Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-09 / 237. szám
1. oldat 1570. október 9, pénteK Az alapszervezetektől a kongresszusig A vezetőségválasztó taggyűléseket szeptember hónapban mindenütt megtartották a pártalapszerveze- tekben. Az eredmények ösz- szegzése is megtörtént, ismertek a felettes pártszervek előtt a választások legjellemzőbb adatai. A tanulságok, tapasztalatok levonása, a taggyűléseken elhangzott javaslatok feldolgozása, hasznosítása azonban még hátra van, s ez hosszabb időt vesz igénybe. A kiskunfélegyházi városi pártbizottságon Dobák Ernő osztályvezető segítségével próbáljuk felmérni előzetesen, mit is mondanak az írásos feljegyzések, jegyzőkönyvek, a taggyűlések számadatai. Számok, emberek Nem szabad misztifikálni a számokat, mert azok mögött emberek vannak. De ilyenkor mégis nélkülözhetetlen a statisztiká- zás, az adatok egybevetése. Lehet vitatkozni azon, hogy kielégítő volt-e a párttagság megjelenési aránya — 85 százalék — a vezetőségválasztásokon, de az tény, hogy többen voltak most, mint az előző taggyűléseken. A 439 hozzászóló — a megjelentek egynegyede — a tagság aktivitását bizonyítja. A 75 alapszervezeti titkárból 49 kapta meg ismét a korábbi megbízatását, tehát megközelítően a titkárok kétharmada, s ez nem rossz arány. Ugyancsak pozitívan értékelhető, hogy 16 elvtársnőt is megbíztak ezzel a felelősségteljes tisztséggel. A vezetőségekben pedig még szembetűnőbb a változás a nők javára, ugyanis a vezetőség felét ők képviselik, s ez annál is inkább indokolt, a város üzemeiben is az asszonyok, lányok vannak többségben. Kicsit elgondolkoztató viszont, hogy a megválasztott 211 vezetőségi tagból mindössze huszonhat lehet a fiatalabb — tehát a KISZ-évjárattal jelölt — korosztályhoz sorolni. A munkás kategóriához — bár ennek pontos meghatározása szintén nehéz — 97 fő tartozik a vezetőségi tagok közül. Akik vizsgáztak Az előkészítő munka leg- neheze a jelölő bizottságokra hárult. Nemcsak beszélniük kellett a tagsággal, s megtudakolni véleményüket, de egyeztetni és ütköztetni is saját álláspontjukat az alapszervezet kommunistáival. S a végén a kialakult véleményeket is figyelembe véve, esetleg a sajátjukat elejtve, úgy vinni a taggyűlés elé, hogy a javaslat kiállja a próbát. A tapasztalatok szerint, habár pót javaslatokban sem volt hiány, a szavazás igazolta: a jelölő bizottságok jól dolgoztak, jelöléseik megfeleltek a várakozásnak. A vezetőségi tagok és küldöttek- nagy többsége az általuk javasoltak közül került ki. S az is csak a választások demokratizmusát bizonyítja, hogy 8—10 személy a pótlólag jelöltek közül került megválasztásra. A mérce elég magas volt. akadt titkár is, akit a javaslat ellenére sem választottak újra. Egy vezetőségi tagot pedig azért nem fogadott el a tagság, mert pártmunkáját ugyan megfelelően látta el, de gazdasági tevékenységével nem voltak megelégedve. Néhány személyt egyéb erkölcsi normákba ütköző hibái miatt nem választottak meg. Vizsgája volt tehát a választás a kommunisták ítélőképességének, felelősségérzetének is. A javaslatok sorsa Most csak a taggyűlések fejeződtek be, de a munka egyrésze még hátravan. Nem szabad, hogy egyetlen megjegyzés, kritikus észrevétel, építő javaslat érdemi válasz nélkül maradjon. Nemcsak azért, mert erre a Szervezeti Szabályzat is kötelezi a vezetőséget, hanem mert úgy kívánja a közösség érdeke is. A felszólalások többsége ugyanis a szó szpros értelemben közérdekű, azoknak az illetékesekhez szóló továbbítása a község, a város, a munkahely további fejlődését segítheti elő. Soknak a megvalósulása pedig a helyi szerveken, a gazdasági egységek vezetőin, az alapszervezetek kommunistáin múlik. Ezért kísérik a kiskunfélegyházi városi pártbizottságon is különös figyelemmel a taggyűlésen elhangzott javaslatokat. Ellenőrzik, hogy az alapszervezetek beépítik-e ezeket munkaprogramjukba, s beszámolnak-e erről a következő taggyűléseken a párttagságnak. Az irányelvekre, a Szervezeti Szabályzat módosításával kapcsolatosan adott véleményekre azért is szükség van, mert ezek az ország minden részéből eljutnak egészen a Központi Bizottságig. így válnak a taggyűlések a X. kongresszus előkészítésének fontos lépcsőfokává, a demokratikus centralizmus elveinek megfelelően. T. P. Űj kőolaj-finomító épül Magyarországon 1976-tól annyi kőolajtermékre lesz szükség, amennyit, a jelenleg működő és építés alatt levő finomítók nem tudnak előálh'tani. Ezért a Gazdasági Bizottság úgy döntött, hogy a Tisza mellett, Leninvárosban Tiszai Kőolajipari Vállalat (TVK) néven új finomítót kell építeni. Miért nem a Drávánál ? Az elhatározást széleskörű vizsgálat előzte meg. Hosszabb ideig kérdéses volt az új létesítmény helye. A tervező vállalatok készítettek telepítési tanulmányokat, vázlatokat többek között a Dunára és a Drávára vonatkozóan is. Annak, hogy mégis a Tisza mellett döntöttek, mindenekelőtt az az oka, hogy a finomító működéséhez Leninváros körzetében lehet megteremteni a legkedvezőbb feltételeket. Ebben a térségben halad a Barátság II. kőolajvezték, Hitel a mezőgazdasági üzemeknek A mezőgazdasági hitel- rendszer igazodik a termeléshez. A gazdálkodás folyamatosságának megteremtéséhez az üzemek rövidlejáratú hitelt kapnak, amelyből a termelés mindenkori kiadásait tudják fedezni. A gazdasági év végén az üzemek általában nagyobb mennyiségű vetőmaggal, takarmánnyal, műtrágyával, üzemanyaggal, alkatrésszel rendelkeznek. Ezek a készletek a következő évi termelés érdekében szükségesek. A bankok a termelésre tartalékolt eszközökre — egyéb szükséges tényezők fennforgása esetén — középlejáratú hitelt adnak. A mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának teljes köréhez tehát rövid- és középlejáratú hitelek kapcsolódnak. A rövidlejáratú hitel indoka a termelés idényszerűsége, a közép- lejáratú hitel pedig a felhalmozást segíti. Az idei kedvezőtlen időjárás, a természeti csapások igen megnehezítették az állami gazdaságok é§ termelőszövetkezetek helyzetét. Jelentős károk keletkeztek. A kiesést csak részben pótolták az Állami Biztosító által folyósított térítések. A gyenge termés- eredmények, a termelésre tartalékolt eszközök állományának csökkenéséhez vezettek. A gazdaságok biztonsági alapjaiban eddig felhalmozott saját pénzeszközök nem feltétlenül elegendőek a hiányok pótlására. Ilyen tartalékokkal egyébként is csak a gazdaságilag megerősödött termelőszövetkezetek rendelkeznek. A veszteségek rendezésének nem lehet általános ormája a biztonsági alapok felhasználása. A szokástól eltérően az idén a bankok indokolt esetben meghatározott célokra forgóalap-hitelt nyújtanak. Ezzel a kedvezőtlen időjárás okozta károk hatását kívánják csökkenteni. A hitelezés a következő évek termelési feltételeit teremti meg A kölcsönnyújtás azokat a törekvéseket támogatja, amelyek a szükséges alapok növelésére, pótlására irányulnak. Feltétel, hogy hitelezés esetén a szövetkezetnek be kell tartani a munkadíjak színvonalára vonatkozó törvényes rendelkezéseket, tehát a hitelt kapott gazdaságok ez évben legfeljebb csak az előző két év átlagának 80 százalékáig fizethetik ki a személyi jövedelmet Hitelt a termelőszövetkezeteknél a következő év termelése érdekében vetőmagra, műtrágyára, üzemanyagra. takarmányra, állatvásárlásra stb. lehet nyújtani. A forgóalap-hitel nyújtásának nem akadálya, ha a szövetkezet az eddigiekben fejlesztési alapjának egy részét ezévi beruházásaira használta fel. Elsősorban azok a gazdaságok tudnak élni ezzel a lehetőséggel, ahol az átlagosnál nagyobb mértékű a kár, ennek következtében csak mérsékelt munkadíjakat tudnak fizetni és a következő évi termeléshez szükséges forgóeszközeiket nem tudják előteremteni. A kölcsönökre az igényléseket máris elfogadják a bankok. H. K. B. Félkész családi házak A lakásépítés meggyorsítására, elsősorban a csa- ládiház-épílők támogatására új szolgáltatást vezetett be a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat. A megrendelők kívánságára félkész házakat is készítenek. Az építtető által elkészített alapokon autódaruval összeszerelik az előregyártott blokkokat, s elkészítik a födémszerkezetet is. A befejező munkákról, a különféle épületgépészeti, asztalosmunkáról, a víz- és egyéb szerelésekről a megrendelő gondoskodik. amely 1980-ban már 10 millió tonna kőolajat szállít hazánknak a Szovjetunióból. Ez látja el alapanyaggal a Tiszai Kőolajipari Vállalatot is. A finomító vízigényét a Tisza teljesen ki tudja elégíteni. Számított az is, hogy Leninváros környékén helyezkedik el két olyan üzem — a Tiszai Vegyi Kombinát és a hőerőmű — amellyel a TKV-nak szoros kapcsolata lesz. Az erőmű gőzenergiát ad a finomítónak, cserébe a kedvező gazdasági feltételek mellett szállított fűtőanyagért A Tiszai Vegyikombinát olefinkémiai üzemét ugyancsak a TKV fogja ellátni petrolkémiai alapanyaggal. A telepítési problémák vizsgálata közben a szakemberek nem feledkezhettek meg a késztermékek értékesítésének szempontjairól sem. Figyelemmel voltak arra, hogy a meglévő és az épülő finomítók a Dunántúlon helyezkedtek el. Az ország keleti és főként északkeleti részének kőolajtermékkel való ellátása nem a legjobb. Részben a százhalombattai és a szőnyi finomítóktól, részben pedig a már elavult és kis kapacitású nyírbogdányi finomítóktól kapja a kőolajtermékeket. A józan mérlegelés tehát azt diktálta, hogy az új üzemet olyan helyen építsék fel, ahonnan az említett területek időben és gazdaságosan kapják a benzint és más motorhajtó anyagokat. Leninváros ebből a szempontból is legalkalmasabbnak bizonyult, az új létesítmény helyeként. Nyolcmillió tonna évenként A finomítók világszerte a motorbenzin minőségének számottevő javítására törekszenek. Amikor a Ti szai Kőolajipari Vállalat megkezdi a termelést már a szocialista államokban gyártott gépkocsik is minimum 92-es oktánszámú benzint igényelnek. Emelkednek a diesel-motorhajtó anyaggal a gázolajjal és a lakásokban használt fű tőanyaggal szemben táTetőtartó — hűtőtárolónak Géderlakon van a Dunapataji vegyes Ktsz lakatos részlege. Itt készítik a különböző kerítéseket, kapukat, kisebb-nagyobb épületek vasszerelvényeit, évente közel 2 millió forint értékben. masztott minőségi követelmények is. A tiszai olajfinomítónak az említett két termékkel elő kell mozdítani a közlekedési (diese- lesítési) program megvalósítását, a lakások megfelelő fűtését, a levegő szeny- nyezettségének csökkentését. Mindez igen korszerű finomító felépítését kívánja meg. A jelek szerint az évenként — . kezdetben 1, később 8 millió tonna kőolajat feldolgozó TKV (a Barátság II-n érkező olaj mennyisége is fokozatosan nő), mindenben megfelel a magas mércének. Tulajdonképpen a feldolgozó három fő részből áll: az igazgatási blokkból, a technológiai üzemből és a vasúti töltő-lefejtő tárolótelepből. Az elsőben lesz az igazgatási épület, a modem konyha, a tűzoltóság, itt kapnak helyet a laboratóriumok, a szociális helyiségek, raktárak, garázsok. A technológiai részben négy kombinált üzem, több mint tíz egymással összefüggő üzemegység működik. A tárolótelepen fogadják a Szovjetunióból érkező olajat, keverik a késztermékeket. Az OLAJTERV tervezői figyelembe vették a külföldön bevált gyakorlatot. Főként a biztonság a tartályok ellenálló képessége, tűzvédelme állította őket nagy feladat elé. Persze bőben okozott fejtörést más is. így például a városnagyságú üzem irányítástechnikai rendszerének kialakítása. Azt kellett megvizsgálni, hogy az optimális döntésekhez hogyan biztosítható kellő időben és színvonalon a szükséges adat és információ. A szakemberek végül is arra a megállapításra jutottak, hogy a TKV irányítása már nem képzelhető el az információ számítógépes feldolgozása nélkül. A komputerek bevonását többek között megkívánja az anyagforgalom mérete, a percenként milliós értékű anyag- és ter- mákáramlás, valamint a munkaerő-gazdálkodás. Az ilyen módszerek alkalmazása lehetővé teszi az optimális döntést biztosító integrált irányítási és adatfeldolgozási rendszer bevezetését Beleillik terveinkbe A tiszai finomító 6 ütemben épül fel. A most elkészült beruházási javaslat szerint a több mint tíz- milliárd forintba kerülő feldolgozó üzem először 1977-ben szolgáltat kőolajipari terméket. Teljesen 1982-re készül el. A TKV építésével olyan beruházás valósul meg amely beleillik a népgazdaság fejlesztésének távlati tervébe, összhangban van a vegyipar petrolké- miai-alapanyagellátási koncepciójával. Láncszeme annak a programnak, amelyet a IV. ötéves terv irányelveiben pártunk így summázott: .... Az iparfejlesztésben koncentrálni kell az eszközöket az előző időszakban megkezdett és a távlati gazdaságfejlesztési céljainkkal összhangban levő következő fő strukturális célok megvalósítására: az energetikai struktúra korszerűsítésének folytatása, a földgázprogram megvalósítására, a szénhidrogének felhasználásának gyors ütemű elterjesztésére”. Sz.N.
