Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

ft oTftaf 1971, Január *9, péntek' TECHNIKA ÉS TÁGASSÁG Üj üzletek, üzletágak Havi ötezer nem volt elég A KERESKEDELEM ÖTÉVES TERVÉBŐL Lehet 10 dekával több? .. Lehet, ha szükségem van rá, s a fedezet is ott a zse­bemben. — Ha a nagy népgazdasági mérlegre „he­lyezzük” i-á az utóbbi négy­öt esztendő lakossági fo­gyasztásának mértékét, ak­kor kiderül — hogy bár a tervezők a fogyasztás 20 százalékos növekedését várták —, az épp a dup­lájával lett „súlyosabb”. Ugyanakkor ez a határo­zottan figyelemre méltó mennyiségi változás na­gyon jelentős minőségi vál­tozással együtt következett be: a fogyasztás szerkeze­te, az áruösszetétel is vál­tozott. Napjainkban a lakosság tömegesen vásárol olyan értékesebb, a korábbinál magasabb igényeket kielé­gítő. a hétköznapi életet kényelmesebbé tevő ter­mékeket, amelyek iránt a kereslet a 60-as évek ele­jén még nagyon alacsony volt, vagy — az áruk mi­att —, csak a lakosság szűk körében fogytak. Ma mára háztartási kisgépek — ká­véőrlő, kávéfőző, mixer, kenyérpirító; a nagyobbak: h útőszekrény, porszív ó, mosógép, centrifuga — vá­sárlása hétköznapi dolog­gá vált, tömegméretekben fogy naponta, akár a tv, a rádió, vagy a lemezjátszó, s ehhez a lemezek. A negyedik ötéves terv, minthogy egyik fő sajátos­ság az egyensúlyra, az összhangra törekvés —ter­mészetszerűen az ellátás minőségi, mennyiségi fej­lesztésének termelési — ipari, mezőgazdasági, és külkereskedelmi hátteréről arányaiban gondoskodik. De __ ezek következmé­n ye, vagy ha úgy tetszik céljaként — tovább emel­kednek a lakosság jöve­delmei —, s ez óhatatla­nul az ellátás, a kereske­delem feladatait növeli. Egyszerűsítve a helyzetet: a magasabb jövedelmek arányában meg lesz az áru­alap: 1975-ben például már majd 200 milliárd forint értékű fogyasztási cikk és beruházási célokat szol­gáló termék eladása vár majd a kereskedőkre. Egyebek között 60 száza­lékkal több bútor, 30 szá­zalékkal több ruházati cikk, egyetlen évben —75- ben —, 30 millió pár láb­beli kerül majd a boltok­ba. a mosó- és tisztítósze­rek forgalma 5 év alatt 40, a testápolási cikkek for­galma 50 százalékkal nő, egyéb iparcikkekből pedig — 62 százalékkal emelke­dik majd a forgalom; min­den 100 háztartásból 70-ben lesz hűtőszekrény, 76-ban televízió, 55-ben porszívó. A magasa bo életszínvo­nal természetszerűen ma­gával hozza a differenciált keresletet — ezt kell ki­szolgálni — differenciált kínálattal. A kereskedelem negyedik ötéves terve szá­mol ezzel. Űj üzletágak kibontakoztatását tervezik. Ezek egyfelől az energia­struktúra átalakulásához kapcsolódnak: megváltozik a lakosság fűtőanyag-szük­séglete: egyre több fűtőolaj és gázpalack kell, ezek el­látási hálózatát bővítik tehát. Másfelől: 300 ezer új gép­kocsi kerül üzembe, s így 1975-ben összesen már fél­millió gépkocsit kell majd ellátni alkatrésszel, gumi-1 abronccsal, üzemanyaggal — s ezek szervizéről is gondoskodni. Így az automobilizmushoz kapcsolódó üzletágat is gyors ütemben fejlesz­tik. Az eddiginél lényegesen nagyobb szereppel, kapaci­tással bíró háztartási hír­adástechnikai és elektro­mos kisgép szervizhálózat megteremtését is tartal­mazza a program. A nők helyzetének javítása is so­ron levő feladata a társa­dalomnak — a vendéglá­tóipar, s a háztartási szol­gáltató hálózat — ruha-, cipőjavítás, tisztítás, taka­rítás — fejlesztését is az eddiginél gyorsabb ütem­ben tervezi a tárca. A terv legfontosabb ré­sze: a bolthálózat fejlesz­tése. A sokkal több áru, a differenciáltabb szükségle tek kiszolgálására első he­lyen talán épp azt a kér­dést veti fel, hogy mind­ezt a forgalmat valóban hol és mivel bonyolítsák le az eladók. A harmadik öíéves terv­ben a kiskereskedelmi hálózat és a vendéglátás hálózata összesen 1 mil­lió négyzetméterrel bő vült. a zsúfoltságot enyhítő nagy alapterületű élel­miszer-, iparcikk- és bú­toráruházak, önkiszolgá­ló éttermek építését kell szorgalmazni. Ha a gyakorlat ezt a mot­tót követi, akkor a fej­lesztésre fordítható anya­giak nem aprózódhatnak el, ennek eredményeként várható, hogy a negyedik ötéves terv végére a bolt­hálózat jelentős része mái felzárkózik a mainál ak­korra lényegesen korsze­rűbb fogyasztási szerkezet­hez. G. F. Anyagbeszerző büntetett előélettel A Szövetkezeti Keres­kedelmi Vállalat főköny­velője a múlt év novem­berének közepén, szokásos rutinellenőrzést tartott a pénztárban. Mindent rend­ben talált, kivéve egy bi­zonylatot, amely 2800 fo­rint felvételét ismerte el. Tulajdonképpen ez a nyug­ta is szabályos volt, csu­pán az anyagbeszerző nem számolt el időben az ösz- szeggel. A vállalat pénz­ügyi fegyelme nem ha­gyott maga után kivetni valót, amelyet bizonyított az a tény is, hogy a fő­könyvelő azonnal utasítot­ta Nyúl Sándort e pénz­ügyi szabálytalanság meg­Ez a bővülés, és az üzle­tek eszközeinek korszerű­sítésé alig haladja meg a tervezettet, holott — a for­galom — a bevezetésben tárgyaltuk —, a vártnál lényegesen magasabb szint­re emelkedett Az áruszer­kezet változásával például ma már lényegesen több a hűtést igénylő áru , több mint a hűtőberendezések jelenlegi teljesítőképessé­ge. A kereskedelmi ágazat fejlesztésére 17 milliárd fo­rintot ad az államháztar­tás, és külön még 200 mil­liót a boltokban szűkölkö­dő területek hálózatának bővítésére. Nem vitás, hogy ennek a duplájával is tud­na mit kezdeni a kereske­delem, de itt két dolgot látni kell. Egyrészt a ter­melés fejlesztése is az egész társadalom „kedvé­re” történik, tehát terme­lőként is kap mindenki a közös alapból a gyarapo­dásra, nemcsak vevőként. Másrészt, a költségvetés, jogosan elvárja a kereske­delmi vállalatoktól, de el­várja egy-egy terület gaz­dáitól, a tanácsoktól is, hogy saját fejlesztési alapjaik­ból is költsenek — ké­nyelmükre, illetve a vál­lalatok esetében saját jövőbeni nyereségük nö­velésére. Ennek ösztönzésére, az ed­diginél nagyobb hitelkere­tet is nyit a költségvetés a kereskedelmi hálózatfej­lesztését célzó beruházá­sokra. A kereskedelmi ágazat negyedik ötéves tervének mindebből következően a mottója: technika és tá- j gasság. Tehát egyrészt gyorsítani a korszerű gé­pek, berendezések elterje­dését az üzlethálózatban — mert ezzel lényegében vál­tozatlan alapterületen is növelhető a forgalom, gyorsabb lesz a munka, gyorsabban „fordul” a ve­vő, s a gépek, a munka­erőgondokon is enyhítenek. Másrészt a beruházásoknál a nagyobb választékot be­fogadó, Látogatóban Riskecskeniéíen A szíves meghívást nem a posta hozta, ifivezetők tolmácsolták: látogassuk meg a kiskecskeméti kisdo­bosokat és vezetőjüket, Hordós Károlynét. Az izsáki műút mentén levő iskolában csak alsóta­gozatosok tanulnak. Csillo­gó szemű kisdobosok, a 4211-es Damjanich János csapat tagjai. Ottjártunk- kor a Gyáli Ferenc raj, az Orion, a Mackó és a Mó­kus őrs — foglalkozását néztük meg. A sorakozó, ének és csatakiáltás után egy újdonságra hívták fel a figyelmünket, az itt élő pajtások falon függő dob­ba gyűjtik a csillagos ötösö­ket. A kartonpapírra ka­pott érdemjegyre a „tulaj­donos” ráírja a nevét —, hogy majd összeszámlálás- nál eldönthessék, kinek van legtöbb belőle. — Milyen időközönként tartanak raj foglalkozáso­kat? — Havonta kétszer — fe­leli Hordósné, a foglalko­zást mintaszerűen vezető kedves Klári néni. A gye­rekek őszintén és örömmel jönnek ide és én igyekszem a programot úgy kialakí­tani, hogy az az úttörő­életre való felkészítést minden vonatkozásban szol­gálja. A gyerekek valóban lel­kesek. Klári néni kérdésére egyszerre lendülnek ma­gasba a kezek. Ö pedig gondosan vigyáz arra, hogy a felelésnél mindenki sor­ra kerüljön. A „keze alól” kikerült ifivezetők elragadtatással beszélnek Klári néni mód­szeréről. Elmondják a na­gyon szerény tanító néni helyett, hogy 18 éve dol­gozik az úttörőmozgalom­ban és az Országos Úttörő Elnökség módszertani szak- bizottságának tagja. A Kecskeméti Szalvai Mihály Üttörőházban pedig kisdo- bosőrsvezető képzőt vezet, évente 60—100 őrsvezetőt képez. A gyerekek közben isme­rős dallamú. de ismeretlen szövegű dalba kezdenek. Csakhamar kiderül, hogy Hordósné aktuális dalszö­veget ír tanítványai, kis­dobosai részére. Forró hangulatú raj gyű­lést láttunk Klári néni jó­voltából. aki önmagáról szinte semmit nem hajlan­dó beszélni, mint mondja, 5 tanyai pedagógus, nagyon szereti a hivatását és a gyerekek mozgalmi életre való felkészítését. A városperemi, hiányo­san felszerelt iskolában Hordós Károlyné a maxi­mumot produkálja a gye­rekekkel. Módszereit nem hiába és nem véletlenül adja tovább mindig a kö­vetkező. a stafétabotot át­vevő pajtásoknak. Rejtvényfejtők részére szüntetésére. Akkor még a főkönyvelő sem sejtette, hogy egy olyan ügyet in­dít el, amely a rendőrsé­gen folytatódik, s amely újabb bűncselekmények so­rozatát deríti fel. Sikkasztás két hónap múlva Ismerkedjünk meg kissé ! Nyúl Sándorral, a bizalmi I munkakörben íoglalkozta- j tott anyagbeszerzővel. Nyúl 1970. augusztus 15-én lépett | be a Szövetkezeti Keres- j kedelmi Vállalathoz, s elő- j ző munkahelyéről, a kecs- ' keméti Dózsa Tsz-től — ahol részlegvezetői beosz­tásban tevékenykedett —, bizonyára jó véleménnyel engedték el. ezért is alkal­mazták 2500 forintos fize­téssel. Korábbi tevékeny­ségére, emberi magatartá­sára senki sem volt kíván­csi, nem is néztek utána, bár érdemes lett volna ala­posabban megismerni elő­életét. No, de a vállalat nem merült bele apró részletekbe, elég a maga­biztos fellépés, a jelentke­ző által kijelentett szaktu­dás. s ezzel minden be volt fejezve. Térjünk visz- sza talán 1970. november 12-ére, amikor az anyag- beszerzőt felszólították az elszámolásra. Másnap no­vember 13-án Nyúl ' Sán­dor 2764 forintról szóló TÜZÉP-utalványt és 36 forint készpénzt tett le a pénztáros asztalára. Min­denki, aki illetékes volt megnyugodva vette tudo­másul ezt a tényt, s napi­rendre tértek a dolog fe­lelt. November 30-án az újabb ellenőrzéskor azon­ban robbant a bomba he­lyesebben kiderült, hogy Nyúl nem készpénzért vá­sárolta a TÜZÉP-utalvá- nyokat, hanem inkasszóra. A sikkasztás azonnal ki­derült, amelyet követett a feljelentés, s Nyúl Sándor előzetes letartóztatása. Csalás sorozatban Nem árulunk pl titkot, mikor elmondjuk, hogy a rendőrség hogyan kezd egy úgy nyomozásához. Első­ként beszerzik a szóban- forgó személy erkölcsi bi­zonyítványát, amely pon­tos adatokat tartalmaz elő­életéről. Nos, Nyúl Sándor „priuszán” a következő szerepelt. „1965. augusztu­sában társadalmi tulajdont sértő csalást követett el, • amiért egy év és négy hó- I napi szabadságvesztésre ' ítélték. Büntetéséből 1966- ban szabadult.’’ Ez a két mondat arra j ösztönözte a rendőrséget, hogy alaposabban megvizs­gálja Nyúl Sándor anyaid , ügyeit. A. sértettek egymás; után jelentkeztek. A köz- i Kisdobosok küldhetik el günk címére az itt közölt OSZLOPCSERE rejtvény megfejtését. A betűoszlo­pokat helyezzétek át úgy. hogy a betűk vízszintesen, folyamatosan olvasva egy és úttörők I versidézetet adjanak. Az szerkesztősé- j idézet négy sorát — a meg­fejtést — küldjétek be, február 6-ig. A levelezőlap címoldalára írjátok rá Üt- törőrejtvény. A helyes meg­fejtők között könyvjutal­makat sorsolunk ki. gazdasági technikumot vég­zett, határozott fellépésű anyagbeszerző ugyanis 1969. novemberétől 1970. decem­beréig — az eddigi megál­lapítások szerint — hét kecskeméti ismerősétől 3— 9 ezer forint összegű kész­pénzt vett fel téglavásár­lás céljára. M. Ferencet például azzal hitegette, hogy rövidesen eladja a házát, s a neki kölcsönzött 3 ezer forintot megkapja. B. Ferencnek 5 ezer tég­lát ígért ötezer forintért, hozzátéve azt, hogy nem kell utánajárni, várakozni Az ismerősök elhitték Nyúl Sándor történeteit, hiszen jól tudták róla, hogy ve­zető beosztásban dolgozik. Nyúl Sándor nem keve­sebb mint 28 ezer forintot csalt ki ilyen módon hi­székeny ismerőseitől Az erkölcsi bizonyítvány­rangja Nyúl Sándor letartózta­tásakor mindössze 40 íorin- készpénzt tudott felmutat­ni. Amikor a nyomozó az elsikkasztott, a kicsalt ősz- szegek iránt érdeklődött, az anyagbeszerző cinikusan ezt mondta: „Uram, nekem egy hónapra 5 ezer forint nem volt elég...” Kellett a pénz valóban, mert Nyúl Sándor nemcsak italra, szórakozásra, hanem az éj­szakai, szórakozóhelyeken gyors ismeretségre hajlandó hölgyektől sem sajnálta a könnyen szerzett pénzt. Nyúl Sándor bűncselek­ménysorozata még nem tel­jes, hiszen maga sem em­lékszik arra, hogy hány embertől, s milyen össze­geket kért kölcsön. A Szö­vetkezeti Kereskedel m i Vállalat vezetőinek nagy­vonalúsága ide kívánkozik. Igaz az, hogy a vállalat dönti el. melyik beosztás­hoz szükséges az erkölcsi bizonyítvány. Mi ebbe ter­mészetesen nem szeretnénk beleszólni, azt azonban mindenképpen szóvá tesz- szük, hogy bizalmas mun­kakör ellátásához — éppen az ilyen bűncselekmények megakadályozása, elkerülé­se miatt —. érdemes a je­lentkezőktől kérni ezt a könnyen beszerezhető pa­pírt.. A Szövetkezeti Keres­kedelmi Vállalat valószínű­leg nem alkalmazta volna anyagbeszerzőnek Nyúl Sándort, ha már a felvéte­lénél kiderül, milyen bűn- cselekményt követett él. A vállalat, vezetői az erkölcsi bizonyítványt nem • kérték, lényedében Dapírronsvnak tekintették. Űgv véljük ez az eset nemcsak a Szövet­kezeti Kereskedelmi Válla­lat. de nagyon sok üzem ’ntézmény, termelőszövet­kezet számára tanulságul szolgál. Gémes Gábor A KECSKEMÉTI GÉPIPARI ÉS AUTOMATIZÁLÁSI MŰSZAKI FŐISKOLA (Kecskemét, Izsáki út 10.) 1971. FEBRUÁRI KEZDÉSSEL az alábbi tanfolyamokat indítja: ív- és lánghegesztő Alacsony nyomású központi kazánfűtő (szén-, olaj-, gáztüzelésre) Kuni presszórkezelő Jelentkezési lapot és bővebb felvilágosítást a főiskola tanulmányi hivatala ad. IGAZGATÓSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom