Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

1970. december 1, kedd S. (Mai A béke védelmezői 25 éves a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség öt világrész 93 országának egy híján száz nőszer­vezete ünnepel: 25 éve ezen a napon, 1945. december 1-én bontott zászlót a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség. Párizsban összegyűlt asszonyok és lányok határozták el: a világ minden részén tömörítik erői­ket, hogy soha többé ne zúduljon háború az emberi­ségre, s békében nevelhessék gyermekeiket. Az eltelt negyedszázadban sikerült mozgósítani a nők millióit nemcsak a béke megvédésére, hanem más, nem kevésbé fontos célok elérésére is. Sok he­lyütt a női egyenjogúság kivívásáért küzdött — több­jeié sikerrel — a nőmozgalom, másutt á nemzeti függetlenségi harcba kapcsolódtak be a harcos nő­szervezet tagjai. Szinte nem múlt el hét, hogy a világ valamely pontján ne emelték volna fel szavukat a nőmozgalom képviselői a szociális haladásért, a de­mokráciáért. Nem hiányoztak nagyszabású nemzet­közi akciókból sem: a Hanoiban felállítandó anya- és gyermekvédelmi központ költségeire például rövid idő alatt 50 ezer dollárt gyűjtöttek. Hazánk abban a kitüntetésben részesült, hogy nem­rég a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség jubi­leumi tanácsülésének házigazdája lehetett. A buda­pesti kongresszus 260 küldötte — 91 ország képvise­letében — október első napjaiban a Gellért Szállóban hat bizottság javaslatát fogadta el. A többi között felszólították a világ asszonyait és nőszervezeteit: nyújtsanak politikai és erkölcsi támogatást, anyagi segítséget a függetlenségükért küzdő indokínai né­peknek, támogassák az amerikai és más országok asszonyainak erőfeszítéseit, amelyekkel rá akarják bírni kormányaikat az agresszió haladéktalan meg­szüntetésére. Szolidaritást vállalt a világ legtekinté­lyesebb és legnépesebb nőszervezete az izraeli ag­resszió ellen küzdő arab népekkel. Határozatban mondták ki Budapesten azt is, hogy támogatják az európai biztonsági értekezlet összehívását. Hertta Kuusinen, a szövetség elnöke a tanácskozás befejez­tével kijelentette: hajlandóak együttműködni minden haladó erővel a béke megvédésére, a világ gyerme­keinek szebb, boldogabb jövőjéért. Szebb, magasztosabb célokat nem tűzhetett volna zászlójára a jubiláló nemzetközi nőmozgalom. Hogyan dolgozik a személyzet? A Lunohod—1 „személy­zetéről” nyilatkozott a Pravda hétfői számában a kísérlet fő operatív cso­portjának irányítója. Mint közölte: a Luna—17 sima leszállása után azon­nal akcióba lépett az új „szolgálat” amelyhez navi­gációs tiszt, fedélzeti mér­nök. járművezető, továbbá antennakezelő tartozik. A fő operlív csoport irá­nyítója elégedetten nyilat­kozott a Lunohod—1 „sze­mélyzetének” munkájáról. Elmondotta, hogy a sze­mélyzet tagjainak kiválo­gatása és a feladatra való felkészítése már nagyon régen megkezdődött. Az akcióban résztvevőket mindenekelőtt szigorú pszicho-fizikai próbáknak vetették alá. A követelmé­nyek: képesség a megfe­szített figyelemmel vég­zett, hosszantartó tevé­kenységre, állhatatosság, szívósság, vasegészség. A gyakorlatok során részt- vettek a Lunohod üzemi „tréningjein” de „edzet­tek” más kozmikus beren­dezések segítségével is. A legfőbb azonban, hogy a Lunodrom kísérleti tere­pen több mint 100 kilo­métert „tettek meg” a holdjáró „tanuló vezetői­ként”. Mint a fő operatív cso­port irányítója hangsú­lyozza: a rendelkezésre ál­ló tv-képek és fotópano­rámák csak megkönnyítik, de nem teszik könnyűvé a „holdgépkocsi vezetését”. A mély kráterek és a kö­vek elkerülése, a kerekek egyhelyben forgásának megelőzése óvatosságot, hi. degvért és gyors reagálást követel. (MTI) 70 éves a Magyar Autóklub Hetvenedik születésnap­ját ünnepli a Magyar Autó­klub, amely az elsők kö­zött alakult Európában, 1900. november 30-án azzal a céllal, hogy szaktanácso­kat adjon, túrákat és ver­senyeket rendezzen és kép­viselje az autósok érdekeit. Először 1901-ben rendezett autós kiállítást, és autóver­senyt, és még ebben az évben kiadta az első KRESZ-szabályzatot. A klub nemzetközi sikerei között A tv Három arckép-sorozatáról Százezrek sorsára emlékeztek Gyermekkorát, haj­dani nyomorúságát, mai kételyeit, örömeit idézte vasárnap este a televízió színészportré-sorozatában Szirtes Ádám. A közelkép hosszú percekig minden feleslegest kiiktat; sokáig csak egy-egy keserű mo­solyt, a megvívott harcra emlékeztető ősz hajszála­kat, a megélt sorsokat tük­röző szem rebbenéseit mu­tatja a kamera, de az el­hangzó szavak nyomán lát­juk a „zöld mezőben kék sarat dagasztó”, az ellensé­ges világgal perlekedő if­jú embert. Saját családjá­ról beszél, százezrek sorsá­ra emlékeztet. Kicsit fél­szeg mentegetőzéssel: ma bizonyos körökben nem sikk a szegénységről be­szélni. Nincstelenek óceán­járól szól, akik elesettsé- gükben még a rájuk zúdu­ló nyomorúságot is szé­gyellve rejtegették, mint beteg ember a baját. Horváth Teri, Berek Ka­ti és Szirtes Adám szemé­lyében olyan embereket szólaltatott meg Bozó Lász­ló rendező és Tomkai Ju­dit riporter, akiknek em­bersége, tehetsége kifény­lett osztályos társaik közül. Ha nincs felszabadulás, el- csenevésznek nap nem sü­tötte virágként. De ők jöt­tek 1945 tavaszán, nyarán, a népmesék hőseiként, al­kalmi vásári kocsikon, me­zítlábasán, kölcsönpénzen. Jöttek a szegényparasztság milliós tömegeiből (Hor­váth Teri, Szirtes Ádám), az ipari proletariátus kép­viselőjeként (Berek Kati). Leendő mérnökök, tudó sok, politikusok, költők, művészek. a szárnyaló szegénység képviselői. So­kan megriadtak, meghát- ráltak a főváros számukra szokatlan világában, sokan elbuktak, számosaikat el­buktattak, de a győző, hi­tével mondhatták mind­hárman a televízió képer­nyőjén : sokan megmarad­tunk. A politikai változások csak a lehetőségeket te­remtették meg, helyüket saját maguknak kellett ki­harcolni. Ismeretlen veszé­lyek, buktatók vártak rá­juk. Az utcákon százezrek tüntettek: miénk a gyár, a föld, és ők, különösen ér­zékeny lelkületű művészek, hosszú ideig fél-, negyed embernek érezték magu­kat. Sikeres filmfőszere­pek, elismerő kritikák után is félve lesték, befogadja-e őket végre maradéktalanul az új környezet. Pironga- tó helyzetekbe kerültek. Szirtes a főiskolán egy al­kalommal nem tudott más­salhangzót mondani; ka­nálhoz szokott mozdulatai­val sután kezelte a kést, meg a villát. Nehezen épültek, emberként is, szí­nészként is. Életművük, s a Három arckép-sorozat is tanúsítja, hogy mindig megtalálták a helyes utat, s pillanatokra sem felej­tették: a tehetség, a tekin­tély, a származás, a hata­lom felelősséggel jár és az átlagosnál több munkára kötelez. Jól tette a Televízió szerkesztősége, hogy éppen a pártkongresszus idején tűzte műsorra ezt a soro­zatot. örülünk annak, hogy az egyszerű emberek, a szerény visszahúzódók, a munkájukkal elfoglaltak a megszokottnál többször ke­rülnek a televízió kame­rái, a rádió mikrofonjai elé. Időnként már sokall­tuk a sündörgő ügyeske­dők magakelletését, az üz­letelő mesterek féromun- káit. Anélkül, hogy a szép szándék megvalósításának színvonalát, a majd há­romórás műsort hosszab­ban elemeznénk, megálla­píthatjuk, hogy a kivitele­zés méltó volt az elgondo­láshoz. Az első film fe­lejthetetlenül ábrázolta Horváth Teri útját a rába- tamási cselédházból az or­szág első színházaiba: úgy lett napról napra több, hogy mindvégig hű ma­radt önmagához. A legköz­napibb szavak különös fényben ragyogtak, tiszta költészetként hatottak a hétköznap szürke tényei. A rendező a bemuta­tott portrékban egyaránt kereste a különöst és az általánost. A jól egyénített sorsok a történelmi felhaj­tó erőket és az egyéni erő­feszítéseket, kínlódásokat is jól /példázták. Bozó László és munkatársai ke­rülték a felszínes általá­nosságokat, elvetették a szokott színészportrék re­ceptjeit. A mindenáron újat akarás, a különleges esetenkénti hajhászása miatt helyenként előtűn­nek a keresettség, a modo­rosság jelei. Sajnálatos, hogy éppen a kristálytisz­taságú, vas-keménységű Berek Katiról alakult ki a szenvelgő beállítások, ha­mis pózok következtében homályos kép. Várjuk a televízió ha­sonló vállalkozásait. Heltai Nándor tartja számon az 1929. évi versenyt, amelyen Hart­mann László világrekordot ért el. Bugatti gépkocsijá­val az 1 kilométeres álló- rajtos futamot 29,3 másod­perc alatt — 124 kilométe­res átlaggal!! — teljesítette. Bár nem gyártunk személy- gépkocsikat, a Magyar Autóklub nemzetközi sike­reit jegyzik a nemzetközi sportnaptárban. Európa va­lamennyi számottevő klub­jával szoros kapcsolatot tart, s két világszervezet­nek is tagja. Alakulásakor mindössze 45, s ma már 70 ezer tagot számlál az autóklub. Szol­gáltatásai közül a legnép­szerűbb a műszaki segély- szolgálat. Csaknem 3 ezer kilométeres útvonalon köz­lekednek hét végén a „sárga angyalok”, amelyek a ma­gyar és külföldi autóklu­bok tagjait egyaránt kihúz­zák a bajból. Az elmúlt 3 évben 22 321 kocsit javí­tottak meg az országutakon. A balesetek megelőzése ér­dekében állandó fényszóró­beállító szolgálatot szervez­tek, amelyet az elmúlt 3 évben 36 ezer autó vett igénybe. A touringszolgálat külföldi és hazai túrákat szervez. így tavaly 600 ezer, az idén 700 ezer külföldi személyautót kalauzoltak hazánkban, s érdekes úti­programokat állítottak ösz- sze az évente több mint 50 ezer kocsival külföldre lá­togató magyar autósok­nak is. Mint ismeretes, a ma­gyarországi személygépko­csik száma a jelenlegi 200 ezerről 1975-re félmillióra, 1980-ra pedig 750 ezerre emelkedik. Ezért a klub vezetői arra törekednek, hogy valamennyi megye- székhelyen műszaki bázist és segélytámaszpontot léte­sítsenek. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium tá­mogatásával országos bar- kácsműhely-hálózatot szer­veznek, hogy a magánautó­sok megtanulják a legegy­szerűbb hibákat kijavítani. Megkezdte működését Bu­dapesten a klub diagnoszti­kai állomása, ahol a ma­gángépkocsik műszeres re- lülvizsgálatát végzik, hogy megelőzzék a váratlan mű­szaki hibákat, baleseteket Diagnosztikai állomások nyíltak Pécsen, Győrben. Székesfehérváron és a fej­lesztési program szerint a következő években újabb megyeszékhelyeken is be­rendezkednek e fontos mű­szeres vizsgálatokra; HAui NEVELŐTESTÜLETI ÉRTEKEZLETEK Befejeződtek a novembe­ri nevelőtestületi értekez­letek. amelyeken a párt Központi Bizottságának if­júságpolitikai határozatá­ból adódó tennivalókról tanácskoztak az alsó és középfokú oktatási intéz­mények pedagógusai. A tantestületek a meg­beszéléseken mindenek­előtt azokkal a kérdések­kel foglalkoztak, amelyek tisztázása az iskola soron levő feladatainak megol­dását is segíti. Ilyen pél­dául a szülők körében végzendő pedagógiai tevé­kenység erősítése, a szo­cialista emberformáláshoz szükséges együttműködés hatékonyabb módjainak kialakítása. Szóba került a tanácskozásokon: hogyan valósítható meg a tanulók eredményes politikai, er­kölcsi, világnézeti neve­lése, közösségi, közéleti te­vékenységének önkormány­zó képességének kibonta­koztatása. Megvitatták azt is, hogyan segíthetik a mű­velődési otthonok a diáko­kat a szabad idő helyes irányú felhasználásában. Á középiskolákban a nevelői közösségek tanácskozásán különösen arról folyt ter­mékeny vita, milyen új szervezeti formákkal, mód­szerekkel és eszközökkel gazdagíthatok — az élet­kori sajátosságok, a fiata­lok sokirányú érdeklődé­sének figyelembevételével az iskolai KISZ-elet, az ifjúsági szervezet tartalmi munkája. A tanácskozá­sokba általában bevonták a KISZ és a népfront, a Pedagógusok Szakszerveze. te, az üzemek, a vállala­tok és az intézmények képviselőit js, akik a ma­guk területén sokat tehet­nek az ifjúság nevelése érdekében. AZ ERŐMŰ FÜTI A HALASTAVAT A hazánkban nyolc éve meghonosított növényevő halak — amurok és busák — mesterséges szaporítása elsőként a halászati ter­melőszövetkezetek dinnyé­éi ivadéknevelő tógazdasá­gában sikerült, 1968-ban. Az idén már tízmillió nö­vényevő halivadékot nyer­tek. A növényevő halak mesterséges szaporítására rövidesen tíz hektár nagy­ságú nevelőtavat építenék Százhalombattán, amelyet az erőmű felmelegedett hűtővizével töltenek fel. így biztosítják a halak szá­mára az optimális, 22 fo­kos vízhőmérsékletet. TÉLI ÁTÁLLÁS AZ ÁLLATKERTBEN A Budapesti Állatikért is készül a télre. Fűtött há­zakba telepíti meleg égövi állatait. A takarmányo­zásban is fokozatosan olyan vitamindús étrendre kell áttérniök, hogy az ér­tékes állatok veszteség nél­kül vészeljék át a telet. Gondoskodtak a tárolható téli takarmányról, a ha­lászmadarak, a hüllők és a nagyobb víziállatok táp­lálékául szolgáló halmeny- nyiségről. Az állatkert decemberi látogatói sok érdekességet láthatnak. A pálmaházban ugyanis ebben a hónapban legszebb az orchideák vi­rágzása. A mérsékelt ég­övi növényházban Mikulás- virágok nyílnak, s szil­veszter táján virágba bo­rulnak az első hajtatott tu­TÁRlat lipánok is. A rovarház eseménye, hogy kikeltek a koreai imádkozó sáskák. A hazai rokonuknál jóval na­gyobb fiatal állatok falán­kabbak, s remélhetőleg si­kerül felnevelésük, far­kasétvágyuk kielégítése. Az oroszlánbarlangban kibővült Melinda oroszlán­mama családja. Csatlako­zott négy gyermekéhez az a két oroszlánkölyök is, amelyet kutyadajkák ne­veltek. Az emlősosztály szaporulata két zebracsikó, s egy szép európai bölény- bikaborjú. örvendetes ese­mény, hogy Juanitának. a szelíd tapirnak megszűnt a magányossága, mert meg­érkezett Albert, az ugyan­csak szelíd természetű hím, s remélhető, hogy családot alapítanak. 3000 ÉVES LÁNDZSA Szép formájú bronz­lándzsát talált Kötesd kör­nyékén a Sió medrében Kiss János, Szekszárdon élő idős halászmester. A leletet átadta a Szekszárdi Múzeumnak. Megállapítot­ták, hogy körülbelül 3000 évvel ezelőtti harcosé le­hetett. Kiss János útmu­tatásával a régészek felke­resik majd a lelőhelyet. Az öreg halász ugyanis sok ősi edénymaradványt, sőt ép korsókat is kiszedett a Sió medréből. CUKORMÜSZAK A MÁV Szegedi Igazga­tóságának öt megyére ki­terjedő területén vasárnap mintegy 1500 vasúti kocsit raktak ki és 800-at meg- rakottan indítottak útnak. A legtöbb vagont most is a cukorrépa szállítása igé­nyelte: a mezőhegyesi, a sarkadi és a szolnoki fel­dolgozó üzembe indultak a „cukorrépa-szerelvények”. Algyőről kőolajat szállítot­tak Százhalombattára és Almásfüzitőre. KUSÁLLATTENYÉSZTÖK FIGYELMÉBE Elénk érdeklődést keltő kisállattenyésztői kiállítá­sokat rendeztek Tolna me­gyében. Szekszárdon va­sárnap zárult az a kiállí­tás, amelyen a külföldi piacokon elsősorban kere­sett óriási házinyúl- és haszongalambfajtákra, va­lamint a háztáji gazdasá­gokban jól használható ketrectípusokra hívták fel a figyelmet. A szekszárdi kiállítás nagydíjait „King” tenyész- galambjaiért a Devecseri Állami Gazdaságnak, újzé- landi fehémyúlaiért pedig a „Mecsek” Pécsi Kisállat­tenyésztő Szakszövetkezet­nek ítélte oda a zsűri. A LEGJOBB AMATÖR FILMESEK Ünnepélyes eredmény- hirdetéssel és a díjnyertes filmek vetítésével fejező­dött be a vasárnap Székes­fehérvárott a XVIII. ama- tőrfilm-fesztivál. A fesztivál nagydíját (3000 Ft-ot) Kiss István (Balástya, Csongrád me­gye) kapta három filmjé­ért: „Misáék”, „Badarsá­gaim” és „Tíz nap a ko­ponyám körül Sopronban” I. díjat kaptak (2500—2500 Ft-ot), Niovák András (ELTE AFK Budapest) „Olyan távol” és Gulyás Gyula (Cinema 64 Buda­pest) „Ót” című filmje. Az 1970. évi „Legjobb amatőrffilmklub” címért fo­lyó versenyt, az ELTE AFK Budapest nyerte. '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom