Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-07 / 5. szám
8 olffat pm. Január 7, esfUHtH» 3 Angélát védi a világ A kaliforniai San Rafael városának bíróságán megkezdődött Angela Davis, a 26 éves feketeamerikai egyetemi tanár-: segéd pere. A vád ismertetése után a vádlott visszautasította az ellene emelt koholt vádakat. Védői pedig azt kérték (öt ügyvédből .álló csoport látja el a védelmet), hogy védencüket óvadék .ellenében helyezzék szabadlábra, utána pedig szüntessék meg a pert minthogy nem állnak rendelkezésre kellő bizonyítékok. A tárgyalást Wilson bíró vezeti, aki közölte, hogy a védők indítványáról legkésőbb február 22ig döntenek, utána pedig kitűzik az ügyben lefolytatandó rendes bírósági eljárás időpontját. Ez azt jelenti, hogy a tárgyalást elnapolták, Angela Davist pfedig nem helyezték szabadlábra. Ám nem „napolta el” az Angela Davis-ügyet a világ haladó közvéleménye. A hírügynökségek telexgépein sűrűn futnak be a jelentések arról, hogy világszerte növekszik a tiltakozás az Angela Davis ellen folyó koholt per ellen és erősödik a szolidaritási mozgalom, amely a szép, fiatal és intelligens, bátor és becsületes fekete-amerikai polgárjogi harcos szabadságát követeli. Az olasz értelmiség kiemelkedő képviselői például felhívást adtak, ki Angela Davis ügvében, s ehhez eddig mintegy 17 ezer ember (a művészeti élet képviselői, diákok stb.) adta aláírását. A bolgár sajtó jelentései szerint a bolgár közvéle- méhy is mély felháborodással fogadta az Angela Davis elleni per hírét. Az iraki békeharcosok országos tanácsa, mint Bagdadból jelentik — ugyancsak Nixon elnökhöz intézett táviratot, amelyben hasonló követelésnek ad hangot. Ezenkívül az ENS2Í Emberi Jogok Bizottságához is táviratot intézett Angela Davis megmentése ügyében. És így sorolhatnánk tovább, alig akad a térképnek olyan pontja, ahol jóakaratú és' igazságszerető emberek ne hallatták volna már szavukat e rosszakaratú és igazságtalan per ellen. Amit az amerikai hatóságok Angela Davis- szel cselekszenek, az nagyon emlékeztet a hírhedt Joe McCarthy szenátor nevével fémjelzett „hidegháborús. boszor- kányüldözős” időkre. Nem elszigetelt esetről van szó • ez a per része az utóbbi időben megint oly agresszívvé vált washingtoni, politikának. Nyilván a növekvő belpolitikai nehézségekről és a nemzetközi politikában elszenvedett kudarcokról is el akarják terelni a figyelmet az Angela Davis- üggyei. Csakhogy éppen az ellenkezőjét érték el: mind az amerikai, mind a nemzetközi közvélemény figyelme egyre inkább az igazságtalanság felé fordul és ezen keresztül nemcsak Angela ügyében, de az egész amerikai politikát illetően növekszik a felháborodás. (C. P.) A KlSZ-kiildötiség tárgyalásai Moszkvában mm Hatévi börtön kémkedésért BELGRAD Egy belgrádi katonai bíróság szerdán kémkedésért hatévi börtönre ítélte Hans Peter Rullmannt, a Spiegel című nyugatnémet hetilap belgrádi tudósítóját. Két jugoszláv segítőtársát egyenként 5 év hathónapi szabadságvesztésre ítélték. A tudósítót 1970 márciusában tartóztatták le, ügyének zárt tárgyalása szeptember 28-án kezdődött. Az ítélet szerint Rullmann katonai és államtitkokat adott át két külföldi állampolgárnak. Jedrychowski Berlinben BERLIN Stefan JedrychowskJ lengyel külügyminiszter, kollégája, Otto Winzer meghívására, szerdán hivatalos baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. Egymilliárd Izraelnek JERUZSÁLEM Fantasztikus összeget; 1 milliárd dollárt ígért Izrael államnak 1971-re az Egye- j sült Államokban működő zsidó segélyalap elnöke, j Sam Rothberg Ezt az ősz- szeget a világ zsidósága ad- , Ja majd össze: 600 millió dollárt adományként, és1 400 milliót hosszúlejáratú hitelek formájában. Január 16-án New Yorkban egyébként „mozgósítási konferencia” nyílik meg ez ügyben. s erre az alkalomra odáérkezik Állón »izraeli miniszterelnök-helyettes is. Magyar jószolgálati küldöttsége Pulya Frigyes, a külügyminiszter első helyettese vezetésével elutazott az a jószolgálati küldöttség, amely látogatást tesz a Líbiai Arab Köztársaságban, az Egyesült Arab Köztársaságban, a Libanoni Köztársaságban, az Iraki Köztárr saságban, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban és a Szíriái Arab Köztársaságban. Kína után az NDK-val is felveszi a kapcsolatot Chile Clodomiro Almeyda chilei külügyminiszter néhány órával a kínai—chilei diplomáciai kapcsolatok felvételének bejelentése után ismét az újságírók elé állt és közölte, hogy országa még e hónapban vagy február elején konzuli egyezményt köt a Német Demokratikus Köztársasággal és ..folyamatban van” a legmagasabb szintű diplomáciai kapcsolatok felvételének előkészítése is A chilei kormány e célból különleges megbízottat küldött az NSZK-ba, hogy tájékoztassa a bonni kormányt szándékáról. Ezután részletesen méltatta a népi Kína elismeJugoszláv—Iráni tárgyalásolt Belgrádban szerdán folytatta hivatalos tárgyalásait Tepavac jugoszláv ég Za- hedi iráni külügyminiszter. A tárgyalások során Mirko Tepavac két kérdésnek szentelt nagy hangsúlyt; a közel-keleti válságnak és Európának. A jugoszláv külügyminiszter , reményét fejezte ki, hogy a Közel- Kelettel kapcsolatos tanácsT kozások felújítása hozzá fog járulni a válság rendezéséhez, s ahhoz, hogy az izraeli csapatokat visszavonják a megszállt arab területekről és elismerjék az arab, valamint a Palesztinái nép törvényes jogait. Európáról szólva, Tepavac elégedettségét hangoztatta, hogy szaporodnak az enyhülés jelei. résének okait és jelentőségét. Rámutatott, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételével az új chilei kormány valóra váltotta a népi egység külpolitikai programjának egyik alapvető elvét, .amely arra irányul, hogy Chile, ideológiájától vagy politikájától függetlenül, minden országgal létesítsen diplomáciai kapcsolatokat. „Olyan kormánnyal létesítettünk kapcsolatokat, amely a világ legfontosabb nemzetét képviseli, amely komoly haladást ért el a gazdasági és társadalmi fejlődésben, ,és olyan pontra jutott, amikor vitathatatlanul fontos eleme lett a nemzetközi kérdéseknek”. Clodomiro Almeyda aláhúzta, hogy ‘Kína nélkül nem képzelhető el a világméretű béke és biztonság kialakulása. Chile ezért csatlakozott az országoknak ahhoz az egyre növekvő csoportjához, amely követeli a népi' Kína ENSZ-tag- ságának helyreállítását. Chile a maga részéről azon lesz — mondotta, hogy felkutassa a kölcsönösen előnyös kereskedelem lehetőségeit. Kínával. (AP, AFP) MOSZKVA (MTI) A Moszkvában tartózkodó magyar ifjúsági küldöttség, amelyet dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezet, szerdán hivatalos megbeszéléseket folytatott a szovjet ifjúsági szervezetek vezetőivel A delegáció tagjai találkoztak Jevgenyij Tyazsel- nyikovval. a Komszomol Központi Bizottságának első titkárával és a központi bizottság titkáraivaL A találkozón megvitatták a* együttműködés távlatait, valamint az ifjúság kommunista nevelésének problémáit. A szovjet ‘ifjúsági vezetők ismertették a Kom- szomol-szervezetek tevékenységét az SZKP XXIV. kongresszusának előkészü - leteivel kapcsolatban. A küldöttség tagjai megkoszorúzták a Lenin-mau ■ zóleűmot és lerótták kegyeletüket az Ismeretlen ka- I tona sírjánál (TASZSZ) II Nixon politika elleni harc napja Szerdán Budapestre is megérkezett az Országos Bóketanácshoz az a levél, amelyet a Béke-világtanács intézett valamennyi nemzeti békemozgalom vezérkarához. A levél felhívja a figyelmet arra, hogy 1969. január 20-án vette át az Amerikai Egyesült Államok elnöki tisztségét r írd Nixon. Választási ányának annak idején a jelszava volt: a béke helyre- állítása és ' az amerikai csapatok kivonása Vietnamból. Az elmúlt két esztendőben — szögezi le a BVT levele — bebizonyosodott, hogy Nixonnak a vietnami békére vonatkozó választási ígéretei üres szólamok voltak. Szaval a valóságban csalásnak bizonyultak, a világ és az USA közvéleményének megtévesztésére szolgáltak. Nixon a békés megoldás helyett kiterjeszti a háborút egész Indokínára. Fokozódtak a Laosz felszabadított területei elleni bombatóm »a á sok. A Nixon-uralom alatt a CIA államcsínyt szervezett Kambodzsában a törvényes kormány ellen és hatalomra juttatta a Lón Női— Sirik Matek bábklikket. Ezt követte 1970. áorilis 3-án a Kambodzsa elleni USA-ag- resszió. Ezek az események — állapítja meg a BVT — kezdetévé váltak az erőteljes Nixon-ellenes megmozdulásoknak az egész világon, magában az Egyesült Államokban is. Nixon, hogy elnyomja a háborúellenes megmozdulásokat, olyan megtorlásokkal élt, amelyek következményeképpen az amerikai Kent állam egyetemistái, Jackson állam és több amerikai város diákjai közül sokakat megöltek több százat börtönbe vetettek. A világméretű tiltakozás nyomására Nixon megrendezte az USA-csapatok kivonását Kambodzsából. A valóságban azonban folytatódik az amerikai beavatkozás Kambodzsában: tovább pusztítanak az USAlégierők bombázói. % Az 1970-es amerikai kongresszusi választások előtt Nixon megint elővette hamis békeesküit és a háború vietnamizálásának teóriáját. Ismét bebizonyosodott álnoksága: a vietnami, laoszi és kambodzsai agressziót még tovább erősítik, sőt, tovább élezik a helyzetet a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen felújított bombatámadásokkal. A békéhez vezető utat a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány 1970. szeptember 17-t javaslatai mutatják. A világ közvéleményének elege ! van az USA Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei ellen folytatott igazságtalan háborújából, és a bék°sze- rető emberiség követeli e háború azonnali befejezését. E cél érdekébert a Bé- ke-vilávtanács 1971. január 20-át. Nixon hatalomátvételének második évfordulóját a Nixon-oolitika elleni harc napjaként jelöli meg. India választások előtt Logikus volt, hogy Giri, India köztársasági elnöke bejelentette a parlament feloszlatását, és új választásokat írt ki — majd egy évvel korábban, mintsem azokra sort kellett volna keríteni. Előzőleg ugyanis a legfelső bíróság döntése alkotmányellenesnek ítélte azt az elnöki rendeletet, amellyel megfosztották kiváltságaiktól a maharadzsákat Ez a „trónfosztás” azonban Indira Gandhi miniszterelnök politikai útjának fontos állomása. Valójában ezért nem Giri elnökről, hanem Indirá Gandhiról van szó. Az igazi kérdés tehát az, hogy miért akar Indira Gandhi egy évvel korábban a választók elé állni, mint különben kellene? Elsősorban azért akar, mert abban bízik, hogy a választáson mindenképpen több képviselőt szerez majd, mint ahány pártja padsoraiban jelenleg van. Most olyan a helyzete, hogy csak bonyolult szövetségi politikával tudja biztosítani kormánya stabilitását. Azt reméli, hogy a választások után könnyebb lesz a dolga. Joggal bízik ebben. A bankállamosítások, a • maharadzsák trónfosztása, s maga az a tény, hogy sok évi szélcsend után végre aktív politikai élet indult meg a Kongresszus Pártban, újra megcsillantotta azt a lehetőséget, hogy az indiai nemzeti burzsoázia képes arra, hogy mind a nagy monopóliumoktól, mind a kommunistáktól függetlenítse magát és egyedül kormányozzon. Másodsorban pedig azért akar Indira Gandhi választásokat, mert ha a maharadzsa-ügy kapcsán áll a választók elé, akkor helyzete nyilván sokkal kedvezőbb, mintha egész politikai koncepcióját kell egy általános választáson megvédenie. Indiában hetek óta folynak a spekulációk: vajon mi lesz a legfelső bíróság döntése, vajon lesznek-e új választások? És senki előtt nem volt kétséges, hogy Indira Gandhi számára voltaképpen kedvező, hogy a legfelső bíróság a maharadzsák mellé állt és Giri elnök új parlamenti választásokat írt ki, mert ez a legfelső bírósági döntés egyértelműen reakciós, a legsötétebb érdekeket védő határozat, amellyel szemben Indira Gandhinak nem nehéz az indiai nemzeti burzsoázia nevében a néphez fordulni. Ha mondjuk a földreform vagy a monopóliumok korlátozásának kérdése kapcsán kerfilt volna Indira Gandhi hasonló helvzetbe, bizonyosan nehezebb lenne kivezető utat találnia. A nagv kérdés persze az, hogy az új választásokon Indira Gandhi Kongresszus Pártja milyen szövetségesekkel lép fel. Ázt már leszögezte, hogy nem kísérel meg koalíciót alkotni semmilyen párttal sem. Arra azonban mindenképpen lesz módja, hogy megegyezést kössön- eaves választókerületekben nem lép fel a partnerpártok ielöltjei ellen, viszont azok sem támadják az ő jelöltjeit más helveken. Ez a „kecske is jóllakjon...” választási taktika Indiában régen ismert. A Kongresszus és a kommunisták között azonban országos szinten még sohasem valósult meg. Nem azért, mert ezt a kommunisták nem akarják, vagy ez nem lenne Indira Gandhi számára hasznos — hanem azért, mert saját pártjának jobboldala hallani sem akar róla. Ha a kérdés úgy állana, hogy ki az erősebb, a jobboldali, szindikátus vezette pártok vagy a baloldali pártok, kongresszisták, kommunisták, szocialisták, együtt, nyilvánvalóbb lenne a helyzet. De nem így van. A két kommunista párt közül csak az egyik ismeri fel, milyen érdek-differenciák vannak Indira Gandhi Kongresszusa és a szindikátus vezette, monopóliumpárti -Kongresszus között. Hasonlóképpen a két szocialista párt közül is csak az egyik áll mögötte. Tehát a baloldalnak nem sokkal több mint fele —, míg a másik fele azért, mert nem fogadja el Indira Gandhit baloldalinak, sokszor hajlandó a jobboldalt támogatni, a lényeges csak az, hogy Indira Gandhit próbálják kiütni a nyeregből. Az indiai politikai térkép fehér foltja a baloldali égység. Ezzel szemben a jobboldal inkább össze tud fogni, bár neki is vannak nehézségei. A szindikátus vezette jobboldali Kongresszus Párt nem vállalja nyíltan a jobboldali pártokkal való közösséget. Ha ezt megtennék, saját tömegeik előtt járatnák le magukat. A szindikátus vezette Kongresszus tömegei ugyanis semmivel sem kevésbé baloldaliak, mint az Indira Gandhi táborába tartozók. Csak személyi, történelmi, provinciális okokból azokhoz a kongresszuspárti vezérekhez kapcsolódnak, akik a pártszakadás során Indira Gandhi ellenfeleinek táborát alkották. India mindenképpen nehéz helyzetben, bonyolult körülmények között készül az új választásokra. A nagy kérdés: ki kivel fog együttműködni. Ez még pem világos — a választási esé’veket csak a tényleges szövetségek kialakulása után lehet mérlegelni. K. Gy.
