Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-05 / 260. szám

GÁZKÖLCSÖN Mint ismeretes hazánk­ban igen sok lakásba veze­tik be nemcsak főzésre, ha­nem fűtésre is a földgázt A gázprogram gyorsabb megvalósítása céljából a ki­jelölt területeken — me­gyénkben Kecskemét egyes utcáiban — a személyi tu­lajdonú lakóházak tulajdo­nosai vagy béri® az utcai fővezetéktől a házba való gázbevezetésre, valamint a gázkészülékek beszerzési és felszerelési költségeire OTP- hitelt vehetnek feL A tu­lajdonosok, illetve bérlők erre a célra az összes költ­ségek 75 százaléka erejéig — maximálisan 30 ezer fo­rint — évi 2 százalékos ka­matozású építési kölcsönt igényelhetnek 10 éves vtsz­szafizetésseL A hitelt indo­kolt esetben — nagycsalá­dosok, nyugdíjasok stb. — a költségek 90 százalékára és hosszabb — de legfel­jebb 15 éves — lejárattal is igénybe vehetik. Az ál­lami tulajdonban levő há­zak bérlői a gázbevezetés­hez előzetesen kérjék az XKV engedélyét. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállította: Nagy Ottó Hitelek és veszteségek A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a termelőszövetkezetek területi szö­vetségei 29 termelő- és egy szakszövetkezetben vizs­gálták meg az 1971/72. évi hiteltörlesztés helyzetét. Kedvezőtlen előjelek Az összesítések azt bizonyítják, hogy a 30 mezőgaz­dasági üzemből 15-nél a következő két esztendőben esedékes hitel visszafizetése olyan megterhelést je­lent, amely a gazdálkodást kisebb-nagyobb mérték­ben hátrányosan befolyásolja. A vizsgált termelő- szövetkezetek egy része az elmúlt évi veszteséges gazdálkodás miatt szanálásra kerüli Az évközi ellen­őrzések; tapasztalatai alapján már most látható, hogy közülük több üzem az idén is veszteséges lesz. A sza­nált termelőszövetkezetek egy részénél a veszteség az amortizációs befizetési kötelezettségből rendező­dött Ezt azonban pótolni kell az év folyamán. A nagy összegű hitelesedékesség ellenére a nélkülözhetet­len beruházásokat megvalósítják a termelőszövetkeze­tek és ezért év végére hiány jelentkezik a pénzügyi alapokban. A veszteség rendezésére nyújtott középle- fáratú hitel tovább növeli a fizetési kötelezettséget A nagyobb beruházásra vállalkozó termelőszövetke- Betek saját erejét teljesen leköti a szakosított telepek, szőlőfeldolgozók, bortárolók építése. A hitelek vissza­fizetésére kénytelenek a fejlesztési alapot felhasz­nálni. A magas hitelesedékesség miatt azonban gépe­ket nem tudnak vásárolni, forgóalapjukat nem képe­sek növelni. A jelenlegi hitelkonstrukció hátránya, hogy a szako­sított telep építésére felvett összeg egy részének visz- szafizetése a termelés megindulása előtt esedékessé válik. A nagyobb beruházásokhoz rendelkezésre bo­csátott hitelek viszonylag rövid lejáratúak. Az 1967. évi hitelrendezés, annak ellenére, hogy a gazdaságok adósságainak jelentős részét elengedik, a lejárati idő előbbre hozása sok helyen nehéz helyze­tet teremtett. A tagok részesedési színvonalának meg­tartása mellett a hitel visszafizetése gondot okoz. Az elmúlt esztendőben a termelés növekedése —■ egy-két gazdaság kivételével — általában lehetővé tette a magasabb összegű hitel-visszafizetéseket. Az idei év azonban — az ismert okok miatt — olyan mértékű termelési értékcsökkenést, s ebből eredően a tartalékok részbeni, vagy teljes felemészt ód ését ered­ményezte, hogy egyes gazdaságokban veszteségekre lehet számítani, illetve a fejlesztési alapok hiánya is bekövetkezhet. Magas összegek Mindez az 1971. évi indulást is hátrányosan érinti. Számíthatunk arra, hogy kisebb készletekkel indulnak egyes gazdaságok. A lakiteleki Szikrában például bor­ból. a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin—Rákócziban, valamint a kecskeméti termelőszövetkezetekben pedig takarmányból kisebbek lesznek a készletek, mint az idei induláskor. Ebből is következik, hogy jövőre már nem tudnak olyan bevételt elérni, mint az idén. Ha mindehhez az őszi munkák viszonylagos késedelmét és egyéb gondokat hozzászámítjuk, a jövőre esedékes hitelvisszafizetések nehezíteni fogják a gazdálkodás kibontakozását. Kecskemét mezőgazdasági termelőszövetkezetei fő­ként jelentős ültetvénytelepítéseikhez kértek hitelt. Az 1967- ben végrehajtott rendezés ezt nem érintette, mi­vel befejezetlen beruházásoknak minősültek. Az ültet­vények jelenlegi helyzete miatt a szövetkezetek jelen­tős felhalmozást ebből az ágazatból nem tudnak el­érni. Emiatt és az időközben felvett fejlesztési hite­lek rövid lejáratának következményeként a visszafize­tési esedékességek elérték és meg is haladták az üze­mek teherbíró kép>ességének határát Az ilyen ter­melőszövetkezetekben a hitelvisszafizetések a gazdál­kodás egyéb gondjaival együtt már eddig is veszte­séget idéztek elő. Az 1968. évi hitelesedékesség össze­gét bázisnak véve, a visszafizetési kötelezettség 1969- ben 43, 1970-ben 92 százalékkal magasabb. Jövőre 86, 1972-ben pedig 45 százalékkal lesz több ugyancsak 1968- hoz viszonyítva Különösen nehéz a helyzete a tavaly szanált kecskeméti Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetnék, amely .1970-től öt éven át az 1968. évi­nek csaknem háromszorosát kénytelen visszafizetni. Ahol a helyzet megkívánja Mindezek sürgős rendezésre várnak. A megye szö­vetkezeteinek gazdálkodását előnyösen befolyásolná az egyenletesebb hitelteher-megoszlás. Indokolt termelő- szövetkezetenként felülvizsgálni az esedékességek és az egyéb mutatók összhangját. Ahol a szövetkezet helyzete megkívánja a hitel terheket, illetve a lejá­ratokat a következő évekre arányosan kellene prolon­gálni. A jövőre és a következő évre szóló hitelesedé­kességeket célszerű lenne úgy meghosszabbítani, hogy azok lehetővé tegyék a termelés ésszerű bővítését és a visszafizetés ne okozzon alaphiányt. Berki Endre Nyolc óra alatt egy mázsa sertéshns Métykúton elkészült az ország első zárt rendszerű sertéskombinátja, az itte­ni Béke Termelőszövetke­zet az Agrárgazdasági Ku­lin kezelőfolyoső osztja ketté. Egyik oldalán van a tenyésztő rész, a mási­kon a hizlalóhelyiségek. A folyosóról irányítják a fű­Ez a húsgyár eltér minden eddigitől. Képünkön a fiaztató egy része. tató Intézettel együttmű­ködve határozta el építé­sét Alapos számítások előzték meg a tervezést. Megállapították, hogy a termelőszövetkezet üzem­nagysága egy évente 7 ezer hízott sertés kibocsá­tó telepet bír el. Ehhez meg tudják termelni a szükséges abraktakar­mányt is. A kombinát magyar ter­vek alapján, hazai anya­gok felhasználásával ké­szült Szörényi Emil telepve­zetővel néztünk körül az új létesítményben. Még dolgoztak a munkások, friss festékszag érződött. Az épület érdekességé, hogy lényegében minden szükséges helyiség, beren­dezés egy helyen találha­tó A hátain iga tömböt be­tést, világítást, etetést, automata rendszerekkel. Csatlakozik az épület­tömbhöz egy 120 vagonos magtár és a takarmány­keverő üzem. Az emeletes szociális épületben nem­csak az étterem, mosdók és öltözők találhatók, ha­nem itt van a telepvezető irodája, az állatorvosi szo­ba és a gyógyszertár. Az épületben 360 anya­koca helyezhető eL Még nem adták át a létesít­ményt, de már megszület­tek az első malacok. A fialási átlag lo körül van. Angol lapály, fehér hú! sertést tenyésztenek. Hét hónap alatt érik el a kí­vánt súlyt. Az előzetes számítások szerint az évi tiszta jövedelem 3 millió forint körül lesz. Egy ki­logramm sertéshús mine den költséget számítva, 1* forintba kerül. A teljes létszám, a te­lepvezetőtől. a gondozóig: 27. Egy dolgozóra jutó évi termelési érték 700 ezer forint. Egy mázsa sertés­hús előállítására fordított munkaórák száma alig ha­ladja meg a nyolcat. — A telep megépítésé­nél messzemenően figye­lembe vettük az állatok biológiai igényeit. Fontos a megfelelő hőmérséklet, a szellőzés, a szükséges fény. Az etetés technoló­giájában pedig alkalmaz­zuk a száraz és a nedves módszert — magyarázta a telepvezető. Ismeretes, hogy jelenleg még’ csak kialakulóban van az iparszerű sertés- tartás hazánkban. A szak­emberek között folyik a vita, hogy melyik építési rendszer, technológia a jobb. Dudás Antal, a terme­lőszövetkezet elnöke, így foglalta össze a zárt rend­szerű sertéstelep előnyeit — Tekintettel arra, hogy itt minden egy épületben van, maximálisan be le­het tartani az állategész­ségügyi rendszabályokat. Az automatikus rendsze­rek segítségével egy fo­lyosóról lehet irányítani minden munkafázist. A helyiségek közel vannak egymáshoz, tehát gyorsan lehet intézkedni. Még egy nagy előnye ennek a rend­szernek, hogy bármilyen technológiai és tartási mód megvalósítható benne, s az átalakítás költségei vi­szonylag nem magasak. Szükséges megjegyezni, hogy a telep építkezése eléggé elhúzódott. A kivi­telezésben részt vevő ipa­ri üzemek többszörösen módosították a határidőt. Még most is sok a hiba egyes berendezésekben. A szövetkezeti gazdák remé­lik, hogy ezeket rövid időn belül megszüntetik a kivi­telezők. K. S. Szakosított telepek — féláron Hazánkban még rend­kívül magasak a szarvas­marha-tenyésztő telepek építési költségei. Ez jelen­tősen befolyásolja az ága­zat önköltségét, rontja a gazdaságok beruházási ambícióit. Számos gazda­ságban törik a fejüket a szakemberek, miként le­hetne olcsóbb építkezési módszereket találni. Így van ez megyénkben is. Több termelőszövetkezet­ben szeretnének jól hasz­nálható és olcsó telepeket építeni, ezért a Duna menti és Kiskunsági Me­zőgazdasági Termelőszö­vetkezetek szövetségének kezdeményezésére 12 szakember kereste fel a mezőkövesdi Búzakalászt. Ebben a gazdaságban ugyanis sikerrel alkalmaz­tak egy olcsóbb építési módot A hagyományos mód­Már megszülettek vl első maiaualfe Beruházási hitelverseny A negyedik ötéves terv célkitűzései között jelen­tős helyet foglal el a könnyűipar — ezen belül a ruházati ipar — áru­alap-termelésének bővíté­se. Igen fontos azonban, hogy a könnyűipar kapa­citásfejlesztése egyben a termelő berendezések korszerűsítésével párosul­jon. A technikai berende­zések bővítésének és kor­szerűsítésének célja első­sorban a lakosság részére a termékválaszték szélesí­tése. a minőség javítása, az üzem részére pdig a termelékenység növelése, a termelés gazdaságossá­gának fokozása. E célok megvalósítására a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank hiteivírsenyt hírrity tett. Ebben előnyben ré­szesülnek azok az üte­mek, vállalatok, amelj'ifcs rövid idő alatt viszonylag nagy kapacitás belépését eredményező, legnagyobb termelésnövelést biztosító fejlesztési elképzeléseket adnak be. A hitelkérel­meket ez év november 10-ig még be lehet nyúj­tani. A fokozódó piaci igé­nyek szükségszerűen meg­követelik a termelési szín­vonal korszerűsítését. Az előrelátó és a piaci hatá­sokat érvényesítő vállala­tok és szövetkezetek min­den bizonnyal élnek a be­ruházási hitelverseny le­hetőségeivel, amely újabb forrása lehet a megye i könnyűipara fejlődésének, & A, J szerek szerint 23—25 ezer forintba kerül egy te­hén férőhelye. A mezőkö­vesdiek 10 ezer forintból kihozták. Az istállókat 500 férőhellyel építik, mégpedig négy, nagymé­retű dunaújvárosi szín ' egybeillesztésével. A tető 'hullámpala, az oldalakat salakblokkokból készítik, a födémet hungarocell ne­vű habosított műanyaggal szigetelik. A telepnek kü­lön takarmányelőkészítő­je van. Kisvasúti síneken gördülő, billenthető ko­csikba rakják a takar­mányt, és ezzel szállítják az istállókig. A fejés természetesen gépesített. A belső mun­kánál, etetésnél, takarmá­nyozásnál szintén a lehe­tőséghez mérten igénybe veszik a gépi erőt. Egy ember 70 tehenet gondoz 8 órai munkával. Kettős műszakban dol­goznak a gondozók. Min­den ötszázas istállóra egy technikumot, vagy felső­fokú technikumot végzett szakember jut A költségvetés szerint egy ötszázas istálló fejő­géppel és a trágvakitoló traktorral együtt 7 nrllió forintba kerül. Egy 720 férőhelyes borjúnevelő 4,1 millió forint. Az építési eljárást most szabadalmaztatják. A jö­vő év elejétől a termelő- szövetkezet egy hónapon belül szállítja bármelyik társgazdaságnak a terve­ket. A Duna menti termelő- szövetkezetekből érhetett vendégek nagy figyelem­mel tanulmányozták a mezőkövesdiek új módsze­rét. Több közös gazdaság­ban máris foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy hasonlót építenek. Többek között a homokmégyi Aranykalász Jennelőszö- vclkr zo

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom