Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

Z. oldal 1970. ofctdber 3, szombat Hazaérkezett Kairóból a magyar párt- és állami delegáció Csütörtökön a késő esti órákban Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnöké­nek vezetésével hazaérke­zett Gamal Abdel Nasszer- nak, az Egyesült Arab Köztársaság elhunyt el­nökének temetésén részt vett magyar párt- és álla­mi küldöttség. A küldött­ség tagja volt Czinege La­jos honvédelmi miniszter. A magyar delegációval együtt érkezett Budapest­re dr. Lubomir Strougal- nak, a CSKP Központi Bi­zottsága elnökségi tagjá­nak, a Csehszlovák Szó- i cialista Köztársaság kor­mánya elnökének vezeté­sével a csehszlovák párt­ós kormányküldöttség, va­lamint Szomin Luvszan, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Mongol Nép- köztársaság minisztertaná­csa elnökének első helyet­tese, kik részt vettek az EAK elnökének temetésén. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség és a mongol kormányküldöttség vezetői rövid budapesti tartózkodás után tovább­utaztak. (MTI) Sziszaví közlemény NIXON ELUTAZOTT BELGRÁDBÓL BELGRAD Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Nixon amerikai elnök pénteken kora délelőtt — a jugoszláv fővárosban ki­alakult hagyományoknak megfelelően — elültetett egy fát az új belgrádi Ba­rátság parkban, a közvet­lenül ezután elutazott Jugoszláviából. Nixont a belgrádi repülőtéren Tito, felesége és a legmagasabb rangú jugoszláv személyi­ségek búcsúztatták. Belgrádban a jugoszláv —amerikai tárgyalásokról kiadott rövid közlemény­ről megállapítják, hogy konkrét programot csak a két ország közötti kap­csolatok vonatkozásában tartalmaz. A közlemény jónak és barátinak mond­ja Belgrád és Washington viszonyát, s egyértelműen síkraszáll e kapcsolatok széles körű továbbfejlesz­téséért, kiemelve a gaz­dasági és tudományos-mű­szaki terület különleges fontosságát. Ami a nem­zetközi kérdéseket illeti, a közlemény csupán fel­sorolja az érintett témá­kat — Közel-Kelet, Dél- kelet-Ázsia, kelet—nyuga­ti kapcsolatok, európai biztonság, a fejlődő orszá­gok problémái — és csu­pán általánosságban em­legeti a tárgyalások szük­ségességét. Nixon Belgrádból való elutazása előtt „hasznos­nak és alkotó jellegűnek” mondotta tárgyalásait Tito elnökkel, „sokkal széle­sebb területen, mint a kétoldalú kapcsolatok”. Az amerikai elnök a legna­gyobb elismerés hangján beszélt Titóról, s megfo­galmazása szerint „igen magasra tartjuk értékelé­seit”. Tito a „sikeres” kife­jezést használta Nixon látogatásának értékelése­kor. A jugoszláv állam­fő szerint „elérkezett az ideje a különböző társa­dalmi rendszereket képvi­selő államférfiak tanács­kozásainak, hogy békés úton rendeződjenek a prob­lémák, s felszámolják azo­kat az elemeket, amelyek olyan eszkalációhoz és tra­gédiához vezethetnek, mint ami már kialakult a Közel- és Távol-Keleten. MADRID Nixon húszórás spa­nyolországi villámlátogatá­sát a hatóságok rendkívüli körültekintéssel készítet­ték elő. A Reuter szerint szabadságot adtak a fővá­rosi üzemek dolgozóinak és a tanulóknak, hogy a fo­gadtatás tömegméretű le­gyen. A rendőrség mindamel­lett „begyűjtött” egy má­sik fajta tömeget, a ..gya­nús” dossziékkal rendel­kező liberálisokat és bal­oldaliakat. A madridi Bajaras re­pülőtérről a Moncloa kor­mányszállásig vezető 16 kilométeres úton, ame­lyen Nixonék végighajtot­tak körülbelül 10 000 egyenruhás rendőr és de­tektív teljesített szolgála­tot. A rendőrök egyébként Madrid külvárosaiban jó előre lemeszelték a bal­oldali szervezetek által felfestett tiltakozó tartal­mú feliratokat és megpró­bálták összeszedni a röp­cédulákat is, amelyek pén­teken este 20 órára tilta­kozó tömeggyűlést hirdet­tek a belvárosban. „A Labour Party elárul­ta Bernadette Devlint!’’ — Bernadett© elárultatása lönös felfogást hangoztatta, mérő, s újra kormányra akkor ezt a politikát már hogy aki ott börtönben kerülő toryktól. jobban tudják csinálni a van, az nem politikai meg- Látszott: a munkáspárti „professzionisták’’; maguk győződéséért, hanem a vezetésnek ezen a kong- a konzervatívok, „polgártársai ellen elköve- resszuson az a fő törekvé- Nos, ha Wilsonék e ta­téit erőszakos cselekményei se, hogy „szárazon meg- nulságok nyomán sem haj- miatt’’ eszi a rabkosztot. ússza”, hogy ne követkéz- landók következtesebben , , zék be drámai felelősségre- baloldali, a dolgozó töme­™ ....... , Tovább menve az észak- vonás a választások elvesz- gek érdekeit mind bel-, kiáltott fel a Blackpoolban ir u^y eiarulasanak utján, s ezt a célt Wilson, mind külpolitikai téren most befejeződött munkás- a kongresszus többségé azt a nag„ taktikus, ezúttal el jobban védelmező politikát párti kongresszus egyik ki- a Javaslatot is elutasította, -s érte folytatni -, akkor a leg­ábrándult küldöttje. Hoz- oogy követeljek a belfasti Kérdéses azonban, hogy közelebbi választásokon zátfthette volna: nemcsak a konzervatív-umonista kor- ez a rövidtávú személyi sem lesz sok esélyük, bár- 23 éves északír képviselő- manyzat íelluggeszteset, s gygzeiem hosszú távon is hogy szeretnének is újból nőt, de egész Ulstert a _ londoni központi kor- beválik-e? A júniusi mun- a miniszteri bársonyszékek- (Észak-lrországot) is el- kötetlen uralmának kágpárti választási vereség- be ülni. árulták az ellenzékbe szó- nevezeteset. nek ugyanis az volt az Elcsendesedett a mun­rult labouristák. Noha a Brit Munkáspárt egyik fő oka, hogy sok kü- káspárti kongresszustól na­Cailaghan ugyanis, a volt — ez sok évtizedes hagyó- lönbség megint nem mu- pokon át oly mozgalmas munkáspárti belügyminisz- mány — ellenzékben min- tatkozott a két párt köze#, blackpooli csarnok —, de tér, arra kérte a kongresz- dig szocialista igyekszik így hát rengeteg választó- csak néhány napra. A jövő szust, ne követelje Berna- lenni, s radikálisabb, balol- polgár azt gondolta; akkor héten ugyanezen a helyen dette és a többi írországi dalibb a nyíltan jobboldali már jöjjenek vissza a to- rendezik meg a konzerva- politikai fogoly szabadon konzervatív kormánynál, ryk. Egyrészt, mert a La- tív párt évi kongresszusát, engedését, mert — szerin- ezúttal még ellenzékként bour túl sokáig volt már Ügy tűnik: a kettő között te — Észak-lrországban sem törekedtek arra, hogy uralmon, másrészt, mert ha nem lesznek döntő és lé- nincsenek is politikai fog- sokban különbözzenek a úgyis nagyjából a konzer- nyegbevágó különbségek, lyok; Callaghan azt a kü- júniusban rájuk vereséget vatívok politikáját követik, (KS) Jubileumi ünnepségek Azerba jdzsánban BAKU (MTI) Azerbajdzsánban pénte­ken ünnepélyesen megem­lékeztek a szovjet hata­lom létrejöttének és a köztársaság kommunista pártja fennállásának 50. évfordulójáról. A központi ünnepségek a köztársaság fővárosában, Bakuban voltak, amely 1 260 000-es lakosságával a Szovjetunió ötödik legna­gyobb városa. Délelőtt a 26 bakui ko­misszár emlékére állított mauzóleumban elhelyezték Leonyid Brezsnyevnek. az SZKP Központi Bizottsá­ga főtitkárának, valamint a 14 szovjet köztársaság, Moszkva, Leningrád. to­vábbá a szovjet fegyve­res erők küldöttségének koszorúit. Az esti órákban a bakui operában az Azerbajdzsá- ni Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és a köz­társaság legfelső tanácsa ünnepi ülést tartott. Az ünnepi gyűlésen Leo­nyid Brezsnyev bejelentet­te, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának el­nöksége az Októberi For­radalom rendjelet adomá­nyozta az Azerba jdzsáni Köztársaságnak. A kitünte­tést a köztársaság a forra­dalmi mozgalomban, az októberi forradalom győ­zelméért és megszilárdító­A béke egy és oszthatatlan Szovjet vélemények a Közel-Kelet biztonságáról A szovjet közel-keleti szakértők felmérve a Nasz- szer elnök elhunyta utáni helyzetet, nyomatékosan hangsúlyozzák: az arab ke­let sorsa most még nagyobb mértékben függ az arabok egységétől és összefogásá­tól. Moszkvában rámutatnak arra, hogy az arab álla­mok egységének erősítése az imperialista cselszövé­sekkel és kísérletekkel szemben továbbra is a kö­zel-keleti helyzet alapvető követelménye. Ennek kap­csán felhívják a figyelmet arra: Izraelnek és óceánon- túli pártfogóinak propa­gandája most olyasfajta spekulációkat terjeszt, amelyek szerint az arabok összefogásának elégtelensé­ge következtében Tel-Aviv számára lehetőség nyílik az 1967 óta megszállt arab területek megtartására. Iz­rael a maga részéről „kí­vánatosnak” tartja azt is, hogy továbbra is fennma­radjon a „se béke, se há­ború” állapota a Közel- Keleten, vagyis tartósítani szeretné a feszültséget és a katonai robbanás állan­dóan fenyegető veszélyét. Ezt a fajta „távlatot" egyetlen kormány sem üdvözölhetné. Mint a Novoje Vremja legújabb számának vezér­cikke aláhúzza: a közel- keleti békére nem csupán az araboknak és az izraeliek­nek, hanem az egész világ­nak szüksége van, miután a béke „egy és oszthatat­lan”. A háború új kirob­banása e térségben — fi­gyelmeztetett a tekintélyes szovjet külpolitikai heti­lap — olyan gigászi tűz­vészt idézhet elő, hogy lángja a Közel-Kelettől tá­voleső országokat és né­peket is elérhet. A nagyhatalmak, az ösz- szes államok kötelessége — emeli ki a Novoje Vrem­ja vezércikke — mindent latba vetni annak érde­kében, hogy a Közel- Kelet végre megismerje a tartós és szilárd békét, amelyben a térség összes országa számára szavatolt a nemzeti függetlenség és a biztonság, sóért vívott harcban, a kommunista építésben, a haza hősies védelmezésé- ben tanúsított magatartá­sával érdemelte ki. Brezsnyev Azerbajdzsán zászlajára feltűzte a har­madik rendjelet A köztár­saságot korábban kétszer tüntették ki Lenin-renddel. (TASZSZ) Élet és haláS urai WASHINGTON Egy amerikai elnöki bi­zottság csütörtökön nyilvá­nosságra hozta megállapí­tásait a Mississippi állam­beli Jacksonban májusban eldördült rendőrsortűzről. amely két színesbőrű diákot megölt, tizenkét másikat pedig megsebesített, a bi­zottság szerint a tűzparan- csot semmi sem indokolta. A véres incidens fő oka az, hogy a fehér rendőrök tud­ták: nem büntetik meg őket, ha lőfegyvert hasz­nálnak a néger egyete­men. (Reuter) Hívek leszünk Nasszer őrükéhez 99 Egységes állásfoglalás az arab csúcstalálkozón KAIRÓ A Kairóban összegyűlt arab államfők és helyet­teseik csütörtökön megfo­gadták, hogy következe­tesen folytatják a Nasszer által megkezdett politikát. A negyvenöt percig tar­tó csúcstalálkozó után ki­adott nyilatkozat hang­súlyozza: az egyiptomi ál­lamfő olyan feladatokat hagyott örökül, melyekhez nem szabad hűtlenné vál­ni. Az arab vezetők — kö­zöttük Jasszer Arafat, a Palesztinái ellenállási szer­vezetek vezetője — meg­erősítették elhatározásu­kat, hogy hűek maradnak Palesztinái forradalomhoz és felszólították Anvar Szadat megbízott egyipto­mi elnököt, hogy őrködjék az arab országok egységén s folytassa Nasszer politi­káját. A kiadott nyilako- zat hangoztatja: „Az ellen­ség készen áll, veszély le­selkedik ránk, szorosra kell zárni sorainkat.” nyugatnémet „igen—nem Brandt és Kiesinger tv-szereplése BONN (MTI) Willy Brandt nyugatné­met kancellár, elődje, Kurt Kiesinger, a keresztényde­mokrata ellenzék vezetője és Schell külügyminiszter társaságában csütörtök es­te együtt szerepelt a nyu­gatnémet televízió „Az új­ságírók kérdeznek, a poli­tikusok válaszolnak” című műsorában. Brandt kancellár a be­szélgetés során utalt a szovjet—nyugatnémet szer­ződés ratifikálása és a nyugat-berlini helyzetről folytatott tárgyalások ha­ladása közti „összefüggés­re’’ és hangoztatta, hogy az NSZK továbbra is megvédi a németek önrendelkezési jogát. Hozzátette, a leg­utóbbi dokumentumcsere a Nyugat-Berlinnel kapcso­latos négyhatalmi tárgyalá­sokon arra enged követ­keztetni, hogy „a munka eredményt Ígérő szakasza következik’’, Bizakodóan ti nyilatkozott a kancellár a lengyel—nyugatnémet tár­gyalások folytatásáról, va­lamint a Csehszlovákiával való megbeszélések eset­leges megkezdéséről. Kiesinger a szokásos mó­don bírálta a kormány ke­leti politikáját és költség­vetési politikáját is. Azt ál­lította, hogy a moszkvai szerződés aláírása elsietett dolog volt, elég lett volna csak az erőszakot kizáró szerződést kötni, amelynek alapján ki lehetett volna deríteni, milyen lehetősé­gek vannak a két ország gazdasági együttműködésé­re. A továbbiakban a CDU vezetője kifejezte azt a véleményét, hogy a politi­kai helyzet tisztázásához he­lyes lenne újabb választá­sokat rendezni. Egyébként bejelentette azt a szándé­kát, hogy az 1973. évi kép­viselőválasztásokon pártja ismét kancellárnak jelölje. (AFP, MTI? AMMAN Husszein Jordániái ki­rály, aki csütörtökön részt vett Nasszer elnök teme­tésén, a késő esti órákban visszatért Ammanba. A királlyal együtt érkezett a jordániai fővárosba Bahi Ladgham tunéziai elnök, a kairói egyezmény be­tartásának ellenőrzésével megbízott arabközi bizott­ság vezetője. Ladgham csütörtök este nyilataozott az ammani rádiónak. Elmondotta, hogy a fővárosban és az egesz országban teljes a nyugalom. Szavai szerint a kairói egyezmény első szakaszát — a kormány- csapatok és a Palesztinái ellenállók Ammanból tör­ténő kivonását — teljesí­tettük. A második szakasz néhány nap múlva kez­dődik. Ennek értelmében a kormánycsapatok eredeti állomáshelyeikre térnek vissza és a partizánok is a polgárháború előtti ál­lásaikat foglalják el. Odeh tájékoztatásügyi miniszter csütörtöki nyi­latkozatában azt mondot­ta, hogy Jordánia új kor­mánya csak a Jasszer Ara­fat vezette El Fatah szer­vezetet hajlandó elismer­ni. Felszólította a többi partizán szervezetet, hogy csatlakozzanak az El Fa- tahhoz. (Reuter, AP, MTI) * Koszigin szovjet minisz­terelnök pénteken délelőtt Kairóban tanácskozott An­var Szadattal, az EAK ideiglenes elnökével, Husz- szein El-Safeivel, Ali Szab- rival, az ASZÚ legfelsőbb végrehajtó bizottságának tagjaival és Mohammed Favzi hadügyminiszterrel. Ezt követően a szovjet kormányfő rövid időre ta­lálkozott Nimerivel és Kadhafival, Szudán és Lí­bia államfőjével, Jasszer Arafattal, a PFSZ közpon­ti bizottságának elnöké­vel, a végrehajtó bizottság több tagjával és Mahmud Riad egyiptomi külügymi­niszterre^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom