Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-30 / 25. szám

1971. Január 30, szombat I. oldal a Ismerős a tétel: a csalá­di környezet döntő hatás­sal van a gyermek életé­re, egyéniségének alakulá­sára. Vagy megfordítva: a züllés útjára lépett fiatal mögött az esetek többségé­ben ott találjuk a moráli­san széthulló családot, mint meghatározó okot. Első pillantásra Dzseni esete is ezt példázza. Az apa börtönben, az alkoho­lista anya többszöri kísér­let után öngyilkos lesz, sa kislány menekül, ahogy tud: a csavargás, a züllés, a bűnözés útján. Tipikus eset, sajnos nem is ritka, Mégsem ilyen egyszerű. Mert ahogy a most tizen­nyolc éves Dzseni szavai nyomán eddigi élete meg­elevenedik előttünk — idő­ben hol előre, de inkább visszafelé haladva —, ahány újabb tény jön elő a múltból, annyi új kérdés is felmerül. Ok és okozat sokszor helyet cserél, akár­csak a pozitívról negatív­ra váltogató képek sora. Valóban 6 taszította-e any­ját a háláiba, ahogyan sok­szor felbolyduló lelkiisme­rete mondja, vagy anyja követett-e el jóvátehetetlen bűnöket vele szemben? Mi­ért a vágyott, de csak rit­kán megkapott szeretet emléke maradt meg benne anyjával kapcsolatban erő­sebben? Hihetünk-e Dzse­ni vallomásainak őszinte­ségében? Vagy mindez csak afféle póz, mint első , .versének” m ű-érzelmei ? Űjabb verseiben már — úgy érezzük —, több az önkifejezés vágya, mint a tetszelgő magamutogatás. Valóban tehetséges-e? Hi­szen az iskolában értelmes, jó tanuló volt és szavaiból azt is megtudtuk, hogy minden érdekli, ami a mű­vészetekkel kapcsolatos. Esete égy tehát a külön­féle deviáns magatartások közül vagy Dzseni kivéte­les egyéniség, aki csupán nem találta meg eddig he­lyét a társadalomban? Lehet, hogy ez is — az Is. A nyitott kérdésekre sem a kissé didaktikus ízű összekötő szöveg, sem a fil­met követő vita nem adott — nem is adhatott — tel­jes feleletet. Dzseni valódi arca is ismeretlen maradt Dzseni" I (a dublőz szerepeltetése in­kább felesleges volt és za­varó!), neve azonban már I a sorozat első adása után , is társadalmunk egyik meg­oldásra váró gondjának jelképévé vált Kívánjuk és reméljük, hogy a folytatás járuljon hozzá valamelyest ennek a gondnak az eny­hítéséhez! Körber Tivadar Klubrandevú Téli klubtalálkozó szer­vezését határozták el a kalocsai járás ifjúsági klubvezetői. A „klubrande­vún” a járás 12 ifjúsági klubjának tagjai készülnek megvitatni a téli rendez­vények tapasztalatait. Sajtótájékoztató az új lakásrendeletekről (Folytatás az 1. oldalról) górláfcat is; sok gondot okozhatott volna, hogy ha a régi építésű, indokolatla­nul nagy alapterületű laká­sok bérét is ezzel a mód­szerrel állapították volna meg. Ezért a jogszabály li­mitálja a lakbér kiszámí­tásánál figyelembe vehető alapterületet. Ez a limithatár egyszo rolni a lakókkal az új lakbért, a bérlők ezzel szemben fe­lülvizsgálati kérelmet ter­jeszthetnek elő. Az albérlet esetében alap- elv, hogy a havi alapdíj a kizárólagosan használt he­lyiségre jutó lakbérhányad­nak legfeljebb háromszoro­sa lehet. Nemcsak az új rendelkezés segíti azonban a lakbéruzsora elleni küz­bás lakásnál 50, kétszobás- j Tó^sof he" nál 80. hárómszobásnál | 100, négyszobásnál pedig megkezdődött^már ’az al­52***-««. “nlSSJPSÄ r-Ä műszaki állapotának és a településen belüli fekvésé­nek megfelelően a lakbér 10 százalékkal növelhető vagy csökkenthető. A bérbeadók 1071. má­jus 31-ig kötelesek kö­A Közalkalmazottak Szakszervezete menyei bizottságának küldöttgyűlése Kecskeméten, az SZMT Rákóczi úti székházában — mintegy száz aktivista je­lenlétében — tegnap tar­totta VL küldöttgyűlését a Közalkalmazottak Szak­szervezetének Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Részt vett a gyűlésen az MSZMP megyei bizottsága képvise­letében dr. Posvánez Lász­ló osztályvezető, a megyei tanács vb képviseletében Csenki Ferenc titkár, vala­mint dr. Kovács Tibor, a Tanácsakadémia főigazga­tója, a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja. Először Fülöp Gyula, a megyei bizottság titkára számolt be az elmúlt négy esztendőben végzett mun­káról. Szólott a szakszer­vezetbe tömörült tanácsi, bírósági, társadalombiztosí­tási stb. dolgozók tevé­kenységéről, problémáiról, a tagság érdekvédelméről. Megemlítette egyebek közt, hogy például a társadalom- biztosításban dolgozók — az ügyvitel egyszerűsítése ellenére is — .túlzott fel­adatokkal terheltek, ugyan­akkor a bérszínvonal sok kívánnivalót hogy még ma­ga után. Állandó feladat­ként jelölte meg a titkár a nők fokozottabb anyagi és erkölcsi elismerését, s fő­ként a nagycsaládosok tá­mogatását. Szorgalmazta az üdülőjegyek eddiginél cél­szerűbb, arányosabb elosz­tását is. A szakmai képzés­ről szólva elmondotta, hogy a szakszervezeti tagságnak csaknem a kétharmada vett részt az elmúlt időszakban továbbképzésben. A számvizsgáló bizottság jelentése után a beszámo­lókat vitára bocsátották, amelynek során számos hozzászólás és javaslat hangzott el. Ezután következett a Köz- alkalmazottak Szakszerve­zete megyei bizottságának megválasztása. A 17 tagú bizottság elnöke Szebellédi Mátyás, titkára Fülöp Gyu­la. lett. Az öttagú szám- vizsgáló bizottság elnökévé dr. Dobos Istvánt válasz­tották. Végül a szakszerve­zet VII. kongresszusára ti­zenhárom, az SZMT VI. küldöttértekezletére pedig tíz küldöttet jelöltek. dozások, valamint a „nap­szél’’ és a világmindenség távoli területeiről érkező nagy energiájú kozmikus sugarak hatására. A Földön elég sűrű lég­kör véd bennünket a me­teoritcsapások aktív hatá­sától, a napradiációtól és a kozmikus sugaraktól. A Holdon még csak nyoma sincs légkörnek. Viszont nincs ott meg a kőzetek elkopása szelek és vizek hatására. Nincs az a kö­nyörtelen erózió, amelyek ismételten letörölték a Föld arculatáról a nagy he­gyi képződményeket és sok kilométer hosszúságú völ­gyeket töltött fel az elkop­tatott kőzetek anyagából. Az első fúrólyuk a Hol­don, amelyet a Luna—16 segítségével fúrtak, mind­össze 35 cm mély volt. A jövőben 100 és 1000 méter mélységű fúrólyukak is lesznek ott. A holdgeoló­gia kétségkívül teljesen fel fogja használni a mélyfú­rások földi tapasztalatát. A Föld és a Hold nagy mélységei mégis hozzáfér­hetetlenek lesznek a klasz- szikus geológiai módszerek számára. A Hold mélyének tanulmányozására az era­Az emberiség haszna bér — akárcsak a Földön rületén, vagyis megközelí- — geofizikai kutatási mód- tőleg ugyanolyan kozmikus szereket fog használni. feltételek között van. A geofizika alkalmazása a Föld mélységeinek ku­tatásában és az óceánoló- giai kutatások, amelyeket Mit nyerhet az embert- a legutóbbi 15—20 év fo­ség az új tudománytól, a lyamán fejlődtek ki már holdgeológiától? A hold- eddig is forradalmat idéz- geológia a földről szólő tek elő a Földdel foglal- tudományokhoz hasonlóan kozó tudományokban és ar- fog fejlődni elméleti és ra késztették a tudósokat, gyakorlati tekintetben egy- hog? _ felülvizsgálják, sőt A __í iplonfnc mÁrfól'íton oltTűc­h ázasok, az idősebb egye­dülállók. a lakások bútoro­zottak lesznek, s emele­tenként főzőkonyha és gép­pel felszerelt mosószoba áll a lakók rendelkezésére. Ez a módszer egyébként lehe­tővé teszi azt is, hogy az ifjú házasok előtakarékos- sággal, a lakbéruzsora vám­szedőinek gazdagítása nél­kül jussanak később na­gyobb lakáshoz. A lakbér-hozzájárulásról szóló jogszabályról a mi­niszter elmondotta, ennek célja, hogy a lakbérek emelése a lakosság egyetlen ré­tegének életszínvonalát se csökkentse, a többlet- kiadásokat ellensúlyozza a lakbér-hozzájárulás. A bérből és fizetésből élő keresők, a nyugdíjasok, a csökkent munkaképességű­ek és a keresőképtelenek jogosultak a lákbérhozzá- járulásra. Nem kaphatnák ilyen pótlékot a szabad­foglalkozásúak; valamint az önállóak és a magánmun­káltatóknál foglalkoztatot­tak. Részükre is kedvez­mény adható azonban oly módon, hogy nem azonnal kell fizetniük a magasabb lakbért. A lakbér-hozzájá­rulás összegét a kereső há­zastársak között meg kell osztani. Ha nincs kereső házastárs. de van a család­ban második kereső, akkor közöttük osztják meg a hozzájárulást. A lakbér-hozzájárulás kereső bérlők esetén, min­den év január 1-től kezd­ve az előző évi havi átla­gos keresetnövekedés 25 százalékával csökken. A nyugdíjas bérlőt élete vé­géig megilleti — változat­lan összegben — a lakbér­hozzájárulás. Ha viszont a kereső július 1. után megy nyugdíjba, a nyugdíjazása idején kapott lakbér-hoz­zájárulás jár részére élete végéig. A nyugdíjas abban az esetben is megkapja a hozzájárulást, ha lakását kisebb bérűre cseréli. A lakbér-hozzájárulást a keresőknek a munkálta­tó, a nyugdíjasoknak a nyugdíjat folyósító szerv, a keresőképteleneknek pedig a szociális ellátás megállapítására jogosult tanács folyósítja. A lakásépítési hozzájá­rulásról és a lakáshaszná­lati díjról szóló új jogsza­bály elve, hogy mindenki, aki állami bérlakáshoz jut, arányosan vállaljon részt a lakásellátás terheiből, és ne jusson ellenérték nélkül la­káshoz. Ezért általánossá válik a lakásbérlet értéké­aránt. A földtörténet kiala- jelentős mértékben elves- kulásának megértésében új sék 'A7- ezen a területen ko- távlatokat tárnak fel azok rabban kialakult felfogá- a kutatások, amelyeket a sokat. A holdgeológia fej- holdkéreg felszínén és a lődése kétségkívül arra ve- Hold nagv mélységeiben zet, hogy ez a tudományos végeznek majd. forradalom elmélyül, és a Miért van az. hogy a Földdel foglalkozó tudo- Hold és a Föld között olyan mánvokat új, magasabb nagy a különbség az aíko- szintre emeli, ez viszont tóelemek arculatában. Az nem csupán közelebb hoz- emberiség bölcsőiét, a Föl- za a Föld szerkezetéről és det több mint 40 százalék- fejlődéséről alkotott tudó- 1 nek elismerése, így az is, ban a világóceán vizei bo- mrin.yos elképzeléseket a ! hogy aki lemond a bérleti ritják, többrétű légkör ve- valósághoz, hanem a leg- j jogról, az igényt tarthat szí körül, felületén gazdag kedvezőbb hatással lesz a 1 ennek az értéknek a meg­és változatos szerves élet geológiai tudományok gya- ! térítésére, van Semmi ehhez hasonlót korlati eredményességére is. nem találunk a Holdon. Pedig a Hold és a Föld kö- Ksíevoloa Feclis7ki j rülbelül azonos időben jött professzor, 1 lakás nagyságától, kom­iétre, szinte ugyanabból az a Szovjet Tudományos írtjától és területi fekvé- anyagból alakult ki, a nap- Akadémia sótól függően mintegy 40 rendszernek ugyanazon Us* levelező tagja i ezer forintig terjedhet. A A használatba díj vételi félkomfortos és komfort­nélküli lakások használat­bavételi díját — a szociális körülmények figyelembevé­telével — a tanács elenged­heti. A lakáshasználati díj fizetésénél a gyermekek és az eltartott személyek után kedvezményt kaphatnak a bérlők Gyermekenként és eltartottanként 20—25 szá­zalék lehet az engedmény, a kedvezmény felső határa 80 százalék Fiatal házas­pároknak két gyermek ere­jéig előlegezhetik a gyer­mekek utáni kedvezményt. Nem kell lakás-használat­bavételi díjat fizetni, ha olyan közeli hozzátartozó lesz a bérlő, aki már leg­alább egy éve együtt la­kott a lakás korábbi bérlő- í jével, egyes esetekben pe- ; dig engedélyt kaphatnak a bérlők a használatbavételi díj részletfizetésére. Üj jogszabály készült a lakásfenntartó szövetke­zetekről. Ezeket azok alakítják, akik a tanácsoktól kifejezetten szövetkezeti lakást igényel­tek, és vállalták a lakások­nak szövetkezeti formában való fenntartását A jelen­leg ismert lakásszövetkeze­tek teliát most már az új kategória alapján lakás- fenntartó szövetkezeteknek nevezhetők. A karbantar­tásra és a hasonló jellegű szolgáltatások ellátására saját műhely részleget hoz­hatnak létre, de ez a szer­vezet másnak nem dolgoz­hat tehát vállalatszerűén nem működhet A magánlakás-építésnél, főleg a többszintes házak építésénél új építési for­mára nyújt lehetőséget a lakásépítő szövetkezetekről készült jogszabály. Ez az építési forma a szocialista szövetkezeti mozgalom ré­sze, amely a korábbinál kedvezőbb feltételeket te­remt a társas és csoportos lakásépítkezések megszer­vezésére, műszaki, gazdasá­gi előkészítésére és lebo­nyolítására, mint a spon­tán létrejövő társasház­építkezések. A lakásépítő szövetkezet ugyanis jogi személy — amely azt je­lenti. hogy a tervezőkkel, a kivitelezőkkel, a szolgálta­tó vállalatokkal kötött szer­ződéseknél és az érdekkép­viseletben számos fontos jog illeti meg. Jogszabály készült az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről. A lakásépítés anyagi tá­mogatása differenciál­tan érvényesül, a lakás- és épitéspolitikai célok­nak megfelelően. Valamennyi építési formá­hoz nyújtott kölcsön után kamatot kell fizetni, csu­pán a szociális követelmé­nyeknek meg nem felelő telepek felszámolására, va­lamint az ár- és belvízká­rok helyreállítására nyúj­tott kölcsön a kivétel. Előnyben részesítik a több­szintes lakóházépítést a családiház-építéssel, s a te­lepszerű lakásépítést az egyedi házépítéssel szem­ben. Az új rendelkezés szé­lesíti a vállalati támogatás lehetőségét, mert a nyere­ségből képzett fejlesztési alap felhasználásának 10 százalékos határa megszű­nik, és egyúttal emelkedik az OTP-kölcsón felső hatá­ra is. Az eddigi burkolt dotációk helyett nyílt szo­ciálpolitikai kedvezményt, kapnak az építtetők. Többek között ilyen kedvezmény­hez juthatnak a tanácsi ér­tékesítésre épített szövet­kezeti lakások vásárlói és — az öröklakás-építés tó­! vételével — a többszintes lakóházak építői. A ked- 1 vezmény telepszerű beépí- j tés esetén gyermekenként j 30 000, egyedi többszintes ; lakóház-építkezéseknél pe- I dig 20 000. az egyéb eltar­tott családtagok után egy­ségesen 20 000 forint Ez a rendelet lehetővé teszi, hogy a fiatal házasok ré­szére két gyermek erejéig megelőlegezzék a kedvez­ményt A kölcsön felső ha­tára a telepszerű többszin­tes lakóházak építésénél 75 százalék, a kamatláb 2 szá­zalék, az egyedi építkezé­seknél pedig 7, illetve 3 százalék. A kölcsön vissza­fizetésének" ideje 30 évig terjedhet A tanácsi, szövetkezeti lakások árának megállapí­tásánál az az alapelv, hogy a kétgyermekes, tehat négytagú családinak ne kelljen többet fizetnie a kétszobás szövetkezeti la­káséit, mint eddig. Ez az árszánt azonban csak úgy tartható, hogy a szociálpo­litikai kedvezmény mellett még árkiegészítést is nyúj­tanak. A negyedik ötéves terv idején az árkiegészí­tés lakásonként átlag 37 000 forint. Az új jogszabályok a ko­rábbinál kedvezőbb lehető­ségeket nyújtanak arra, hogy a magánházak tulaj­donosai beköltözhessenek eddig mások által lakott saját lakásukba. Megszűnik ugyanis a tanácsok rendelkezési jo­ga az állampolgárok tu­lajdonában levő lakások felett Ez a jog kizárólag a tu­lajdonost illeti meg, tehát a megüresedő lakásba a tanáqs nem helyezhet la­kót. A tulajdonos hozzájá­rulása szükséges akkor is, ha a bérlő albérlőt vagy ágyrajárót kíván befogad­ni a lakásba. A nem ál-: lami lakások lakbérét a tulajdonos az állami laká­sok lakbérével azonos mó­don és mértékben állapít­hatja meg. A továbbiakban bérbeadáskor érvényesít­hető a szabad lakbérmeg­állapodás azzal a korláto­zással, hogy a lakbér nem lehet magasabb, mint a ha­sonló állami lakás lakbé­rének kétszerese. Termé­szetesen a jogszabályok védik a magántulajdonos házában lakó bérlők érde­keit is. Rendkívül gondos mun­kával, hároméves előké­szület alapján dolgoztak ki az új jogszabályokat. Számos szakértő, s ezen­kívül több munkacsoport, és a kormány intézkedése alapján miniszterhelyette­si szintű tárcaközi bizott­ság irányította az előké­születi munkákat Ez volt az első alkalom, hogy a Minisztertanács ülésére már nemcsak a kormány­rendeletek tervezeteit, ha­nem a végrehajtási utasí­tások rendelettervezeteit is előterjesztették. Előrelát­hatóan a jövő héten ke­rülhet sor az új jogszabá­lyok kiadására. A kor­mány lehetővé tette, hogy szükség ©setén a tanácsi apparátus erősítést kap­hasson e jogszabályokban meghatározott tennivalók gondos elvégzéséhez. A kormány intézkedése alap­ján sor kerül arra is, hogy szakmai kiadványokból és népszerű tájékoztató anya­gokból a tanácsi szakem­berek és a lakosság egya­ránt megismerje a végre­hajtási jogszabályokat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom