Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-30 / 255. szám
1 oldal 1970. október 30, péntek Jövedelmező a búzatermesztés A Bács-Kiskun megyei i miatt most olyan elgon- Gabonaíelvásárló és Fel- (tolásokat, terveket melen- dolgozó Vállalat telepei a getnek, hogy nem vetnek nyári betakarítás óta 9300 j annyi kenyérgabonát, mint vagon kenyérgabonát vet- 11969-ben. tek át a megye gazdaságai tói. Mivel a következő hetekben még lehet számítani terményvásárlásra, 9700 vagonra emelkedik az állami készletbe kerülő kenyérgabona-mennyiség. Ez az előző években gyűjtött tartalékokkal együtt fedezi a megye szükségletét. De mi lesz a következő esztendőben? Er- ’e most még nem lehet pontos választ adni. F^y tény, hogy a vállalat által átvett termény kereken ötezer vagonnal kevesebb, mint 1969-ben. Ezenkívül azt is figyelembe kell vennünk, hogy miután megszűnt a tervkötelezettség, több gazdaságban a gyengébb termés, az elővetemény-be- takarítás, a gép- és alkatrészhiány, s egyéb okok Mitől natúr, ha ecetes? Nyárias étellel visszaidézendő az idei rövid és szeszélyes évszakot, vagy egyéb meggondolásból, mentesen minden nosztalgiától — a feleségem tökfőzeléket vásárolt vacsorára. A Kecskeméti Konzervgyár termékét, dunsz- los üvegben, ízlésesen elkészítve. Ügy értve, hogy a szemnek tetszetősen... A címke felirata harsányan hirdette: NATŰR TÖK, s asszonyom azzal a szent meggyőződéssel rakta fel a sparhelt lángjára, hogy valóban natúr-, azaz természetes zamatokkal lesz módunkban találkozni ... De az első kanál után be kellett ismerni keserves, pontosabban savanyítás csalódásunkat. Mit sa- vanykás! Két-három percig nem tudtuk szóra bírni egymást, csak csucsorí- tottunk tehetetlenül, míg végre bevallottuk, hogy ehhez képest a vackor mézédes malaga. A nyárias zamatoknak mindenesetre befellegzett, azok helyét teljes mértékben az ecetgyári asszociációk töltötték ki. Miután fél zacskónyi szódabikarbónával próbáltam ellensúlyozni az ecetsavas tököt, tekintetem újból a dunsztos üveg címkéjére vetődött, de az változatlanul a tartalom natúr mivoltával hivalkodott, s a legcsekélyebb hivatkozást sem véltem felfedezni az ecetes tartósításra vonatkozóan. Űs mivel azt sem tartom valószínűnek, hogy a tökindát újabban az eeetfával kereszteznék, így kénytelen vagyok arra gyanakodni, hogy a Kecskeméti Konzervgyár gondosan titkolni igyekszik a tartósítás eme drasztikus módszerét. Natúrnak reklámozva azt, amit tömény ecetben fürdettek meg. S ami ilyenformán nem natúr. A titkolódzás mindaddig megjárja, amíg az árut a kirakatban, vagy az üzlet pultján látjuk S ha a kedves vevő netalán mégis arra vetemednék, hogy a megvásárolt konzervet el is akarja fogyasztani, hát lássa a következményét. Ügy kell a falánk ínyencnek. hadd álljon csókra a szája; —m —el. A megyének egyik fő búzaszállítój^ a bajai járás — a gyengébb termés miatt — az idén 2400 vagon kenyérgabonát tudott tenni a „közös magtárba”, ezer vagonnal kevesebbet, mint egy esztendővel ezelőtt. Eltekintve attól, hogy mindinkább rövidül a búzavetésre legalkalmasabb idő. és sokkal körültekintőbb, fáradságosabb munkát igényel a következő évi jó termés megalapozása, a járás tíz termelőszövetkezete — közöttük a bátmonostori Kossuth, a garai Partizán, a herceg- szántói Űj Élet, a sükösdi Vörös Zászló, a szeremlei Dunagyöngye — összesen 1746 holddal akarja csökkenteni kenyérgabona-ve- téstérületét. A bajai járásban nem ritka a 18—20 mázsán felüli átlagtermés, de több évre visszamenöjeg is. egymásfél mázsával mindig magasabb volt a megyei átlagnál. Ilyen körülmények között a vetésterület szándékolt lefaragása 280 —290* vagonnal csökkentené a várható 1971-es termést a járásban. Alig hihető el, hogy ez lenne az érdeke a szóbanforgó gazdaságoknak. Sokkal inkább az a törekvés a hasznos, amellyel Bácsbokodon és természetesen a járás tsz-gazdaságainak többségében lehet találkozni. A három bácsbokodi szövetkezet egyesüléséből létrejött Aranykalász Tsz- ben például most 1900 hold búzát vetnek, 182 holddal többet, mint tavaly. Mindenképpen jól számolnak a bácsbokodiak A község határában — kivéve az idei rossz esztendőt — hosszú évekre visszamenőleg 17—20—22 mázsás terméssel fizetett a búza. Szakembereik számítása szerint ez a termény a jelenlegi árak mellett 14—15 mázsán felül egyáltalán nem ráfizetéses, sőt az Aranykalász Tsz vezetőinek véleménye sze- rint aligha van másik olyan növény, amelynek termesztése annyira gépesítve lenne, mint a búzáé, s olyan csekély munkaerőráfordítás mellett holdanként 6 ezer forintot jövedelmezne. Az Aranykalász Termelőszövetkezet nem túlságosan kedvező munkaerőmérlege is a gabona- termesztés növelését indokolja Bácsbokodon. Hasonlóan vélekednek mág gazdaságokban is. A nagybaracskai Haladás, a hercegskántói Lenin például 200 hold búzával vet többet a tavalyi előirányzatánál. Nyilvánvaló, hogy ők sem alkarnak lemondani az ország ellátásának oly nagy szerepet betöltő kenyérgabona termesztéséről és annak jövedelméről. K. A. B PÁRTÉRTEKEZLEÍEK VITÁJÁBÓL Áz érem két oldala Az igen aktiv járási, városi pártértekezletek vitájában gyakran hangzottak el a közös célokat különböző oldalról megközelítő, egymást kiegészítő vagy korrigáló vélemények. A kiskunfélegyházi városi pártértekezlet két érdekes felszólalásából vettük ki az alábbi részleteket. Az első Pataki Árpád, a VSZM igazgatója, a második Pesir István, a Vörös Csillag Tsz elnökének szavait idézi. Az ipari felfutás — és a gondok A beszámoló jogosan állapította meg ipari vonatkozásban pozitív eredményeinket. Azt, hogy az elmúlt két évben a termelés felfutása majdnem háromszorosa volt az országos átlagnak. Nagyarányú a nyereség növekedése is. Meg kell viszont állapítani, hogy lehetőségeinket a belső tartalékok területén nem tudtuk megfelelően kihasználni. így a termelékenység nem emelkedett a IX. kongresszus határozatainak megfelelően. Még mindig a termelés mennyiségi oldalát állítjuk előtérbe. A beszámoló is keveset foglalkozott a minőségi mutatók elemzésével. A IV. ötéves terv célkitűzéseinél meg sem említi a minőségi szemlélet kialakításának fontosságát. Az 1986-ban megtartott pártértekezlet örömmel állapította meg, hogy megIskola kis késéssel Már a vakolási munkákat csinálják a bócsai Petőfi Tsz építői a Páhiban épülő új négytantermes iskolában. Remélik, az idén elkészül. Választási előkészületek Laczi Endrének, a Fa- és Építőipari Szakszervezet megyebizottsága titkárának tájékoztatása szerint 1970. december 4-től 1971. január 19-ig zajlik le a megyebizottsághoz tartozó 17 alapszervezetnél a szakszervezeti bizottságok, szakszervezeti tanácsok, valamint a műhelybizottságok tisztségviselőinek megválasztása. A megyebizottság újraválasztására március 4-én kerül sor, százharminc küldött részvételével. Ezeket megelőzően mintegy hétszáz bizalmira adják le szavazataikat a választók. Jelenleg a jelölő bizottságokat választják meg, majd november 5—10, között ezek elnökei számára rendeznek tájékoztatást. Az a tisztségviselőle száma. A különböző testületek összetételét úgy alakítják majd. hogy növekedjen a nők és fiatalok, valamint a fizikai dolgozók részaránya. Tizennégy alapszervezetnél küldöttgyűlés, háromnál pedig taggyűlés lesz a lebonyolítás formája. Sokat ártottak a fagyok a fűszerpaprikának A magyar mezőgazdaságban az idén 15 500 holdon termesztették az export szempontjából is igen fontos fűszernövényt. Amj a paprika termőterületét illeti, továbbra is Csongrád megye vezet, ahol az or. ,. , „no- - - : szág fűszerpaprika-terülebecslesek 32-3d mázsás j ^ felét Urt_ Befejeződöttt a fűszer- paprika szedése. A termés- eredményeket illetően az ország különböző vidékein igen vegyes kép alakult ki. Egyes vidékeken az esőzések miatt felrepedezett a paprika héja. A termésterméssel számoltak. A faják számon. ________ _____. , ___ ____ A második i parág létszámnövekedésé-I azonban sajnos, va- j helyen áll Bács-Kiskun vei lépést tartva, mintegy i lószínűleg rontottak ezen ; megye több mint 40 szá- ' százötven fővel emelkedik I az eredményen. I za lékos részesedéssel szűnf az elhelyezkedési gond, az ipar biztosítja a munkaképes korú lakosság foglalkoztatását. Ma más irányú gondok jelentkeznek a gazdasági egységeknél. Nem látunk tisztán, hogy mennyi a szabad mun- kerő és a termelés fejlesztését meddig lehet folytatni. A jelenleg' is hiányzó munkaerővel jelentős termelési értéket tudnánk előállítani. A város vezetőinek el kellene készíteni a városra vonatkozó globális mu nkaerőm érleget. A termelőszövetkezetek- j esettől eltekintve a hatás koztatása, ugyanakkor elvonják a vállalatoktól, az ipartól a munkaerőt. Ez- évben, szeptember 30-ig 60 fő lépett ki tőlünk, hogy ilyen munkahelyre vándoroljon. Véleményünk szerint a mezőgazdasági üzemek vezetőinek jobban szem előtt kellene tartani a városi érdekeket a mun- I kaerő-szükséglet kialakítá- { sánál is. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta eltelt idő igazolta, hogy helyes volt gazdasági életünket reformálni, még akkor is, ha minden gazdasági problémánkat egycsapásra nyilván nem tudtuk megoldani. A gyári vezetőket, kollektívákat nagyon foglalkoztatja a reform kibontakozása. A jelenlegi nagy arányú ipari koncentráció monopolhelyzeteket hozott létre, s ez nem mindig segíti a műszaki és gyártmányfejlesztést. Egy-kél ben egyre-másra meginduló segédüzemági tevékenységgel egyetértek, ha azon az alapon működnek, ahogyan azt a felettes szervek elindították és elképzelték, de a gyakorlatban sokszor nem úgy van. A legtöbb helyen nagyszámú alkalmazottat foglaLkoztatnak. s háttérbe szorul a tsz-tagság foglalkörök leadása csak a nagy vállalatok központjáig jutott el, tovább nem. Nem terjedt el a nyereség előállításában való érdekeltség ösztönzése sem. A reform helyi elemeinek — üzemi, vállalati lehetőségeinek — jobb kihB£ználásával kellene előbbre lépni. Azonosak az érdekeink Az eltelt időszak eredményei között igen jelentősnek tartom, hogy az elmúlt pártértekezlet óta a ként kétezer forint körül tudunk fizetni. Ennek ellenére nincs elég jelentkező. De nemcsak a traktovárosban nem volt mérleg-j ros utánpótlás nehéz, na- hiányos termelőszövetkezet. ! nem az állattenyésztésé is. A harmadik ötéves tervben Pedig a libagondozók átlagkeresete 3600 forint körül van. Joggal vetheti fel bárki, hogy jobban megfizetik őket, mint a művelődésügy területén a pedagógusokat. MégSem jelent- keznek erre a szakmára, pedig nagyon jól tudnánk értékesíteni a valutáris szempontból is nagy értékű libamájat. Az elkövetkezendő időben olyan intézkedéseket kell tenni, hogy az emberek szívesen maradjanak, vagy jöjjenek a mezőgazdaságba. Gépesítéssel, a gépek mellé okos, értelmes emberek állításával kell megoldani a problémát. a mezőgazdaság a tervét mintegy 40—45 százalékkal túlteljesítette. Eredményeket értünk el a tagságról való gondoskodásban is. Sikerült létrehozni a szociális bizottságot, mely 1200 idős tsz-tag helyzetét megvizsgálta. Ennek nyomán egy-két olyan tsz is van már körzetünkben, amely a járadékot 4—500 forintra is kiegészíti. A jövőben arra kell törekedni, hogy a tsz- ek tovább erősödjenek és magasabb termelékenységet érjenek el. Szükség van arra, hogy a szövetkezetek egymással kooperáljanak és létrehozzanak olyan társulásokat, amelyekkel korszerűen megoldják a termelést, feldolgozást és értékesítést. Ilyen közös vállalkozások lehetnének a város területén: a tejfeldolgozás, a liszt- és tápcsereforgalom lebonyolítása stb., vagy ami már előrehaladott stádiumban van, az egyesült Lenin és Rákóczi Tsz, a Vörös Csillag Tsz és a Városföldi Állami Gazdaság közős vállalkozása évi 40 ezer darab sertés hizlalásáAz elvtársak közül egyesek sokallják a mezőgazdaságban dolgozók keresetét. Valóban nagyon jól fizetünk, 38 traktoros van a tsz-ben, s az átlagfizetés megközelíti a négyezer, sőt az öt—hatezer forintot. Mégis országos probléma, hogy nem lehet utánpótlást kapni. Felkerestük például a város középiskoláit, hogy küldjék traktorosnak a végzetteket, kezdő keresetNem tudok egyetérteni azokkal az elvtársakkal, akik neheztelnek a mező- gazdaságra, mert az munkaerőt von el az ipari üzemektől. Hiszen ha jól belegondolunk, éppen a mező- gazdaság adta — különösen Kiskunfélegyházán — annak idején a rohamosan fejlődő ipari üzemeknek a munkaerőt. .Ebből most mindössze 10 százalék visz- szavándorolt a mezőgazdaságba. S ez nem baj, mert ők nevelik ki a jövendő szakembereinket. Az a fő célunk, hogy a város lakosságának ellátása javuljon, életszínvonala növekedjen. Javaslom tehát, hogy a tsz-ek és ipari Üzemek vezetői üljenek össze és tárgyalják meg a város munkaerő-helyzetét. Azzal magam is egyetértek, hogy a kóborló, az egyik munkahelyről a másikra vándorló embereket ne vegyük fel a jövőben.
