Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-03 / 283. szám
Fiatal értelmiségiek számvetése A megyebeli gyárak- ban, üzemekben, valamint a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetének, problémáinak megtárgyalása után A közelmúltban a KISZ Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága a fiatal értelmiségiek helyzetével foglalkozott. A jelentésben megállapította, hogy a fiatal értelmiségiek csak elvétve jelentkeznek munkáért a KISZ-bizottságon és szervezeteknél. A főiskolák és egyetemek falai között tanuló fiatalokat gyakran csalódás éri, amikor kilépnek az életbe, illetve kiváltják munkakönyveiket. Általában nem ismerik a már régebben dolgozó fiatalok KISZ-szervezeteit, problémáit, valamint az alap- szervezetek munkastílusát, módszerét. A KISZ megyei vb határozati javaslatában ar- I ról olvashattunk, hogy foglalkozási rétegenként, 1 érdeklődési körüknek megfelelően, más-más módszer alkalmazásával kell bevonni a fiatal ér- telmiségiket a mozgalmi , munkába. A fiatal műszakiak •™- megyei aiktívaülé- ' sét a közeljövőben hívják össze, ahol a fiatalok a megyénk párt-, állami és . társadalmi vezetőitől kérhetnek tanácsokat, segítséget. Ez a tanácskozás bizonyára jó alapja lehet majd az 1971-ben a KISZ Központi Bizottsága által megszervezésre kerülő fiatal műszakiak és közgazdászok I. országos tanácskozásának. A vállalatok alapszervezetei í pedig hozzák létre a fia- | tál műszakiak és közgazdászok tanácsát, valamint az ifjúmunkás tanácsok és a falusi ifjúsági tanács többet foglalkoztassa a fiatal értelmiségieket. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Bács megyei kirendeltsége szervezzen szakmai utakat a különböző foglalkozású fiatal értelmiségieknek. Nagyon hasznos a kirándulásokkal egybekötött. üzemlátogatás, tapasztalatcsere. Segíti a munkát a szakjai értelmiségi klubok létrehozása, ahol a TIT bevonásával a fiatalok megismerhetik a szocialista országok szakmai i-Hegű sikereit, s az ottani módszereket. Az eredmény, vagyis az, hogy a megyében élő fiatal értelmiségiek aktívabban kapcsolódjanak be a mozgalmi munkába, csakis közös összefogással érhető el. Jó lenne ugyanis, ha az ifjúsági törvény készítői gondolnának arra a fontos dologra is, hogy a különböző szociális juttatásokat — például a pótszabadságot — a főiskolát, vagy egyetemet végzett fiataloknál úgy állapítsák meg, hogy a felsőfokú intézménynél eltöltött idő számítson be a vállalatnál eltöltött, folyamatos munkaviszonyba. A KISZ Központi Bizottság javasolja az illetékes minisztériumnak, hogy azoknál a fiatal pedagógusoknál, akik általános iskolában tanítanak, a mozgalomban rendszeresen végzett munka, illetve a funkció járjon óra- kedvezménnyel. A KISZ megyei bizottság által készített felmérés szerint: „Az elégedetlenség oka a minimális összegű kezdő, fizetés, valamint a lakás- és életkörülmények hiányossága. Bár igen jelentős kezdeményezések történtek megyénkben —• KISZ-lakások építése, pedagóguskölcsönök, üzemi kezdeményezések stb. —, de a néhány pél • dától eltekintve, a lakáskérdés nem megoldott. Hasznos lenne, ha a lakásalap felhasználásával, több vállalat összefogásával, a fiatal házas értelmiségiek részére, közös kollégiumokat építenének. Az illetékes tanácsok pedig anyagilag és erkölcsileg is támogassák a kezdő értelmiségiek lakásgondjainak megoldását. T. L. Kutatnak a szakmunkástanulók? Tömör jellemzésként elég annyit megállapítani a bácsalmási. könyvtárról, hogy visszá-vissza- térnek ide azok az olvasói Is, akik időközén el- kerültek a nagyközségből. Nem csupán azért, mert emlékeznek az úttörővagy középiskolás korukban itt kapott segítségre. megszüntethetök, de föltétlenül megbosszulják magukat, ha nem fognak össze ellenük a közművelődés hívatottjai és az üzemi vezetők. A katymári szakmunkástanulók nem tudták' például, hogy a falujukban négy kovácsműhely, dolnozott. Igaz, ■ ez az zottság Bácsalmáson ezért helyi szakmatörténeti pályázat kiírását kezdeményezte. A vállalkozó szakmunkástanulók sikeres feldolgozásait jutalmazzák. Az ötlet rendkívül hasznosnak ígérkezik és megérdemli az illető üzemek anyani . ■—it Ainuior az ötlet megszüietet. a bácsalmási könyvtárban. (Széna,sine íelvetele) A felhalmozott gazdag anyag, az eligazító bibliográfia, a katalógusok egyetemi vagy főiskolai diplomadolgozatok illetve más tanulmányok megírásához is nélkülözhetetlen támogatást tudnak adni. Nemrég a helyi és a környékből bejáró szakmunkástanulóknak adtak randevút a könyvtár dolgozói a kölcsönző- és olvasóteremben. És kiderült egy, s más. Olyan furcsaságokra vetődött fény, amelyek könnyen egyszerű tény nem tartozik a majdani vizsgakérdésekhez, sem pedig az általános műveltséghez. De a mesterség modern folytatóinak legalább is illenék tisztában lenni az elődök dolgával. A szolgáltató iparágak képviselői — uram bocsá — még okulhatnának is a vendégek igényeinek szinte elébe menő gyakorlatból. Az ilyen és hasonló érdekességekkel a tankönyvek nem foglalkoznak. A művelődési állandó bipéldául az állami gazdaság már fel is ajánlott. Annál is inkább, mert a felnövekvő szakmunkás- tanulók helyhez kötődése elsősorban nem a községi művelődési állandó bizottság érdeke, hanem azoké, akik a munkahelyükhöz hű utánpótlásgárdát szeretnének felnevelni: Olyan szakembereket, akik büszkén mutatják fel majdan elvégzett munkájukat az őket követőknek. Halász Ferenc Például Szebellédi József Beszélgetésünk anyakönyvbe, személyi igazolványba való adatokkal indult. Megtudtam, hogy 26 éves, nős, van két kislánya, az egyik hároméves, a másik 11 hónapos. — 1959-ben kerültem a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyáregységébe, mint ipari tanuló. Eleinte nem voltam oda a lakatos szakmáért. Ké. évig többnyire én is söp- rögöttem, meg azt tanultam, hogy a fűrészt végig kell húzni, mert azt addig fizették meg. Ma? Örülök, hogy lakatos lettem. Más munka ez mint szalag mellett ülni és ugyanazt csinálni nap, mint nap. Mi itt —ahogy mondani szoktuk — csinálunk mindent csak gombostűt és gőzgépet nem. — Mióta vagy brigádvezető és véleményed szerint miért éppen téged választottak? — 1968-ban egy nagy létszámú brigád ketté vált, akkor lettem brigád vezető. Miért? Része volt .ebben annak is, hogy én voltam a legidősebb, már tagja voltam a pártnak és talán azért is. mert bárki kérdezte mit hogyan csináljon, elmagyaráztam. Szívesen megteszem ma is, ha látom az igyekezetét. Akinél ez nincs meg az mehet, más helyett nem szeret dolgozni senki. Persze, nem csupán a munkával kapcsolatos problémákkal jönnek. Örülök ennek, mert ez azt jelenti, bíznak bennem és igyekszem is megfelelni. Ha látják, hogy megteszem ami tőlem telik akkor ők is segítenek. Amikor Tóth János nősült, mindannyian ott dolgoztunk a lakásépítésen, ami nem ácsmunka volt, azt mind mi csináltuk. — Van lakásod? — Még nincs. Két, három éven belül szeretnék egy szövetkezetit. — Szabad idő? — Legszívesebben a lányaimmal játszom, aztán olvasok, tv-t nézek. Most ugyan sok időt elvesz a tanulás, tavasszal érettségizem az acélszerkezeti technikumban. — Mit gondolsz, elég érettek a fiatalok arra, hogy tizennyolc éves korukban beléphessenek a pártba? — Én igennel szavaztam — sokan vannak, akik munkájuk, magatartásuk alapján méltók rá. Pulal Miklós A festészet szabadegyetemén A bajai ifjúsági művészeti szabadegyetem közelmúltban megtartott Ötödik előadásán Kun István festőművész alkotásaival ismerkedtek a fiatalok. Az erdélyi származású festőművész a kolozsvári főiskolán tanult, majd Nagybányán Thorma János, később Budapesten Rudnay Gyula a valóság művészi feltárására és hiteles visz- szaadására oktatta. Több kiállításon vett részt és számos pályamunkával értékes díjakat nyert. 1946 óta Baján él. Kun István életútját, művészetét ez alkalommal Gergely József né mutatta be a hallgrtóság- nak. A jellegzetesen kun- istváni portrék és tájképek a valóságot pontosan tükröző stílusról tanúskodnak. A bevezető után a művész önvallomását nagy érdeklődéssel hallgatták a fiatalok. A székelyföld kis falvaiban élő szegényemberek számtalan változatban jelennek meg képein. Véleménye szerint az alkotás lényegét, az őszinteséget a modern festészeti irányzatok nem adják vissza tökéletesen. Szerinte a művészetet nem a különféle stílusjegyek, hanem az ezektől független érzelemgazdagság jellemzi. A portrék, tájképek és a különféle kompozíciók, mint például a műteremrészlet, vagy a Dózsa-kép, drá- maisággal telt atmoszférát, sugároztak. Az eleven képzőművészettel való ismerkedést nem pótolhatják könyvek, produkciók és tanulmányok. Ezért tarthatjuk kitűnő kezdeményezésnek a bajai művelődési hál szabadegyetemét. T. M. A X• után Ifjúság — jövő — szocialista demokrácia. A három fogalom szorosan összetartozik. Ebben a meggyőződésünkben erősített meg bennünket az MSZMP X. kongresszusa. A szocialista társadalom demokratizmusa kiterjed a politikai, gazdasági és társadalmi élet egész területére, a vezetők és vezetettek, valamennyi állampolgár egymás közötti viszonyára. Továbbfej. lesztése így minden területen fontos követelmény. Különösen nagy feladatok várnak ránk, fiatalokra. Ha magunkénak valljuk — sőt időnként követeljük — a jövőt, akkor a mát kell nagyon komolyan vennünk. Elsősorban rajtunk múlik, mikor és milyen eredményeket érünk el. A kong. resszus bátorítást adott mindenkinek, hogy éljen demokratikus jogaival. Éljen majd a tanácsi és országgyűlési választások idején, éljen a KJSZ-vá- íasztások alkalmival, munkahelyén, lakóhelyén egyaránt. Lehetőséget! De azt is tudomásul kell ven. nünk, hogy minden törvény annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A Kommunista Ifjúsági Szövetség rendszeresen szóváteszi, és dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára kongresszusi felszólalásában hangsúlyozta, hogy a tehetségükkel, eszmei és erkölcsi szilárdságukkal. jó emberi tulajdonságaikkal kiemelkedő fiatalokat bátrabban és nagyobb számban kellene megbízni vezető tisztségekkel. Általában bátrabban kell építeni a fiatalok tenniaka- rására, öntevékenységére és önkormányzó képességére. A ma fiatalja érett nagy feladatok megoldására, aminek bizonyítékával nap mint nap találkozhatunk a gyakorlatban. A kongresszusi határozatok között számunkra nagyon lényeges, hogy a párt a tagfelvétel! korhatárt 18 évre szállította le. Ezzel újabb lehetőséget kantunk, hogv hazánk Vormónvzón^et iában. a Magyar Szocialista Munkáspártban adtunk hangsúlyt jogos igényeinknek és teljesítsük kötelességünket a ma és a jövő érdekében.
