Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS -KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteki ülésén folytatódott a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat vitája. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, továbbá Apró valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd GásAntal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Pár Sándor, az MSZMP Politikai Bizott- Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az ságának tagja, a SZOT főtitkára szólalt MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, fel. Gáspár Sándor beszéde Bevezetőben megállapította, hogy az új ötéves terv elindításához kedvező alapot teremt III. ötéves tervünk várható túlteljesítése. Pártunk, államunk, munkásosztályunk szüntelenül erősíti szocialista építőmunkánk állandó elemeit. Az üzemekben, a vállalatoknál és az intézményeknél nyugodt, bizakodó a légkör. Javult a dolgozók kezdeményezőkészsége, öntudatból fakadó tenniakarása. A dolgozók aktivitásának növekedését jól bizonyítják a pártunk X. kongresszusának tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny eddig eredményei. A terv főbb céljainak, mutatóinak kialakításában a szakszervezetek aktív szerepet töltöttek be. Már a tervkészítéskor számos észrevételt tettek a dolgozók véleménye alapján. Ezek jó része helyet kapott a tervjavaslatban. A továbbiakban rámutatott: a tervjavaslat is bizonyítja, hogy — miként politikánk egészében — a gazdaságpolitikában is érvényesülnek a marxiz- mus-leninizmus alapelvei. Ez egyet jelent a munkás- osztály hatalmának erősítésével, aminek meghatározó jellege soha sem volt vitatható számunkra. Állandó feladatunknak tekintettük a szocialista rendszerünkre jellemző fő vonások erősítését, szilárdítását, mindig nagy gondot fordítottunk a szocialista tervgazdálkodás tökéletesítésére, gazdagítására is. Gazdálkodásunkban a proletár internacionalizmusra, a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való szoros együttműködésre támaszkodtunk. Mindez sérthetetlen és állandó eleme szocialista építőmunkánknak. A fejlődést mutatja a most vitára bocsátott terv- javaslat is. Bizonyítja, hogy hazánkban a terv- gazdálkodás állandóan fejlődik, tökéletesedik. A népgazdaság irányításának mai rendszere nagy energiát szabadított fel a központi gazdaságirányító szervekben az átfogóbb, hosszabb távú döntések előkészítése számára. A központi tervezés reálisabbá válik, új módszerekkel egészül ki- A központi szabályozó rendszer segítségével pedig mind jobban biztosíthatjuk — gazdasági vonatkozásban — a társadalmi tudatosság teljesebb érvényrejutását. Törekvésünk az volt, hogy a terv mind jobban segítse a termelés és a szükségletek összehangolását, továbbá a hatékonyabb, jövedelmezőbb gazdálkodást. Elértük azt a célunkat is, hogy a most tárgyalt tervjavaslatban az életszínvonal-politikai és szociálpolitikai meggondolások a korábbinál jobban kifejeződjenek. A dolgozók életszínvonalát közvetlenül érintő jövedelempolitikáról és az állami fogyasztói árpolitikáról a kormány és a szakszervezetek többször tárgyaltak. Gáspár Sándor hangoztatta: Az olyan jövedelempolitika lehet eredményes és szolgálhatja fejlődésünket, amelynek révén a munkásosztálynak, a parasztságnak, a lakosság valamennyi rétegének és csoportjának életszínvonala rendszeresen emelkedik. Változatlanul nagy figyelmet kell fordítani a legalacsonyabb keresetek rendszeres emelkedésére, hogy hosszabb távon lépést tartsanak legalább az átlagkeresetekkel. A keresetek mainál kissé nagyobb differenciálása valóban szükséges a jobb munkára ösztönzés érdekében, azonban ennek — pártunk jövedelempolitikájának megfelelően — együtt kell járnia a családi jövedelmek kiegyenlítődésének tendenciájával. — Egyetértünk azzal — tette hozzá —. hogy a vállalatok közötti hatékonysági különbségek főként a prémiumok és anyereségrészesedés különbözőségében fejeződjenek ki. Vigyáznunk kell azonban, nehogy nagyfokú bér- aránytalanságok keletkezzenek. A továbbiakban rámutatott: az eddiginél tudatosabb bérpolitikát kell folytatnunk. Fock elvtárs részletesen beszélt arról, hogy a gazdasági fejlesztésre szánt összegek észszerű felhasználása gondos és körültekintő legyen. Ugyanezt az elvet kell érvényesíteni az életszínvonal emelésére, az élet- és munkakörülmények javítására szánt összegek fel- használásánál is. A negyedik ötéves terv időszakában tehát együttes, nagy feladatunk bérrendszerünk további tökéletesítése és szocialista elosztási elveink következetesebb érvényesítése. Különös gonddal kell biztosítani a kisebb jövedelmű csalódok jogos szükségleteinek kielégítését, hogy nekik is lehetőségük legyen sokféle, jó minőségű fogyasztási cikk megvásárlására. — Az árpolitika az életszínvonal-politika döntő eleme — folytatta. Elősegíti vagy fékezi az élet- színvonal fejlődését. Megnyugtatja, vagy nyugtalanítja >a dolgozókat, egyszóval a politikai közérzet fontos tényezője. (Folytatás a 3. oldalon.) A fekete arany nyomai Kút Bugac mellett Űj olaj mező az A szakemberek régóta tervezik, hogy újabb szénhidrogénmező után kutassanak a Duna—Tisza közén. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem idei programjában ez a terület főszerepet játszik. A fúrások több ezer méter mélységig hatolnak le. Az előzetes geofizikai kutatások ugyanis több, szénhidrogén meglétére utaló szerkezetet mutattak ki. Fekete Imre, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vezetője közölte, hogy a kutatási koncepció előnyben részesíti az olajat, hiszen az alföldi készletek a már feltárt föld- gázvagyonhoz viszonyítva igen szerények. Kielégítő változást a viszonylag nagy készletekkel rendelkező algyői szénhidrogénmező sem hozott. A program keretében Bugac határában több mint másfél ezer méter mélységig fúrtak le a szakemberek. Már a végcél elérése előtt, a miocénrétegeken való áthatolás közben olajnyomokat fedeztek fel az öblítő iszapban. A felhozott kőzetminták szintén gazdag olajos rétegekre jellemzőek. A vizsgálatok igen kedvező eredménnyel jártak, hiszen a kút napi 60—70 köbméternyi kőolajat adott. Az olaj minősége azonos az algyői és a szanki kőolajjal, benzin és petróleum tartalma eléggé gazdag. Az eredmény azon túl, hogy egy új lelőhely felfedezését jelenti, egyben az alföldi kutatógárda elképzeléseit is igazolja. A kutatások folytatódnak. Az első, olajat szolXXV. évf. 232. szám 1970. október 3, SZOMBAT Ara: 90 fillér Kecelen nem fukarkodnak a tettekkel (4. oldal) RÁDIÓ és TV melléklet (5—6. oldal) A mi otthonunk (7. oldal) (8. oldal) gáltató kút köré többet is fúrnak, hogy pontosan meghatározhassák a fekete kincset rejtő terület és a szénhidrogénvagyon nagyságát. Csúcsforgalom úton és vasúton Az ős* minden évben jelentős terheket ró a MÁV- ra és az AKÖV-re. Az idei őszön a tűzifa, szén, mező- gazdasági termények szállításán kívül az árvíz sújtotta területekre is el kell juttatni az építőanyagot. Az őszi csúcsforgalom várható nehézségeinek csökkentésére született a közlekedés és postaügyi miniszter utasítása a kocsiálláspénz, a fekbér, és a bírságjellegű kocsibér ideiglenes felemelésére. Ugyancsak a fuvar- kapacitás hiányának enyhítését szolgálja a Gazdasági Bizottság határozata a közületi tehergépkocsik 5 napra történő igénybevételéről. Nos, a kirakatlan vagonok száma az utasítás életbelépése (augusztus 15.) utáni két hétben 40 szá- lat, amelynek a felemelt dízalékkai csökkent. Kevésbé örvendetes viszont, hogy a csökkenés üteme a szeptember 20-i felmérések szerint lelassult. Ez azért is gondot okoz, mert az eddig is alig teljesíthető kocsiigény a kavics, betongyártmány és fa terven felüli mennyiségével tovább bővül. Gyorsítaná a rakodást, a gépi és kézi erő némi csoportosításán kívül az is, ha javulna az információs rendszer. A kocsikiállítások időpontjának szervezettebb előrejelzése a megrendelőknek, megrövidítené a ki- és berakodás előkészítését. Jó volna, ha kevesebb olyan vállalat lenne, mint a hercegszántói Kőbánya Vállalat, vagy a kis- szállási Magtisztító VállaA vállalatok többsége szombaton és vasárnap is fogadja az érkező szállítmányokat. Ezek közé tartozik az Észak Bács megyei Vízmű Vállalat is, amelynek munkásait vasárnap rakodás közben fényképeztük le ' (Pásztor Zoltán felvétele) jak okozta érzékeny anyagi veszteség ellenére szeptember 19-én 10, illetve 7 kirakatlan vagonja vesztegelt. A legégetőbb feladat most a megyei szállítási bizottság titkársága szerint a Magyar Állami Pincegazdaság kiszolgálása — számukra a még hiányzó 25 szóló, 15 pótkocsi és négy billenő platós tehergépkocsi — és ezzel párhuzamosan a cukorgyárak általt kért 25 pótkocsis teherautó biztosítása. Bár a cukorgyárak igénye kielégíthetőnek látszik a konzervgyárnál felszabaduló járművek átcsoportosításával, a szüreti szállítások zavartalansága csak a közületi tehergépkocsik berendelésével érhető el. Sajnos, a közületek többsége a segítségadástól, saját szállítási nehézségeire hivatkozva mereven elzárkózott. A berendelt 20 vállalat közül mindössze a Kiskőrösi Vegyes Ktsz ajánlott fel egy teherautót októberre és az ÉVM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat 5—6 gépkocsit, szombat, vasárnapi besegítésre. A fuvarkapacitás hiánya és a kevés felajánlás miatt az operatív bizottság kénytelen volt hét vállalattól, illetve intézménytől egy-egy tehergépkocsit határozatilag berendelni, szeptember 21- től 25-ig, és szeptember 26- tól 30-ig. Egyes vállalatok még a határozati berendelésre sem voltak hajlandók gépkocsit biztosítani. Ezekben az esetekben a szállítási bizottságok az illetékes minisztériumokat kéri fel a felelősségre vonásra. P. M.
