Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-10 / 289. szám
/ AI unkaidő-csökkentés Bács-Riskun megye területén eddig 137 vállalat és kisipari termelőszövetkezet vezette be a 44 órás munkahetet. Ennek alapján jelenleg 66 ezren dolgoznak csökkentett munkaidőben. A mezőgazdaságban még csak az állami gazdaságok tértek át a havi 210 órás munkaidőre. Ezekben a gazdaságokban nyáron — elsősorban a nagy munkaiszezonokban — hosszabb a munkaidő, télen pedig rövidebb, s évi átlagban jön ki az említett munkaidő-mennyiség A X. pártkongresszus és a kormányhatározatoknak megfelelően a negyedik ötéves tervben további területekre terjesztik ki a munkaidő-csökkentést ami a mezőgazdasági termelőszövetkezeteken kívül — mintegy 55 ezer dolgozót érint. A szakszervezeti, gazdasági és állami szervek megkezdték a munkaidő csökkentésével kapcsolatos gazdasági feladatok felmérését. A X. pártkongresszus a gazdaságpolitikai kérdések tárgyalásakor igen, részletesen foglalkozott a húsellátás javítása kapcsán az állattenyésztés fejlesztésével. Az elkövetkező öt esztendőben hazánkban másfél millió hízónak, 70 ezer kocának, 225 ezer tehénnek és 150 ezer növendékmarhának létesítenek férőhelyet. Az állattenyésztés .fejlesztési koncepcióinak megvalósítása teremti meg az alapját Bács-Kiskun megyében is az állati termékek nagyobb arányú kínálatának. . \ A negyedik ötéves terv előirányzata szerint a húsfogyasztás 5—6, ezenfelül a baromfihúsé 10—14 százalékkal növekszik a megyében. A szarvasmarha-állomány emelésére elsősorban a nagyüzemi gazdaságok hivatottak, mivel azok képesek megfelelni a magas szintű közegészségügyi követelményeknek. A sertéstenyésztést a most épülő, vagy ezután kivitelezésre kerülő iparszerű, szakosított hizlalótelepeken, valamint a háztáji, egyéni és kisegítő gazdaságok lehetőségeinek teljes kihasználásával célszerű fellendíteni. A megye juhtenyésztésében a következő tervidőszakban a gyapjútermelés mellett — a hazai és a külföldi piac igényeinek figyelembevételével — a hústermelés is előtérbe kerül. A választékosabb húskínálat, továbbá a folyamatosabb tojásellátás, a baromfitartás — ezen belül a tavi kacsa- és lúdtenyésztés, hizlalás — szorgalmazását indokolja. Hatvannégy holdról kétszáz hold termése A fentiekben körvonalazott megyei állattenyésztési célok megvalósításában továbbra is nagy szerepe van a rét- és legelőjavításnak, e léhetőségek teljesebb kihasználásának. A harmadik ötéves terv időszakában Báes-Kjskun megye évente 6—8 millió forintos állami támogatást kapott, s ebből az összegből 45 ezer hol ' rétet, legelőt . javítottak, meg a Duna mentén, a Bácskában és a Homokhátságon. E munkának gazdasági kihatása igen számottevő. Elég csupán a legutóbbi évben megjavított rétek és legelők gazdálkodási eredményeire rámutatni. Egy esztendő alatt 83 gazdaságban összesen 12 600 holdon végeztek ősgyepfelújítást és telepítést. Ez a terület 4100 tehénnek, 5100 növendékmarhának, 8200 juhnak és csikónak, összesen 1 millió 260 ezer mázsa zöldtakarmányt adott, amelynek szénaértéke meghaladta a 314 ezer mázsát, keményítőértéke a 110 ezer, emészthető nyersfehérje-értéke pedig 22 ezer mázsát, összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy a nem javított legelők szénahozama megyei átlagban 9,3, a javított, de nem öntözött legelőké pedig 24,9 mázsa volt holdanként. A szénahozamtöbblet csupán egyetlen holdon 15,6 mázsát tesz ki. A 12 oms hold legelő — a szükséges mechanikai beavatkozáson kívül — csaknem 6400 tonna vegyes műtrágyát kapott. Ahol a legelőjavítás megtörtént, ott a termelőszövetkezet már biztonságosabban tudott tervezni, az állatlétszámot a hozam csökkenése nélkül emelni, s nem vont el szántóföldet a szálastakarmány termesztésére. A legeltetési bizottságok hatáskörébe tartozó területeken tavasztól őszig jó legelőjük volt a háztáji teheneknek, ősztől tavaszig pedig a kaszálók szénatermése állt rendelkezésükre, amely fedezte a szükségletet. Ide kívánkozik néhány példa: a hajósi József Attila Tsz-ben a legelőgazdálkodás adta lehetőségek kihasználásával nyaranta két forinttal csökken a tej önköltsége. A hartai Béke Termelőszövetkezetben, ahol szintén a megyei állattenyésztési felügyelőség szakmai irányításával vezették be a fejlett legelőgazdálkodást, a tsz telepített gyepén háromszáz tehén legelt, s a holdankénti zöldtakarmányhozam az öntözés révén átlagosan háromszáz mázsára emelkedett. A telepített gyepen öt, úgynevezett hasznosítási rotációt vezettek be. A legeltetés után következő szakaszban öntöztek, műtrágyáztak, kaszáltak, majd ismét öntöztek, s újra legeltettek. így a 64 holdas terület ebben az esztendőben 200 holdnyi ősgyep termését adta.1 A Hartai Béke Tsz-ben a nyári hónapokban a jó legelőgazdálkodás folytán két-három forint között van a tej literenkénti előállítási költsége. Hasonló példát lehetne találni a megye más szövetkezeteiben is a rét- és legelőjavítás, valamint a gazdálkodás jelentőségének alátámasztására. K. A. A mezőgazdasági szabályozó rendszer jövő évi formájának jogforrása az erre vonatkozó kormány- rendelet, amely intézkedéseivel elősegíti üzemek vállalatszerű gazdálkodá-, sának megerősödését, a gazdaságosabb termelést, a személyes jövedelmek tervszerű növekedését. Az év közben kifizethető munkadíjakat a megelőző két év részesedési alapjának 80 százalékáig támogatja a pénzügyi szabályozó rendszer. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt a mértéket a termelőszövetkezetek túllépik és a gazdasági év során a kifizetett munkadíjak a megye közös gazdaságaiban 100— 150 millió forinttal meghaladják a hitelezési feltételeket. Ilyen esetben, egyebek mellett, az élőmunka-ráfordítások hitelezése csak bizonyos korlátozások mellett' történhet. Igaz az is, hogy ezeket a kifizetéseket sok esetben termelési szükségletek indokolják. A szabályozórendszer érvényesülésekor ilyen ellentmondások nem jelentkezhetnek, ezért fontos feladat a gazdaságok oly mérvű megerősítése, hogy az üzemek a munkadíjakat meg is termeljék. A fejlesztési alapok tervszerűtlen növelése korábban gyakran vezetett veszteségek keletkezéséhez és előfordult, hogy egyetlen termelőszövetkezetnél elérte az 5—10 millió forintot az alaphiány. A jövőben a szabályozó- rendszer csak olyan beruházásokat támogat, amelyeknek fedezete már a korábbi évek jövedelméből rendelkezésre áll. A tervek megvalósításának biztonságát elősegíti, ha a kockázatvállalás esetleges hátrányos következményeinek fedezésére alapot képeznek a gazdaságok. A termelőszövetkezetek nagyobb része jelenleg nem rendelkezik biztonsági alappal, sőt, azokkal a feltételekkel sem, amelyek ennek képzésére szükségesek. Ehhez szűkösek a jelenlegi jövedelmek. Az állami gazdaságoknál a társadalombiztosítási járulék emelkedik. A fejlesztési nyereség adómentessé válik, a baromfi- és konzervipari tevékenységet folytató vállalatoknál és az állami gazdaságoknál. A termelés készletei után nem kell eszközlekötési járulékot fizetni a jövőben, csak kamatot a hitelezett eszközök után. A terhek csökkentése az átlagos készletállomány értékének 5 százalékát teszi ki. A borgazdasági vállalatok az állami gazdaságokhoz hasonló elbírálásban részesülnek. A rendelet a mezőgazdasági vállalatok egy részét az illetményadó-fi- zetési kötelezettség alól is felmenti. A jövedelemadó-fizetésre a mezőgazdasági üzemek továbbra is kötelezettek. Az adó kiszámításának alapjául a személyes jövedelmek szolgálnak. A számítási alap meghatározott mértéken túli növekedése esetén jö- vedelemnövekmény-adó is terheli a gazdaságokat. Az intézkedések az átlag fölötti jövedelmek további növekedését korlátozzák. A jövedelemnövekmény- adóból központi alapot képeznek a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek részére. A nem mezőgazdasági tevékenységből származó árbevételek után a gazdaságok termelési adót fizetnek. Ennek az adónak bizonyos része szintén a gyenge közgazdasági és természeti adottságokkal küzdő gazdaságok támogatására szolgál. A megkülönböztetett állami támogatás csak akkor. jár. ha a földterület kataszteri tiszta jövedelme bizonyos mértéket nem halad meg. Nem adható költségtérítés, ha a közös művelés alatt álló szántóterület átlagos tiszta jövedelme 8 aranykoronánál nagyobb. A megyében 650 ezer hold területen folyik szövetkezeti gazdálkodás, ebből 183 ezer hold a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek kezelésében van. Nyolc aranykorona alatti a tiszta jövedelem 182 ezer holdon, ezen a területen 51 termelőszövetkezet gazdálkodik. A támogatásra igényjogosult termelőszövetkezetek száma is eny- nyi. A rendeletnek ez a része tehát nem érinti megyénk szövetkezeteit. Az új szabályozórendszer igyekszik elősegíteni az élelmiszergazdaság gyorsabb fejlesztését. Herczeg Kiss Béla A Kalocsai Állami Gazdaságban az idén több száz holdon termesztettek repcét. Gyulai Jenő főmérnök újításával sikerült az egymenetes kombájnaratással betakarított növény tökéletes szárítását megoldani. A képünkön látható toronyszárítóban a korábbi kézi íorga- tásos módszer huszonkilenc forintos költségével szemben, csupán nyolc forint 40 fillérbe került a repce szárítása mázsánként. (Pásztor Zoltán felvétele.) Központosított gépcsoportok A termelőszövetkezetek fejlődésében, a jövedelmezőség fokozásában egyre nagyobb szerepet játszanak a gépek. Ma már a gépesítés alapvető termelési tényező. A gazdaság belső szervezeti felépítése, a különböző területi egységek kapcsolata sok tekintetben meghatározója lehet a gazdálkodás, a termelés eredményességének. A termelőszövetkezetekben állandóan csökken a kézi munkaerő, ez, és az egyre növekvő igények sürgetik a mecha- nizálást. Ha fokozni akarjuk a termelés színvonalát, jól meg kell szervezni a gépek üzemeltetését. Egyes növények termelésének teljes gépesítettsége szinte megkívánja a központosítást. Ilyenek többek között a gabona, a kukorica, a lucerna, a burgonya, a cukorrépa. Egyes munkafolyamatok is gépesítettek már, például a silózás, növényvédelem. Az ésszerűség a gépek összevonását követeli meg. Ez egyúttal az üzem szakosodását segíti. Lehetővé teszi — többek között — a gépen dolgozók szaktudásának gyorsabb fejlesztését. Kialakulhatnak a talajmunkával foglalkozók, a vegy- szerezők, növényvédők csoportjai, akik egyes munkafolyamatok tökéletes ismerői, szakmunkásai lehetnek. Mindez a minőség javítása melleit nemcsak az egységnyi idő alatt végzett munka meny- nyiségét növeli, hanem a gépek megbecsülését, a kultúráltabb termelést is se gitt. Nagyobb a dolgozók felelősségérzet»' is. Mindemellett a szociális ellátás jobb megszervezésére is lehetőséget nyújt. Korszerű műszaki bázis kiépítése és az üzemeléssel kapcsolatos gondok ésszerű megoldása, a szervezés színvonalának növelése, a gépek összevonásával, gépcsoportok létrehozásával lehetséges. Vannak akadályozó tényezők. A 'területi tagoltságok, a távolságok, a rossz útviszoT nyok gátolják a központosítást. Hasonlóképpen az is, hogy sok helyen a termelőszövetkezeti tagok több község határában, vagy távolabbi területeken laknak. A koncentrált gépüzemeltetés megvalósítása tehát csak a szükséges feltételek egybeesése esetén oldható meg. Azokban a gazdaságokban, ahol nincsenek meg a teljes központosítás feltételei, ésszerű a kombinált gépi szervezeti formát létrehozni. Ebben a gépek egy része egy adott területi egységhez tartozik. A nagyobb munkafolyamatokra központi gépcsoportokat szerveznek. Ha a kampány befejeződik. a gépek ismét visszatérhetnek területi egységükhöz. Általános jelenség, hogy az üzemekben a gépesítést nagyon fontosnak tartják, az irányítás szervezetében mégsem kapja meg jelentőségének megfelelő helyet. Mind több termelőszövetkezetben törekednek a gépesítés központosítására, mert ez szervezettebbé, gazdaságosabbá teszi a termelést. A kalocsai Iszkra Termelő- szövetkezetben az őszi munkák meggyorsítása érdekében komplex brigádokat hoznak létre, amelyekben az összes gépeket és berendezéseket összevonták. Hasonlóan központosították a gépeket a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben. A gazdaságokban már az első hónapokban élezhető volt az intézkedés kedvező hatása. Érdemes foglalkozni a témával a nagyobb mezőgazdasági üzemeknek. A gazdaságosabb termelést segítik elő ezzel a módszerrel. Dr. Matos Károly
