Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

i oldal 1971. január 16, szombat Bács-Kiskun a statisztika tükrében a földnyilvántartást 3avu9t OZ éfetSZIÍIVOnai Több mint 680 rnser adatot számítanak, át hektárra a megyében A mezőgazdaság legfon­tosabb termelőeszközének, a földnek állagáról, és an­nak változásáról ad tájé­koztatást a nemzeti földva- gyon leltára, az állami földnyilvántartás. Az ötrendszer nem tartható Hazánkban a méterrend- szer 1874-ben történt beve­zetése ellenére a múlt szá­zad közepe óta változatla­nul a négyszögöl, illetve a katasztrális hold a föld­nyilvántartás mértékegysé­ge. Alkalmazása az utóbbi időben egyre nagyobb ne­hézségekbe ütközik. A ka­taszteri adatok nyilvántar­tása, összesítése, a velük kapcsolatos számtani mű­veletek végrehajtása körül­ményes. Az ölrendszer el­avult, nincsen összhangban a korszerű felmérés és gépi adatfeldolgozás követelmé­nyeivel sem. Az erdőgazda­ságok már évek óta a ti­zes számrendszeren alapu­ló hektárt tekintik az er­dőterületek nyilvántartásá­nál a mértékegységnek, idő­szerű, hogy több mint száz esztendő után az állami földnyilvántartás is a mai követelményekhez alkal­mazkodjon. Négyéves terv A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium a földrészletek — nagyüzemi táblák, telkek, parcellák — területének holdról hek­tárra történő átszámításá­ra négyéves tervet dolgo­zott ki. Ennek végrehajtá­sa Bács-Kiskun megyében — amint erről Horváth Jó­zsef, a megyei földhivatal vezetője felvilágosítást adott, az idén kezdődött és jövő év decemberre feje­ződik be. A munka nagy­ságára jellemző, hogy a já­rási földhivatalok 1971-ben százötvenezer, 1972-ben pe­dig ötszázharminenégyezer adatot dolgoznak fel. Az országban tízmillió tételt kell holdról hektárra átszá­mítani, ami a kataszteri tiszta jövedelem megálla­pításával együtt harminc­millió műveletet jelent. Az állami földnyilván­tartás korszerűsítésének fo­lyamatába illeszkedő át­számítás és gépi adatfel­dolgozás Bács-Kiskun me­gyében két részletben tör­ténik. Először a földrende­zés alkalmával készített, pontos földtérképekkel ren­delkező bajai és kiskőrösi járás kerül sorra még eb­ben az esztendőben, jövő­re pedig a megye többi vá­rosa, illetve járása. Gépi adatfeldolgozás A bajai és a kiskőrösi járás földhivatalai öt köz­ség, Bácsborsód, Csátalja, Gara, Imrehegy és Tázlár tizenötezer nyilvántartási tételét vizsgálják meg és vezetik rá az úgynevezett adathordozó lapokra még ebben a hóna óban, s ezek alapján kezdődik meg Bu- daoesten a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalában a gépi adat- feldolgozás. A négyzetmé­ter-számítás folyamatos be­vezetéséről — az új adatok visszaérkezése után — a járási földhivatalok tájé­koztatják a lakosságot. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok birtok- ívmásolatot kapnak terüle­tük új adatairól. Számos jogszabályunk tartalmaz négyszögöles, ka­tasztrális holdas, kerekí­tett területi határokat, me­lyekhez bizonyos jogok és kötelezettségek fűződnek. Mivel az átszámításkor tö- redékszámok keletkeznek, a kormányrendelet száz vagy ezer négyzetméterre, illet­ve egész hektárra kerekít­ve határozza meg. Így lesz például a személyi földtu­lajdon egy kát. holdas fel- í ső határa a pontosan ki- j számított 5755 helyett hat­ezer négyzetméter. A ház­táji föld 800 és 1600 négy­szögöl közötti mértéke pe­dig 2877, illetve 5755 he­lyett háromezer és hatezer négyzetméterre változik. Az aranykorona­érték is módosul A földek minőségét je­lenleg az aranykorona fe­jezi ki. A méterrendszerre való áttérésnél a kataszteri holdra megállapított mi­nőségi fokozatokat is hek­tárra számítják át. Ennek következtében azonban az aranykorona-érték hektá­ronként legfeljebb öt fil­lérrel módosulhat. A tsz- tagok közös használatában levő földnek, az úgyneve­zett részaránynak aranyko­rona-értéke. ami a földjá­radék kifizetésének az alapja, teljesen változatlan marad. K. A. Bács-Kiskun megye la­kosságának életszínvonala az utóbbi évtizedben az or­szágosnál valamivel kisebb ütemben javult. A munká­sok és alkalmazottak egy tartásokon belül a keresők I haladta meg a négy évvel arányának növekedése, 30 1 korábbit, százalékig pedig a béren I A mezőgazdasági terme- felüli jövedelmek emelke- j lőszövetkezetek taglétszáma dése hatott rá. Ez utóbbi- [ I960 óta másfélszeresére nál szerepet játszott a csa- | növekedett, átlagos jöve­keresőre jutó reálbére 1960- ban mintegy 6 százalékkal haladta meg az 1957. évit. Az ezt követő években — a második ötéves tervidő­szak alatt — tovább javult a reálbér színvonala és 1964*-ben közel 8 százalék­kal haladta meg az 1960. évit, míg országosan 9 szá­zalékos volt a növekedés. A harmadik ötéves terv­időszak első három évében a megfigyelt munkás-alkal­mazotti háztartásoknál az egy főre jutó nettó jövede­lem közel 15, míg országo­san majdnem 20 százalék­kal növekedett. A paraszti rétegeknél 1968-ban 21 szá­zalékkal volt több az átla­gos nettó jövedelem, mint 1965-ben, országosan pedig 27 százalékkal. A munkás- alkalmazottaknál az egy főre jutó jövedelem növe­kedését 53 százalékig az át­lagkeresetek javulása okoz­ta, 17 százalékban a ház­4. INDULJON PORT SUDANBA! A huszonhárom magyar tengerész családja sem aludt azon az éjszakán. Szülők, feleségek, gyermekek, testvérek, menyasszonyok (akik általában megközelítő pontossággal szokták tudni, hogy merre járnak övéik), latolgatták: odaát, a Vörös-tengeren, vagy ideát, a Föld­közi-tenger megszokott és biztonságosabbnak vélt vi­zein van-e már a Székesfehérvár? Többen ébren voltak a MAHART tengerhajózási részlegénél, a DETERT-nél is. S másnap, június 6-án, reggel 6 óra 24 perckor a kereskedelmi osztály veze­tője rádiótávírón a következő párbeszédet folytatta a hadizónában kényszerű veszteglésre ítélt hajó kapitá­nyával : — Történt valami az éjjel? — Nem volt semmi. Most megyünk Green Island anchoragera. Csatornából sonth bound hajókat nem láttunk. Rendkívüli helyzetre való tekintettel vételez­hetünk-e 40 tonna gázolajat? — Ha könnyen lehetséges, vételezzen, ha bármi ne­hézségbe ütközik, ne. Olaja Bejrútig, vagy Port Su- danig elegendő-e? — Gázolajunk 58 600 kg, kenőolaj 1330 kg. — Londonon át 40 tonna olajat rendelünk, bár nem tudjuk, ez hírközlési nehézségek miatt most megy-e. Ha bármi nehézségbe ütközik, vagy ez késedelmet okozna az áthaladásban, olajat hagyja el. Bejrútig, vagy Port Sudanig elegendője van. A fentiekből két .lényeges dolog derül ki: az egyip­tomi révkalauz (pilot) már felkereste a hajót, hogy átvezesse a szuezi oldalra, másrészt: a csepeli kikötő­ben székelő DETERT-nél azt a lehetőséget is fontol-. gatták már, hogy ha a Székesfehérvár a Szuezi-csator- nán át nem tud a libanoni Bejrútba jutni, akkor a délkeletre — légvonalban is mintegy 1200 kilométerre — fekvő vörös-tengeri kikötőben, Port Sudanban lesz kénytelen menedéket keresni. Nem sokkal később ezt a tájékoztatást küldte Sü­veges László: „Pilot mondja: áthaladás csatornában csak nappal. Mi kb. holnap kerülünk sorra. Ügynök­ség még nem volt.” Délután négy óra 42 perckor viszont már a követ­kezőket olvashatták a budapesti központban: „Ügy­nökség közölte, csatorna forgalomra lezárva, olaj- és vízszolgáltatás felfüggesztve.” A hajó ekkor a csatorna bejáratának már a szuezi oldalán horgonyzott. Nem vigasztaló hír, s az a közlemény még kevésbé, melyet 17 óra 5 perckor az alexandriai tengerparti rádiószolgálat angol nyelven többször is megismételt. „Alexandria kikötője 1967. június 5-től napkeltétől napnyugtáig minden hajó előtt zárva van. Alexandria, vagy az Egyesült Arab Köztársaság földközi-tengeri partjának bármely pontja felé tartó hajók napnyugta előtt 80 tengeri mérföldnél közelebb ne menjenek a parthoz, hacsak nem kaptak erre különleges paran­csot.” — Bárcsak odaát, a Földközi-tengeren hallanánk ezt az ukázt! Eszünk ágában sem lenne megszegni — mondta az egyik tengerész. Megjegyzésében benne volt annak tudata, hogy a Szuezi-csatorna északi kijárata, sőt, az EAK távolabbi partvidékei is hadiövezetbe kerültek. Az angol nyelvű közleményt a magyar hajózás bu­dapesti központjában is hallották, s a vezetőség kon­zultálása után 18 óra 50 perckor, tehát a rádióutasítás elhangzását követő egy és háromnegyed óra múlva ezt a rádiótáviratot olvashatta Süveges László: „Csatorna lezárása miatt lehetőség szerinti időben induljon Port Sudanba. További intézkedésünkig fejleményeket ott várja be. Szándékáról ügynökséget lehetőségei szerint értesítse.” A Székesfehérvár horgonyát megint nem húzhatták fel matrózai, akárcsak az előző este. a sinai-félsziget oldalon. Ehhez ugyanis hatósági engedélyre lett voln szükség, annak emberei azonban nem jelentkeztek. / csatorna közepétől északabbra fekvő Ismailia hatos gát is hasztalan hívta rádión nem egyszer a magy kapitány, választ soha nem kapott. így hát teljes sötétségben, ugyanolyan körűimé nyék közt kellett éjszakázniok, mint egy nappal előb' néhány száz méterrel keletebbre. tFolytatjuk) ládi pótlék rendezése, a gyermekgondozási segély bevezetése, az állami, és társadalmi ösztöndíjak nö­vekedése. A pénzbevételek növekedése Megyénk lakosságának pénzjövedelme az utóbbi évtizedben fokozatosan nőtt és a növekedés üteme a legutóbbi években megha­ladta az országost. Ennek ellenére az egy lakosra ju­tó személyes rendelkezésű összes jövedelem még 1968- ban is 20 százalékkal el­maradt az országostól. Az alacsonyabb jövedelmi szint a megye általános fejlett­ségi színvonalának, a fog­lalkoztatottsági struktúrá­nak következménye. A lakosság pénzbevétele 1961-től 1969-ig évenként átlagosan 11, ezen belül a munkabéreké közel 9 szá­zalékkal növekedett. A bér­ből élők részére történő ki­fizetések — az utóbbi öt év alatt — az országosnál nagyobb ütemben nőttek, a paraszti bevételek pedig lassabban. Ennek ellenére még 1969-ben is az §gy la­kosra jutó bérbevétel 28, a béren felüli jövedelmek la­kosonként! átlaga 39, az egy lakosra jutó személyi és egyéb lakossági bevéte­lek 13 százalékkal az or­szágos átlag alatt voltak. Létszám és átlagkereset Az extenzív fejlesztés kö­vetkeztében az iparban fog­lalkoztatottak létszámnöve­kedése lényegesen megha­ladta az átlagkeresetekét. Mind a munkások, mind az összes foglalkoztatottak havi keresete 15—20 száza­lékkal elmaradt az orszá­gostól, amelynek oka a me­gye ipari szerkezetében ke­resendő. 1964 és 1968 kö­zött a kifizetett munkabé-’ rek növekedésének több mint kétharmada a megye iparában foglalkoztatottak számának növekedéséből származott és csak alig 32 százalékban játszott szere­pet az egy foglalkoztatott­ra jutó nominálbérek emel­kedése. Mindemellett az ipari munkások átlagkeresete az elmúlt 15 év alatt 82 szá­llókkal növekedett. Megyénkben a mező-, dő- és vízgazdálkodás ál­ami szektorában 1969-ben közel 24 ezer főt foglalkoz­hattak. Csak az állami gaz- iaságokban az egy foglal­koztatottra jutó évi kere I* set 1969-ben 32 százalékkal delmük viszont több mijit megkétszereződött. A fogyasztás fele élelmiszer A lakosság átlagos fo­gyasztási színvonala a fel- szabadulás ólá jelentősen emelkedett, dé ugyanakkor nagy fokú kiegyenlítőd és ás ment végbe! A korábbinál kulturáltabbá, egészsége­sebbé, színvonalasabbá vált elsősorban azok fogyasztá­sának összetétele, akik a felszabadulás előtt a leg­alacsonyabb életszínvona­lon éltek. A megfigyelt munkás­alkalmazotti háztartásoknál 1968-ban az összes fogyasz­tás 45 százalékát kénezték az élelmiszerek és élvezeti cikkek, amelyek egy főre jutó értéke a megelőző 3 évben 15 százalékkal növe­kedett, másfél százalékkal kisebb ütemben, mint or­szágosan. A paraszti ház­tartásokban a jövedélem felét fordították élelmisze­rekre. a 21 százalékos nö­vekedési ütem pedig meg- egyezfett az. országossal. Te­rületünkön a háztartások ruházkodási szintje állan­dóan elmaradt az orszá­gostól. Az egy főre jutó jö­vedelem negyedrészét for­dították a családok a la­kással kapcsolatos költsé­gekre, amely nagyobb arány, mint az ország töb­bi megyéiben. Az egé-.zség- iigyi, közlekedési, művelő­dési kiadások együttesenáz országos átlagot meghalad­ják a munkás-alkalmazotti háztartásokban, míg a pa­raszti családokban elma­radnak attól. Több mint háromszorosára... ... nőtt 14 év alatt a kiske­reskedelmi forgalom me­gyénkben. 1969-ben há­romszor annyi élelmiszert adtak el, mint 1955-ben, míg országosan csak 160 százalékkal. A ruházati cik­kek eladása a megyében és országosan is megkétszere­ződött, míg a vegyesipar- cikk-fprgalom négyszeresé­re nőtt. így az utóbbi áru- főcsoport részesedése 28- ról 38 százalékra javult. A kiskereskedelmi forga­lom jelentős növekedése a megye népességszámának csökkenése mellett követ­kezett be. így az egy lakos­ra jutó forgalom még je­lentősebben emelkedett. 1955-ben a megye lako­saira átlagosan 3200 forint kiskereskedelmi vásárlás jutott, 1969-ben pedig már megközelítette a 10 ezer forintot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom