, az egyes megyékben és községekben, üzemekben és termelőszövetkezetekben, intézményekben és iskolákban a vezetőkön és a fiatalokon egyaránt múlik: az Ifjúsági törvény valóban előbbre vigye a fiatalok ügyét, segítse őket tájékozódni a mindennapok forgatagában és megoldani gondjaikat. S akik most annyi jószándékkal vesznek részt a vitában, ugyanannyi — vagy még több — hévvel és lelkesedéssel gyürkőzzenek a végrehajtásnak. V. E. elmúlás, a táplálék- j bonyolultabbak a valóságos szerzés mindig íz- I viszonyok, de erről ez a galmas eseményeit. ! tudományos köntösben je- Egy fürge mókus, í lentkező alkotás mélvsége- szélrezzentette gó- | sen hallgat. Mit tudtunk Szeretem a természetfilmeket. Ügyes operatőrök, tudósok a teleobjektíves kamerákkal kileshetik a növényi, állati lét rejtelmeit, megörökíthetik a legapróbb rezdüléseket, moccanásokat, a születés, az Hajósi táncosok Budapesten Február 13-án Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában rendezik meg a már hagyományossá vált svábbált. A bál nyitótáncát a hajósi német táncegyüttes mutatja be. Országos galambkiállítás Számos áj galambfajta — [ tők Szövetsége által feb- közötttjk a kecskeméti rop- ; ruár 12—1-4-én rendezendő galamb — Bemutatásán ki- , 3 napos országos galamb- falka röptetésével |. . lyahír, áldozatra leső rókafi láttán j ma is elámulok — a költővel szólván — „a természet örök szépségeitől.” írtam már erről a nagyszerű magyar kisfilmek kapcsán. A Daktari sem szűkölködik bravúros felvételekben. Fel-feltűnnek az egzotikus afrikai táj vadjai. A teljesség kedvéért még tigrist is importáltak Indiából. Antilopok nyargalnak, zsiráfok bámészkodnak, páviánok ugrándoznak minden meny- nyiségben. Hiába, a nagy felhajtás ellenére unatkozom, bosszankodok. Mérgelődöm az elszalasztott lehetőségek miatt. Ellentmondásra, vitára ingerel a film alkotóinak szemlélete. Mert mit tudtunk meg eddig? Hogv szeretettel minden elérhető a világon. Még a legvadabb állalsUújszerü^érdekes"progra- j kiállítás, melynek helye: mot ígér az érdeklődőkneki Budapest, a BNV városli- a Magyar Gálám b tény ész- 1 geti 43. sz. pavilonja. meg addig az egzotikus világról, az állatok szokásairól, reflexeiről, az új körülményekhez alkalmazkodó ösztönökről? Édeskeveset! Mert az egész állatsereglet a rezervátum, csupán körítésnek tűnik a bárgyúbbnál-bárgyúbb krimikhez. Arról nem is szólván, hogy a film alkotóinak szemlélete velejéig hamis, rosszízű. A legok- tondibb állatban is több értelmet tételeznek fel, mint a környező néger lakosságban. A jópofa kancsal oroszlán, a riadt elefántbébi, a leleményes csimpánz hihetetlen dolgokat művel, így legfeljebb rossz sablonokkal operáló producerele viselkednek — négylábúak soha. Még az ilven jó társaságban forgolódó vadak sem, mint Judy és haverjai. Természetellenes Teátok is megszelídülnek a jó gálásokra idomították a Tőszótól. Az emberek már nem mindig ... Sajnos, nem ilyen egyszerű a képlet. konszenves szereplőgárda nagy részét. Heltai Nándor
