Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

C oldal 1370. november 21, szombat A kibontakozás lehetőségei Huszonhárom és fél ezer hold földet használnak a megyeszékhely termelőszö­vetkezetei. Üzemszervezé­sük javulásáról tanúskodik az, hogy egy-egy kecske­méti tsz-gazda — a ko­rábbi 187-tel szemben — tavaly már átlagosan 206 tízórás munkanapot dol­gozott. Gazdasági előreha­ladásukat jelzi, hogy teher­mentes vagyonuk az elmúlt négy év alatt 119 millió­ról 170 millió forintra emelkedett. A szövetkezeti tagság lét­száma tavaly 2837 volt, kétszázhússzaí több mint 1966-ban, de még így is csupán 10—12 százalékát tette ki a város iparában foglalkoztatottaknak. A Kecskemét határában mű­ködő tsz-gazdaságok föld­je 3,6 százaléka Bács-Kis- kun megye tsz-területének, az itteni szövetkezetek ösz- szes vagyona pedig 6.3 szá­zalékát teszi ki a megyei­nek. Kétszáztizenkét­millió Részletesebben elemezve az utóbbi adatokat, érde­mes megemlíteni, hogy a megye termelőszövetkeze­teiben tavaly 3247 forint volt az egységnyi termőte­rületre jutó beruházott va­gyon, a kecskemétiekben pedig 7465 forint. Kecske­mét szövetkezeteinek árbe­vétele évente eléri a 212 millió forintot, s a szántó­egységre jutó termelési ér­ték a négy évvel ezelőtti 4553 forintról a múlt év végére 7821 forintra emel­kedett. A megyei átlagnál jóval nagyobb arányú be­ruházások nem eredmé­nyeztek olyan árutöbbletet és nyereségemelkedést, amelyek a megnövekedett hitelek visszafizetését meg­könnyítették volna. Ezek az összegek koránt­sem csekélyek. Két évvel ezelőtt még nem érte el a nyolcmilliót, az idén pedig i már 15 millió forintnál is magasabb lesz a beruhá­zási hitelek törlesztésének részlete. Kecskemét határá­ban több olyan termelőszö­vetkezet van, amelynek a hitel esedékességi összege a mezőgazdasági tevékenység­ből származó jövedelem 15—20, sőt a 30 százalékot is eléri. Mivel magyaráz­ható ez? Elsősorban azzal, hogy a város szövetkezetei­nek többségében igen ala­csony a jövedelmezőség. Több tsz, a kétségbevon­hatatlan gazdasági fejlődés ellenére, évek óta mérleg­hiánnyal zárja az eszten­dőt. Kedvezőtlen adottságok A mérleghiányban döntő szerepe van annak, hogy az itt gazdálkodó tsz-ek az át­lagosnál kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkeznek. Mivel a termelői árak ki­alakításánál a közepes vi­szonyok között termelő tsz-ek költségeit vették fi­gyelembe. a kecskemétiek a közepesnél rosszabb adottságaik és , magasabb Önköltségük miatt, hátrá­nyos helyzetbe kerültek. Ezt nagyobb arányú beru­házásokkal igyekeztek el­lensúlyozni. Az Alkotmány Tsz-ben például ipari tevékenység­gel akarták pótolni a hiányt, de ahhoz sem elég pénzük, sem elég tapasz­talatuk nem volt. Forgó­tőkéjüket kivonták a me­zőgazdaságból, hogy az iparba fektessék, onnan I lépések a szakosított gaz- meg nem tudták vissza- I dálkodásra. A városi ta- kapni. Az ipari tevékenység i nács végrehajtó bizottsága nem hozott annyit, hogy a mezőgazdaság veszteségét kiegyenlítse. A mélypontra jutott tsz- ek helyzetének megoldásá­ra személycserék történtek, három szövetkezetben sza­nálási eljárást folytattak le. Egy esztendő azonban ke­vés volt arra, hogy a gaz­daságok helyrejöjjenek. Az első lépések A jelenlegi nehéz körül­ményekhez az idei esztendő gyengébb termése is hoz­zájárult. A tíz kecskeméti termelőszövetkezet közül öt­ben lecsökkentek a ter­melési alapok, csaknem tel­jesen felemésztődtek a biz­tonsági tartalékok. Nem könnyű tehát a felkészülé­sük a negyedik ötéves terv­időszakra. Szükség van arra, hogy a hiteltörlesztések esedé­kességének idejét meghosz- szabbítsák, ellenkező eset­ben az 1971-es 1972-es gaz­dasági évek is újabb vesz­teségeket, mérleghiányokat idéznek elő. Kecskemét szövetkezetei­ben megtörténtek az első és szakigazgatási szervei már korábban is támogat­ták azt a javaslatot, hogy a kecskeméti szövetkezetek kevesebb növényfélét ter­messzenek. Mivel jelentős kiterjedé­sű olyan megművelt földek vannak, amelyek nagy költségráfordítás mellett sem képesek holdanként két-három mázsánál több terményt adni, ezeken a területeken célszerűnek lát­szik az erdőtelepítés és a juhlegelők létesítése. Több gazdaságban terve­zik a teljesen gépesíthető lucernatermesztés növelé­sét, mivel mód van e fon­tos takarmánynövény több­irányú hasznosítására. A városi tanács támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek a szövetkezetek különböző jellegű termelé­si társulására irányulnak a segéd- és melléküzemágak­ban. Megfelelő intézkedések segítségével Kecskemét öt kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezete is felzár­kózhat — belátható időn belül — a jól működő gaz­daságok sorába. K. A. í1 ond gyötörte arcok, ^ a holnap kilátásta- lanságáról, végtelen neki- keseredésről valló szavak, elmarasztaló vélemények. dó krónikája cím alatt ezt olvashatjuk az újságban a lakiteleki szikráról: „ ... egyensúlyban tartják a gazdálkodást, forgóalap­juk nem csökken, tartalék- alapjuk is lényegesen ki­sebb mértékben, mint ahogy Aztán, alighanem a jelkép kedvéért fel-felvillantott si­vár táj, majd egy, a szél­ben hajladozó je­megelevenedik lel- A bizalom: erő ki szemeim előtt a jövőre. Majd akkor meg­kapjuk ...” Aligha szorul kommen­tálásra az iménti idézet Kiváltképpen a néhány év­Űi olaitöltő állomás néhány év előtti tv-riport melynek színhelye az addi­gi vezetők által válságos helyzetbe sodort lakiteleki Szikra Tsz volt. Rossz emléket nem szí­vesen idézünk. S lám, még­is előtört. De mennyire más érzésektől, gondolatoktól kísérve! Akkor, pár évvel ezelőtt a tv-nézőben me­rész fantázia mellett is hal­ványak maradtak e tsz-t illetően a válságból való kilábolás körvonalai. Nyug­talanítóan visszhangzottak az emberben a riportala­nyok keserű szavai; „Dol­gozni kell... élni muszáj... Ég ma, Egy nehéz eszten­kezdetben hitték. Ezek után az is érthető, hogy bár mindenki tudja, kevesebb­re számíthat a tavalyinál, senki nem mondott búcsút a termelőszövetkezetnek...” És a továbbiakban a közös gazdaság mai vezetőjének szavai; „Az egyik közgyű­lésen például felvetettem: Előfordulhat, hogy mégis tudunk adni valamit abból a bent maradt 20 százalék­ból, ha a többletmunkával a kiesések egy részét pó­toljuk. A vélemény ez volt: Elnök elvtárs, ne osszunk szét semmit. Ha jobban si­kerülne az év, nrrf*. ahogy ígérkezik, legyen tartalék i van „Ha vei ezelőtti tv-riport em­lékével összevetve. Egy bi­zonyos, óriási eredmény ez, amely nem maradhat el — hogy ismét az elnök, Deák Ist- szavaival éljünk: — őszinték vagyunk a tagsághoz, ha felelőtlenül nem ígérgetünk, ha a sze­mélyes problémákban is mindig segít a vezetés”. így, dióhéjban felvetve is tanulságos a példa. Ahogy a történelmi össze­függésekben valljuk, hogy a vezető személyiségek be­folyásolják az események menetét, ugyanez áll egy gazdaság esetében is. Sok múlik a tsz vezetésén. Az őszinteség, a kölcsönös bi­zalom pedig kamatozik, még nehézségek közepet­te is. Érdemes a példán eltű­nődni. p. L Változások a beruházások támogatásában A mezőgazdasági üzemek ] málna, szamóca és a kom­A szegedi szénhidrogén-medence termékeinek gyorsabb elszállítására vasúti olajtöltő állomás épült, lo percen­ként töltenek meg egy-egy tartály vagont. Naponta indulnak a szerelvények az ország minden részébe. gazdálkodásának 1971. évi szabályozó-rendszerét egy nemrég megjelent intézke­dés körvonalazta. Az ér­vényben levő eddigi sza­bályozók jól szolgálták a gazdaságpolitikai célok el­érését. Alapvető változá­sokra tehát nincs szükség, csupán a népgazdasági cé­lokhoz még jobban igazo­dó módosításokra került sor. A későbbiekben a me­zőgazdasági beruházások támogatásával kapcsolatos szabályozókról szólnék. Érdekeltséget teremt Építési beruházásokra 1971-ben is kapnak ártá­mogatást a mezőgazdasági üzemek. A szarvasmarha- és sertéstartást szolgáló épületekre, hűtőtárolóikra, öntözőtelepek létesítésére, víztárolókra, útépítésre 50 százalékos a hozzájárulás. Ilyen elbírálásban részesül még a cseresznye, meggy, kajszi,, pöszméte, ribizke, Hasznosííj ált a természet ajándékát Egyre többet hallani a | Nemrég arról is tárgyal- kerekdombi meleg víz gyó-! tak, hogy termelőszövetke- gyító hatásáról. Az Üj Élet j zetközi összefogással na­Termelőszövetkezet strand­ját tavasztól őszig sokan látogatják. Vasárnaponként pedig zsúfolásig megtelnek a medencék fürdőzőkkel. Most már palackozzák is a vizet. Félliteres üvegek­ben, szénsavval dúsítva ke­rült forgalomba. A vegy- elemzés szerint 12 féle hasznos ásványt tartalmaz. A fürdőt tovább bővítik. A meglevő három medence mellett jövőre egy 50 mé­teres versenyuszodát is sze­retnének építeni. Vincze Lajos elnökkel körüljárjuk a jelenleg ki­halt strandot. Lábunk alatt zörög az őszi levélszőnyeg. A kerítésen túl most még sárguló kukoricaszárakat látni, de rövidesen itt is megkezdődik a telkek ki­osztása. — Űjabb 150 házhelyet értékesítünk, összesen 250 telek kerül kiosztásra. Jö­vőre több vállalat megkez­di az építkezést» gyobb fajta üdülőt építe­nék, Az érdeklődésre jel­lemző, hogy nemcsak a környékbeli, hanem távo­labbi közös gazdaságok is bejelentették részvételüket. A budapesti Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet is hozzájárul az építkezéshez, hasonlóképpen a termelő- szövetkezetek területi szö­vetsége. A föld alatti kincs, a me­leg víz azonban nemcsak gyógyításra szolgál, hanem a termelést is segíti. Eléggé közismert, hogy az Üj Élet Termelőszövetkezet úttörő­je a fólia alatti zöldség- hajtatásnak. Az idén már egyhektárnyi területen folyt ily módon zöldségter­mesztés. Tízezer négyzet- méteren a fólia alatt me­leg vízzel fűtöttek. Fekecs József, a termelő­szövetkezet főkönyvelője már nagyjából összeállítot­ta az idei jövedelmezőségi mérleget a kertészeti ága­zatban. Az eddigiek sze­rint az öntözött, hajtatott kertészet a szárazföldi zöldségtermesztésnek több­szörösét jövedelmezte. Már készülnek a tervek a fólia alatti hajtatás további ki­bővítésére, a meleg vízzel történő fűtésre. Ez év nyarán elkészült a harmadik, melegvizes kút is. Ez percenként 2 ezer liter vizet ad. 1200 méter­ről jön, 60 Celsius-fokos. Nemcsak a zöldségtermesz­tés jövedelmezőségét segíti felhasználásával, hanem az állattenyésztő telepek fű­tését is megoldják ezzel a kúttal. Az elnök búcsúzóul egy érdekes elgondolást említ. — A vízzel együtt gáz is jön. Számításaink sze­rint, ha ezt el tudjuk fog­ni, naponta 24 mázsa koksz elégetésével egyenértékű fűtőenergiához jutnánk. Már készülnek a gázlevá­lasztó berendezés tervei. K. S. ló telepítés. Harminc százalékos ártámogatás fo­lyósítható a gyümölcs ter­mesztéséhez kapcsolódó üzemi épületekre, a szőlő- termesztés, feldolgozás és tárolás beruházásaira, a liba és pulyka, valamint a juhtartás létesítményei­re, a terménytárolókra, a szántóföldi, kertészeti ter­mények szárítását, gyü­mölcsök, zöldségek porítá- sát szolgáló építményekre, víztornyokra, hidroforokra, vízvezetékekre, a tej helyi felvásárlását, értékesítését, feldolgozását segítő épüle­tekre, készenléti lakások­ra, valamint a spárgatele­pítésre. A támogatási rendszer a gazdasági fejlődésre ösztö­nöz. A szarvasmarha- és sertéstartás épületeire ak­kor vehető igénybe, ha a beruházás az állatállo­mány növelését eredmé­nyezi. A szabályozó rend­szer érdekeltséget teremt a gazdasági színvonal eme­lésére is. A létesítmények korszerű technológiai fel­szerelése, villannyal és vízzel való ellátása fontos követelmény. Eredményjavulás várható A korábbi években a ke­retek betartása miatt és a szükséges fedezetek meg­szervezése, megtartása szempontjából gondot oko­zott, hogy a beruházások nem voltak elég tervsze- rűek. Az idén már július­ban bizonyos korlátozást kellett alkalmazni az elő­irányzott összegek gyors kimerülése miatt. Nem lett volna ugyanis célsze­rű, ha a legfontosabb gaz­dasági célok megvalósítá­sára a második félévben már nem áll rendelkezés­re fedezet. Az állattartás­sal kapcsolatos egyes be­ruházásokra továbbra is lehetett támogatást kérni, de a folyósításuk ebben az az esetben is 1971-ben tör­ténik. Nyilvánvaló. hogy ez, bár az idei beruházá­sok megvalósítását segítet­te, mégis a következő évi keretet terheli. A megye termelőszövetkezeteinél a veszteség 60 százalékát azok a fejlesztési ráfordí­tások okozták, amelyekre az év végi mérleg szerint nem volt jövedelemfede­zet. A most kiadott támo­gatási rendelet szerint ál­lami segítséget csak olyan beruházásokhoz lehet ad­ni, amelyeknek sajáterő- szükséglete, az előző évi nyereségből keletkezett, így nem fordulhat elő fe­dezetlenség, amiből az is következik, hogy a szö­vetkezetek veszteségeinek erőteljesen csökkenie kell. A következő években 15— 20 millió forint eredmény- javulás várható a szabá­lyozó rendszer bevezeté­sének következményeként. A célt segíti Üj a rendeletben az is, hogy az igénybevett ár­támogatás után havi fél- százalékos járulékot kell fizetni, ha a szarvasmar­ha- és sertéstelepek a ki­vitelezés befejezésétől szá­mított egy év eltelte után, nincsenek legalább 80 szá­zalékban rendeltetéssze­rűen kihasználva. Az in­tézkedés a gazdasági cél feltétlen megvalósulását igyekszik elősegíteni. Ez a járulék közepes létesít­mény után is 30—40 ezer forintot jelenthet. Változás az is, hogy a tehénlétszám növelésére folyósított összegeket visz- sza kell fizetni, ha az ál­lomány csökken. Indokolt, hogy a háztáji és egyéni gazdaságok is támogatás­ban részesülnek. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek meg­segítése hasonló formában marad fenn, mint koráb­ban. bár egy új vonással gazdagodott. Ezek a gaz­daságok nemcsak termelé­si célra, hanem beruházá­sokra is kaphatnak, indo­kolt esetben — az egyéb támogatások mellett — fejlesztés; hozzál árulást. Herczeg Kiss Béla Tenyészlorak az USA-nak Hét saját nevelésű te- nyészlovat adott el az Egyesült Államokba, össze­sen 800 ezer forintért a kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Tsz. Ezenkí­vül hazánk hegyvidéki kör­zetei számára hét lipicai fajta tenyészmént vett át a termelőszövetkezettől az Állami Lótenyésztési Fel­ügyelőség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom