Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
Vírus a légutakban Kinek, mikor érdemes kötni, horgolni'( Az elmúlt években sok szó esett a Hongkong-ví- rusról, amely névadó városából kiindulva, bejárta az egész földkerekséget. Most. amikor föld- körüli vándorlásának végére ért, és valószínűleg néhány évre visszavonult pihenőre, alig hallunk róla. A mostani téli hónapok, ha nem is a jellegzetes járványos influenza, de mégis az egyéb vírusokozta légúti fertőzés időszakát jelentik. Ezért érdemes szólni a vírus okozta légúti fertőzésekről. Cseppben utazik A hongkongi, vagy A2- vírus csakúgy, mint a náthavírusok számtalan változata, cseppfertőzés útján kiterjed emoerről emberre. Lényegében tehát az történik, hogy náthás, vagy influenzás ember köhög, vagy tüsszent, mire százezernyi apró, legtöbbször láthatatlan cseppecske jut a levegőbe. Ezekben a cseppecskékben lakik, rejtőzik a vírus. A levegőben lebegő cseppecskéket az egészséges ember belélegzi. Az esetek döntő többségében — a szervezet védekező rendszerétől függően — megsemmisülnek a nyálkahártyára jutott vírusok. Ha a nyálkahártya védőbástyájának rendszerében rés van — ami különösen a dohányosoknál gyakori —, a vírus rátapad a sejtre, behatol és 12 vagy 48 óra múlva annyira elszaporodik, hogy a gyulladás tüneteit észleli magán az ember. A nátha jelei: a tüsz- szögés, a híg, bőséges orrváladékozás és késöob esetleg gennyes váladék. A náthás fertőzés ritkán okoz lázat. Ha a harmadik-negyedik napon láz jelentkezne, az baktériumos fertőzés, szövődmény jele. Ilyenkor sürgős orvosi segítségre van szükség, hogy az idült mel- léküreg-gyul'adá nak, vagy más szövődménynek elejét vegyük. l\em kell üvegb ára ! Náthás emberrel utcán, munkahelyünkön minduntalan találkozunk. Ebből az is következik, hogy légúti fertőzést okozó vírus állandóan lebeg a levegőben. A fertőzéstől tehát csak úgy menekülhetnénk meg, ha üvegbú- rába zárkóznánk és a búra levegőjét állandóan csirtalanítanánk. Erre azonban nincs szükség, hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy gyakran évekig nem kapjuk el a náthát, annak ellenére, hogy biztosan fertőződünk vírussal. A titok nyitja rendkívül egyszerű. Az egészséges. rendszeresen szabad levegőn mozgó ember nyálkahártyája az esetek többségében elöli a vírust. És ha évenként, vagy 3—4 évenként egyszer náthás valaki, azt is minden különösebb károsodás nélkül átvészeli. Javítja a szervezet erőnléti állapotát a kielégítő, vagy éppenséggel bő vitaminellátás, a szabadban végzett kiadós séták, vagy az azzal egyenértékű fizikai munka. Viszont fokozott mértékben fogékony az egyébként edzett ember is fertőzésekkel szemben egy-egy bő ivás- sal és dohányzással egybekötött, átmulatott éjszaka után. Az alkoholos nikotinmérgezés együttesen igen lerontja a nyálkahártyák védekező képességét. Csecsecsemők, aggok és betegek Amennyire nevetséges és értelmetlen az egészséges felnőttek túlzott félelme a légúti vírusfertőzésekkel szemben, any- nyira indokolt, hogy féltsük és óvjuk a csecsemőket, aggokat és betegeket. Ugyanis mind a három csoport nagyon fogékony a légúti fertőzésekkel szemben, s náluk egy-egy nátha, vagy lázas felső légúti hurut mindig veszélyesebb, mint az egészségeseknél. Az a felnőtt tehát, aki tudja, hogy náthás, vagy meghűlt, ne látogasson beteget, vagy olyan családot, ahol csecsemő, vagy beteg yap a háznál. Mivel pedig a fertőzés esélyét a levegőbe juttatott mikrocseppek száma is befolyásolja, feltétlenül indokolt tüsszentéskor a száj eléb zsebkendőt, vagy akár maszkot is tenni. Ez ugyan nem gátolja meg teljesen a fertőzött cseppek- nek a levegőbe jutását, de számukat biztosan csökkenti. Ügy látszik, hogy a közeli jövőben nemcsak a szervezet természetes védelmi rendszerére számíthatunk, hanem belátható •időn belül olyan gyógyszerek is lesznek, amelyek a fertőzést megelőzik. Védőoltások már most is vannak, de a vírus változékonysága miatt gyakran csak részleges védelmet biztosítanak és ezért nem érdemes az összlakosságot, hanem csupán a különösen veszélyeztetett embereket oltani. Dr. Szende; Ádám Gyakori téma ez otthon, társaságban, fodrásznál. A kötők és nem kötők tábora között szerintem azért nem lehet a vitát eldönteni, mert valamiben mindenkinek igaza van. De talán vizsgáljuk meg kissé, hogy kinek, miben? A férfiaknak egy nagy százaléka egyszerűen nem bírja elviselni a kötögető nők társaságát. Miért? Csak! Igaza van annak a nőnek, aki inkább — különösen ha készen is megvásárolhatja mindazt amit szeretne — a békességet választja. Hasztalan időpocsékolás továbbá azok kezében a kötő-, vagy horgolótű, akiknek úgymond a „keze se áll rá” a kézimunkára, és nem sok értelme van, hogy elkezdjenek egy újabb darabot azok, akik semmit sem szoktak befejezni. Sorolhatnánk még tovább a kivételeket, de talán érdekesebb, ha arról csevegünk egy kicsit, hogy kinek éri meg ezzel tölteni az idejét, miért, s végül mit és miből érdemes kötni, horgolni? Akinek a kézimunkázás könnyű, szórakoztató, vagy annak, akinek nehezen megy ugyan, legalábbis eleinte, de aztán annál nagyobb örömet jelent az eredmény, feltétlenül megéri. Hogy miért érdemes kötni, horgolni? Hát, amellett a nem is elhanyagolható szempont mellett, hogy a magunk készítette pulóver, kabát, szoknya stb., igazán egyedi darab, ha szépen sikerült. mindenki megcsodálja, tagadhatatlanul olcsóbb, mint a gyári holmi. De mielőtt hozzáfogunk. tudjuk-e, hogy mit miből érdemes elkészíteni? Vastagszálú Acryl fonalból például igen gyorsan köthetünk egy rövid ujjú blúzt, de amikor felvesszük, kiderül, hogy nyáron nagyon meleg, télen^ nem öltöztet megfelelően, s elfogyott 25— 30 dkg fonalunk. Ugyanebből a fonalból, ha 5 dekával többet veszünk, gyönyörű téli kardigánt, vagy sí pulóvert állíthatunk elő, s így már külön öröm az a tulajdonsága, hogy meleg, mint a katlan. Éppen emiatt kosztümre, kabátra, sapkára, sálra is megfelelő anyag. Úgyszintén a Pagoda elnevezésű fonal vastag változata és a még melégebb (gyapjúval kevert műszál) Lan-Acryl. Ne feledjük el azt sem, hogy általában a kötéshez kevesebb, a horgoláshoz több anyag szükséges. Minél vastagabb a fonál, annál nagyobb ez az eltérés a kötés javára, és természetesen a mintás kötéshez valamivel több anyag kell, mint a simához. Ha mégis könnyű, mindennapi viselésre alkalmas, vagy ünnepi, esetleg nyárias blúzt, pulóvert, vagy ruhát szeretnénk, válogathatunk a különböző elnevezésű vékony vagy középvékony fonalakban, és vehetjük ezek dupla szálát is. Ilyenek a Róma, Osaka, Gésa, Pagoda, Acrvl stb. A vékonyabb fonálból inkább horgoljunk. Nagyon szapora, 10—15 dkg-ból elkészíthetünk egy szép, csipkehatású, könnyű blúzt Az anyagra jellemző tulajdonságok — könnyű, bolyhos, buklés, melíro- zott, gyapjús, vagy merevebb — nemcsak a mintával fokozhatok vagy mérsékelhetők, de próbáljuk csak ki; ugyanaz a minta ugyanazon fonalból egészen más hatású, ha vékony, közepes, vagy vastag tűvel dolgozunk. Azt se feledjük el, hogy a legegyszerűbb műveletekkel — sima, fordított; és pálcikák — is nagyon szép munkát lehet készíteni ! Az ellentábornak abban adjunk igazat, hogy köny- nyen robottá, hátgör- nyesztő kötelességgé válhat a kézimunka, ha túlbuzgó szorgalommal lép- ten-nyomon vele foglalkozunk. — De ha otthon, pihentetőül egy-egy óra kézimunkázás a kikapcsolódás, a hasznosság, egy kis túlzással az alkotás érzését adja, akkor feltétlenül érdemes kötni, horgolni. F. I. 9. sor: mint a 3. sor. így haladunk végig, minden hatodik sor lesz a mintássor. Ha a minta szerinti különleges vállrésszel kötjük a pulóvert (egyébként köthetjük hagyományosan is), akkor az ujjak kötésénél a karöltőt megfelelően alakítva, az ujjakat nem fejezzük be, hanem a szabásmintának megfelelően kb. 30 -ízemet, mindkét oldalon 1—1 szélszemet szaporítva egyenesen továbbkötünk. Majd kb. 16—20 cm-től megfelelően kialakítjuk a nyakkerekséget a váll hát felé eső részén is, és befejezzük, összeállítva a pántot, az összevarrt vállra fektetjük és apró láthatatlan öltésekkel rádolgozzuk. A nyakkivágás szemeit felszedve, 2 sima, 2 fordított kötéssel kötjük meg a tetszés szerinti magas nyakrészt, melyet félbehajtva szépen levar- runk. Szegedy Béláné Kisfiúknak — kislányoknak 1. Aprómintás, vagy pettyes anyagból hosszú ing kisfiúknak, széles öv, hosszú nadrág. 2. Piros szövetruha kislánynak, kétcentiméteres álló nyakkal, deréktájék alatt zsebpánttal, elején gomboló pánt. 3. Kötényruha, érdekes elejerésszel, övpánt alatt Kaub. B. L Kötött pulóver modern vállrésszel Vastagabb szálú fonalból igen gyorsan elkészíthető pulóver. A kb. 10 cm széles passzérésze 2 sima, 2 fordított kötéssel készül, utána a színén simán, a baloldalán fordított kötéssel dolgozunk. A szabásminta alapján alakítjuk ki a karöltőt és a vállrészeket. A patentrész után felfektetjük a mintát. 1. sor: 3 sima * 2 fordított, 2 sima, 1 simába 2 szemet öltünk, 2 sima, 2 fordított. 6 sima * ismételünk végig. 2. sor: és minden páros sor, aminek látszik. 3. sor: 3 sima * 2 fordított, 3 szemet külön tűre veszünk és a munka elé fektetjük a tűt, lekötjük a következő 3 szemet és utána a külön tűn levő 3 szemet. 2 fordított, 6 sima * ismétlés. Szobcmövényeink télen A lakás élő zöldjei csak akkor díszlenek szépen és úgy nyújtanak örömöt mindannyiunknak, ha ápolásukról rendszeresen gondoskodunk. Ehhetz viszont ismernünk kell a szobanövények sajátos igényeit és azt, hogy mit, mikor és hogyan kell csinálni. Növényeink téli gondozásánál legfontosabb és egyben legkényesebb dolog az öntözés. Az öntözővíz helytelen adagolása sok esetben a növény pusztulásához vezet. A nem szélsőséges vízigényű szobanövényeknél legjobb, ha a cserép földjét kísérjük figyelemmel és akkor öntözünk, amikor a föld már porha- nyóssá válik. Ehhez azonban tudni kell, hogy & nagylevelű, jól begvökc rosedett növények gyorsabban száradnak ki, níint azok, amelyeknek gyenge a gyökérzetük és kicsiny a lombjuk. A vékonylevelű, puha tapintású növények vízigénye is nagyobb, mint a vastag, bőrszerű, szö6zös, vagy éppen viaszbevonatú levelűeké. A legkevesebb vizet a kaktuszfélék igénylik. Minden szobanövényre érvényes szabály, hogy ha öntözünk, ne csaktes- sék-lássék módon végezzük, hanem úgy, hogy a víz a cserép földjét teljes egészében átnedvesítse. Előfordulhat, hogy valamilyen okból megkésik az öntözés, s a növények levelei lankadni kezdenek. Ilyen esetben állítsuk vízbe a cseppet és hagyjuk ott addig, míg a virágföld vízzel telítődik. Az öntözés^ hez esetleg virágpermetezőt alkalmazzunk. Ne feledjük el, hogy nemcsak a gyökérzet, de a növény zöld részei is igénylik az öntözést, illetve azt, hogy a rájuk rakódott port permetezéssel, vagy nedves vattával két-három hetenként el távolítsuk. A téli öntözés különösen sok figyelmet és körültekintést követel. Az öntözővíz mindig olyan hőfokú legyen, mint a szoba átlagos hőmérséklete. Azok a növények, amelyeket hőigényüknek nem megfelelően fűtött helyiségben próbáltunk átteleltetni, túlöntözés esetén gyökérrothadást kapnak és elpusztulnak. A sansavierák téli pusztulását is többnyire ez okozza. T>.. I.
