Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

» oldat 1970. november 20, csfltőrtőfc Egység a provokátorok ellen Nyíltan megcáfolni nem merte ugyan Washington a Guinea ellen elkövetett imperialista zsoldos ag­resszió tényét, de „eny­hítésül” az USA külügy­minisztériumának szóvi­vője mégis úgy nyilatko­zott, hogy „kissé zavaros” a helyzet Guineában. Kétségtelen, hogy egy váratlan, hitszegő táma­dás mindig zavaros hely­zetet idéz elő, de senki nem tagadhatja, hogy ez az agresszió megtörtént. Még a szerdára virradó éjszaka is — jelentette a Conakry-i rádió — több támadást megkíséreltek az agresszorok, ám próbál­kozásaik kudarccal vég­ződtek. Kudarc a tettek meze­jén — és még nagyobb bukás a világ közvéíemé- ménye előtt! Az ugyanis egyre egységesebben ítéli el ezt az újabb imperia­lista provokációt, amely kétséget kizáróan össze­függésben van az impe­rializmus fő ereje: az ame­rikai politika újabb meg­merevedésével. Néhány napon belül két kontinen­sen is szítani a békétlen­séget — agresszió Guinea ellen, s bombázás a VDK ellen — ez sok, de nyil­ván nem véletlen. „Az agresszorok téved­tek, mert a szárazföld or­szágainak többsége támo­gatja a guineai nép har­cát” — jelentette ki Gui­nea elnöke, Sekou Touré, miközben rámutatott, hogy a veszély még nem múlt el teljesen, hiszen az ország partmenti vi­zein ellenséges hajók tar­tózkodnak. Ezért is döntött úgy az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa, hogy sürgősen összeül — a színhely; Lagos — Guinea ügyében. Nyilván egysé­gesen kívánják megbé­lyegezni ezt az orvtáma­dást testvérük, egy nem­rég függetlenné vált af­rikai ország ellen, és kö­zös fellépésükkel is gátat kívánnak vetni az újabb provokációknak. A világ egész haladó közvéleménye az Afrikai Egységszervezet és Gui­nea oldalán áll az újabb imperialista provokáció elleni harcban. (C. P.) A Magyar Szolidaritási Bizottság tiltakozása A Magyar Szolidaritási Bizottság táviratban tilta­kozott az Egyesült Nemze­tek Szervezeténél a Gui­neái Köztársaság elleni külföldi agresszió miatt. Táviratot intézett a Gui­neai Köztársaság kormá­nyához is, amelyben bizto­sította a guineai népet a •«agyar nép teljes és cse­lekvő szolidaritásáról, ugyanakkor táviratot kül­dött a Guinea Zöldfoki-szi- getek Afrikai Felszabadítá­st Pártjának (PAIGC), amelyben megbélyegezte az agresszorokat és szolidari­tását fejezte ki a Guineai Köztársaság népének ön­védelmi harcával­Vasárnap hajnalban a guineai főváros, Conakry ellen elkövetett zsoldos- támadással Portugália az utóbbi ll hónap folyamán harmadszor követett el ag­ressziót a Portugál Guineá­val szomszédos független afrikai országok ellen. A meghiúsított invázió a por­tugál gyarmatosítók újabb kísérletét jelenti az aktív antiimperiali§ta, antikoloni- alista politikát folytató, az afrikai felszabadító-mozgal­makat támogató guineai kormány megdöntésére. Az 1958 óta független, volt francia gyarmat az elmúlt 12 év folyamán Fe- kete-Afrika egyik legszi­lárdabb gazdaságát építet­te ki, bizonyítva valameny- nyi fejlődő ország előtt a nem kapitalista utas fejlő­dés hatásosságát. A 245 857 km2 területit, 3 890 000 lakosú nyugat-afrikai or­szág a bauxit-, timföldtermelé­sével tett szert világgazdasági jelentőségre. A Föld ismert bauxitkészletének közei egy- harmadával rendelkező ország az 1368-ban 2,1 millió tonnás bauxiítermelésével — a viiág- ’termelés 3,5—4 százaléka — a hatodik helyen áll. A kiterme­lést részben állami vállalatok, részben nemzetközi konzorciu­mok végzik. A kivitelből 60 ! százalékkal részesedő timföld- | | dé feldolgozott bauxit legna- | j gyobb felvásárlói pedig az ' I Egyesült Államok, Franciaor- j ! szág és NSZK. Az országban j jelentős vas- és gyémánttarta- í lékok is találhatók. ! A kormányzat célkitűzései I | között szerepel az iparosítás és ! a mezőgazdasági termelés nö- I I velése. Ez utóbbi fejlesztését 1 szolgálja a szövetkezeti mozga­lom támogatása, különösen az exportcikkeket — banánt, ana­nászt, kókuszt termelő vidé­keken. A gazdaságfejlesztési tervek megvalósítását a szocialista or­szágok hitelnyújtással és szak­emberek kiképzésével segítik elő. — TERRA — Kairó vendégei KAIRÖ Haíez Asszad tábornok, Szíria miniszterelnöke ma, csütörtökön, Husszein Jor­dániái király pedig de­cember 2-án érkezik Kai­róba, hogy az egyiptomi vezetőkkel tárgyaljon. Szadat egyiptomi köztár­sasági elnök „a két test­vérország kapcsolatainak megszilárdításáról, együtt­működésének elmélyítésé­ről” folytat majd eszme­cserét a damaszkuszi és a jordániai vendéggel. Incidens Irbidben BEJRÜT A „palesztinai forradal­mi erők” szóvivője Bej­rútban azt közölte, hogy szerdán reggel a jordániai kormánycsapatok Irbid tér­ségében tüzet nyitottak a gerillák állásaira. A ge­rillák kénytelenek voltak viszonozni a tüzelést — mondta a szóvivő, majd hozzátette, hogy bejelenté­sének időpontjában a harc még tart. NDK—NSZK eszmecsere BERLIN Berlinben kedden hiva­talosan bejelentették, hogy Michael Kohl, az NDK államtitkára, az NDK kor­mányának október 29-i kezdeményezése alapján javaslatot juttatott el Egon Bahrhoz, az NSZK kancellári hivatalának ál­lamtitkárához, hogy ülje­nek össze véleménycseré­re a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában. Kohl a véleménycsere idő­pontjául november 27-et javasolta. Laird fújja a magáét WASHINGTON (MTI) Köves Tibor az MTI tudósítója jelenti: Laird amerikai hadügy­miniszter tegnap éjszaka vallomást tett a szenátus külügyi bizottsága előtt a VDK elleni amerikai bom­batámadásról és a Hanoi közelében végrehajtott kommandóakcióról. A bi­zottság üléséről az NBC te­levízió élő adásban közve­tített; A hadügyminiszter be­vezető nyilatkozatában di­csőítette a kommandóak­cióban részt vett különít­mény teljesítményét. Han­goztatta, hogy az akciót „a leggondosabban” készí­tették elő, „kitűnő felde­rítői értesülések álltak rendelkezésre” és a vállal­kozás „sikerét nem kiseb­bíti”, hogy a táborban nem találták meg a ki­szabadítandó hadifoglyo­kat. A VDK területei ellen végrehajtott újabb légitá­madás-sorozattal kapcso­latban ismételten hivatko­zott arra az állítólagos „megértésre”, amelynek értelmében, szerinte, az USA-nak „joga van” fel­derítő repüléseket folytat­ni a VDK területe felett. Fulbright szenátor, a külügyi bizottság elnöke megjegyezte, hogy „a tör­ténelmi tapasztalatok sze­rint a hadifoglyok haza­hozásának egyetlen módja a háború befejezése”. Fulbright a továbbiak­ban hangoztatta: „Arra vár a bizottság és az egész or­szág választ a hadügymi­nisztertől, hogy milyen ha­tása lesz a kommandóak­ciónak és a bombázás fel­újításának a párizsi tár­gyalásokra és általában a vietnami háború tárgyalá­sos rendezésének kilátásai­ra”. Laird a kérdéseket meg­kerülve ismételten a kom­mandóakció „sikereit” han­goztatta, de amikor Ful­bright szenátor többszöri közbeszólással sarokba szo­rította, a hadügyminiszter beismerte: az akció elsőd­leges célja az volt, hogy „demonstrálják az ameri­kai közvélemény és a ha­difoglyok számára: Ameri­ka nem feledkezett meg a hadifoglyokról”. Laird Fulbright kérdéseire ér­demben csupán ennyit vá­laszolt; A Nixon-kormány viet­nami politikájának két ol­dala van: a párizsi tárgya­lások és azoknak kiegészí­tője a „vietnamizálás” amely utóbbi a tárgyalások eredménytelensége esetén a tárgyalások alternatívája. Ezzel összefüggésben Laird hangoztatta, hogy „Párizsban semmiféle elő­rehaladást nem tudtunk elérni’’ és a bombázással „arra igyekszünk rábírni az ellenséget, hogy tartsa magát a bombázás 1968- ban történt beszüntetésé­hez fűződő hallgatólagos megértéshez". Ez utóbbival kapcsolat­ban több szenátor tette fel a kérdést, milyen konkrét bizonyítékai vannak a kor­mányzatnak a sokat emle­getett „megértésre” vonat­kozóan. Laird lényegében beismerte: a „hallgatóla­gos megértés” voltaképpen abból áll, hogy az amerikai kormány véleménye sze­rint „az ellenség megértet­te” milyen feltételekkel szüntette be az USA 1968. novemberében a VDK bombázását (emlékezetes, hogy a VDK csupán az ország elleni amerikai ka­tonai akciók teljes és fel­tétel nélküli beszüntetése után egyezett bele a viet­nami kérdésről folytatandó tárgyalások megkezdésé­be). Symington szenátor ag­godalmát fejezte ki amiatt, hogy a kommandóakció dramatizálásával a kor­mány elködösíti a főkér­dést — Észak-Vietnam bombázásának felújítását Válaszában Laird tagad­ta, hogy a múlt hét végi bombatámadás a VDK el­leni légiháború általános ____ __________ f elújítása felé mutatna, de NSZK területéről kiindulva nem zarta ki azt a lehető- ; ;gen súlyos diverzáns ak­ftSÄ i jövőben is sor kerülhet Walter Scheel jugoszlá- Hasonlóképpen nyomaté- viai látogatása alkalmából kos célzásokat tett arra, nyilatkozatot adott a Po- hogy „indokolt esetben” litika című belgrádi napi- megismétlik a kommandó- lapnak. Scheel kijelentette, akciót is. hogy „kedvezően fejlődnek Scheel Belgrádban Walter Scheel nyugatné­met külügyminiszter szer­dán, Mirko Tepavac ju­goszláv külügyminiszter meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Belg- rádba érkezett. A nyugatnémet külügy­miniszter belgrádi látoga­tása idején egyezményt ír­nak alá az NSZK és Ju­goszlávia között a bűnözők kölcsönös kiadatásáról. Ju­goszlávia már évek óta ösztönözte egy ilyen egyez­mény megkötését, elsősor­ban azért, mert Nyugat- Németországban sok ju­goszláv emigráns terror­szervezet működik, ame­lyek eddig szinte büntet­lenül hajthattak végre az A bányaügyi miniszter nyilatkozata flz államosítás halaszthatatlan feladat SANTIAGO (MTI) „Az ország rézlelőhe­lyeinek és más természeti kincseinek államosítását ha­laszthatatlan feladatunknak tartjuk” — jelentette ki Orlando Canturias chilei bányaügyi miniszter. Számolunk azzal, hogy a külföldi monopóliumok, amelyek eddig kezükben tartották a rézbányákat, megkísérlik majd, hogy feltartóztassák ezt a folya­matot. Felkészültünk erre és biztosíthatjuk a chilei népet, hogy meg fogjuk ta­lálni azokat az eszközöket, amelyeket a külföldi tár­saságok mesterkedéseivel szembeszegezhetünk — hangsúlyozta a miniszter. az NSZK kapcsolatai a ke­let-európai országokkal”. Scheel véleménye sze­rint a berlini kérdés kielé­gítő megoldása, a két né­met állam közötti kapcso­latok rendezése nagyobb le­hetőséget teremtene az európai biztonsági értekez­let sikere számára. Elutazott Budapestről Wladyslaw Gomulka BUDAPEST Az MSZMP X. kong­resszusán részt vevő Len­gyel Egyesült Munkáspárt küldöttségének vezetője, Wladyslaw Gomulka, a Központi Bizottság első tit­kára szerdán délután el­utazott BudapestrőL Egyesültek az ellenállási szervezetek KAIRÖ A MENA közel-keleti hírügynökség damaszkuszi értesülése szerint a négy nagy palesztinai ellenállá­si szervezet, az El Fatah, a Szaika. a Palesztinai Né­pi Felszabadítási Front és a Palesztinai Népi Demok­ratikus Felszabadítási Front megegyezett, hogy harcosait egyesíti a pa­lesztinai felszabadítási szervezet reguláris fegy­veres erejében, a Palesz­tinái hadseregben. Az új­jászervezett hadsereg első dandárénak parancsnoka Szaad Szájéi jordániai, ez­redes, aki a szeptemberi polgárháborúban átállt a palesztinaiak oldal íra. Kongó öt éve Joseph-Désiré Mobutu, a Kongói Demokratikus Köz­társaság (Kinshasa) elnöke kedden megvonta ötéves tevékenységének mérlegét. Az ország legjelentősebb politikai vívmányának ne­vezte a béke és a stabili­tás megteremtését. Míg 1965-ben 44 politikai párt osztozkodott a hatalmon, addig ma az „autentikus nacionalizmus” elvén ala­puló népi forradalmi moz­galom irányítja az ország politikai életét. A gazdasági eredmények közül kiemelte a kulcs­iparágak, a biztosítási tár­saságok és a pénzintézetek államosítását. A legjelentősebb szociá­lis vívmánynak az egész­ségügyi ellátás fejlesztését nevezte, s jelezte, hogy 1971 januárjában emelik a mun­kabéreket. Öngyilkos leit a Nokel-áíi-vároüiányos író Megdöbbentő, rituális ön- gyilkossággal, harakirivel ért véget Tokióban az egyik legismertebb japán író, Jukio Misima és négy fia­tal társa szélsőjobboldali tiltakozó akciója. Misima és hívei szerda délelőtt hatalmas méretű, hagyományos japán kar­dokkal felfegyverkezve be­törtek annak a tokiói lak­tanyának a területére, amelynek parancsnokságán Kanetosi Maszuda altá- bornagynak, a japán ön­védelmi erők vezérkari fő­nökének irodája van. A felbőszült fiatalok legalább hat katonát megsebesítet­tek, berontottak a vezér­kari főnökhöz, megkötöz­ték és Misima, a csoport vezetője az épület erké­lyéről rövid beszédet mon­dott a lent összegyűlt 2000 katonának. Az író egy főleg egyete­mistákból toborzott jobb­oldali csoportocska, a „Paj­zsok szövetsége” vezére, kárhoztatta és korruptnak nevezte a japán önvédelmi erőket. Követelte, hogy mó­dosítsák az alkotmányt és légy ék lehetővé Japán új- rafelfegyverzését. Ezután visszatért a ve­zérkari főnök irodájába és végrehajtotta a hagyomá­nyos harakirit. Emlékeze­tes, hogy a Harakiri című filmben Jukio Misima ját­szotta a főszerepet. Ifjú hive, Morita vágta le a fejét, majd ő is végzett magával. A megkötözött tábornok hasztalan próbál­ta eltéríteni őket szándé­kuktól. A három másik fia­tal ezután feloldozta Ma­szuda tábornok kötelékeit. Távozásukkor nyomban le­tartóztatta őket a rendőr­ség. Misima halála nemcsak a modern japán prózairo­dalom vesztesége, hiszen emlegették már a Nobel-díj várományosaként is, ha­nem látványos akciója azt a veszélyt is magában hor­dozza, hogy felkorbácsolja a nacionalista és tradicio- nalista szenvedélyeket Ja­pánban, most, amikor a kormány amúpvis lövése­ket tesz a haderő létszá­mának fis ütőképességének fokozására^ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom