Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-04 / 259. szám
A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET VITÁJA (Folytatás az 1. oldalról) ban, de nem minden időszakban egyformán. Most olyan időszak következik, amikor az emberi gondolkodás fejlesztésére kell irányítanunk politikai és agitatív tevékenységünket. A szövetkezeti kérdéssel kapcsolatban, helyeselve a pártértekezlet beszámolóját, és elismerve azoknak a hozzászólóknak az igazát, akik a szövetkezeti fejlesztés fontosságáról beszéltek, hangsúlyozta: a szövetkezeteket végképpen a szocializmus szerves részeként tekintjük. Nagyon fontos dolog, hogy a szövetkezetekkel kapcsolatos lenini gondolatot eredeti tisztaságában megőrizzük, fenntartsuk és minden szűkkeb- lűséggel, minden értetlenséggel szemben, ami van és újra termelődik, továbbfejlesszük. Ebben a kérdésben az elvi alapon állva kell mindenkor a politikai és gazdaságpolitikai vitákban állást foglalni. A továbbiakban arról szólt Nyers elvtárs, hogy a jövőben az emberi cselekvést, az emberi munka hatékonyságát osztályméretekben, állami méretekben is javítanunk kell. Erősíteni kell a kollektív cselekvést az üzemekben, községekben és városokban, mindenütt, ahol az emberi közösség politikailag, vagy gazdaságilag megnyilvánul. Hatékonyabbá kell tenni, a mai önállósága mellett, a vállalati vezetést is. Nem állíthatjuk — mondotta a felszólaló —, hogy az önállósággal már élni tudnak az állami vállalatok és szövetkezetek vezetői, dolgozói. Sok helyen bebizonyosodott ennek az önállóságnak a létjogosultsága, de számos vállalatnál még kicsi ennek az önállóságnak a hatékonysága. A vezetés színvonalának további emelése érdekében a vállalati tervező munka lényeges fejlődésére és az ellenőrzési rendszer erősítésére is szükség van. A társadalmi érdek szempontjából jobban kell tudni ellenőrizni az állami vállalatokat és szövetkezeteket. Nem az ellenőrzés mennyiségét kell szaporítani, hanem magát az ellenőrzést színvonalasabbá tenni. Az állami vállalatoknál például a generális, átfogó ellenőrzést erősítsük a részellenőrzések garmadájának a rovására. A szövetkezeteknél pedig arra van szükség, hogy bevezessük, intézményesítsük a pénzügyi revíziós ellenőrzést, mert enélkül egyetlen szocialista gazdálkodó szervben sem lehetnek biztosak a dolgozók, a tagok, de a vezetők sem abban, hogy jól megy a gazdálkodás. Felszólalása további részében Nyers elvtárs az anyagi érdekeltség szülte kinövésék és torzulások egyes jelenségeivel foglalkozott, reflektálva az előtte felszólalók észrevételeire is. Mint mondotta: pártunk az anyagi érdekeltség marxista, leninista elveit képviseli, s ebből kifolyólag támogatjuk az anyagi érdekeltség alkalmazását és fejlesztését. De mint minden jónak, ennek is megvan az árnyéka, helyenként és esetenként a torzulása is. Természetesen nem siránkozhatunk azon, hogy az embereknek személyes szükségletük kielégítésére anyagi javak jutnak a birtokukba és azt sem mondhatjuk, hogy ezek sivárrá teszik az életüket és erkölcstelenné a gondolkodásukat Mi azt akarjuk —, és ezt az élet feltartóztathatatlan tényének tartjuk —, hogy az általános fejlődéssel és előrehaladással összefüggésben egyre több — a. kulturált életmódot segítő, az életvitelt köny- nyítő — használati eszköz jut az emberek birtokába. Már csak azért is, mert a magyar nép világviszonylatban ma még az életszínvonal tekintetében nincs azon a felső határon, ahol a gazdaságilag legfejlettebb országok dolgozói vannak. Mi, kommunisták különítsük el magunkat azoktól __ m ert vannak ilyenek —, akik valamely fogyasztási cikk birtoklásával kötik össze az anyagiasság és az erkölcstelenség fogalmát, azt tekintik kritériumnak. Ugyanakkor erőteljesen fel kell lépnünk a torzulások ellen, mert ez is van bőven a mai magyar társadalomban. Akad ilyen a kollektívákban is, ahol a jövedelmezőség helyes célkitűzését helytelen eszközökkel, a fogyasztó, vagy az állam rovására, s nem a nehézségek leküzdésével, a jobb, a hatékonyabb munkával próbálják megvalósítani. Fel kell lépni az élősdi- ség megnyilvánulásai ellen. Tennivalónk van még a tekintetben is, hogy helyes intézkedéseinket, a gazdasági élet felvirágoztatása érdekében hozott rendele- teinket ne járassák le törvénytelen, helytelen és erkölcstelen gyakorlattal. Szigorúbb állami szabályozásra van szükség, ha ilyeneket tapasztalunk. Harcba kell indulnunk a torzulások ellen a hatékonyabb gazdálkodásért, a következetesebb szocialista gondolkodásért és magatartásért. A gazdasági építőmunka javításában óriási tennivalóink vannak. Hazánk iparosodás szempontjából ma á világ országainak első harmadában helyezkedik el, termelékenység vonatkozásában azonban csak a középső harmadban foglalunk helyet. El kell jutnunk ilyen tekintetben is az élvonalba. Ma már a termelékenység emeléséért folytatott harc nem egyszerűen a hanyagság és a lógás elleni fellépést jelenti. Esetenként sajnos, még azt is. De legnagyobb részt a. magasabb műszaki, szervezési színvonalért, a helyes beruházásokért való küzdelem a döntő. Javuljon a termelékenység is, de gondoskodjunk róla, hogy a társadalmi tőkének egy- egy vállalatban, szövetkezetben levő része is jobban kerüljön hasznosításra, gyorsuljon a tőke forgása. Meg kell tanulnunk jobban sáfárkodni a társadalom anyagi eszközeivel. Nyers elvtárs ezt követően a munkaerőhelyzetről beszélt, foglalkozott a munkaerő-vándorlás kérdésével is. Mint mondotta, amikor a munkaerőmozgásról beszélünk, ügyelnünk kell arra, hogy ennek döntő többsége társadalmilag indokolt, sőt szükséges. Miközben fokozatosan és szisztematikusan lépéseket teszünk a munkaerő-vándorlás indokolatlan részének megszüntetésére, az a feladat, hogy mélyére nézve a dolgoknak, gazdasági és politikai eszközökkel is az észszerű munkaerő-gazdálkodást alakítsuk ki a jövőben. A továbbiakban a megyei pártbizottság beszámolójának megyei vonatkozásait elemezte, s aláhúzta, hogy véleménye szerint a megyei politika, ami hosszú távon folyik, pozitív, nagy eredményeket hpzott az iparosodásban, a városiasodásban, a belterjes mező- gazdaság kifejlődésében, a szakoktatás, a művelődés, a kulturáltság fejlesztésében is. Helyesnek bizonyult megyei pártbizottságunknak az az irányvonala, hogy a megyét igyekszik a maga valóságában, differenciáltságában felfogni, s nem úgy, mint amely minden tekintetben homogén terület. Figyelembe veszi a lar kosság közvetlen életlehetőségeit és fejlődési igényét is, reálisan számolva a megye nagy körzeteinek az érdekeivel. Természetesen a fejlesztést és az arányokat illetően mindig lehetnek viták és kell Is vitázni. Ezek, ha elvtársiasan folytatjuk le, akkor hasznosak, s ha megegyezésre jutunk, még hasznosabb viták lesznek, erősítik a megyét, s én úgy érzem —, mondotta Nyers elvtárs —, hogy most ebben a helyzetben vagyunk. Befejezésül ismételten sikereket kívánt a megye kommunistáinak és általuk Bács-Kiskun egész lakosságának az elkövetkező négy esztendő szocialista építő munkájához. ★ A megyei pártértekezílet hétfőin reggel 8 órakor a szóbeli beszámoló és az írásos jelentés feletti vitával folytatta munkáját Az elnöki tisztet ezúttal Buda Gábor, a megyei pártbizottság titkára látta el, aki elsőként dr. Gajdócsd Istvánnak, a Bajai Járási Tanács V. B. elnökének adta meg a szót. Dr. Gajdácsi István, a Bajai Járási Tanács V. B. elnöke — A járás lakosságának mintegy 70 százaléka él a mezőgazdaságból és ennek fejlődése függvénye a falu sorsának, jövőjének. Foglalkoznunk kell azokkal a társadalmi jelenségekkel, mozgásokkal, amelyek a falu arculatát formálják és meghatározzák az ottani közéletet. A termelőszövetkezetek megerősítése új helyzetet, teremtett. A növekvő jövedelem mind nagyobb . igényeket kelt és sürgeti a várost megközelítő életformát. A legutóbbi öt esztendőben több házat építettek és korszerűsítettek járásunkban, mint a felszabadulást megelőző 30 év alatt. Már nemcsak az a gond falun, hogy nincs elegendő gép- alkatrész, hanem az is, hogy kevés a fürdőszobaberendezés. Ha a járás termelőszövetkezeteinek gazdálkodását elemezzük, nyugodtan mondhatjuk, hogy eredményes időszakot zárták le. Emelkedett a termelés színvonala, javuló közgazdasági környezetben kezdődött meg az erők gyűjtése ahhoz a korszerűsítéshez, amit úgy fejeznénk ki, hogy a mezőgazdaság iparszerű fejlesztése. A közös gazdaságok vezetői fogékonyak a korszerű eljárások alkalmazására, az új fajták bevezetésére. A gépesítéssel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy tíz év alatt gazdaságaink sok erőgépet kaptak. Ezt az időszakot az jellemzi, hogy ahány gép, annyi típus. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy három hónap alatt képeztünk egyszerű parasztemberekből traktorosokat. Ezek az emberek általában beváltak, de technikai képzettségük nem állt arányban a jószándékukkal és ezt a rájuk bízott gépek sínylették meg. A gépállomások már nem gépjavítással foglalkoznak, a termelőszövetkezetek maguk javítják traktoraikat, mindegyik úgy, ahogy tudja. A bajai járás erőgépparkja eléggé elhasználódott. Ezt a témát — mivel országos gond — átfogóan mégegy- szer meg kellene vizsgálni. Gondoskodni kell korszerű erő- és munkagépekről, a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében. A tanácsi munkáról szólva megállapította, hogy általában a lakossággal együtt határozták el a célokat, ezért születhettek olyan kezdeményezések, mint a falvak parkosítása, korszerű művelődési házak, öregek napközi otthona. Sikerült befejezni az iskolák körzetesítését és a tanyai gyermekeket korszerű hétközi otthonokban helyezik ed. Ezekhez olyan társadalmi összefogás segített, amilyenre még nem volt példa a járásban. Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese A megye tízezerre tehető értelmiségi rétegén belül az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt az agrárszakemberek száma. A tíz évvel ezelőtti hét-nyolcszáz- ról 1500-ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelés magasabb színvonalú. Egyúttal szélesebb bázist kapott a mezőgazdaságban dolgozók termelési kultúrájának és általános műveltségének emelésére irányuló munkánk. Az állami gazdasági és egyre inkább a termelőszövetkezeti szakemberek is örömest vesznek részt előadássorozatok, szaktanfolyamok szervezésében és lebonyolításában. Az ugyancsak növekvő létszámú műszaki és közgazdász értelmiségről is elmondhatjuk, hogy üzemi keretek között szívesen segítenek a munkások szakmai képzésében, továbbképzésében, korszerű szemléletének kialakításában. A kedvező jelenségek mellett gondokkal is találkozunk. Véleményem szerint a pártszervezetek nem fordítanak kellő gondot a kulturális fejlődés elemzésére, az értelmiségben felhalmozott szellemi energia hatékonyabb felhasználására. Forduljanak nagyobb bizalommal az értelmiséghez., vonjanak be a társadalmi tevékenységbe minél több fiatalt. Ugyanakkor az értelmiség egyes rétegeinek nagyobb érdeklődést kell tanúsítaniuk a közügyek iránt Nem azonosítom az értelmiséggel való politizálást a kultúra pártirányításával, de véleményem szerint nem szabad a kettőt mereven különválasztani. A megyei pártbizottság az elmúlt év nyarán tárgyalta a községi pártszervezetek kulturális irányító tevékenységét. Megállapította, hogy nagyon ritkán, legutóbb 1968 őszén a vezetőségválasztás idején foglalkoztak átfogóan a kulturális és népművelési feladatokkal. A tapasztalatok szerint a taggyűléseken szereplő kulturális témák többnyire megrekednek a művelődési ház munkájáról szóló beszámoló megtárgyalásában. A központi helyet nem a párthatározatok helyi megvalósulásának elemzése, hanem az intézmények és azok rendezvényei foglalják eL Volt idő. amikor ezt is örömmel kellett fogadnunk, ma azonban már magasabbra kell állítanunk a mércét Szeretném hangsúlyozni, hogy a pártmunka gyakorlatában az élet különböző, sokszor bonyolult jelenségeit a maguk összességében és kölcsönhatásában kell vizsgálni. Ma már nem kell bizonyítani, hogy a termelés korszerűsödése állandó képzést igényel, A magasabb műveltségnek, nagyobb hozzáértésnek a több és jobb termelésben jelentkeznek a gyümölcsei. Busch lános, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója Felszólalásában sokoldalúan elemezte nemcsak az állami gazdaság, de Kiskunhalas város mezőgazdálkodásának jelenlegi helyzetét és lehetséges távlatait is. Mint mondotta, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság a gyenge gazdasági adottságú üzemek közé tartozik Ezért az előző párt- kongresszus óta eltelt időszakban olyan termelési, üzemszervezési és vezetési organizáció kialakítását tűzte célul, amely az eredményes fejlődés feltételeit teremti meg a kedvezőtlen adottságok közepette is. E szervezés jegyében 1966 óta a gazdaság vállalati eredménye 11 millió forinttal növekedett, az összes árbevétel pedig megkétszereződött. A termelékenység emelkedését illetően sincs ok a szégyenkezésre, minthogy az egy személyre jutó termelési érték négy év alatt 28 százalékkal növekedett. A gazdaságon belüli konce/itráció következtében három kertészeti profilú kerület megszervezésére került sor, az állat- tenyésztés négyötödét pedig egy kerületben összpontosították. Ezután részletesen kitért a korszerűsítés tényezőinek ismertetésére, nem csekély fontosságot tulajdonítva a nagymérvű „szellemi beruházásoknak”. A gazdaság munkájának irányítását ma már 35 mérnöki végzettségű, 18 felsőfokú technikumi, 43 középfokú technikumi végzettségű szakember látja el, továbbá az állandó dolgozók között háromszázan rendelkeznek szakmunkás képesítéssel. Néhány értékelő szót ejtve Kiskunhalas város szövetkezeti gazdaságainak korántsem egyenletes színvonalú tevékenységéről, rátért a rossz adottságú gazdaságok hatékony segítését célzó javaslatok ismertetésére. Hangoztatta. hogy a kiemelt támogatásra továbbra is szükség van. Ám csak az olyan jellegű tevékenységek érdemeljék ki a támogatást, amelyek leginkább igazodnak az adottságokhoz. Kifejezte véleményét, miszerint a jelenlegi árdotáció nem a kívánt termelésszerkezet megteremtésére ösztönzi a tsz-eket. Megemlítette a konkrét teendők egész sorát. Ezek szerint hosszabb távon maguk a gyenge adottságok is megszüntethetek, ehhez viszont az eddiginél bővebb eszközfelhasználás szükséges. Saját erejükből a gazdaságok ezt megoldani nem tudják. Az előrelépés itt csak a kiemelt beruházások célszerűbb alkalmazásával lehetséges. Borsödi György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára Elöljáróban arról beszélt, hogy a megye munkásosztálya termelő tevékenységével is segíti a pártpolitika megvalósítását. A munkások kétharmad részié vesz részt a szocialista munkaversenyben. Még most, a kongresszusi verseny finisében is, több munkahelyen tesznek újabb felajánlásokat. Ezenkívül a társadalmi összefogás szép példáira hívta fél a figyelmet. Ilyenek: az üzemi balesetet szenvedettek lakásának felépítése, másutt a sokgyermekes szülők támogatása, vagy az árvíz sújtotta családok megsegítése. Ezután a megye iparának helyzetét elemezte. Hangozhatta: Nemcsak a városok, de a nagyobb községek is iparosodnak. Ám az igazsághoz hozzátarf.o(Folytatás a 4. oldalon.)
