Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-03 / 283. szám
4z úszó kislány Országos DIÁKNAPOK Kislány Buda- [ . .zületett, 1953_..mnáziumá tanuló, magyar úszósport k kiváló tehetsége. A gatott legfiatalabb agja. 1970 tavaszán több mint egy hónapig megyeszékhelyünkön volt edzőtáborban. Keményen dolgozott. A nagy verseny előtt joggal érezte, hogy képes lesz egy „szakállas” csúcs megborotvá- lására. Nagy bizakodással vetette magát vízbe már kora reggel. Este, a napi 6—7 ezer méteres adag után sem tört meg az akarata: „Be kell bizonyítanom, hogy fel tudok nőni a feladathoz, hogy rászolgáltam a bizalomra ...” Eljött a- nagy nap, a bizonyítás napja. A versenybíró sípszavára Ka- czander Ágnes nélkül raj _ tolt a 200 méteres mellúszás mezőnye. Megbetegedett. „Oda van a lehetőségem” — mondta zokogva. S szemét elborították a könnyek. Valaki epésen meg is kérdezte: „Kit sirat?” Nem jött rá válasz, mert akkor még a friss csalódások között nem tudott utat törni a szó. összeszorított ajkak és egy ki nem mondott elhatározás volt a válasz, amely azonban hamarosan megvalósult. Előbb 400 méteres vegyesúszásban, majd 200 méteres mellúszásban hódította el a magyar bajnoki címet. 200 méteren lehullott a 9 éves „szakáll”. Megdöntötte Killermann Klárának még 1961-ben, Hamburgban elért 2:52,5-ös eredményét. 2:50,8 másodpercre volt szüksége úszósportunk idén feltűnt csillagának a 200 méteres táv megtételéhez. Mindez augusztusban történt — Barcelona jegyében. Kibuggyanó örömkönnyek között. Az Európa-bajnokságra mégsem utazhatott el- A Sportélet novemberi számában Zsolt Róbert így kommentálja az esetet: „Annyira nem volt gond lányainknak a döntőbe jutás, hogy nem kellett volna különösebb merészség Baranyiék helyett még fiatalabbakat kipróbálni. A 16 éves Kaczan- der és a 15 esztendős Válent Vera kitűnő úszó, tehát mindketten megfeleltek volna helyettesnek. (Kaczandert fizető turistaként sem engedték fel az úszók különrepülő. gépére, mondván, hogy nem szülne jó vért az ottléte.)” Enyhén szólva felháborító, hogy fiatal és tehetséges — szívvel lélekkel — küzdő versenyzőnk ilyen bánásmódban részesült. Pedig meggyőződésem, hogy nem fagylal- tozni igyekezett Barceló- nába. Mégkevésbé azért, hogy könnyeivel a medence vizét szaporítsa... Banczik István Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye, Szeged és Budapest középiskolásai, ipari és mezőgazdasági szakmunkástanulói 1971 májusában ötödször gyűlnek össze Gyulán, hogy bizonyítsák tehetségüket. Az Erkel-diákünnepeki felkészülései területei: politikai rendezvények, pályázatok, diákművészeti bemutatók. 1971 májusa az országos rendezvények időpontját jelzi, a felkészülés ideje alatt feltétlenül szükséges, hogy valamennyi fiatal saját szakterületén rendszeres tevékenységet folytasson. A pályázatokra való felkészüléshez nem egy-két hónap munkája, hanem esetleg több év erőfeszítése is szükséges. A művészeti bemutatók rendszere alapszervezettől. kezdődően szükségessé teszi, hogy már decemberben az iskolákhoz ezzel kapcsolatos rendezvényeket tartunk. A KISZ városi, járási bizottságai januárban és februárban rendezik meg a diáknapok ünnepségeit. Márciusban és áprilisban a megyei seregszemléken dönti el a zsűri, hogy kik juthatnak Gyulára, kik lesznek azok a vers- és prózamondók, irodalmi színpadok, hangszeres szólisták, kórusok, akik megyénket képviselik. Kérjük az iskolák KISZ-bizottságait, alap- szervezeteit, a KlSZ-ve- zetőket, a tanárokat, javaslataikkal, ötleteikkel segítsék továbbra is a munkát. K. A. Összeírták a KISZ-tagokat A KISZ Központi Bizottsága két évvel ezelőtt hozott határozata értelmében az alapszervezetek vezetőségéből alakult csoportok az idén október elejétől összeírták a KISZ-tagokat, valamint érvényesítették a tagsági könyveket. Az alapszervezetek, bizottságok vezetői nemrég fejezték be ezt a munkát. Minden KISZ-tagot felkerestek, értékelték a fiatalok mozgalmi tevékenységét, tanácsokat, ötleteket adtak feladatai megoldásához. A KISZ-tagok összeírása után a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága statisztikát készített, mely szerint a gyárakban, üzemekben, vállalatoknál dolgozó KISZ-tagok száma 1966-hoz viszonyítva jelentősen növekedett, számuk jelenleg S ezer 340. A beszélgetéseken a fiatalok arról is nyilatkoztak, hogy továbbra is vállalják-e a tagsággal járó kötelezettségeket és érvényesíteni akarják-e a következő évre is a tagsági könyvet. Ezután került sor az adatok felírására. A taglétszámról, az ösz- szeírás tapasztalatairól az alapszervezetek decemberi gyűlésén tájékoztatják a fiatalokat. T. L. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Pavlovlts Miklós Milyenek a belga fiatalok? Viharos tanácskozás De Haan-ban Interjú Terbe Dezövel Üjsághír: A Belga Szocialista Ifjúsági Szövetség négynapos nemzetközi kongresszusára a KISZ Központi Bizottsága delegációjának vezetőjeként elutazott Terbe Dezső, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára. Miután november 17- én útjáról hazaérkezett, felkerestük Terbe elvtársat, hogy a nemzetközi ifjúsági kongresszus programjával, munkájával kapcsolatos kérdéseinkre válaszoljon. Kérdés: Mi volt a kongresszus célja és milyen Ifjúsági szervezetek vettek részt a tanácskozáson? Válasz: Nagy érdeklődéssel és várakozással utaztunk Belgiumba. Már régóta rendszeres kapcsolatunk van a Belga Kommunista Ifjúsági Szövetséggel, de a szocialista ifjúsági szervezet munkájáról, programjáról és törekvéséről nagyon keveset tudtunk. A kongresszusukra — amelyet kétévenként tartanak — e meghívás tulajdonképpen a kapcsolatunk elmélyítésének egyik kifejezése volt. A delegációnkon kívül több szocialista ország Ifjúsági szervezete is képviselte magát. Eleget tettek a meghívásnak a jugoszláviai, a romániai, s az NDK-beli szövetségek. Ezenkívül spanyol, francia, német, osztrák és svájci delegációk vettek részt a találkozón. Kérdés; Milyen előadásokat hallott és milyen bel. és külpolitikai kérdésekről tárgyaltak a kongresszus résztvevői? Válasz: A Belga Szocialista Párt legnagyobb tömegbefolyással rendelkező területén, északon, De Haan-ban a szocialista párt tengerparti üdülőjében kezdődött a tanácskozás. A kétszázötven fiatal résztvevő mellett a kongresszuson neves személyiségek — miniszterek, a szakszervezetek vezetői és természetesen a szocialista párt vezetői is — megjelentek. Eredetileg a kongresszus négy napig tartott volna. Az első két nap programja azonban — ismerkedés, közös problémák megvitatása, a küldöttek beszámolója a hazai ifjúsági szövetség munkájáról — elmaradt. A kongresszust Fernand Dewit, a szocialista ifjúsági szövetség nemzeti titkára nyitotta meg. Ezt követően a kongresszus feladatait ismertette, töb. bek között azt, hogy új ideológiai program kidolgozása szükséges. Szövetségük egész munkáját a jelenlegi belpolitikai körülményekhez kell igazítani. Beszélt arról is, hogy a szocialista eszme nagyfokú elterjedésének lehetünk tanúi országukban, amely az ifjúsági szövetségre, mint a szocialista párt utánpótólá- sának legfőbb bázisára különleges feladatokat ró. Kérdés: Az ifjúsági szövetség által elkészített program alapján milyen célok megvalósítására törekszik a mozgalom és milyen jogokért harcol az ottani fiatalság? Válasz: A kongresszuson különböző szekciók alakultak, amelyek kidolgozták az ideológiai, bel- és külpolitikai, valamint az új szervezeti intézkedésekre alkotott dokumentumokat. Ezekből a nyilvánosságra hozott dokumentumokból, tudtuk meg, hogy elsősorban arra törekednek, amire általában nagyon sok ifjúsági mozgalom: a béke megőrzésére, a gyarmati sorban élő népek támogatására. Miután Dewit a szövetség részletes program, ját ismertette, hatalmas vita kerekedett. Egyes csoporok elhagyták a termet, majd ismét felemelve szavukat, visszatértek. A zűrzavar csak . este csillapodott. Néhány egyéni „kirohanástól” eltekintve, megegyeztek a fiatalok és kihirdették a programot. Az ifjúsági szövetségük az osztály nélküli társadalom megteremtéséért harcol és ennek elérésére valamennyi közbeeső formát támogat. A munkások jogaiért indított sztrájk- mozgalmakat segítik, s ennek érdekében a mun. kásfialalokból olyan csoportokat hoznák létre, amelyeknek a sztrájk- mozgalmak megszervezése és összehangolása a feladata. A kongresszus sokat foglalkozott a fiatalok je. lenlegj helyzetével. Nagyon jelentősnek tartják, hogy az év elejétől kezdődően a 18 éves fiatalok állampolgári jogokkal rendelkezzenek. Változatlanul problémát jelent azonban, hogy az egyetemet, főiskolát végzett fiatalok ezrei állnak munka nélkül — diplomával a zsebükben Kérdés: A Belga Ifjúsági Szövetség milyen külpolitikai programot dolgozott ki? Válasz: Minden katonai tömb ellen fellépnek. Elítélik Izrael agresszív magatartását, a cionizmust, az imperializmus gyakorlati megnyilvánul lásának tekintik. Támogatják a világ ifjúságának törekvését a béke megőrzésében. Hazájukban segítik az európai béke és biztonság megteremtésre irányuló törekvéseket. Harcolnak az NDK létének elismeréséért. A még elnyomás alatt, gyarmati sorban élő népek harcát támogatják. A kongresszus a szervezeti kérdések megvitatása után az eddig funkcionáló vezetőséget szinte teljes egészében felmentette és új vezetőséget választott. Az ifjúsági szövetség központi bízott, sága mellett működő iroda vezetésére egy adminisztratív és egy politikai titkárt, valamint elnököt és elnökhelyettest választottak. Sok pozitív haladó vonást tapasztalhattunk a belga fiatalok törekvéseiben. viszont hiányzik a marxizmus tételeinek tisztánlátása, illetve helyes értelmezése — fejezte be nyilatkozatát Ter-í be Dezső elvtárs.
