Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

1970. november 18. szerda 8. oldal Bajai ifik példája Felhívás kongresszusi műszakra A bajai fiatalok újabb kezdeményezéssel hallat­nak magukról. A Duna- parti város ipari és mező- gazdasági üzemeiben dol­gozó KISZ-isták felhívás­sal fordulnak a megyében élő társaikhoz, hogy a hét végén — közvetlenül a párt X. kongresszusát megelőző napokban — tartsanak kongresszusi mű­szakot. Az akciót, ami méltó mozzanata a nagy esemény tiszteletére ki­bontakozott munkaver­senynek, támogatja a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A felhívást példával, tettekkel támasztják alá a kezdeményező ifik. A Kis­motor- és Gépgyár bajai gyáregységében például legutóbbi szabad szombat­jukon a műszakiak mellett a forgácsoló és présmű­hely fiataljai dolgoztak. Az e hét végére tervezett kongresszusi műszakkal együtt a résztvevők száma meghaladja a háromszázat. Az Épületasztalos- és Faipari Vállalatnál egy hónapja immár öt ízben szerveztek kongresszusi műszakot, ami hozzájárult ahhoz is, hogy az erede­tileg vállalt határidő előtt elkészüljenek a Százha­lombattai Hőerőmű szá­mára megrendelt nyílás­záró szerkezetek. A Finomposztó Vállalat­nál pedig másfél százan kapcsolódnak be a meg­hirdetett akcióba, amivel Hangversenyekkel ünnepelnek Hetvenöt éves a Kecskeméti Zeneiskola Három koncerttel most! ponttá kell tenni.” emlékeznek a Kecskeméti Köteles tisztelettel Állami Zeneiskola növen­dékei, tanárai az intézmény hetvenöt éves jubileumára. November 18-án, este 6 órakor a Városi Művelődé­si Központban az iskola jelenlegi növendékei adnak számot tehetségükről, ta­nulmányaikról. Ugyanott november 21-én, este 7 óra­kor Beethoven és Bartók műveit tolmácsolják a me­gyénkben élő zenetanárok. A sorozat befejezéseként november 28-án az iskola volt növendékei adnak hangversenyt. * A város tanácsa 1893. márciusában fogadta el tovább növelik eddigi I Szent-Gály Gyula javasla­többletteljesítményüket a tait, aki váltig hangoztatta: fiatalok. Kecskemétet a zeneiskola H. F. I fejlesztésével zenei köz­Bővítik a nagyüzemi meggyeseket Megkezdődött a telepítés Újabb zárt gyümölcsösö­ket telepítenék a megyé­ben. Az időszerű pótláso­kon kívül háromszáz hol­dat ültetnek be, zömmel csonthéjasokkal. Az utób­bi évek vízbősége a világ­hírű kajszisok 25 százalé­kát pusztította ki. A vidék hírességét most új fajták­kal egészítik ki. A köve­telményeknek megfelelően elsősorban az óriás gyü­mölcsű, ropogós húsú ba­rackfajták területét növe­lik. Az ipari és fogyasztói igény egyaránt ezt követe­li. Kecskemét környékén már évekkel ezelőtt meg­kezdték a Doha—Tisza kö­zi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben nemesített, il­letve szelektált óriás gyü­mölcsű barackfajták tele­pítését. A legnagyobb ki­terjedésű zárt kajszibarac­kost a tiszakécskei terme­lőszövetkezetek telepítet­Elkészült Csikéria krónikája Az MSZMP községi szer­vezetének kezdeményezésé­re' — 73 képpel és 30 sta­tisztikai kimutatással il­lusztrálva — 130 gépelt oldalon elkészült Csikéria krónikája. Amikor a feladattál meg­bízott szerkesztő bizottság munkához látott, először a község történetére vonat­kozó feljegyzések után ku­tatott — eredménytelenül. Rendkívül nagy segítséget nyújtottak viszont a tele­pülésre vonatkozó történe­tek közreadásával, vissza­emlékezésekkel a község idősebb lakói, akik a kró­nikaírásról tudomást sze­rezve kérés nélkül jöttek és bocsátották rendelkezés­re a birtokukban levő ré­gi írásokat, dokumentumo­kat. Az elkészült krónika a hajdani Csikéria életének számos érdekességével is­merteti meg főként a fia­talabb nemzedéket. Elha­tároztuk, hogy községünk történetírását tovább foly­tatjuk. Vízin Gergely Nemzetközi konferencia a mezőgazdasági építkezések fejlesztéséről A negyedik ötéves terv évente 12,5 milliárd forint értékű mezőgazdasági beru- zást irányoz elő. E jelentős program végrehajtását se­gíti a Technika Házában kedden megnyílt III. mező- gazdasági építési konferen­cia. Mintegy 350 hazai és 11 országból 60 külföldi szakember vitatja meg — 33 előadás, korreferátum és felkért hozzászólás alapján — a korszerű mezőgazasági nagyüzemek kialakításának és gazdaságos felépítésének feladatait. A negyedik ötéves terv­ben többek között 225 ezer tehén, 155 ezer növendék- és hízómarha, 1 millió juh, másfél millió hízósertés el­helyezésére kell istállókat és egyéb állattartó épülete­ket emelni. A gyümölcsel­látás javítására összesen 16 ezer vagonos hűtőházak növelik. Végeredményben a tervidőszakban 15 millió négyzetméter alapterületű új gazdasági épületre lesz szüksége a mezőgazdaság­nak. Az építőipar műszaki-fej­lesztési tervei az előregyár­tott betonvázból és köny- nyű fémszerkezetekből ösz- szeszerelhető gazdasági épületek létesítését szorgal­mazzák. Az előző években létesített új elemgyárak se­gítségével már évente egy­millió négyzetméter alapte­rületű gazdasági épület szerelhető össze előregyár­tott betonelemekből. A kohó- és gépipari és az alumíniumipari üzemekkel kooperációban megkezdő­dött a könnyű fémszerkeze­tű épületek elemeinek ha­zai gyártása és felhasználá­sa is. A negyedik ötéves ték. Itt kapott helyet a többi között a korán érő bíborkajszi. A dunavecsei Virágzó Tsz-ben most kez­dik meg ezt a munkát. Tervszerűen növelik a már meglevő, közel 50 holdnyi zárt barackosukat, s ezen az őszön 40 holdat ültetnek be új fajtákkal. A megyei eddig is az ország legnagyobb meggy­termő körzete volt, a jö­vőben pedig méginkább azzá válik. Most még s. szórvány gyümölcsösökből érkezik az áru. Alig né­hány éve megkezdték a kell szólnunk a magánzenedék fenntartóiról, az úttörő elődökről. (Szabados Géza egész vagyonát a zeneok­tatásra áldozta.) Nagyszerű tanárok egész sora működött az állan­dóan elhelyezési gondokkal küszködő intézetben. M. Bodon Pál, Puky Margit, Vásárhelyi Zoltán, Nemes- szeghy Lajos és még jó néhányan felülmúlták a ha­sonló vidéki intézmények­re jellemző színvonalat. Kollégáikkal több ezer fiút, leányt tanítottak, neveltek az elmúlt hét és fél évti­zedben. Főként ennek az iskolának volt növendé­keiből szervezte Vásárhelyi híres énekkarát. Itt tanult — többek között — Jenei Zoltán fuvolaművész, Las- kó Emil, a Svédországban élő neves karmester, a két Vásárhelyi fiú. Az évfor­duló alkalmából elisme­réssel gondolnak Ádám Józsefre, az intézmény né­hány éve elhunyt igazga­tójára. Örvendetes, hogy a volt városi, jelenleg állami ze­neiskola régi hagyományai­hoz híven tevékenyen be­kapcsolódik a város kul­turális életébe. Tanárai, magasabb osztályú növen­dékei a helyi szimfonikus zenekar törzstagjai. Gond­dal foglalkoznak a mun­kás- és parasztgyerekekkel, bár ezirányú fáradozásaik még nem hozták meg a várt eredményt. Tízegyné­hány volt növendékük ta­nul felsőbb zenei intéz­ményben. Bízunk abban, hogy a megye egyik legré­gibb kulturális intézménye Mi újság a Vajdaságban ? A