Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

4. oldal 1970. október 1, csütörtök Antal Istvánné nyolc éve dolgozik a szövőszék mel­lett, alapító tagja úgy a részlegnek, mint a szocialista címért küzdő brigádnak. Nagyon nehéz lenne meg­számolni, hogy nyolc év alatt hány csomót kötött, de azt is, hogy hány általa készített gyönyörű sző­nyeg díszíti a külföldi és magyar vásárlók lakásait. Olvasóinké a szó Elindultunk az úton A képesítóo nélküli ne­velő* számara az idén szerveztek először ötnapos tanfolyamot Bács megyé­ben. A Katona József Gimnázium dísztermében közel százan voltunk hi­vatalosak! A tanfolyam irányítói két napig feladatainkról, kötelességeinkről tartottak előadást. Közben minden résztvevő két terjedelmes kötetet kapott: az előadás tartalmát. A harmadik na­pon már feladatot kap­tunk, oktatónk Krocker András röviden ismertette az aktív tanítás lényegét, majd órarendet, heti ter­vet készítettünk. Kimen­tünk egy tanyai iskolába is, végignéztünk egy be­mutató tanítást. A következő napon mik- robusszal indultunk Ja- kabszállásra. Az iskola utolsó padjaiban figyeltük a tanítást. Hasznosnak ítél­tük, nagy segítségnek éreztük ezt az ötnapos fel­készítést, reméljük jól megálljuk majd a helyün­ket az iskolában is. Aszódi Eszter Orgovány-Felső, járási iskola Köszönet az AKÖV-nek Háromszáz utas Kecs­kemétre járásának gond­ját oldotta meg a 9-es AKÖV, amikor szeptem­ber 21-én Kecskemét— Ballószög—Kad afalva vi­szonylatában úi autóbusz- járatot indított. Nyolc hónapot vártunk erre a járatra, amiért most utastársain-, nevében mon­dok köszönetét. K. Kiss Ferenc Kecskemét, Ballószög 400. Tiszta levegőt Kecskeméten, a Daróczi köz­ben lakunk, a BOV kecskemé­ti gyáregységének tövében. Hetek, hónapok óta a gyárból elviselhetetlen bűz árasztja el a környéket. Nem tudom el­hinni, hogy azt, a nyilván ál­lati eredetű bomló fehérje­anyagot — ami a bűzt áraszt­ja — nem lehetne valami­lyen módon szagtalanítani. Környékünkön nem lehet abla­kot nyitni, sem nappal sem éjszaka. Sürgős segítséget ké­rünk. Szappanos Józsefné Kecskemét, Hunyadiváros 29/a. L apunk eddig is szá­mos cikkben foglal­kozott az árvízkatasztrófa károsultjainak nyújtott segítség megyei eredmé­nyeivel. A társadalom kü­lönböző rétegeinek osztat­lan együttérzését, felelős­ségérzetét a bajba jutot­tak iránt nemcsak az anyagi természetű juttatá­sok — pénz- és természet­beni felajánlások, szemé­lyes részvétel a helyreállí­tási munkákban — fejez­ték ki, hanem a gyors cse­lekvőkészség is. Bács-Kiskun megyében — a KIOSZ jelentése sze­rint — 4026 kisiparos adott pénzbeli hozzájárulást az árvízkárosultak helyzeté­nek könnyítésére. Összeg­szerűen nincs módunkban végleges számot közölni, mivel a kisiparosok kö­zött több vonalon — egyé­ni kezdeményezés, KIOSZ- aktivisták közreműködésé­vel, munkahelyen, másod- foglalkozásúaknál — folyt a gyűjtés. Az bizonyos, hogy nincsenek az orszá­gos átlag alatt, sőt. Pénzen kívül használati cikkeket is adtak a kis­iparosok. Papp Vazul bá­tyai lakatos 1800 forint értékű zománcozott tűz­helyet ajánlott fel, s már az új gazdát is ismerjük: Tarr Gyula fehérgyarmati kötélgyártó kisiparos kap­ta. Túrái József kecske­méti cipészmester 5 pár gyermekcsizmát adomá­nyozott. Nem kis jelentőségű az a segítség, amelyet — ha fizetés ellenében is — az árvíz sújtotta területeken vállalt munkák révén nyújtanak megyénk kis­iparosai. Szabolcs-Szatmár- ban 34 kőműves kisipa­ros 49 új ház felépítését, Csongrád megyében 80 épí­tő kisiparos 67 új ház fel­építését vállalta. Kőműve­sek, ácsok, villanyszere­Kiskunfélegyházán, Kis- kunmajsán és Alpáron 1045 asszonynak és lány­nak — és néhány férfi­nak — ad munkát a Kis­kunfélegyházi Háziipari Szövetkezet. Dolgozóik kö­zül mindössze 140-en az úgynevezett „benndolgo- zók”, a többiek háztartási vagy egyéb munkájuk mellett készítik a szebbnél szebb kézimunkákat, hor­golt és hímzett cikkeket. Igen keresett termékük kül- és belföldön a hímzett gyermekruha és női blúz, valamint a horgolt csipke­terítő, az étkészlet. A kol­lektíva éves terve 21 mil­lió forint, az első félév­ben ezt 11 millió 400 ezer forintra teljesítették. A három szocialista brigád és a többiek vállalták, hogy éves tervüket 2 szá­zalékkal túlteljesítik a X. kongresszus tiszteletére. Rövid látogatást tettünk a szőnyegszövőknél, ahol a Martos Flóra brigád dicséretre méltó szorga­lommal, nagy ügyességgel készíti a perzsaszőnv^ge- ket, évente mintegy 5—600 négyzetméternyit, 1 millió forinttal növelve a szövet­kezet jövedelmét. Opauszky László felvételei kezek lók, tetőfedők éppúgy dol­goznak közöttük, mint bá­dogos vagy asztalos. Vannak azonban, akik társadalmi munkában ad­ják két kezük munkájával a támogatást. Gál Istvánné kecskeméti üveges kisipa­ros egy lakóház teljes be- üvegezését, Gergely Sán­dor, valamint Vígh Sándor — ugyancsak kecskeméti — villanyszerelők egy-egy családi ház teljes villamo­sítását ajánlották fel: Ger­gely Sándor úgy, hogy az anyagot is ő adja hozzá. Karasz József szanki kő­műves szintén egy családi ház kőműves munkáit vég­zi el. Kiskunhalas ti­zenhárom kőműves kis­iparosa összesen 57 na­pot dolgozik árvíz sújtot­ta területen. Faragó Lász­ló kiskunfélegyházi kőmű­ves felajánlotta, hogy ok­tóberben kész egy hetet A szőnyegek minőségvizsgálata. Szeli Józsefné bri­gádvezető sokszor segít Hercegh Józsefnének, mert az innen kikerülő szőnyeg ellen semmi kifogás nem merülhet fel. A kollektíva felajánlásának ez az egyik fontos pontja, és ezt eddig teljesítették. ledolgozni a kárt szenve­dett vidéken. Mint a KIOSZ jelentése kiemeli, a vállalások tel- jesítéssére bizton számít­hatunk, hiszen a kisiparo­sok egyszeri felhívásra gyorsan és készséggel je­lentkeztek, hogy a segítés­ből ők se maradjanak ki.. Ez arra is példa, hogy társadalmunkban, ahol a végzett munka, ma­gatartás, a közösségi ér­zés minősége az emberek értékelésének alapja — a „magánszektorban” dolgo­zók gondolkodása, érzésvi­lága is túlterjed a kis mű­helyen, a „saját keríté­sen”. És viszont: a kis­iparosok is érezhetik, hogy ilyen emberi tulajdonsá­gaik, mesterségbeli tudá­suk, készségük szerint ala­kul társadalmi megbecsü­lésük. Amit más oldalról a javukra, érdekeltségük, munkakedvük növelésére hozott kormányintézkedé­sek is bizonyítanak. Tóth István Miért van Szerdán, Debrecenben ankétot rendezett a Haj- du-Bihar megyei Tanács Kórháza. A tanácskozás résztvevői azt hangoztatták, hogy fokozott erkölcsi elis­meréssel is vonzóbbá kell tenni az ápolónői pályát. Tovább kell korszerűsíteni az egészségügyi szakiskolá­kat, fejleszteni kell a nő­vérszállásokat. Rámutattak arra is, hogy egyre több jól képzett, magas szakmai ismeretekkel rendelkező műtős, asszisztens, laboráns és ápoló lesz kórházaink­ban. Ennek bizonyítására a debreceni tanácskozáson csaknem húsz előadás hangzott el. Valamennyit egészségügyi középkáderek tartották. (120.) — Figyelj ide jól. Haladsz az úton, a magad út­ján. Egyszercsak meglátsz egy szép tojást. Felveszed, mert te szereted a tojást. És mi történik akkor? A szép fehér tojás kinyílik, lángokat és repeszeket lövell és letépi a kezed fejét. Tehát vigyázz a tojással, Brunner. Bármennyire is szereted, ne nyúlj hozzá, mert felrobbanhat. Ugyanis a legtöbb tojás manapság gránát. Jobb, ha kikerülöd, hagyod másnak. Kis szünetet tartott, s még mindig mosolyogva fújta a füstöt maga elé. Aztán befejezte: — Remélem megérted ezt a remek metafórét? Ta­lán nem túlságosan komplikált feladat levonni belőle a megfelelő kö-retkeztetést. — Nem tudom egyszerűen meg nem történtté tenni ennek a partizánnak a vallomását — mondta gon­dolkozva Brunner. — Diktálsz neki más szöveget. Az is pontosan olyan l'.'.-Ctíies lfe-y»., mint éz volt. Különbén, ahogy en isme­rem az ilyen partizánok egészségi állapotát, nemigen szokták sokáig húzni az időt. — Azt akartam, hogy megérts, és az én oldalamra állj. Érthetetlen, hogy miért makacsoltad meg ma­gad? — mondta Brunner, s megpróbált kedélyesen szemrehányó lenni. — Nézd — állt fel Kloss —, engem nem érdekel, hogy kinek, mi a véleménye a szőke, vagy a barna nőkről. Nekem mindig csak arról van véleményem, akivel kapcsolatom van. S javaslom, hogy téged se izgasson nagyon, hogy Editnek milyen a haja színe. Ha mégis incselkedik veled az ördög, nagyon meg­kérlek, hogy gondolj csak a tojásra. És ne feledd, a tojás felrobbanhat. De még egy szivarodat zsebre te­szek, mert igazán kitűnő gyártmány, s máris elnézé­sedet kérem, hogy túl sokáig fenntartottalak. A szivarról tudatosan beszélt most Kloss. örült is ennek a felfedezésnek. Mármint annak, hogy rájött: ilyen szivart manapság csak a feketepiacon és méreg­drágán lehet beszerezni. Tehát Brunnernak sok pénze van, nagyon sok pénze, s remélhetőleg esze is, hogy megérti a célzásokat. Ha pedig megérti, akkor Kloss most hosszú időre megnyerte a csatát kettőjük között. Amikor hazaért, nagy meglepetéssel vette észre, hogy Kurt a függönyöket mossa. Igaz, amióta itt laknak, még nem mosták ki a függönyöket, de ez eszébe sem jutott sem Klossnak, sem Kurtnak. — A kisasszony azt mondta — jelentette Kurt kérdezés nélkül is, — hogy mossam ki, mert már szappant lehetne belőle főzni. Kloss nevetett, aztán az asztalon heverő papírt vette a kezébe. Edit írta, hogy éjfélig ügyeletes, szeretné, ha Kloss meglátogatná. Már is indulni akart, de megszólalt a telefon, a törzshöz rendelték. Egészen tíz óráig állt a térkép előtt a többiekkel, s figyelte, hogy a törzsparancs­nok hová tűzdeli ki a kis zászlócskákat. Az orosz és a német erők csoportosulását jelezte ezekkel, az­tán bemutatta azt is, hogy a felderítőgépek melyik pontokon állapítottak meg erőcsoportosulást a Visz­tula vonalánál. Már elmúlt negyed tizenegy, amikor végre elin­dulhatott Edithez. Útközben örömmel gondolta vé­gig a helyzetet. Szeretett volna újjongani most afe­lett, amit a Visztulamenti összevonásról mondtak. Az elhaladó mozdony elnyomta léptei zaját, így Edit csak az ajtónyitásra figyelt fel. De akkor már Kloss mögötte állt s megcsókolta a nyakát — Hans! — kiáltotta örömmel a lány. — Juj, dr hideg az orrod! De örülök, nagyon örülök, hogy el­jöttél. Olyan nyugtalan voltam. — Most már egészen nyugodt lehetsz, Editkóm — simult a lányhoz kedvesen Hans. A telefonok szüntelenül adták a hívójeleket. Edit úgy dolgozott, mint a gép. Egész fűzérre való ba­nándugóval dolgozott, s egy hirtelen jött ötlettel Hans elé tolta a noteszt és a ceruzát: — Légy ma este a titkárom — mondta, s neve­tett. — Kloss kinyitotta noteszt, benne talált egy fényképet, de tovább lapozott. Edit megfogta a ke­zét: — Nézd csak meg jobban azt a képet, Hans! — Csak nem? — kiáltott fel csodálkozva Hans, de izgatottan várta, hogy mit válaszol a lány. Szerencsé­jére azt mondta, amit Kloss várt: — Igen, igen. Te küldted Krolevcből. Nem ismered? — Milyen fiatal voltam — mondta tettetett csodál­kozással. Közben arra gondolt, hogy akkor aligha té­vesztette volna össze őket bárki is. Ez a Suhanc egé­szen más, mint amilyen ő volt ebben a korban. Az elektromos órára nézett. Az akcióig még fél óra volt hátra. Ügy gondolkozott, hogy észre sem vette, amikor Brunner belépett. — Nem gondoltam, hogy itt talállak. Hans — mond­ta Brunner, s gúnyosan csengett a hangja. Kloss megfordult, és szintén gúnyosan szólt Brun- nerhez; — Mégiscsak rossz a memóriád. Brunner. Elfelej­tetted a mesét a tojásról meg az útról? — Elég a tréfából — csattant Brunner hangja. — Lausch kisasszony, le van tartóztatva. Kloss csak most vette észre, hogy Brunner nem egyedül jött, hanem az ajtóban még két géppisztolyos is áll. Edit meg értetlenül nézett hol Hansra. hol meg Brunnerre. Végül megszólalt. — ön megőrült, Sturmführer! (Folytatjuk}

Next

/
Oldalképek
Tartalom