Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-20 / 272. szám
I oldal 1970. november 20, péntek A képviselő „házaljon“? A petróleumlámpa-, illetve lámpaüvcghiányról ebben az évben először a megyei országgyűlési képviselőcsoport január 17-i ü.ésén hallottam. Tudni kell, hogy ezen a tanácskozáson az országgyűlési képviselők múlt évi munkásságát összegezték, A Petőfi Népe április 10-i számában Fekete Pálné országgyűlési képviselőről jelent meg riport. íme a vele folytatott beszélgetés egyik részlete; „... Hosszúidéig nem lehetett kapni petróleumlámpát és lámpaüveget — méltatlankodik még most is. (Nyilván, még a cikk írása idején sem lehetett — T. I.) — Akiknek természetes, hogy lakásukban egy kattintásra kigyullad a fény, átérzik-e, hogy a távoli tanyákon mit jelent, ha még csak a múltat őrző, büdös —- petróleumvilágításhoz szükséges eszközök sincsenek meg? S mit olvashatunk a Ludas ' Matyi november 19-i számának levelei között? „Petróieumiámpa. — Szeretnék beszerezni egy 8-as, vagy 11-es petróleumlámpát? Hiába az igyekezetem, a kereskedők mindig azt válaszolják; egy év óta nem kapnak ők sem. Nekem nem a romantikus hangulat megteremtéséhez kellene, mi — egyelőre — azzal vagyunk kénytelenek világítani. — Tóth Margit, Helvécia, Matkó 247.” Feltehetnénk több szónoki kérdést. — „Hát hiába az országgyűlési képviselők szava?” — „Hát ennyire falrahányt borsó a sajtóbírálat?” —, de az demagógia, igaztalan- ság lenne. Egyébként — az év folyamán rádióban, tévében visszatérő téma volt a lámpa- és lámpa- üvegkérdés — mindany- nyiszor csípős hangnemben, gúnyoros mellékízzel; Igaz, nem tartozik az új gazdaságirányítási rendszer kulcsproblémái közé, de mit tegyünk, ha még mindig noszogatni kell ipart, kereskedelmet. És neadjisten, hogy valakik hozzálátnának. Pedig léteznek, virulnak a roppant nagy tanyavilá- gú megyék — mint a miénk is — és a puszták népe, a futóhomokból paradicsomot varázsló szorgalmas tanyaiak tízezrei évről évre, nap mint nap küldik a városok — a petróleumlámpát, üveget gyártani nem képes vállalatok, ktsz-ek — dolgozóinak asztalára a tejet, húst, gyümölcsöt... S akkor ilyen megalázó helyzetbe szorítják a tanyák lakóit, hogy ilyen elemi szükségletért, mint a petróleumlámpa és üvege — könyörögniük kell.... Hajmeresztő! országgyűlési képviselőknek kell petróleumlámpáért, üvegért „házalniok” — már elnézést az iróniáért —. Olyan rangú közéleti embereknek, akik a KGST- reiá/nóban gondolkodnak hogy a nemzetközi együttműködés egyéb orientációit ne is említsük — terveznek, fejlesztik a népgazdaságot — egy ország üdvére... Hogy az illetékesek részéről csak a rideg közöny a válasz — ez nem a képviselők <— sem a sajtó, rádió, tévé — szégyene. Tóth István Áz elsők között... A kecskeméti városi pártértekezlet állásfoglalása szerint a megyeszékhely mezőgazdasági szövetkezeteinek gazdálkodását a termelési tényezők színvonalának, hatékonyságának, valamint az élelmiszeriparral való szorosabb együttműködéssel lehet fejleszteni. E megállapitás helyességére, megalapozottságára jó példa a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Tsz. Központosított géppark Az 5 ezer holdas üzem a szövetkezeti gazdaságok közül Kecskeméten, sőt a megyében is a legelsők között végzett az őszi vetéssel. 1100 hold búza, 700 hold triticalé, valamint 320 hold repce, illetve takarmánykeverék került a földbe az üzemegységeiben. Erre a nagy munkára a termelőszövetkezet már akkor felkészült, amikor létrehozta — korábban teljesen szétszórtai) működő, s jelenleg 78 személyt foglalkoztató — központosított gépesítési részlegét. Ennek az átszervezésnek a segítségével az erő- és munkagépeket mindig oda lehetett összpontosítani, ahol a kapásnövények betakarítása legjobban előrehaladt, és a traktorosok összefüggő nagy táblákon végezhették a magágykészítést, a vetést. Annak ellenére, hogy a tsz gépparkja már erősen elhasználódott, a szerelők, a gépjavítók és a traktorosok szervezett munkája révén sikerült végigdolgoznak szinte kiesés nélkül ezt az időszakot. Így a gondos talajmunkával, az őszi vetés optimális időben való befejezésével, talajerő visszapótlással jól megalapozhatták a következő évi gabonatermést. Az idén 400 holdon termett zöldborsó a szövetkezetben. A Kecskeméti Konzervgyár több borsó betakarító- és fejtőgépet helyezett ki. Az időjárás okozta károk ellenére 50 vagon zöldborsót adott át a konzervgyárnak, s a cséplés után visszamaradó hüvelyt és szárat mint fehérjében gazdag zöldtakarmányt, a tehenészet hasznosította. A szövetkezet, amely egy évtizede termeszti már a triticalét, a Vetőmagtermeltető Vállalattal együttműködve az idén ebből a gabonaféléből 30 vagonnyit értékesített vetőmagként, s jövőre 50 vagonra számít. Házikenyér és péksütemény Külön kell szólnunk a búzatermesztésről. Még ebben az esztendőben üzembe helyezik a saját beruházásból létesített malmot. Ez lesz az első szövetkezeti malom Bács-Kiskun megyében. Az innen kikerülő korpa a takarmánykeverőbe, majd feldolgozás után a gazdaság most épülő 400 férőhelyes szakosított tehenészetébe jut, s egyik alapját képezi majd a magasabb tejtermelésnek. Az idén vetett 1100 hold búzaföld termését jövőre már a szövetkezet malma őrli meg, s a lisztből saját pékségében sütik a kenyeret. Amikor a múlt esztendőben — a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattól kapott lisztre alapozva — megnyílt a termelő- szövetkezet péksége, s a piacon, valamint több elárusító helyen ház'kényé. révei megjelent, napi 8—10, majd később 16 mázsás termelésével konkurrenciát teremtett Kecskeméten, az ennél összehasonlíthatatlanul nagyobb kapacitással dolgozó Sütőipari Vállalatnak. Jelenleg a szövetkezet több elárusító helyén, ezenkívül az ÁFÉSZ és a BÉK Vállalat boltjaiban, összesen 28 helyen árusítják a Magyar—Szovjet Barátság Tsz házikenyerét, péksüteményeit. Saját malom A sütőüzem az elmúlt esztendőben 4 millió 148 ezer forintos bevételt hozott, ebből 959 ezer forint értékű volt az állami támogatás. Minden 100 forint értékű pékáru forgalomba hozatala után ugyanis 43 forint árkiegészítést kap a szövetkezet. A városi tanács vb pénzügyi osztálya épp a napokban utalta át a háromnegyedévre járó árkiegészítést, 977 ezer forintot, az év eleje óta forgalomba hozott kenyérért. Még jövedelmezőbb lesz a kenyérsütés és értékesítés ha a következő esztendőben a szövetkezet saját malmában őrölt lisztet tudja felhasználni a pékség, így a kenyérgabona termesztése, feldolgozása és értékesítése egységes, ösz- szefüggő gazdasági folyamattá alakul át. K. A. Rangsor és követelmények Korszerűbb üzletek Tompán az ÁFÉSZ egész sor üzlet felújításával, bővítésével igyekszik jobban kiszolgálni a falu lakosságát. Üveg-porcelán, fűszer-csemege, büfé és a képen látható vas- és háztartási bolt is a napokban készült el. A népi építészetről A Hazafias Népfront kalocsai járási elnöksége a járási tanács vb művelődésügyi osztályával közösen tanácskozást rendez Dunapatajon, a népi építészetről és a népi műemlékek védelméről. A december közepén sorra kerülő tanácskozásra a megye minden részéből várják honismereti kutatók, népfront aktivisták és építészek érkezését. Neves előadók — köztük Bencze László Kossuth-díjas festőművész és dr. Major Máté Kossuth-díjas akadéKarácsonyi ajándék Üj típusú grillsütő sorozatgyártását kezdte meg a pápai Elekthermax. A korszerű, időmérő műszerrel ellátott háztartási berendezés 1—2 csirke sütésére alkalmas. Az újdonsággal először a karácsonyi vásáron jelentkezik a gyár. mikus is részt vesznek a hasznosnak és érdekesnek ígérkező konferencián. Ez alkalomból megrendezik a járás népi építészetét és műemlékeit bemutató fotó- kiállítást is. A X. PARTKONGRESZSZUS irányelvei külön foglalkoznak a vezetők feladataival. „Gazdasági építőmunkánkban az egyre növekvő feladatok a vezetőktől is nagyobb teljesítményeket kívánnak, nagyobb követelményeket támasztanak velük szemben. A gazdasági vezetők politikai felelősséggel dolgozó szakértők legyenek, érvényesítsék a párt gazdaságpolitikáját”. Ezt olvashatjuk többek között a szocialista gazdasági építőmunkáról szóló fejezetben a tennivalóknak mintegy összefoglalásaként A reform nyomán a nagyobb vállalati önállóság már magasra emelte a vezetők mércéjét. A negyedik ötéves terv, amely a hatékonyság fokozását állítja a gazdasági építőmunka központjába, újabb nagy próbatételt jelez, a hatékonyabb munka rendkívül sokféle tényező együttes hatására valósulhat csak meg. A termelékenység emelése, a fajlagos anyagmegtakarítás, a meglevő eszközök és fejlesztési lehetőségek jobb hasznosítása, a termelés szerkezetének átalakítása. a korszerű termékek és gyártási eljárások bevezetése, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítése, a tudományos eredméyek gyors gyakorlati felhasználása — valamennyi külön- külön és együtt — feltételezi a szervezés és a vezetés színvonalának emelését. A mondás szerint a gyakorlat teszi a mestert. A gazdasági vezetők többsége szerencsésen átesett az utóbbi évek tűzkeresztségén, bővítette a szakmai, vezetéstudományi ismereteit is. így joggal feltételezhetjük, hogy a termelés, az irányítás különböző szintű parancsnokai a jövőben is képesek lesznek felzárkózni az egyre növekvő feladatokhoz. BIZONYOS JELEK* arra is utalnak, hogy a gazdasági környezet és a dolgozó kollektíva nyomása egyszerre, egymást kiegészítve jelentkezik. Évekkel ezelőtt, amikor a helyi vezetés csupán végrehajtásra, a terv- utasítások továbbítására szorítkozott, minden nehézséget külső hatásokra, objektív okokra vezethettek vissza. Részben már jelenleg, s a jövőben még inkább nem lehet kerethiányra hivatkozni, ha a dolgozók elégedetlenek az anyagi és szociális ellátás mértékével, a termelés műszaki, szervezési szintjével. „Dolgozóink már jogos lakásigényeikkel sem a tanácsot, hanem bennünket, vezetőiket zaklatnak. A szomszédos gyár lakásépi- tési akciói kezdeményezett, és most tőlünk is számon- kérik ugyanezt” — panaszolta az egyik igazgató. S ahogy ő nem tudta dolgozóit magyarázatával megnyugtatni, mi sem tudjuk az igazgatót megvédeni. Vagy képes a vezetés a kollektívával, együtt a korábbiakat meghaladó, tartós eredményeket elérni, vagy tovább növekednek a belső feszültségek. BAR SOKFELE szociális, egyéni, gazdasági tényező játszik közre a munkaerővándorlásban, a dolgozók áramlásának iránya azonban kétségtelenül a gazdálkodás, a vezetés színvonalára is utal. Mivel a gazdasági verseny főleg a munkaerőhelyzet tekintetében éleződött ki, a nagyobb arányú létszámhiány elsősorban azoknál a vállalatoknál tapasztalható, amelyeknél kedvezőtlenebbek az emberi kapcsolatok, a munkafeltételek, a szociális körülmények, alacsonyabbak a személyi jövedelmek. A bérszabályozás változásával azonban egyre inkább csak a hatékonyan gazdálkodó vállalatok lesznek majd képesek a dolgozók jövedelmének rendszeres növelésére. A NÖVEKVŐ versenyben új rangsor alakul ki a dolgozó kollektívák és a vezetők minősítésében. Azok a vezetők, akik az első akadályokat simán vették, tehát nincsenek még célban, könnyen kihullhatnak még a növekvő követelmények rostáján. Ki bizonyul majd alkalmasnak és ki nem? Erre nehéz napjainkban válaszolni. Mind az eredményes, mind a rossz munkára — a vezetés előrelátható és jövőre ható jellegéből adódóan — esetleg csak évek múlva derül fény. s ezt nem szabad megvárni. A vezetők minősítésénél, honorálásánál, előléptetésénél, és leváltásánál ne csupán az éves eredménybeszámoló képe, hanem legalább eny- nyire a holnap és a holnapután előkészítése, a kockázatvállalás és a kezdeményezőkészség legyen a mérce. Ez így túl általános? Meg kell nézni a vállalatok most első ízben készülő ötéves terveit — konkrétan. K. J. Évente 480 ezer tonna Szomszéd megyénk székhelyén, Szolnokon, a Tisza- menti Vegyi Művekben 48o ezer tonna szupfer- foszfát műtrágyát gyártanak évente. Eddig termelésük felét tudták csak szemcsésítve, granulátumként szállítani. Mivel a szemcsés műtrágya gazdaságosabban használható, új — ^ 240 ezer tonna kapacitású — szcmcsésítő üzenet létesítettek, hogy az egész termelésüket á kívánt formában forgalmazhassák. Képünkön: adagolják a szuperfoszfátot a szcmcsésítő berendezésekbe.