MOTOROS EGYESÜLETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A Népi Technika sza­badkai községi szervezeté­nek küldöttsége három na­pot töltött Szegeden, s to­vábbi együttműködésről folytatott tárgyalásokat a Magyar Honvédelmi Szö­vetség Csongrád megyei szervezetének vezetőivel. Svarc György, a szabad­kai motoros egyesület tit­kára a szegedi látogatás után arról számolt be, hogy az MHSZ és a Népi Technika megvitatták az együttműködés jövő évi tervét, és jóvá is hagyták. A megbeszéléseken arra a következtetésre jutottak, hogy különösen a moto­ros egyesületek együttmű­ködése lesz hasznos, an­nál is inkább, mert ezek Szegeden és Szabadkán is a legnépesebbek Emellett a tapasztalatcsere és az együttműködés a közleke­désbiztonsági szolgálat fejlesztése szempontjából is kívánatos. — Szegedi és szolnoki látogatásunk alkalmával arról is meggyőződhettünk, hogy az ottani autóisko­lákban jóval alaposabb és színvonalasabb kiképzés­ben részesülnek a leendő járművezetők. Nemcsak a vezetés szakmai fortélyait sajátítják el, hanem az egyéb általános tudnivaló­kat is. amelyek pszichikai- lag is előkészítik őket ar­ra, hogy minden helyzet­ben uralják a gépkocsit — mondta Svarc György tit­kár. VAJDASÁGI NÉPVISELETEK BEMUTATÓJA A hónap végén új, érde­kesnek ígérkező kiállítás nyílik a péterváradi Vaj­dasági Múzeum kiállítási csarnokában. Vajdasági né­pek báránybőrből készült ruhái kerülnek bemutatás­ra: magyar, szerb, sokác, szlovák, román, bunyevác és ruszin népviseletek. A kiállítás részint bőr­ből készült különféle ru­haneműt mutat be, a Vaj­daság lakosságának téli népviseletét a XIX. szá­zad végétől máig, részint pedig a szűcsmesterséghez szükséges szerszámokat. A kiállítás egyik érde­kessége egy 1898-ból szár­mazó szűcsműhely lesz, teljes felszereléssel. Mila Bosictól, a kiállítás tervezőjétől megtudtuk, hogy az anyagot már 1947 óta gyűjtik. MEGNYÍLT az udvarnoki óvoda nagyüzemesítést is, most pedig a már meglevő több I a közeli években méltó ott­mint 130 hold zárt megy- gyest bővítik. A mélykúti Béke Termelőszövetkezet 83 holdon telepít az ősz­szel, illetve a tavasszal. honhoz jut, és a kedvezőbb körülmények között a ta­nárok, diákok tovább öreg­bítik az iskola jó hírét. H. N. Kismozdonyok érkeztek Tiszakécskére A közelmúltban két kes­keny nyomtávú kis Diesel­mozdony, valamint két kis­vasúti kocsi érkezett Tisza­kécskére. A mini vaspari­pák rendeltetése az lesz, hogy „hátukon” jókedvű gyerekekkel „száguldjanak” majd, bizonyára azok leg­nagyobb örömére. Ugyanis Tiszakécskén épül fel a megye első úttörő­vasút ja. A tény, hogy itt, és nem valamelyik na­gyobb településen, város­ban létesül úttörővasút, ön­magában is figyelemre mél­tó. A szorgoskodás pedig, amellyel a helyi vezetők segítik, szervezik, irányít­ják a gyermeklétesítmény kivitelezését — úgy, hogy lényegében alig kerül pénz­be —, iskolapéldája a tár­sadalmi munkaszervezés­nek, leleményességnek. Az ötletet követően tu­lajdonképpen egyetlen me­leghangú levél megírásába került a program beindítá­sa. A MÁV vezérigazgató­jának küldték a levelet: tőle kérték és kapták az említett szerelvényeket. Az úttörővasút tervét pedig — bizonyára a nagyközség és a BÁCS-TERV jó kaposo- ’ata révén — részben ugyancsak ingyenesen ké­tervben már az összes me­épülnek és az üvegházi j zőgazdasági épület egyhar- J szítík el Kecskeméten, a zöldségtermesztés területét j mada épülhet fel könnyű- i megyei tanácsi tervező vál- SjOű azar náflv?at,m«torral 1 cranWwtWtt- ilalatnál. Hamarosan hozzákezd­hetnek az egy küométer hosszú vasúti pálya lefek­tetéséhez is, amely az épü­lő községi sportligetet kapcsolja majd össze a Tisza-parti üdülőhellyel. Ebben a munkában szá­míthatnak az egész község­re, főleg pedig az iskolás gyerekek szüleinek önzet­len segítségére. R. M. A begaszentgyörgyi köz­ség valamennyi falvában van már óvoda, csak Ud- varnokon nem volt. Pedig itt is szükség lett volna már régóta rá. Pénzt kér­tek az udvarnokiak az is­kolafenntartó közösség­től, de nem kaptak. A gyermekvédő alap bizott­sága is elutasította kérel­müket, így kénytelen volt az iskola saját eszközeiből létrehozni az óvodát. Az óvodát november másodi- kán adták át. Az egybe­gyűlt szülőket és gyereke­ket Csiszár István iskola- igazgató üdvözölte. El­mondta, hogy a kicsik ok­tatása magyar és szerb nyelven folyik, összesen 39 óvodás van. ELKÉSZÜLT AZ ÜT AZ ORSZÁGHATÁRIG A napokban befejeződött Bezdán és a magyar or­szághatár között az út asz­faltozása. A mintegy 9 ki­lométer hosszú útszakaszt rekordidőben készítette el a Vojvodina-put szabadkai üzemrészlege. Mint ismeretes, a rossz út sokáig gátolta a béreg- hercegszántói határátjáró nemzetközi forgalmát. Most már egészen Zombor- tól sima műúton lehet közlekedni a határig. NEMZETKÖZI ÖNTÖZÉSI TANÁCSKOZÁS A Duna—Tisza—Duna Vízgazdálkodási Vállalat szervezésében tegnap nem­zetközi öntözési tanácsko­zás kezdődött Újvidéken. Francia és jugoszláv szak­értők a locsolóberendezé­sek felhasználásáról, a kü­lönféle géptípusokról és alkalmazásuk gazdaságos­ságáról cserélnek véle­ményt. Vajdaságban a DTD­vállalat körül óriáskombi­nát van kialakulóban. A tagvállalatok egymás után tervezik és építik az ön­tözőtelepeket. Mindezek miatt a fejlett öntözéses növénytermesztéssel rendel­kező országok szakembe­reivel folytatott tapaszta­latcsere igen fontos az öntözőtelepek üzemelteté­sének jövedelmezősége ér­dekében. Az öt érre szóló kollektív szerződések előkészítéséről tárgyalt áz ÉDOSZ elnöksége Az öt évre szóló kollek­tív szerződések előkészíté­séről tanácskozott kedden az ÉDOSZ elnöksége. Mint ismeretes, az 1969—70. évekre szóló kollektív szerződések hatálya az év végén lejár. Az új szer­ződések már hosszabb táv­ra, öt évre érvényesek. Az elnökség megállapította: az élelmiszeriparban is az ilyen több éves szerződé­sek mellett szól, hogy a szerződések számos ren­delkezés — például a próbaidő, a felmondás és számos más munkajogi kérdés — már kialakult, bevált és nincs szükség évenkénti változtatásra. Ráadásul a kollektív szer­ződések előkészítése min­den évben több hónapot vesz igénybe és ez elvonta a figyelmet más lényeges feladatoktól. Az élelmiszeriparban 220—250 vállalat készít ötéves kollektív szerződést. Az elnökség rámutatott: a vállalatoknak felül kell vizsgálni a kollektív szer­ződésekkel kapcsolatos há­roméves tapasztalatokat és ennek alapján kell kiala- számár^ kítani a hosszútávú meg­állapodásokat. Az elnökség a kollektív szerződések előkészítését azzal is elő­segíti, hogy a szakszerve­zet központjában vállala­ti jogászokból, közgazdá­szokból a kollektív szer­ződések megkötése idejére tanácsadó szolgálatot szer­vez, amely segít a vitás kérdések elintézésénél. A szakszervezet székházéban háromhónapos tanfolyamot is szerveznek a vállala­toknál dolgozó szakszerve­zetei bizottságok titkárai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom