Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

1971# január 20^ szcws Azt sö: \\dvége előtt Az általános és középis­kolák tanulói már tudják, milyen eredményeket ér­tek el a tanév első felé­ben, de as ipari tanulók csak január végén, illetve február első hetében kap­ják meg az első félévi ér­demjegyeiket. A Kiskun­félegyházi 608. Iparitanuló Intézetben Serege Gábor j igazgatóval arról beszél­gettünk, hogy vajon mi- i lyen reményekkel várják i az első félév végét. —_ Igaz, hogy az osztá­lyozó értekezleteket ezután I tartjuk — mondotta az igazgató —, de annyit már­is elárulhatok, hogy ered- | ményeink valószínű jobbak ! lesznek a tavalyinál. Ta- j nulóink szorgalmát bizo­nyítja, hogy az iskola ta­nulmányi átlaga eléri majd az erős közepest. Ebben az új iskolában ez a második tanévünk, s mondhatom, a korszerű elhelyezésnek is nagy szerepe van a ja­vuló eredményekben. Inté­zetünkben jelenleg 1500 tanulóval foglalkozik 21 tanár és 43 szakoktató, raj­tuk kívül a tanácsi válla­latoknál még 17 szakokta­tó segíti munkánkat. A ta­utánok, sport- és kulturá­lis rendezvények teszik színesebbé a fiatalok éle­tét. A régi iskolában van a kollégiumunk, ahol most tanévben legalább 70 újabb jelentkezőre számítunk Azt hiszem, igen eredmé­nyesek voltak azok a láto­gatások is, amelyeket a Az egyik harmadéves gépszerelő osztályban Sallai Ferenc műszaki tanárt örökítettük meg, amint egy motormetszet segítségével ismertette a motor műkö­dését Fazekas László, Tóth István és Girasek János tanulóval. 120 Vidéki tanulónk éL Reméljük, 1972-ben meg­kezdődik és hamarosan be is fejeződik itt az intézet mellett az új kollégium és tanműhely építése. Ettől kezdve azután 200 tanuló­nyolcadikosok tettek ná­lunk tanáraik vezetésével. December eleje óta mint­egy 500—600 fiú és lány látogatott el hozzánk és ismerkedett meg az éle­tünkkel. Az új tanévben a A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek új szabályozó rendszeréről Ésszerű változások Előtérben a fejlesztés Összefoglaló tájékoztató jelenik meg Egy másodikos esztergályos osztályba matematika órán tettünk látogatást. Marti­novics Tibor tanár az egye nlet megoldását magyarázza Farkas Ilonának. nulők 32 szakma képvise­lői, s közöttük pontosan 500 lány tanul. Van a lá­nyok között szabó, villany- szerelő, műanyagfeldolgo­zó, esztergályos és még sok más szakma képviselője. Igen jó, tevékeny az in­tézet KISZ-szervezete, amelynek több mint 700 tagja van. A harminc alap­szervezet igen élénk szer­vezeti életet él és a tanu­lás segítése mellett nagy gondot fordít a tagok szó­rakoztatására is. Rendsze­res klubestek, táncos dél­nak tudunk kollégiumi el­helyezést adni. — Közeledik a pályavá­lasztás ideje. — Ebben természetesen mi is részt vállalunk. Ta­náraink már számos osz­tályfőnöki órán részt vet­tek és igyekeztek segítsé­get nyújtani mind a nyol­cadikos diákoknak, mind a szülőknek a pályaválasz­táshoz. Városunkban nagy jövője van a műanyagfel­dolgozó iparnak. Jelenleg 90 kislány tanulja a szak­mát és az ősszel kezdődő Tudomást szereztünk arról is, hogy az intézet tanulói tanáraik irányításával igen eredményesen hozzájárul­nak a szemléltető eszközök szaporításához. Ezt a mág­neskapcsolót például, amelyet Szálkái Mátyás mér­nök-tanár ismertet Forgó László elsőéves villany- szerelő tanulóval — saját maguk készítették. különböző szakmákban 700—800 fiú és lány jelent­kezését várjuk. A beszélgetést követően rövid sétát tettünk a kor­szerűen felszerelt intézet­ben. Három tanteremben tettünk látogatást... Irta és fényképezte Opauszky László Kialakítottál: a közgaz­dasági szabályozók azon új rendszerét, amely a IV. öt­éves terv éveiben a fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetekre érvényes. Az elmúlt három évben alkal­mazott szabályozók egy ré­szének tökéletesítését a gazdasági fejlődésből faka­dó új követelmények, az új szövetkezetpolitikai elvek tették .szükségessé. Az alapelvek természete­sen változatlanok, hiszen az állam a továbbiakban is szabályozza a személyi jö­vedelem és a felhalmozás, tartalékolás arányait. Je­lentősen változik azonban egyes szabályozók mérték- rendszere, a nyereségérde­keltség elvének érvényesü­lése mellett fokozottabb erőfeszítést igényel a felté­telek teljesítése. A növekvő nyereségérde­keltség mellett erősödik a forgalomnövelési érde­keltség is. Ugyanakkor az állam bizo­nyos intézkedésekkel meg­akadályozza az ármanipu­lációkkal való nyereségnö­velést. Változik az állami támo-f gatás rendszere. Az új rendszerben az állam első­sorban az ésszerű fejlesz­tési, beruházási törekvé­seket támogatja. A fejlesz­tés így jobban közös ér­dekké válik, hiszen minél többet áldoz egy szövetke­zet saját erőből, annál több állami támogatást kaphat. Az ÁFÉSZ-ek fejleszté­si problémáinak megoldá­sában jelentős erőforrás a szö­vetkezeti közös alap. Emellett állami pénzügyi támogatás is jut a szövet­kezeteknek, amellyel első­sorban a nagy alapterületű ABC és iparcikk áruházak építését, az ellátatlan terü­letek üzlethálózatának, a zöldség-, gyümölcs kereske­delemnek a fejlesztését, a raktárépítést és a szolgál­tató tevékenység bővítését kívánják előmozdítani. A támogatást közvetlen anya­gi hozzájárulásként és köz­vetett módon (pl. adóen­gedmény) kaphatják a szö­vetkezetek. A szövetkezeti sajátosságok elismerését je­lenti a 2019. számú kor­mányhatározat, amely ki­mondja, hogy az eszközle­kötési járulék saját vagyon utáni hányadát nem kell az államnak befizetni, hanem a szövetkezet feljesztési céljaira felhasználható. Régi gondot orvosol az az új rendelkezés, amely az ÁFÉSZ-ek mezőgazdasági termékforgalmazását men­tesíti a nyereségadó és az eszközlekötési járulék, to­vábbá élelmiszer-feldolgo­zó tevékenységüket az esz­közlekötési járulék fizetése alól. Ezzel elhárul a leg­főbb akadály a fokozottabb ÁFÉSZ—tsz együttműkö­dés. a közös vállalkozások létrehozása elől. 1971. január 1-től a fogyasztási szövetkeze­teknek is kereskedelmi adót kell fizetniük. Mértékét boltcsoportok sze­rint kulcsszámokkal hatá­rozták meg. A vendéglá­tást nem terheli kereske­delmi adó. Mentesülnek ez alól a 3000 lakosnál kisebb települések üzletei is, az 500 lakoson aluliak pedig a mentességen túl teljes ár­bevételük 1,5 százalékáig állami ártámogatásban is részesülnek. Mentesül to­vábbá a kereskedelmi adó alól a szövetkezeti zöidség- gyümőlcsforgalmazás, a Kóny vér tőkésítés stb. A szövetkezeti és állami vendéglátásra egységes for­galmiadé és árüiegészítési rendszer lép életbe. Az ita­lok utáni forgalmi adó 4 százalék, az ételforgalom utáni árkiegészítés 12 szá­zalék lesz. Változik a szövetkezeti gazdálkodás költségszer­kezete, kölíségelszáinolá- si rendszere is. A részjegyek utáni részese­dést, amit eddig az érde­keltségi alap terhére fi­zetlek, már költségként le­het elszámolni, de csakak-» kor, ha a szövetkezet jö­vedelmező gazdálkodást folytat. Kedvező az is, hogy a szövetségek fenntartásá­ra fizetett hozzájárulást ez­után a szövetkezetek adó­zatlan mérlegeredményük terhére fizetik. Az új el­számolási rendszerrel pár­huzamosan január 1-től új számlakeret lépett érvény­be! A város-, illetőleg köz­ségfejlesztési hozzájárulás az adózatlan nyereség 6 százaléka. ez azonban nem terheli a fejlesztési alapot. Hasonlóan az adózatlan mérlegeredményből képez­hető a 9 százalékos, tagsági érdekeltségi alap is. Miután a szövetkezet le­vonta mérlegeredményéből az említett célokra fordí­tott adózatlan nyereség- részt, a fennmaradó nye­reséget két részre, fejlesz­tési ©s részesedési nyere­ségrészre bontja. Ezek után a nyereségadót is különbö­zőképpen kell fizetni. A fejlesztési rész nyereség­adója továbbra is 55 szá­zalék, a részesedési nye­reségrész adója azonban progresszív. A fejlesztési nyereséghányadot terhelő adó 10 százalékát a jövő­ben is visszatarthatja a szövetkezet, ha azt már felhasználta tartós forgó­eszközök fedezeteként. Az új bérszabályozók erősebben ösztönöznek egy­részt a forgalomnövelésre, másrészt a termelékenység fokozására. Egyes ágaza­tokban bérszínvonal-szabá­lyozással, másokban bértö­meg-szabályozással befo­lyásolja az állam a szö­vetkezetek bérpolitikáját Minden bérnövekedés adó­köteles A teljesítményekkel ará­nyos és a népgazdaság bérpolitikájának megfe­lelő bérfejlesztés azon­ban adókedvezményben részesül. Az ezt meghaladó fejlesz­tés viszont progresszív adóztatást von maga után. Az új szabályozó-rend­szer alapos tanulmányozása és megismerése most a fo­gyasztási szövetkezeti veze­tők egyik legfontosabb fel­adata. A SZŐ VOSZ ezért hamarosan összefoglaló tá­jékoztatót bocsájt ki, a'mely részletesen ismerteti az új szabályozók teljes körét. Dr. S. I. Kertészképzés Baján A bajai Bereczlai Máté Kertészeti Szakközépiskola az ország legrégebben mű­ködő középfokú kertészeti oktatási intézménye. A lét­rehozása óta eltelt 65 év alatt csaknem ezer kerté­szeti szakembert adott a magyar mezőgazdaságnak, köztük olyan európai • és világhírűeket is, mint dr. Mészöly Gyula Kossuth-dí- jas akadémikus és dr. Koz­ma Pál, a kertészeti egye­tem rektora. Győrök István, a szakkö­zépiskola igazgatója el­mondta, hogy az intézmény fő feladata jelenleg a kö­zépiskolai szintű nappali és levelező oktatás. Emellett folyik még — hároméves időtartammal — a kerté­szeti szakmunkások képzé­se is. ősszel azonban már nem indítanak új osztályt. A szakközépiskolai jelleg annyit jelent, hogy rendkíT vül kedvező arányban ke­rülnek oktatásra az általá­nos műveltséget és a szak­mai tudást adó tantárgyak. A tanulók négy év alatt olyan ismeretanyagot sze­reznek. amellyel részt ve­hetnek a felsőoktatásban, vagy a közvetlen termelő munkában. Az elméleti képzés mellett nagy gon­dot fordítanak a gyakorlat­tal való megismerkedésre is. Ez részben az intézmény 9 holdas gyakorlóterületén, részben a Bajai Állami Gazdaságban és a vaskúti borkombinátban történik. Heti egy napon minden osztály gyakorlati foglal­kozáson vesz részt, mely­nek során az elméletben el­sajátított anyagot szakkép­zett vezetők irányításával hasznosíthatják. Ebben az évben állítottak fel a gya­korlóterületen egy 400 négyzetméteres, fűthető fó­liasátrat, ahol a fólia alatti hajtatáissal ismerkedhetnek meg a hallgatók. A gépé­szeti tananyagot nyolc erő- és negyven munkagépen sa­játítják el. Egy-egy szak­tárgy iránti fokozottabb ér­deklődést elégítik ki a kü­lönféle ágazatokban indí­tott szakkörök is. Az oktatási idő alatt min­den ♦múló részére biztosí­tani tudnak kollégiumi el­helyezést minimális térítés ellenében, amely a tanul­mányi eredménytől és a szülők vagyoni helyzetétől függ. Cigarettahüvely, horosüvegkupak — 33 millió cigarettahü­velyt, és 72 ezer csomag sodrópapírt készítenek évente — a dohányzás ha­gyományos formáit kedve­lőknek — a Bács megyei Nyomda Vállalat kiskun- majsai üzemének dolgozói. Legújabb megrendelőjük a Magyar Állami Pincegaz­daság budafoki telepe, ahonnan egymillió, alufó­liából készítendő boros- üvegkupakra kaptak meg­bízást. Pályázati (elhívás A Bajai Járási és Városi Ta- ,nÄ,CKt ?, Dutla Foto- és Film- kiuüoal közösen amatóriilm-pa- lyázatot hirdet. A fiimek témája kötetlen. Beküldhető bármely amatőr­méretű (8 — super 8—16 mm.) néma, vagy hangosított film, amelynek szerzője a járás, vagy a város területén él, illetve dolgozik. Az amatőrfilmszemlét a Jó- __ zsef Attila Művelődési Köz­A z iskola elvégzése után tb?n rei}dezik meg 1971. 0 február 14-en ~ az elhelyezkedés nem okoz hároVn nim^^reífi­gondot. Az állami gazda Ságok, termelőszövetkeze­tek, kertészeti vállalatok, konzervgyárak nagyon ke hét. A beküldött alkotásokat eiőzsürizik. A filmet és a hangot külön orsókon, vetítésre kész állaoot- ban február 5-ig kell bekiilde­resik a szakképzett kerté- nj- Fel keli tüntetni az alkotás székét. Az érettségi és két ? kés,,t'5 «evét, a vetí­év kertészeti gyakornoki ' íg£ es. a ma*netof°n sebes- munka után pedig techni- ( cím: József Attila Művelődé- kusi vizsgát tehet minden sí Központ Baía, i. -m. 5. Fei- hallcrat/i I Világosítás minden hétfőn 18.30­tidUodto. I tói 21 óráig az amatörklub fog­D. E, lalkozásain.

Next

/
Oldalképek
Tartalom