Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
A sajt szerepe táplálkozásunkban — A sajt az emberiség legrégibb táplálékai közé tartozik — mondja dr. Gettinger Ferenc, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója. — Már az ősidőkben megtanulta az ember, hogy a tej alvadókénak lefölözésével bőséges tápértékű, kellemes ízű ételhez jut. Az ókori kultúrnépek táplálkozásában — pí. a római légionáriusok ellátásé,ban — ugyancsak nagy szerepet kaptak a sajtféleségeik. Később — a középkorban — a sajt értékes kereskedelmi cikké vált — Mit tartalmaz a sajt? — Fehérjét, zsírt, ásványi anyagot, mészsókat, foszfátokat, zsírban és vízben oldható vitaminokat, elsősorban A- és B- vitaminféleségeket. Táplálkozásfiziológiai értéke főként fehérjetartalma, s azok könnyű emészthetősége miatt igen nagy. A fehérjék egyszerűbb anyagoikra bomlanak szét és így az emberi szervezet könnyen feldolgozza. — Európában hol kedvelik leginkább ezt az értékes tejterméket? — Hollandiában, Dániában, Franciaországban az emberek mindennapi étkezésében szinte fő helyet foglal el a sajt. Reggelinél, ebédnél, vacsoránál valamilyen formában — akár desszertnek is — igen sok sajtot fogyasztanak. Olaszországban levesek, tésztaféléi; ízesítésére népi eledel — a reszelt sajt. Csehszlovákiában egyik kedvelt étel a rántott ementáli... — A külföldhöz viszonyítva milyen arányban él a magyar ember sajttal? Lengyel divat A lengyel nőket továbbra is foglalkoztatja a probléma: elfogadják-e az új divatot, azaz eltakarjáik-e a térdet, vagy maradjanak a rövid ruhák és kabátok mellett. Az utca képe ezt egyébként híven tükrözi: a hosszú divatot korántsem vette át minden nő, látni bokát verdeső maxiköpenyt éppúgy, mint midi. vagy miniszoknyát és kabátot. Persze, valószínű, hogy a hideg beálltával a hosszú divat egyre inkább tért hódít — egyszerűen azért, mert melegebb. Az egészen hosszú ünnepi, estélyi ruhák azonban már most is nagyon népszerűek. Képeinken a Moda Polska új kollekciójából bemutatunk két estélyi ruhát. Az érdekes gallérú ruhát viselő maneken copfot hord (ez a képen nem látható), amelyet a ruha anyagából készült masni díszít. Aki nem híve a hosszú estélyi toaletteknek, tekintse meg a két rövid, esinos délutáni ruhát. Látogatóba, színházba mlndegyi két nyugodtan felvehetjük, hiszen a maJ divat minden hosszúságot „eltűrj — Magyarországon a túró- és tejféleségeikkel együtt egy fő évi 2 kg sajtot eszik meg, ellentétben Dánia évi 8,8, Ausztria 4,5 kilogrammos fogyasztásával. Üzleteinkben az ementáli, trapista és egyéb sajtokon kívül új csemege jelent meg: a leves és tészta ízesítő reszelt parmezán sajt. — Hogyan aránylik a sajt — a húshoz? — Egy kilogramm sajt fehérjetartalma 17—40 százalék között váltakozik, amely kétszerese a húsokénak. Laktató hatása nagy és nem hizlal. Például diétás étkezésnél vagy fogyókúránál a csökkentett zsírmennyiségű óvári sajtot, vagy a teljesen zsírmentes köményes sajtot — gyümölccsel kombinálva — kitűnően alkalmazhatjuk. Legzsírdúsabb sajt a vajjal áttört márványsajt. Akik nem kedvelik a sajt ízét, azoknak a különféle kombinációk pl. vaniliás krémtúró, gyerekeknek a Túró Rudi — ajánlható. Jó ízűek az ízesített ömlesztett háromszögletű sajtok, a Royal-család tagjai (szalámis, sonkás, gombás stb. ízesítésű sajtok) — mondotta dr. Gettinger Ferenc igazgató. Élelmiszerboltjaink pultjain olykor kevésszámú és választékú sajtféleségeket találunk. Pedig jó volna több sajtot, több tejterméket fogyasztani. Gondoljunk az északi népek fehérjedűs, egészséges táplálkozására. Menynyivel gazdagabb és választékosabb reggeli étrenddel kezdik a napot a dánok. Ne higyjük, hogy a sajtok kevesebb kalóriát adnak a húsnál. Különösképpen a nőkre vonatkozik a tejtermékek megkedvelése. Az arcbőr sokkal szebb, simább és üdébb lesz a gazdag A- és B-vitamin tartalmú ételektől, nem beszélve a könnyen hízásnak induló vonalak egyensúlyban tartásáról. Érdemes megszívlelni a fentieket. Jó volna, ha a kereskedelem is szem előtt tartaná az egészséges táplálkozás egyik legértékesebb árucikkének — a sajtnak — megkedvel- tetését. G. J. Miért a Két nagy kérdés A beteg menjen ar- “ voshoz, vagy az orvost hívják el a fekvő beteghez? Gyakran vitatott kérdés ez: mikor kell orvost hívni a beteghez? De fordítsuk meg a kérdést: Mikor előnyösebb, ha a beteg bemegy az orvosi rendelőbe? Ha az állapota nem súlyos, akkor kötelessége a bemenetel. Közepes lázzal, ha egyébként járóképes. nyugodtan bemehet. Főleg, ha nincs komolyabb fájdalma, görcse, ha nem rázza a hideg, nem nagyon gyenge, vagy nem érte komolyabb baleset. Ha szükséges, inkább kísérje be valaki. Az orvosnak rendszerint sok hívása van. Látogatására lehet, hogy hosszabb ideig kell várakozni. Tehát, ha bemegy a beteg, biztos, hogy hamarabb kap segítséget. Az is a bemenetel mellett szól, hogy a jól felszerelt rendelőben sokoldalú, alaposabb vizsgálat végezhető. Ha szükséges, a legtöbb helyen kéznél vannak az általános vizsgálathoz szükséges eszközök és rendszerint még a' röntgen, a laboratórium, az EKG, a szakorvosi segítség és a szükséges gyógyszer is könnyen elérhető. A rendelőd vizsgálat tehát a házi vizsgálatnál feltétlenül előnyösebb. Bizonyos esetekben azonban az orvos házhoz hívása elengedhetetlen. Napközben, hirtelen fellépő, súlyos rosszullét, ájulás, eszméletvesztés, nagyfokú gyengeség és szívtáji fájdalom, légszomj, öntudatzavar, kínzó görcs esetén sororí- kívül, azonnali segítséget kell kérni. Ha a rosszullét vérzéssel jár, az orvos riasztásakor ezt is jelenteni kell. Az ilyen rendkívüli segítsógkérés azonban csak halálos veszedelemnek látszó esetben indokolható. L| idegrázás, láz, rósz. ** szullét, járóképtelenség, erős fájdalom, görcsök, szédülés, gyakori hasmenés, gyengeségérzet, tartós köhögés, szívtáji szúrás és erős fulladás az orvos betegágyhoz hívását indokolja. Ugyanakkor a beteg feküdjék tiszta ágyba, hőmérsékletét mérjék meg és az orvos megérkezéséig, lehetőleg még panasz esetén se vegyen be semmiféle gyógyszert. Ha magas láza van, akkor legfeljebb áUottvizes borogatással tanácsos csillapítani. A beteghívó család már az orvos megérkezéséig is gondoskodjék a beteg tökéletes nyugalmáról és szigorú elkülönítéséről. Fontos ez, mert lehet, hogy fertőző betegségben szenved. A környezet az orvos megérkezéséig gondosan figyelje a beteget. Menynyit alszik? Mit mond? Nem beszél-e félre? Nem panaszkodik-e a fájdalmakról, görcsökről, bénulásról. zsibbadásról? Az észrevételeket és tapasztalatokat az orvosnak jelentsék. Ha köp, hány, esetleg vérzik, ha széklete szokatlan, félre kell tenni bemutatás végett. A vizeletet még akkor is tegyék félre, ha egészségesnek látszik. A vizsgálathoz szükséges eszközöket elő kell készíteni; lázmérőt, kanalat, kézi villany lámpát, kis csomag vattát. És a kézmosáshoz szükséges mosdótálat, . szappant, törülközőt, körömkefét. Az asztalra kell készíteni a beteg összes régebbi leleteit, egészségügyi iratait, kórházi elbocsátóit és az SZTK igányjogo- sultságát igazoló iratot. 1/őzben valaki álljon ^ készenlétben, hogy szükség esetén a gyógyszertárba menjen, mert a felírt gyógyszer azonnali elhozataláért már nem az orvos, hanem a család felelős. És ezek szerint mikor menjen orvoshoz valaki? Mindig, ha valamilyen panasza van, vagy ha valami baját érzi. Dr. Buga László konyhában? — Pityu! Már megint a macskával játszol? Az ötödikes, láthatóan eleven és játékos kisfiú bűntudatosan pislogott a szigorú anyukára. Lábával a hokedli alá sodorta a doromboló cirmost, és újra a füzet fölé hajolt. A házigazdát vártam a meleg konyhában, ahol a fiatalasszony hellyel kínált és folytatta az érkezésem miatt félbeszakított mosogatást A konyhaasztal egyik felén a gyerek könyökölt, előtte könyv, füzet, írószerszám, hozzátapadva a viaszkosvászonhoz, az asztal másik felén pedig nagy mosogatóié tócsában törölgetésre vártak az elmosott tányérok, lábosok. A kék borítólapos füzeteket az asztal közepére tett konyharuha, mint valami gát óvta a mosogatóié zsíros áradatától. A kisfiú minden ledobott kanál, villa, edénycsörömpölésre összerezzent, és ilyenkor a „k” és a „h” betűk hurkolása sehogyan sem sikerült hibátlanul. A konyhai világítás sem kedvezett a leckeírásnak. Egy gyenge fényű körtécske pislogott az asztal felett és a kis ötödikes va- koskodva, szinte orral súrolta a füzetlapokat, annyira rágörnyedt az irkára. Sajnáltam a gyereket, mint a többieket is, akiket most, hogy kicsit szigorúbbra fordult az időjárás,' a fűtés miatt nyomban konyhai tanulásra kényszerít a szülői szűklátókörűség. A zsíros és pecsétes könyvek, füzetek, a maszatos iskolaköpenyek elárulják a jelenséggel szemben tehetetlen pedagógusoknak, hogy otthon hol készül, dolgozik a gyerek? Ilyen idő tájban a szülői értekezleteken már rendszerint gyakori, és a kelleténél tapintatosabban érintett téma a konyha; a nevelők kérik az anyukákat, és az apukákat, hogy a gőzös, párás, ételszagos főző- és étkezőhelyiséget mellőzzék, mint „tanulószobát”. Rendszerint nyomós érvként, majdnem azt mondtam, „bűnjelként”, mutatják a gyanús foltoktól tarkálló füzeteket és kénytelenek a megérdemeltnél is gyengébb jeggyel gondosabb külalakra, igényesebb, tisztább munkára biztatni a dologban vétlen gyeA konyhai leckekészítés a szennyezésen túl, egyéb ártalmakkal is jár; rendszerint az itteni zaj, világítás, kényelmetlenség, a figyelmet elvonó mozgások mind gyors, kapkodó, felületes felkészülésre, munkára késztetik a diákot. Képzeljük magunkat a helyébe; egy bonyolult szám- tanpéldát megoldani, egy vers szépségében elmerülni, vagy mondjuk Mátyás királyunk történelmi cselekedeteit átélni elég nehéz lehet, miközben kartávolságra lábosban rotyog a kelkáposztafőzelék, vagy sistereg a pörkölt, és felszáll a csípős hagymapára. A szülők természetesen védekeznek, legtöbben így: „Ha közelemben tanul a gyerek, akkor jobban tudom ellenőrizni!” Ez a törekvés helyes, de nem „távolodik’’ messzire a tanuló akkor sem. ha a szobában nyugodt, csendes, elmélyült foglalkozásra alkalmas környezetben készül, tanul. Azok a szülők, akik a konyha küszöbén túli foglalkozással szemben bizalmatlanok, megfeledkeznek valamiről. Legtöbb gyereket éppen a zavaró Konyhai mellékkörülmények miatt kell unos- úntalan munkára, feladatainak elvégzésére únszolni, ösztökélni. Az ilyen gyermek hozzászokik a folytonos szülői kéréshez, könyörgéshez, noszogatáshoz, s így azt a látszatot kelti, mintha önállóan már nem is lenne képes leckekészítésre, tanulásra. Pityu is rendszerint akkor veselkedett újra az írásnak, amikor édesanyja, a j«- lenlétemre való tekintettel, feddő szem- pillantásokkal igyekezett tempósabb foglalkozásra biztatni az elkalandozó! Amikor aztán a gyerek elkészült, a fiatal- asszony, kezét kötényébe törölve szemügyre vette a füzetet és nagy sóhaj után ezt mondta: — Ez nem szép; Az ilyen macskakaparásért megérdemelnél egy intőt. Ki tudja?! Néha talán nem ártana a konyhai tanulásért és az ebből eredő hátrányokért a szülőknek címezni a megrovó bejegyzést Griff Sándor
