Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

19TI. Január 7, esütartfte

I «Mal

Tíz jégtörő a Dunán — Együttműködés a jugosslávokkal

Télen is dolgoznak ! a folyón

Munka és honvédelem

Az MHSZ szervezetei az új esztendő kezdetén

Telefonok, grafikonok, időjárási jelzések között találjuk Baján, az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság ügyeletesét Kránicz Istvánt. Az épület, amely például 1965-ben az ország közvéleménye érdeklődésének középpontjában állt — az emlékezetes nagy dunai árvízveszély idején — most viszonylag csendes. Néha fut el a folyosón egy-egy dolgozó kezében jelentéssel, kimutatással, vagy csupán egy erősítő feketével. Mert i tt akkor is van munka, ha nem fenyeget kiöntéssel, gátszakadással" a folyó; Hallgatjuk a műszaki ügyeletes szobájában a vízállásjelentést A bemondó a Dunán „megy végig”.

— Bajánál 291 centiméter, 24 százalék... — figyeljük a rádiót és Kránicz István kérésemre elmondja, hogy a vízmagasságot jelző szám utáni százalék azt jelenti, hogy a folyó medrét ennyi százalékban tölti meg a víz. Nem sok, legalábbis sokkal kevesebb, mint az 1965-ös maximális vízállás volt. Térjünk azonban a jelenidő gondjaira.

Január 4-én még mindössze 20—30 százalékos volt a jégzajlás a folyón, annak is az igazgatóság felügyelete alá tartozó részén: a dunaföldvári hídtól az országhatárig terjedő szakaszon.

— Azt jelenti ez, hogy a vízfelület 30 százalékát borította jég — magyarázza ismét az ügyeletes. — Ma reggel, vagyis január 5-én már 60, délben pedig 70 százalékos zajlásról érkeztek jelentések. Itt már közbe kellett lépni — folytatja Kránicz István, majd elmondja, hogy a beavatkozásra, a jégtörők munkájára azért van szükBár a Magyar Honvédelmi Szövetség munkájában úgynevezett közös érdekű j ősszel kezdődik az évad, szakaszon — a Dráva tor- hagyomány nálunk is, hogy

kolatánál — törjék a je- számvetést készítünk az uj

get, utat teremtve a jég le- esztendő kezdetén az elvonulásához, megakadá- j múlt év eredményeiről és lyozva a torlódást. A további hat jégtörő hajó pedig Mohács és Baja székhellyel naponta fordul a! folyó egy-egy szakaszán. j — A jégtöréssel össze- j függő feladata az igazga- | tóságnak, hogy a Sugovi- j cán létesített téli kikötőbe j irányítsa a különböző nem- i zetek Dunán hajózó, de a

meghatározzuk tennivalókat.

Az 1970-es év az MHSZ- szervek és aktivisták számára a további előrelépés fontos szakaszát jelentette. Alapvető célkitűzésünk volt, hogy az MSZMP Politikai Bizottságának 1967. június 20-i, valamint a korzajlás miatt „menekülő”' ™ány 19(i' augusztus 8-i

uszályait — tájékoztat a műszaki ügyeletes. Ez any- nyit jelent, hogy a Sugoség, hogy a jégtáblák ne Vica és a Duna torkolatétorlódjanak össze, ne csúsz- szanak egymásra, mert akkor elzárhatják a fonál levő révparancsnoksá- gon bejelentkezik az illető uszály parancsnoka s

lyót, s a víz felduzzadva ! Kéri, hogy bemehessen a

! határozatában rögzített elvek egységes értelmezésével és érvényre juttatásával tovább erősítsük bázisainkat, javítsuk munkánk személyi és tárgyi feltételeit; együttműködve a KISZ-szervezetekkel, állakiöntéssel fenyegethet. Et- i téli kikötőbe. A többit az : mi és társadalmi szervekkel! j igazgatóság .szakemberei in- kel, valamint a fegyveres

tői most persze nem tartani, hiszen a

testületekkel szélesítsük a

bajaiak j tézik. A nehéz vontatóhajelzésére — a december 24 j jók ugyanis nem mehetnek I honvédelmi nevelés és fel- óta Baján készenlétben álló négy jégtörő mellé — igazgatóság kis vontatói két jégtörő indult január ; húzzák a kikötőbe az uszá5-én, de január 6-án újabb négyet küldenek.

Beszélgetésünk idején, január 5-én már négy jégtörő el is indult Jugoszláviába, hogy ott

be a „Súgóra”, s ezért az j készítés társadalmi alapjait.

Jubileumi év

Fohamaíosan fizetik

*

adóinkat a vállalatok

A közgazdasági «zatxáiyozóren dszer továbbfej féltéséhez' 'Igazodva”'' á ..pnzügy miniszter most a Vállalatok és szövetkezetek adózásának, befizetéseinek mechanizmusát ie módosította.

Mint ismeretes, a vállalatok az eddiginél jobban kímélhetik részesedési alapjukat, ha a létszám növelése helyett a meglevő dolgozók átlagbérét növelik, mert az átlagbér- fejlesztést a költségek között számolhatják el, a részesedési alapból csupán kedvezményes és progresz- szív adót kell fizetniök. A rendelkezés szerint e bérfejlesztési befizetésekkel a vállalatoknak nem szabad megvámiok az év végét, Iranern évközben, a negyedéves adatok alapján előleget kell fizetniök. Minden évben a december 28-ig befizetett előlegek összegének el kell érnie a teljes összeg 80 százalékát: ha ennél kevesebbet fizetnek be, a különbözet után nyolc százalék késedelmi pótlékot kell fizetni. A nyereségadó évj várható összegére ugyancsak december 28-ig a teljes ősz- szegnek legalább 90 százalékát kell befizetni. A különbözet utáni késedelmi pótlék itt is nyolc százalék.

1971. január elsején vezették be a helyi tanácsokat megillető városi és községi hozzájárulást, amely a korábbi kommunális adót váltotta fel. A rendelet értelmében e hozzál árulás összegét mindig az előző év azonos negyedévének nyeresége után havonta kell befizetni.

Üj intézkedés az is. hogy a forgalmi, a termelési, a bel- és külkereskedelmi adót bizonyos összeghatáron felül — az eddigi esetenkénti szabályozás helyett —, 15, 10, illetve 5 naponként kell a vállalatoknak, szövetkezeteknek

befizetniök. Ugyanakkor az állam is nagyjából ugyanilyen időközben folyósítja az árkiegészítéseket, állami visszatérítéseket és az állami támogatás egyéb összegeit. Indokolt esetben még előleget is ad az állam a később esedékes támogatási összegekre. (MTI)

lyokat.

— Meglehetősen népes nemzetközi gárda szokott kialakulni a téli kikötőben — mondja Kránicz István, az ] — jugoszláv, szovjet, román, osztrák, bolgár uszályok töltik itt a telet, vagy annak egy részét. Jelenleg is van egynéhány, s bizonyára még érkeznek mások, többek is — teszi hozzá ax ügyeletes, közben telefonál, tájékoztat, tanácsot, utasítást ad. De a jégtörés most a legfontosabb munka az igazgatóságnál, a folyón. Amíg a hó le nem esett, addig folytatták a rendszeres töltéserősítést. Egy töltés soha nem lehet elég erős — mondják a vízügyi szakemberek. s hogy ez menynyire igaz, tapasztalhattuk egy néhányszor.

Gál Sándor

A kedvezőbb feltételek hatására tartalmasabbá vált munkánk. Ebben Igen nagy szerepe volt annak, hogy az elmúlt esztendő a kimagasló hazai és nemzetközi jubileumi évfordulók jegyében telt el. A klubokban és tanfolyamainkon több száz ünnepi megemlékezést tartottak. Dokumentumfilmeket vetítettek hazánk felszabadulásáról, Lenin életéről és munkásságáról, a Varsói Szerződés jelentőségéről, szocialista fejlődésünk eredményeiről. Mozgósítottuk tagságunkat az MSZMP X. kongresszusára való felkészülésre. Mindezek az eddigieknél céltudatosabb és közvetlenebb módon szolgálták a honvédelmi nevelést, szőHírünk as országban

A Katona József Könyvtár sajtó archívuma decemberben több száz megyei vonatkozású cikkel gyarapodott. Az országos lapok munkatársai jó néhányszor megfordultak szűkebb hazánkban.

A Népszabadság december 3-án Pogány Károly- nak, a Zománcipari Művek kecskeméti gyáregysége párttitkárának időhiány miatt elmaradt kongresz- szusi felszólalását ismer- íette. Tóth Benedek egész oldalas csávolyi tudósítása a lap december 6-i számában volt olvasható. A nyugdíjasokból álló brigáddal folytatott beszélgetés tanulságait így összegezi: „Nagyon sok függ attól, hogy kik lesznek azok a kevesek, akik a sok kiöregedő tsz-tag helyébe lépnek.”

A Magyar Nemzet a kecskeméti Katona József Gimnázium növendékei közül a kunszállási Gyöngyösi Mátyás gimnazistát szólaltatta meg, december 1-én megjelent számában. Ruffy Péter tíz kérdéssel próbálta kitapogatni, körülhatárolni érdeklődési körét, ismereteinek mélységét. A válaszok elgondolkoztatóak ... Másnap An- talffy Gyula „Kalocsa szín- változása” címmel tájékoztatta a Hazafias Népfront lapjának olvasóit a járási

székhely fejlődéséről. „A paprika is azért lett a Kalocsa vidéki mezőgazdaság jellegzetes kultúrája, hogy a kevés föld megnagyobbodjon a belterjes művelés révén” — Írja. Harmad i- kán ismét találunk megyei vonatkozású cikket a Magyar Nemzet hasábjain. Környei Elek, a Katona József Emlékmúzeumba látogatott el. Illés Sándor — december 23-án Szabadszállásra kalauzolta olvasóit. A falusi, tanyai viszonyokat jól ismerő újságírót is meglepte a fejlődés gyors üteme. Jó véleményt alakított ki a községben élő — és a faluért dolgozó — értelmiségiekről. Hatvannyolc pedagógus, kilenc orvos, tizenegy agrármérnök, több állatorvos letelepedése jelzi a magyar falu átalakulását. „Ez a hely zet egyik kulcsa, ami változást magyarázza.” Valamennyi magyar ság megemlékezett

A Szabad Föld. Kecskemétről és Helvéciáról — december 6-án, illetve december 20-án közöl riportot. A Képes Üjság a népszerű Kerényi Mária „Közérdekű panasz” című írásának . adott helyt december 19-i számában. A Helvécia környékén élő Oláh házaspár éveken át kínlódott, kilométereket gyalogolt feleslegesen,, mert nem ismerte a lehetőségeket.

Igen érdekes tanulmányt közöl a Valóság 1970-ben megjelent utolsó számában Kalocsáról. Az ottani cigányság múltját, jelenét és jövőjét elemzik gondolatokban gazdag írásukban.

Az üzemi, a központi szakszervezeti újságokban is sűrűn találkozunk minket közvetlenül is érintő témákkal. A Szövetkezeti aj Ipar december 12-én Pé- ! tervári Jánosnéval, a Kis- új- j körösi Vegyes Ktsz kong- ái- I resszusi küldött üzemegytalában elismeréssel — a ség vezetőjével készített ri- Tiszán innen — Dunán túl I portot.

vetélkedőn elért sikerünk- ' ről. őszintén szólva kicsit i fontosabbakra furcsálljuk a Vas Népe — december 13-án közölt — beszámolóját. Jó szereplésünket kizárólag Fortuna istenasszony köeveinek tu- laidónítottá. Két nappal előbb még ők is nagyon fontosnak tekintették a tak- 1 tikát, a szervezettséget...

figyelmet kell fordítani ezeken a helyeken a káderkiválasztásra A vezetés hiányosságaiból fakad, hogy nem mindenütt jó a kapcsolat a velünk együttműködő szervekkel. Így például egyes területeken a honvédelmi nevelés nincs beépítve a helyi kulturális tervekbe, a művelődési házak programjában nem szerepelnek a honvédelemmel kapcsolatos rendezvények. A KISZ-szervezetek sem foglalkoznak mindenütt az MHSZ-szel.

Hasonló okok miatt sok helyen hiányosak a működési feltételeink is. Több megyei szintű állásfoglalás is szól az MHSZ anyagi támogatásáról. a járási-városi tanácsok valóban maximális segítséget adnak munkánkhoz. A községekben azonban gyakran még az is gondokat okoz, hogy hol tartsuk a szaktechnikai tanfolyamokat, s nincs lőtér sem. A gépjárművezető- képzés bázisainak kiépítését sem tudtuk még megoldani. Az idei tervek kidolgozásában ezeknek a problémáknak megoldása központi helyet ioglal el, s a végrehajtásban messzemenően számítunk a helyi állami és társadalmi szervek vezető testületéinek támogatására.

Ifjúság, művelődés

Az idei együttműködési

terveink a napokban készülnek el. Törekvésünk az, hogy pártunk X. kongresszusának útmutatásai alapján az MHSZ sajátos lehetőségeivel hozzájáruljunk mindazon célok és feladatok megvalósításához, amelyek a szocialista társadalom teljes felépítését és hazánk. eredményeink védelmét hivatottak szolgálni. Kiemelt feladatnak tekintjük a még gyengén működő klubok íeilesztését, szervezeti megerősítését. El kell érjük, hogy klubjaink a honvédelmi munka bázisaivá fejlődjenek és tevékeny- senyeken. Kiváló ered- j ségük terjedjen ki a megye ménnyel zártuk a 15 órás ! lakosságának különféle ré- polgári védelmi tájékoztató ; tegeire, elsősorban az ifjúságra és az eddiginél sokvetségünk népszerűsítését, s a klubjaink előtt álló feladatok végrehajtását. Nagy tömegrendezvényeket tartottunk, amelyek sikeréért több száz aktivista és a velünk együttműködő szer- újabb j vek fogtak össze. Ilyenek voltak: nagy fegyverbarátunk, a szovjet hadsereg születésnapjának évfordulója jegyében szervezett kecskeméti találkozó, a kiskőrösi ifjúsági nagygyűlés a győzelem napján, az április 4-i repülőpostajárat Kecskemét és Baja között, a kiskun napok ünnepségéhez kapcsolódó repülönap, s az egész megyére szóló Ifjúsági megmozdulás a lenini páncélautó útja alkalmával, amelyet az úttörőszövetséggel együtt szerveztünk továbbá a fegyveres erők napján megtartott ünnepségek, a szervezett dolgozók felszabadulási lövészversenye stb. A tömegversenyek és ünnepségek együttesen eredményezték, hogy a honvédelmi tevékenység iránt megyénk egész lakosságának és ifjúságának érdeklődése növekedett

Százezrek

A széles körű propaganda hozzájárult a helyi klubok szervezeti megerősödéséhez, ami nagyobb megbecsülést váltott ki az állami, társadalmi szervek és gazdasági vezetők körében is. Mindez az anyagi feltételek javulásában, a társadalmi segítség növekedésében is kifejezésre jutott. A működéshez szükséges

anyagi feltételek javulásával sikeresen teljesítettük az év folyamán az elő- és utóképzési feladatokat. A KISZ-szervezetekkel együttműködve rendeztük meg az úttörő honvédelmi versenyeket és az úttörőolimpia lövészversenyeket, összesen 75 ezer résztvevővel; fiatalok ég felnőttek több mint 78 ezren vettek részt a honvédelmi lövészversenyeken és több mint 24 ezren az összetett honvédelmi veroktatás hatéves ciklusát is. amelyben a megye 250 ezer dolgozója vett részt.

Fontos eredménye az 1970-es esztendőnek, hogy fejlődtek a művelődési szervek által irányított iskolai honvédelmi oktatás személyi és tárgyi feltételei. Gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a tantestületek és az MHSZ-vezetőségek között.' A pártszervek következetes irányításával ismét javultak kapcsolataink a velünk együttműködő szervekkel és értékes segítséget kaptunk a tanákal szélesebb körben a tanyán élő fiatalokra.

Külön kell szólni az úttörőszövetség 25 éves fennállásának évfordulójával kapcsolatos feladatainkról. Tovább fog javulni az iskolai honvédelmi oktatás, nevelés és erősíteni igyekszünk alsóbb szinten is kapcsolatainkat a KISZ-szel és a művelődési szervekkel. A már eddig is népszerű honvédelmi előadásokkal, filmvetítésekkel, tömegversenyekkel. kiállításokkal, technikai bemutatókkal kívánjuk szolgálni a honvéMég vázlatos, csak a legszorítkozó összesítésünkből sem hiányozhat a Magyarország december 20-i számában található Szelíd Szaharaj című írás dicsérete. Ibrá- nyi Tóth Béla. a sokszor „megénekelt’ témában is tud úiat mondani.

H. N.

csóktól, a néphadsereg alfr , .

kulataitól is. A fokozott | delmi nevelomunkat a me

megbecsülés pedig tovább | Vegi*1;

növelte aktivistáink áldozatkészségét és új erőt adott lelkes munkájukhoz.

Több gondoskodást

Az értékelés nem volna teljes gondjaink megemlítése nélkül Helyenként, elsősorban a kisebb községekben még ma is rend- szertelen a klubok működése. sűrűn változik a vezetés, így minduntalan akadozik a munka. Nagyobb

az anyagi feltételek szempontjából igen nagy előrelépést jelent, hogy remélhetőleg a nyárra elkészül az új megyei kiképzési bázis Kecskeméten. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ez a létesítmény valóban mint a honvédelem háza, kulturált körülmények között fogadhatja ifjúságunkat.

BALABÁN SÁNDOR alezredes,

az MHSZ megyei titkára