Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

tte ny észtés Álla Megyénk mezőgazdasági üzemeiben nagy lendület­tel folynak az állatte­nyésztési program beruhá­zásai. Az elkövetkező év­ben különösen nagy gondot fordítanak a sertéstenyész­tési létesítmények építésé­re. Természetesen a szarvasmarha-nevelők, is­tállók ég hizlaldák építése sem szorul háttérbe. A program keretében foly­tatódik a Bajai Állami Gazdaságban az ország leg­nagyobb sertéskombinátjá- nak kivitelezése. Építik a hartai tsz-ek, valamint a bátyai, miskei, fajszi ter­melőszövetkezetek közös állattenyésztő telepét. Ja-' noshalmán a Jókai, Vaskú- ton a Bácska, Bácsboko- don az Aranykalász, Ga- rán a Partizán és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet korszerű, szakosított szarvasmarhatenyésztő te­lepet létesít. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Nagy Ottó Kisüzem és §si színvonal Á rendelkezésünkre álló fejlesztési lehetőségek is­meretében különös jelentősége van a megye helyi ipa­rában annak, hogyan használják fel erőforrásaikat a vállalatok; milyen hatékonysággal üzemeltetik eszkö­zeiket; gazdasági üzemszervezési tevékenységük meny­nyire felel meg a lehetőségeknek és feltételeknek, milyen j|iértékben valósul meg az összhang a piaci szükségletekre termelés és e termelés műszaki, szer­vezeti feltételei között. A mai gazdasági környezetben a gazdálkodó szervek tevékenységének célja a szük­ségletek kielégítése olyan mennyiségben, minőségben, választékban és szállítási időpontban, amely a leg­nagyobb nyereséget biztosítja. A nyereségtömeg nö­vekvő újratermelése azonban csak gyártás és gyárt­mányfejlesztéssel, folyamatos műszakiszínvonal-eme- léssel érhető el. A termelő berendezéséket korszerű­síteni kell, a kiöregedő gyártmányok helyett újak­kal kell a piacon megjelenni. Mindehhez különböző eszközökre van szükség. Nyilvánvaló, hogy a jobb esz­közellátottság annak magasabb hatékonysága a ter­melésszervezés bármely területén nagyobb döntési szabadságot engedélyez. Korszerű eszközökkel Az alacsony termelési színvonalon álló kisüzemek éppen az előbbi követelményeknek nem tudnák mara­déktalanul megfelelni. A termelés színvonalának fenn­tartása is jelentős erőfeszítéseket kíván tőlünk. A fej­lesztést szolgáló beruházások finanszírozása pedig ál­talában meghaladja erejüket. Az utóbbi években — a piaci kapcsolatok bővülésével — megnőtt a termelő­berendezések korszerűségének jelentősége. A verseny­ben az erősebbek azok, akik jobb technikával és kép­zettebb szakemberekkel rendelkeznek. Az elavult, elhasznált gépekkel rendelkező kisüzemek csak a saját erejükre támaszkodva és viszonylag lassan ja­víthatják helyzetüket Nem ritka, hogy a már üzem­képes állóeszközeiket is kénytelenek működtetni. A kormány és az illetékes szervek éppen ezért az elmúlt időszakban több jelentős határozatot hoztak a kis- és középüzemek helyzetének javítására. Ezek ha­tása részben már érezhető, tartós eredményre azon­ban csak akkor számíthatunk, ha a helyi fejlesztés tudatosan e határozatokra épül. Milyen változásokra van fokozatosan szükség megyénkben? Elsősorban a termeléshez felhasznált eszközök csökkentése a gaz­daságilag indokolt tennivalók. Az eszközlekötés ará­nya viszonylag magas, a meglevő berendezések ter­melőképessége, használhatósága sem kielégítő. Egyes területeken kedvezőtlen az eszközállomány összetétele. Módosításra szorul az állóeszköz-állomány szerkezete is, növelni kell a gépi berendezések arányát. Ked­vezőtlen, hogy az ipari termelésben a megye kisüze­meinek 50 százaléka 1 millió forint alatti bruttó esz­közállománnyal rendelkezik. A fejlesztési alap Az üzemek termelőeszközeinek —• miután az érde­keltségi alapok képzése nemcsak a nyereséggel, ha­nem az eszközökkel arányosain is történik — jelentős szerepük van a fejlesztési források képzésében. Ha ke­vés és elavult az eszközállomány, az a jelenlegi ter­melés körülményei között kevéssé segíti elő a fejlesz­tés pénzügyi lehetőségeinek megteremtését (Fejlesz­tési alapképzés!) A gyártási technológiát általában a termelő beren­dezések állapota és korszerűsége határozza meg, a kor­szerű technológiát tehát csak a modern termelőesz­közökkel lehet létrehozni. Jelenleg azonban tény, hogy az alacsonyabb szerves összetétel arányaiban maga­sabb nyereséget eredményez a viszonylag olcsó mun­kaerő, a gépi berendezések magas üzemköltségei miatt. A szabályozók 1971-től érvényes módosítása segít a helyzeten, alapvetően azonban még nem javítja meg. A gazdasági fejlődés lényeges kérdése, hogy a gaz­dálkodó egység — csak a saját forrásaira támaszkod­va — milyen mértékű újratermelésre képes és mek­kora ciklusddő alatt. A jelenlegi arányok mellett 5 százalékos beruházás nélküli nyereségnöveléshez a szükséges fejlesztési alapot a kisüzemek átlagosan 3 év alatt képesek összegyűjteni. Eddigi nyereségnöve­kedésük tehát nem elsősorban a hatékonyság függ­vényében jött létre. Valójában tartósan és saját ere­jére támaszkodva csak az az üzem bővíti nyereségét, amely a szükséges forrásokkal is rendelkezik. Az eszközök hatékonysága a termelés szerkezetével is összefüggésben van. A gyártmányszerkezetben ta­lálható problémák az üzemi piackutatás színvonalával vagy hiányával is kapcsolatosak. Mindezek ellenére a kisüzemek fejlődése vitathatatlan. A fejlesztés üteme azonban növelhető, mégpedig alapos tervszerűséggel és tudatossággal. Piacismeret A fejlesztés erőforrásainak hatékonyabb felhaszná­lása céljából ajánlatos a koncentrált juttatások elvé­nek érvényesítése. Ez a különböző források olyan ará­nyát alakíthatja ki, hogy ennek következtében a fej­lesztés nem lassul, hanem dinamikus változást ered­ményez. A konkrét termelési cél megvalósítását elő­segítő pénzügyi segítség kedvező hatást gyakorolhat az adott üzem termelési színvonalának átlagos javu­lására. Hasznos lehetne például, ha a megyében piackutató iroda alakulna az együttműködés fejlesztésére a tevé­kenységek egybehangolására, amely elősegítené a pi­acismeret és a piacbefolyásolás helyes módszereinek gyakorlati alkalmazását. E feladatkörben előmozdít­hatná a szabad ipari termelőkapacitások és a ke­reskedelem konkrét terméket kereső törekvéseinek találkozását. A kisüzemi termelés gazdasági életünk szükségszerű tényezője, s a nagyipar árukibocsátását kiegészítő jelentősége vitathatatlan. Termelési színvonalának fej­lesztése azonban az elkövetkező időszak lényeges feladata. E korszerűsítés elengedhetetlen követelmény, összhangban áll népgazdaságunk érdekeivel. Bonifert Ad ám Tartalék kutak télre Szemle a szanki szénhidrogénmezőn A közelmúltban a bá­nyahatóság komplex szemlét tartott a szanki szénhidrogénmező terüle­tén. A Szolnoki Kerületi Bányaműszaki Felügyelő­ség ellenőrizte a tankállo­másokat, az új gázüzem munkáját, és más olajipa­ri létesítmények tevé­kenységét, így például a jászszentlászlói olajtöltő­állomást is. Megvizsgálták a szanki mező kitörésvé­delmi felkészültségét, át­nézték' a baleseti jegyző­könyveket, tájékozódtak a baleseti oktatásról és a szakember-ellátottság helyzetéről. A szanki üzem rendel­kezik azzal a műszaki üzemi tervvel, amit ko­rábban jóváhagyott a fel­ügyelőség, és a szénhidro­génmező „művelését”; a termelést és a feldolgo­zást az engedélyezett program szerint végzik. A termelő kutak a meg­adott technológiai előírá­sok szerint optimálisan működnek. A tavaly de­cemberi gázkitörésből okulva, a felügyelőség fokozott gonddal tanul­mányozta a gázkutak ve­zetékeinek korróziós ko­pását és a rozsdásodás el­leni vállalati szintű vé­delmet. Az eredmények kedvezőek voltak, s így hozzájárultak a régi típu­sú kútbekötések további üzemeltetéséhez. A Kerületi Bányamű- szaki Felügyelőség egyet­ért azzal, hogy a tázlári szénhidrogénmező beru­házásait egyelőre felfüg­gesztette a vállalat, mivel az új kerület geológiai elemzése még nem fejező­dött be. j Ugyanis csak pontos feltérképezés alap­ján, lehet meghatározni a föld mélyén rejlő szénhid- rogénvagyont. Szabályoz­ták a tartalékot alkotó gázkutak működését 'is, hogy a téli időszakban folyamatos legyen a ter­melés. A szemlén alaposan megvizsgálták az egyes munkahelyek szakember­ellátottságát. Arra a meg­állapításra jutottak, hogy a két fő tevékenységi kör­ben — a kőolaj- és föld­gáztermelésnél — keve­sebb szakmunkás dolgo­zik a szükségesnél. A szó- banforgó üzemegységek­ben az alkalmazottaknak mindössze 30 százaléka végezte el az olajipari szakmunkás-tanfolyamot. A képzetlen dolgozók fog­lalkoztatása érthető mó­don fokozza a baleseti ve­szélyt, aminek a bányá­szok egyébként is ki van­nak téve. A kialakult helyzetben — figyelembe véve a helyi sajátosságo­kat és a tsz-ek munkaerő­elszívó hatását — sajnos, nehezen és lassan lehet változtatni. Az egyéb munkahelyeken sokkal jobb a foglalkoztatott szakemberek aránya. A műszaki irányítás színvo­nala megfelelő. A fokoza­tos kibontakozást ígéri, hogy az új dolgozókat megfelelő oktatásban ré­szesítik. Fekete Imre-j Dr. Bene László; A VEZETÉS TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) A vezetőknek döntő szerepük van ab­ban, hogy a társadalmat a gazdaságilag elmaradott helyzetből kilendítsék és irá­nyításukkal előmozdítsák az iparilag fej­lett állapot elérését. A vezetés a legré­gibb művészet, egyben a legújabb tudo­mány és eredményeit fel kell használ­nunk. Bene László tudományos megala­pozottsággal szól e könyvében a vezetők­höz. Vezetőink zöme ma még túlterhelj önmagát, sok olyan kérdéssel foglalkozik, ami nem tartozik funkciójához, ugyan­akkor fél a kockázatvállalástól. Különö­sen a felelősségvállalástól való húzódó- zás a vezetők minden egyéb jó tulajdon­ságát megsemmisíti — szögezi le a szerző. A gazdasági szervezet kulcspozícióit azok töltik be, akik az információkat el­lenőrzik, az információáramlás stratégiai­lag fontos találkozási pontjain helyezked­nek el. Ezt a mi vezetőinknek is fel kell ismerniök. Az ösztönösség csak bravúros dilettánst szül. aki értéktelen tulajdon­ságait látszatra törekvő intézkedésekkel igyekszik helyettesíteni. Lenin 50 évvel ezelőtt írta: Meg kell szervezni Oroszországban a Taylor-renrl- szer kipróbálását és alkalmazását. Vajon hányán ismerik ezeket az elveket ma ná­lunk? A könyv bemutatja a vezetői tí­pusokat, a kibernetikus szemléletet, a szervezéstudomány, az üzemgazdaság, a szociológia, a lélektan és a matematika legújabb eredményeinek felhasználását, a vezetés- és szervezéselméletben. Foglal­kozik a munkahelyi légkörrel, kénét ad a vezetési módszer változásáról, Mózestől — Fordig. Állást foglal számos izgalmas kérdésben: vajon a maximális vagy op­timális hatékonyság-e a cél? Csak az anvagi. vagy a több oldalú ösztönzés a helyes? A téma összetett, az olvasmány nem könnyű, mégis minden vezetőnek, de a szélesebb érdeklődési körűeknek is ajánl­juk. Miért? Idézzük a szerzőt? A vezető munkastílusa kihat az egész szervezetre. „A szervezet annak az embernek a meg­hosszabbított árnyéka, aki az élen áll.” És népgazdaságunk szempontjából nem mindegy, hogy milyen is az az árnyék. Iloós János: A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ALAPVETŐ TÉNYEZŐI (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) A gazdasági növekedés vizsgálatát a szocialista és a kapitalista világrendszer versenye állította az érdeklődés hom­lokterébe. a „szegény” és a „gazdag” országok között — tendenciájában — bő­vülő szakadék (Afrikában, Ázsiában, La- tin-Amerikában él a világnépesség 70 százaléka, ugyanakkor a Föld javainak csak 20 százalékát élvezi.), még égetőbbé teszi a gazdasági növekedés eszközeinek és módszereinek kutatását. A szerző célja — szocialista alapon — felsorakoztatni a kutatások eddigi ered­ményeit, rámutatni azokra az összefüggé­sekre, amelyek hozzájárulhatnak korunk egyik feszültséggócának _ a jólét és sze­génység ellentétének — feloldásához. Hangsúlyozza a műszaki fejlődés, a be­ruházások, a népesség alakulása, a föld­rajzi adottságok, a társadalmi környezet meghatározó a gazdasági növekedés szempontjából. Az általános — minden országra érvé­nyes előfeltételek mellett — hazánkban a koncentrált műszaki fejlesztésnek a technikai haladás által elért eredmények gyors átvételének és hatékony alkalma­zásának van külön jelentősége. A beru­házások eszközigénye — az úthálózat, vízművek, csatornázás stb. — kiépítése miatt nő. Hogyan, milyen forrásból biz­tosíthatók ezek az eszközök? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv. Véle­ményt formál a foglalkoztatás ésszerű mértékéről, a termelési viszonyok és a gazdasági mechanizmus kapcsolatáról. Gazdasági fejlődést — összefoglaló formában — először tárgyal szerző ha­zánkban. A növekedési modellekkel ki­egészített mű elsősorban a gazdaságpoli­tika iránt érdeklődők látókörét széle­sítheti. Bercsényi Bolond

Next

/
Oldalképek
Tartalom