Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-10 / 289. szám
tte ny észtés Álla Megyénk mezőgazdasági üzemeiben nagy lendülettel folynak az állattenyésztési program beruházásai. Az elkövetkező évben különösen nagy gondot fordítanak a sertéstenyésztési létesítmények építésére. Természetesen a szarvasmarha-nevelők, istállók ég hizlaldák építése sem szorul háttérbe. A program keretében folytatódik a Bajai Állami Gazdaságban az ország legnagyobb sertéskombinátjá- nak kivitelezése. Építik a hartai tsz-ek, valamint a bátyai, miskei, fajszi termelőszövetkezetek közös állattenyésztő telepét. Ja-' noshalmán a Jókai, Vaskú- ton a Bácska, Bácsboko- don az Aranykalász, Ga- rán a Partizán és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet korszerű, szakosított szarvasmarhatenyésztő telepet létesít. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Nagy Ottó Kisüzem és §si színvonal Á rendelkezésünkre álló fejlesztési lehetőségek ismeretében különös jelentősége van a megye helyi iparában annak, hogyan használják fel erőforrásaikat a vállalatok; milyen hatékonysággal üzemeltetik eszközeiket; gazdasági üzemszervezési tevékenységük menynyire felel meg a lehetőségeknek és feltételeknek, milyen j|iértékben valósul meg az összhang a piaci szükségletekre termelés és e termelés műszaki, szervezeti feltételei között. A mai gazdasági környezetben a gazdálkodó szervek tevékenységének célja a szükségletek kielégítése olyan mennyiségben, minőségben, választékban és szállítási időpontban, amely a legnagyobb nyereséget biztosítja. A nyereségtömeg növekvő újratermelése azonban csak gyártás és gyártmányfejlesztéssel, folyamatos műszakiszínvonal-eme- léssel érhető el. A termelő berendezéséket korszerűsíteni kell, a kiöregedő gyártmányok helyett újakkal kell a piacon megjelenni. Mindehhez különböző eszközökre van szükség. Nyilvánvaló, hogy a jobb eszközellátottság annak magasabb hatékonysága a termelésszervezés bármely területén nagyobb döntési szabadságot engedélyez. Korszerű eszközökkel Az alacsony termelési színvonalon álló kisüzemek éppen az előbbi követelményeknek nem tudnák maradéktalanul megfelelni. A termelés színvonalának fenntartása is jelentős erőfeszítéseket kíván tőlünk. A fejlesztést szolgáló beruházások finanszírozása pedig általában meghaladja erejüket. Az utóbbi években — a piaci kapcsolatok bővülésével — megnőtt a termelőberendezések korszerűségének jelentősége. A versenyben az erősebbek azok, akik jobb technikával és képzettebb szakemberekkel rendelkeznek. Az elavult, elhasznált gépekkel rendelkező kisüzemek csak a saját erejükre támaszkodva és viszonylag lassan javíthatják helyzetüket Nem ritka, hogy a már üzemképes állóeszközeiket is kénytelenek működtetni. A kormány és az illetékes szervek éppen ezért az elmúlt időszakban több jelentős határozatot hoztak a kis- és középüzemek helyzetének javítására. Ezek hatása részben már érezhető, tartós eredményre azonban csak akkor számíthatunk, ha a helyi fejlesztés tudatosan e határozatokra épül. Milyen változásokra van fokozatosan szükség megyénkben? Elsősorban a termeléshez felhasznált eszközök csökkentése a gazdaságilag indokolt tennivalók. Az eszközlekötés aránya viszonylag magas, a meglevő berendezések termelőképessége, használhatósága sem kielégítő. Egyes területeken kedvezőtlen az eszközállomány összetétele. Módosításra szorul az állóeszköz-állomány szerkezete is, növelni kell a gépi berendezések arányát. Kedvezőtlen, hogy az ipari termelésben a megye kisüzemeinek 50 százaléka 1 millió forint alatti bruttó eszközállománnyal rendelkezik. A fejlesztési alap Az üzemek termelőeszközeinek —• miután az érdekeltségi alapok képzése nemcsak a nyereséggel, hanem az eszközökkel arányosain is történik — jelentős szerepük van a fejlesztési források képzésében. Ha kevés és elavult az eszközállomány, az a jelenlegi termelés körülményei között kevéssé segíti elő a fejlesztés pénzügyi lehetőségeinek megteremtését (Fejlesztési alapképzés!) A gyártási technológiát általában a termelő berendezések állapota és korszerűsége határozza meg, a korszerű technológiát tehát csak a modern termelőeszközökkel lehet létrehozni. Jelenleg azonban tény, hogy az alacsonyabb szerves összetétel arányaiban magasabb nyereséget eredményez a viszonylag olcsó munkaerő, a gépi berendezések magas üzemköltségei miatt. A szabályozók 1971-től érvényes módosítása segít a helyzeten, alapvetően azonban még nem javítja meg. A gazdasági fejlődés lényeges kérdése, hogy a gazdálkodó egység — csak a saját forrásaira támaszkodva — milyen mértékű újratermelésre képes és mekkora ciklusddő alatt. A jelenlegi arányok mellett 5 százalékos beruházás nélküli nyereségnöveléshez a szükséges fejlesztési alapot a kisüzemek átlagosan 3 év alatt képesek összegyűjteni. Eddigi nyereségnövekedésük tehát nem elsősorban a hatékonyság függvényében jött létre. Valójában tartósan és saját erejére támaszkodva csak az az üzem bővíti nyereségét, amely a szükséges forrásokkal is rendelkezik. Az eszközök hatékonysága a termelés szerkezetével is összefüggésben van. A gyártmányszerkezetben található problémák az üzemi piackutatás színvonalával vagy hiányával is kapcsolatosak. Mindezek ellenére a kisüzemek fejlődése vitathatatlan. A fejlesztés üteme azonban növelhető, mégpedig alapos tervszerűséggel és tudatossággal. Piacismeret A fejlesztés erőforrásainak hatékonyabb felhasználása céljából ajánlatos a koncentrált juttatások elvének érvényesítése. Ez a különböző források olyan arányát alakíthatja ki, hogy ennek következtében a fejlesztés nem lassul, hanem dinamikus változást eredményez. A konkrét termelési cél megvalósítását elősegítő pénzügyi segítség kedvező hatást gyakorolhat az adott üzem termelési színvonalának átlagos javulására. Hasznos lehetne például, ha a megyében piackutató iroda alakulna az együttműködés fejlesztésére a tevékenységek egybehangolására, amely elősegítené a piacismeret és a piacbefolyásolás helyes módszereinek gyakorlati alkalmazását. E feladatkörben előmozdíthatná a szabad ipari termelőkapacitások és a kereskedelem konkrét terméket kereső törekvéseinek találkozását. A kisüzemi termelés gazdasági életünk szükségszerű tényezője, s a nagyipar árukibocsátását kiegészítő jelentősége vitathatatlan. Termelési színvonalának fejlesztése azonban az elkövetkező időszak lényeges feladata. E korszerűsítés elengedhetetlen követelmény, összhangban áll népgazdaságunk érdekeivel. Bonifert Ad ám Tartalék kutak télre Szemle a szanki szénhidrogénmezőn A közelmúltban a bányahatóság komplex szemlét tartott a szanki szénhidrogénmező területén. A Szolnoki Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség ellenőrizte a tankállomásokat, az új gázüzem munkáját, és más olajipari létesítmények tevékenységét, így például a jászszentlászlói olajtöltőállomást is. Megvizsgálták a szanki mező kitörésvédelmi felkészültségét, átnézték' a baleseti jegyzőkönyveket, tájékozódtak a baleseti oktatásról és a szakember-ellátottság helyzetéről. A szanki üzem rendelkezik azzal a műszaki üzemi tervvel, amit korábban jóváhagyott a felügyelőség, és a szénhidrogénmező „művelését”; a termelést és a feldolgozást az engedélyezett program szerint végzik. A termelő kutak a megadott technológiai előírások szerint optimálisan működnek. A tavaly decemberi gázkitörésből okulva, a felügyelőség fokozott gonddal tanulmányozta a gázkutak vezetékeinek korróziós kopását és a rozsdásodás elleni vállalati szintű védelmet. Az eredmények kedvezőek voltak, s így hozzájárultak a régi típusú kútbekötések további üzemeltetéséhez. A Kerületi Bányamű- szaki Felügyelőség egyetért azzal, hogy a tázlári szénhidrogénmező beruházásait egyelőre felfüggesztette a vállalat, mivel az új kerület geológiai elemzése még nem fejeződött be. j Ugyanis csak pontos feltérképezés alapján, lehet meghatározni a föld mélyén rejlő szénhid- rogénvagyont. Szabályozták a tartalékot alkotó gázkutak működését 'is, hogy a téli időszakban folyamatos legyen a termelés. A szemlén alaposan megvizsgálták az egyes munkahelyek szakemberellátottságát. Arra a megállapításra jutottak, hogy a két fő tevékenységi körben — a kőolaj- és földgáztermelésnél — kevesebb szakmunkás dolgozik a szükségesnél. A szó- banforgó üzemegységekben az alkalmazottaknak mindössze 30 százaléka végezte el az olajipari szakmunkás-tanfolyamot. A képzetlen dolgozók foglalkoztatása érthető módon fokozza a baleseti veszélyt, aminek a bányászok egyébként is ki vannak téve. A kialakult helyzetben — figyelembe véve a helyi sajátosságokat és a tsz-ek munkaerőelszívó hatását — sajnos, nehezen és lassan lehet változtatni. Az egyéb munkahelyeken sokkal jobb a foglalkoztatott szakemberek aránya. A műszaki irányítás színvonala megfelelő. A fokozatos kibontakozást ígéri, hogy az új dolgozókat megfelelő oktatásban részesítik. Fekete Imre-j Dr. Bene László; A VEZETÉS TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) A vezetőknek döntő szerepük van abban, hogy a társadalmat a gazdaságilag elmaradott helyzetből kilendítsék és irányításukkal előmozdítsák az iparilag fejlett állapot elérését. A vezetés a legrégibb művészet, egyben a legújabb tudomány és eredményeit fel kell használnunk. Bene László tudományos megalapozottsággal szól e könyvében a vezetőkhöz. Vezetőink zöme ma még túlterhelj önmagát, sok olyan kérdéssel foglalkozik, ami nem tartozik funkciójához, ugyanakkor fél a kockázatvállalástól. Különösen a felelősségvállalástól való húzódó- zás a vezetők minden egyéb jó tulajdonságát megsemmisíti — szögezi le a szerző. A gazdasági szervezet kulcspozícióit azok töltik be, akik az információkat ellenőrzik, az információáramlás stratégiailag fontos találkozási pontjain helyezkednek el. Ezt a mi vezetőinknek is fel kell ismerniök. Az ösztönösség csak bravúros dilettánst szül. aki értéktelen tulajdonságait látszatra törekvő intézkedésekkel igyekszik helyettesíteni. Lenin 50 évvel ezelőtt írta: Meg kell szervezni Oroszországban a Taylor-renrl- szer kipróbálását és alkalmazását. Vajon hányán ismerik ezeket az elveket ma nálunk? A könyv bemutatja a vezetői típusokat, a kibernetikus szemléletet, a szervezéstudomány, az üzemgazdaság, a szociológia, a lélektan és a matematika legújabb eredményeinek felhasználását, a vezetés- és szervezéselméletben. Foglalkozik a munkahelyi légkörrel, kénét ad a vezetési módszer változásáról, Mózestől — Fordig. Állást foglal számos izgalmas kérdésben: vajon a maximális vagy optimális hatékonyság-e a cél? Csak az anvagi. vagy a több oldalú ösztönzés a helyes? A téma összetett, az olvasmány nem könnyű, mégis minden vezetőnek, de a szélesebb érdeklődési körűeknek is ajánljuk. Miért? Idézzük a szerzőt? A vezető munkastílusa kihat az egész szervezetre. „A szervezet annak az embernek a meghosszabbított árnyéka, aki az élen áll.” És népgazdaságunk szempontjából nem mindegy, hogy milyen is az az árnyék. Iloós János: A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ALAPVETŐ TÉNYEZŐI (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) A gazdasági növekedés vizsgálatát a szocialista és a kapitalista világrendszer versenye állította az érdeklődés homlokterébe. a „szegény” és a „gazdag” országok között — tendenciájában — bővülő szakadék (Afrikában, Ázsiában, La- tin-Amerikában él a világnépesség 70 százaléka, ugyanakkor a Föld javainak csak 20 százalékát élvezi.), még égetőbbé teszi a gazdasági növekedés eszközeinek és módszereinek kutatását. A szerző célja — szocialista alapon — felsorakoztatni a kutatások eddigi eredményeit, rámutatni azokra az összefüggésekre, amelyek hozzájárulhatnak korunk egyik feszültséggócának _ a jólét és szegénység ellentétének — feloldásához. Hangsúlyozza a műszaki fejlődés, a beruházások, a népesség alakulása, a földrajzi adottságok, a társadalmi környezet meghatározó a gazdasági növekedés szempontjából. Az általános — minden országra érvényes előfeltételek mellett — hazánkban a koncentrált műszaki fejlesztésnek a technikai haladás által elért eredmények gyors átvételének és hatékony alkalmazásának van külön jelentősége. A beruházások eszközigénye — az úthálózat, vízművek, csatornázás stb. — kiépítése miatt nő. Hogyan, milyen forrásból biztosíthatók ezek az eszközök? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv. Véleményt formál a foglalkoztatás ésszerű mértékéről, a termelési viszonyok és a gazdasági mechanizmus kapcsolatáról. Gazdasági fejlődést — összefoglaló formában — először tárgyal szerző hazánkban. A növekedési modellekkel kiegészített mű elsősorban a gazdaságpolitika iránt érdeklődők látókörét szélesítheti. Bercsényi Bolond