Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-10 / 263. szám

«. oldal 1970, november W. beflá AGROTÁP — Lajosmiz§e Dinamikusan fejlődő szövet kezet közi vállalkozás Éppen egy évvel ezelőtt alakult meg Lajosmizsén három közös gazdaság ösz- szefogásával egy szolgáltató jellegű vállalkozás. Tag­jai: a lajosmizsei Népfront, a soroksári Vörös Október Termelőszövetkezet, vala­mint a lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezet. Egy-egy gazdaság 50 ezer forinttal járult hozzá a vállalkozás anyagi alapjához. A meg­alakulásban sokat segített a szövetkezetek területi szövetsége. Bajka István igazgató­val az eddig elért eredmé­nyekről beszélgetünk. — Ezt az együttműködést az élet sürgette. Elismert ma már, hogy a háztáji gazdaságok a közös egyik üzemágának tekinthetők. Az utóbbi időben ezekben a gazdaságokban megnőtt az érdeklődés az állatte­nyésztés iránt és ez egyút­tal újabb gondot jelentett. A megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ugyanis nem tud annyi táptakarmányt gyártani, hogy a háztájiak igényeit is kielégítse. Ezért hoztunk mi létre egy kis üzemet. Az idén mintegy 10 va­gon táptakarmányt gyár­tunk a háztáji gazdaságok részére. Mindezt egy régi épület­ből, a célnak megfelelővé átalakított takarmányke­verőben mondja el a vál­lalat igazgatója, ötvenezer forintot költöttek az átala­kításra. Az egyik sarokban műanyagzsákok, tele tápta­karmánnyal. Feliratuk: AGROTÁP — Lajosmizse. A név egyúttal jelzi a vál­lalkozás megalakulásának egyik legfontosabb célját — Egyéb szolgáltatáso­kat is végzünk. Elsősorban élelmiszer-gazdasági létesít­ményeken különböző szere­léseket. A napokban elké­szült 200 vagonos kiskőrösi tároló hűtőberendezéseit is mi szereltük. Egymillió fo­rmt értékű munkát végez­tünk itt. Hírük eljutott a szom­szédos Pest megyébe is. Az itteni megyei Gabonafel- . vásárló és Feldolgozó Vál­lalat takarmánykeverő üzemei részére 25 köbmé­teres, gépi úton tölthető és üríthető tartályokat szerel­tek fel. Erre még nincs példa az országban. A tar­tályok prototípusok, ame­lyeket maga a vállalkozás készített. Az igény olyan nagy, hogy valószínűleg megegyeznek sorozatgyár­tására, valamelyik üzem­mel. A legnagyobb eredmé­nyeket fertőtlenítő és fé­regirtó részlegükkel értek el. Szakembereik szinte az egész országban dolgoz­A szerelőtevékenységü­ket bővítik, az igényekhez igazodvá. Sertéstelepek belső technológiai beren­dezéseinek felszerelését is elvégzik a jövőben. A táptakarmánygyártás­A felvétel a Pest megyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat vácszentlászlói keverőüzemében ké­szült. Ezeket a tartályokat a lajosmizsei szövetke­zetközi vállalkozás szakemberei szerelték fel. Auto­matikusan tölthetők és üríthetők. nak. Ebből látszik, meny­nyire szükség van tevé­kenységükre. — Tavaly az alapító- ta­gok egyenként 22 ezer fo­rint nyereséghez jutottak. A pénzt nem vették ki, hanem a fejlesztési alapot növelték. Az idén a bevé­teli tervünk 6 millió forint, amit előreláthatólag telje­sítünk. Szolgáltatásaink iránt olyan nagy az igény, hogy jelenleg már több mint százan vagyunk. Két fertőtlenítő szakembert ké­peztünk ki, folyik a nö­vényvédelmi képzés. Sok közös gazdaságban még nincs olyan szakember, aki a növényvédelemben hasz­nálatos erős mérgek keze­lését ismeri, illetve fel- használását irányítaná. Ezért hozzuk létre a nö­vényvédő szaktanácsadó szolgálatunkat. Labdavarrók Lakiteleken A magyar gyártmányú játéklabdák rendkívül ke­resettek külföldön. Mind Keleten, mind Nyugaton, szerte Európában és a tá- ték meg az egy hónapon Lakiteléken, a helyi mű­velődési otthonban 38 je­lentkező számára rendez­voli földrészeken. A leg­több labdát készítő üzem, a Fővárosi Kézműipari Vál­lalat a futball-, kézi- és röplabdát — pöttyös és hosszúszeletes változatban — immár 18 országba ex­portálja. És a kereslet foly­ton növekszik. Ez késztette arra a vál­lalatot, hogy vidéki mun­kaerőforrás után nézzen, méghozzá oly módon, hogy bedolgozói rendszerben ho­nosítsa meg a labdavarrást. A megye községei közül első ízben Lajosmizsén si­került népszerűvé tenni ezt a foglalkoztatást. Legújab­ban pedig Lakitelek asszo­nyai, leányai körében ta át tartó labdavarró-tanfo- lyamot. A felszerelést a bedolgozók mindegyike a saját költségén vásárolja meg, ezek közül az egyet­len jelentősebb „beruhá­zást”, a 600 forintba kerülő varróállvány jelenti, a töb­bi szerszám — csípőfogó, ár. tűkészlet — apróságnak számít* Ugyanakkor, némi gyakorlat elsajátítása után és az otthoni házimunka mellett is elérhető a havi 1500 forintos jövedelem. A kézműipari vállalat a bedolgozói rendszer továb­bi kiszélesítését tervezi. Minden helységben, tehát városban is, ahol legalább 30 jelentkező akad, vállal' Iáit szíves fogadtatásra a kozik a tanfolyam szer­v általat ajaiilaU, 1yezésér^. Az alapokat megteremtették ban pedig bérkeverést vál­lalnak. Mindezt már az ideigle­nes irodában tudom meg az igazgatótól. A bővítések egyúttal azt is jelentik, hogy jövőre 15 millió fo­rint bevételre számítanak Az idei nehéz esztendő kemény próbára teszi a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin—Rákóczi Termelő­szövetkezet tagságát is. Nehéz küzdelem folyik most a földeken, a megter­melt értékek betakarítá­sáért. Csáki Imre a pártalap- szervezetek csúcsvezetősé­gének titkára bizonygatja, hogy a tagság szinte kivé­tel nélkül, erejéhez mérten igyekszik segíteni a mun­kában. A több mint 8 és fél ezer holdas gazdaság­ban, amelynek csaknem ezerszáz tagja van, bizony van is bőven tennivaló. Nemcsak a rendkívüli idő­járás miatt sűrűsödik a munka, hanem egyébként is a termelés fejlesztésének feladataiban mindenkinek részt kell vállalnia. Nagy erőpróba — Nem is lehet panasz­kodni senkire. A nagy erő­próba, a gabonabetakarí­tással kezdődött. A terve­zett 22 helyett 16 nap alatt végeztük el az aratást. Így még az esős napok előtt betakarítottuk a kenyér- nekvalót. Minden szemet igyekeztünk megmenteni, ennek is köszönhető, hogy 1800 holdról 13 és fél má­zsa gabonát takarítottunk be holdanként, és segítet­tünk a szomszéd gazdasá­goknak is. Derekasan helyt­álltak a borsóbetakarítás­ban is tagjaink. Hatszáz holdon termesztettük kon­zervipari célokra. A beta­karító gépeken, valamint a szérűn három műszakban, éjjel-nappal folyt a mun­ka. Hasonló példákat tud­nék felsorolni máshon­nan is. A belvíz- és egyéb károk azonban, a nagy erőfeszí­tések ellenére, jelentős ki­eséseket okoztak. Ezért ugyancsak sok gondja van itt is a tagságnak. Fő té­ma: miként lehetne a ter­melés más ágazataiból pó­tolni a bevétel csökkené­sét. Lehetőség adódik az ál­lattenyésztésben. A terve­zettnél több bevételre szá­mítanak a szarvasmarhá­ból, a juhászatból és az előirányzott 70 ezer hízott libán felül még 12 ezret adnak el a kereskedelem­nek. Az idei gondok bőséggel szerepeltek a járási párt­értekezletet megelőző tag­gyűléseken is. Sok hasznos javaslat hangzott eb Meggyőzés, nevelés A csúcsvezetőség beszá­molója jól érzékeltette a fejlődési Két évvel ezelőtt a termelőszövetkezet gaz­dasági és pénzügyi helyzete eléggé kedvezőtlen volt. Ezt súlyosbította a laza munkafegyelem, a szakem­berhiány. A növénytermesztés szer­kezetét két év alatt úgy alakították át. hogy meg­feleljen a gazdasági adott­ságoknak. Növelték a kon- zervborsó vetésterületét. Fokozatosan megteremtet­ték a fejlődő állatállomány tömegtakarmánnyal törté­nő ellátását. Az állatte­nyésztésben a szarvasmar­ha- és a juhtenyésztés fej­lődött, de emellett legjelen­tősebb a korszerű nagyüze­mi libahizlalás. Számos melléküzemágat hoztak létre, hogy lehető­vé tegyék elsősorban a nők foglalkoztatását. Amikor sürget a munka, innen is bevonják az erőket. Az eredmények, a sike­rek titkát így sommázzák: a pártvezetés, a kommu­Világjáró ezermesterek A Kecskeméti Ezermes-' tér Ktsz nem tartozik a mennyiséget az év vé­géig még legalább 120-szal .legnagyobb hasonló kollek- j toldják meg. Nem pontos tívák közé, de szívós mun- adatok szerint, ennek a kával, kitartó szorgalom-1 fele külföldre kerül, azaz mai és főleg jó üzleti ér- i a szövetkezet 35 millió fo­zékkel már jócsengésű ne­vet szerzett magának nem­csak megyénk, hanem az rintos idei tervéből 16 mil­lió lesz az export. — Évek óta egyre na­ország határain túl is. Ha-1 gyobb gondot fordítunk a zánkban főleg az alumí- j széles körű piackutatásra nium árusítópavilonjaik- j — mondja Balogh Mátyás, Icai aratnak megérdemelt! a szövetkezet műszaki ve- sikert. Alig három éve fog-: zetője. — A vezetők mel- lalkoznak ezzel a termék- ' iett a gyártásban részt vevő kel, amelyből a Balaton-; szakemberek is eljutnak partján találkozhatunk már | külföldre, nekik is fontos vagy hússzal, de ott. lát- j a tapasztalatcsere. Az idei hatjuk ezeket az ízléses pavilonokat Szolnok, Bé­késcsaba, Debrecen és más városok utcáin is. A siker­re jellemző, hogy erre az évre hetven pavilon gyár­tását tervezték, de már szá­zat elszállították és az év végéig még eljuttatnak a megrendelőhöz legalább hú­szat. A jövő év még jobb­nak ígérkezik, hiszen csak az első félévre kaptak 90 pavilonra szóló megrende­lést. Most nem - is erről aka­runk írni, hanem arról, hogy a szövetkezet a má­sik jelentős termékével, a vegyifülkével hogyan tört be a világpiacra. Nehéz lenne ma már összeszámol­ni, hány fülkét szállítottak a Szovjetunióba, az NDK- ba, Lengyelországba, sőt még Vietnamba is. Az idén (jöO fülkét gyártottak. £z;t első külföldi utón, Lipcsé­ben, Bodor István főköny­velő, Baraesi György rész­legvezető és Kövesvári Zsolt technikus vett részt. Ezt követően én voltam februárban Moszkvában, majd szeptemberben ismét a szovjet fővárosban jár­tam. Marton Ferenc elnök­helyettes, Baraesi György részlegvezető, Nagy. István és Bende Mihály szerelő a napokban érkezeit haza Lengyelországból. A láto­gatásoknak szép eredmé­nyei születtek, s most a lengyel út után is megkez­dődtek az üzleti tárgya­lások. — Ez volt az idei piac­kutató program? — Az utolsó most követ­kezik. Néhány nap múlva a METRIMPEX szakembe­reivel Romániába, Plojesfe be megyek. A külkereske­delmi cég olaj vizsgáló la­boratóriumot mutat be. Itt szerepel az új típusú, szét­szedhető vegyifülkénk. Szü­letésének egyébként külön története van..« —- ? ? — Előre kell hoc sátánom, hogy a múlt évben már ke­resztülutaztam Moszkván és sóvárogva gondoltam, mi­lyen jó lenne alaposabban megismerkedni a szovjet fővárossal, azzal a renge­teg érdekességgel, amelyről már annyit hallottam és olvastam. Nos, februárban módom nyílt erre. Szovjet partnereink nagyon kedve­sek voltak, és több üzem­be, intézménybe is elvit­tek, ahol működés közben is megtekinthettem az ál­talunk gyártott vegyifül­kéket. A fülkékkel dolgozó szakemberek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak gyártmányunkról, de elmon­dották azt is, hogy milyen szerkezeti változtatásokat kellene végrehajtani rajtuk, így vetette fel egy szovjet szakember az ötletet: igen hasznos lenne, ha szétszed­hető kivitelben is gyárta­nánk a fülkéket. Itthon ezt elmondtam és a szövetkezet kollektívája hamarosan ki­dolgozta az új fülke terveit, legyártottuk és már most Plojestiben be is tudjuk mutatni az újdonságot. nisták, a gazdasági veze­tőkkel együtt törekedtek a belső tartalékok feltárásá­ra, őszinte munkahelyi lég­kört alakítottak ki. A kü­lönböző politikai tanfolya­mokon szép számmal vesz­nek részt a tagok. A cél: a szocialista tudat formálá­sa, kialakítása, a meggyő­zés, nevelés eszközeivel. Fejlesztés — A pártértekezlet be­számolója hangsúlyozta: a városi termelőszövetkeze­tek összes bevételeiből az állattenyésztés képvisel na­gyobb értéket. Ml is ezt az ágazatot igyekszünk na­gyobb mértékben fejleszte­ni. Nagy fába vágtuk a fej­szénket. A Városföldi Ál­lami Gazdasággal, a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barátság és a kiskunfél­egyházi vörös Csillag Ter­melőszövetkezettel össze­fogva hatalmas sertéskom­binát építésébe kezdtünk. Csaknem százhatvanmillió forintba kerül, majdnem negyvenmilliót mi adunk hozzá. A húsgyár negyven­ezer hízott sertést ad majd évente. Tovább fejlesztjük libahizlaló telepünket. Már az idén több mint kétszere­sét állítjuk elő az 1968. évi termelési értéknek. Ez év­ben befejezzük az építkezés zömét, az úthálózat jövőre készül el. így alakul ki egy 100 ezer hízott liba előállí­tására képes hatalmas te­lep __magyarázza a csúcs­v ezetőség titkára. Ezenkívül tbc-mentesítik tehenészetüket. korszerű­sítik a juhtenyésztést. A növénytermesztés az állattenyésztést fogja ki­szolgálni. A konzervborsó termőterületét ezer holdra növelik, nemcsak talajja­vító hatása miatt, hanem mert szára kitűnő takar­mány. Termesztése pedig teljesen gépesíthető. Ugyan­csak törekednek a többi fontos növény, elsősorban a kukoricatermesztés gépe­sítésére — A feladatok megvaló­sításához azonban sokat kell politizálnunk. Az el­múlt évek során az ideoló­giai munka eredményeként a termelőszövetkezeti tagság szocialista jellemvonásai erősödtek. A jövő sikerei­nek biztosítéka, hogy nö­veljük az általános politi­kai. szakmai színvonalat. Fontos, hogy a párt- és a gazdaságvezetés továbbra is jól együttműködjön a tag­sággal a következő évi ter­vek megvalósításáért. Ehhez már megteremtet­ték az alapokat. K. S. Ropogtak a fegyverek Az első idei nagyobb va­dászatokat a kettős ünnep alkalmából, szombaton és vasárnap rendezték meg a Nagy-Alföldön. A MAVAD kecskeméti telepére érke­zett jelzések szerint négy megye határában ropogtak a vadászfegyverek, Bács- Kiskun megyében több mint ezer vadász cserké­szett az apróvadban gaz­dag szántóföldeken. Ezt az alkalmat használták fel ar­ra is, hogy vadszemléket tartsanak a Duna—Tisza közén. A dunavecsei, a kun- szentmiklósi és a kiskun­félegyházi vadásztársaságok kijelölték azokat a terüle­teket, ahol majd élve fog­ják be a fácánokat és a mezei nyulakaL

Next

/
Oldalképek
Tartalom