Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

Kétszáz vagonos hűtőház vállalati és szövetkezeti összefoggással Közraktár jellegű szolgáltatások A MÁSODIK ÖTÉVES TERV IDŐSZAKÁBAN VÉGREHAJTOTT GYÜMÖLCSTELEPlTÉSI PROG­RAM EREDMÉNYEKÉNT ÉVRŐL ÉVRE NAGYOBB MENNYISÉGŰ TERMÉS JELENTKEZIK. AZ ÜLTET­VÉNYEK NÖVELÉSÉVEL EGYIDŐBEN NEM SZÜ­LETTEK MEG A SZÜKSÉGES JÁRULÉKOS BERU­HÁZÁSOK A KÍVÁNT MÉRTÉKBEN, EZÉRT EGYRE INKÁBB SÜRGETŐVÉ VÁLIK A TÁROLÁS MEG­OLDÁSA, ELSŐSORBAN HŰTŐHÁZAK RÉVÉN. EZ UTÓBBIAKBÓL MÉG KEVÉS LÉTESÜLT. KÜLÖ­NÖSEN JELENTŐS A HÜTŐTÉRHIÁNY KISKŐ­RÖSÖN ÉS KÖRNYÉKÉN. A JELENLEGI ÁRUKE­ZELÉS MELLETT MIND A GAZDASÁGOKAT, MIND A GYÜMÖLCSEXPORTUNKAT JELENTŐS KÁR ÉRI AZ ÁRUK MINŐSÉGI CSÖKKENÉSE MIATT. A KISKŐRÖSI JÁRÁSBAN 1972-IG VÁRHATÓAN — CSAKNEM 2200 HOLD TELEPÍTÉS EREDMÉNYE­KÉNT — MINTEGY 1300 VAGONNAL TÖBB ÁRU GYÜMÖLCCSEL LEHET SZÁMOLNI, MINT A JE­LENLEGI KÍNÁLAT. Növekvő forgalom A Bács-Kiskun megyei Szövetkezeti Értékesítő Központ, a MÉK kiskő­rösi átvevő telepének for­galma gyorsan emelkedik. Míg 1967-ben 892 vagonnal vásároltak fel, ebből az árumennyiségből 836 vagon a gyümölcs, addig 1969-ben már 1354 vagon volt az üsszfelvásárlág eredménye, amelyből 1222 vagont tett ki a gyümölcs. Az idén 1723 vagon felvásárlást terveztek,, ebből a gyü­mölcs 1550 vagon. Ez a mennyiség 1972-re ismét jelentősen emelkedik. Az elképzelések szerint két év múlva 3215 vagon árut vesz át a szövetkezeti ke- rekedelem, ebből 1719 va­gon lesz a gyümölcs. A számokból az is látszik, hogy a zöldségáru felvá­sárlása is évről évre emel­kedik. A volumen, növekedését elsősorban a termőre for­duló korszerű, új telepíté­sek segítik. A kiskőrösi Toldi Szakszövetkezet pél­dául az idén 20 vagon kaj­szit, 23 vagon meggyet adott át a kiskőrösi MÉK- telepnek, hogy csak a leg­fontosabbakat említsük. Ezenkívül szerződést kö­tött 60 vagon alma le­szállítására. Az árutermelés fejlődé­sét érzékelteti, hogy csak ez az egy szakszövetkezet a távlati elképzelések sze­rint 150 vagon almát, 50 vagon kajszit s 20 vagon meggyet kíván évenként átadni a szövetkezeti ke­reskedelemnek. Az árutermelés tehát egyre gyorsabb fejlődést mutat. A MÉK kiskőrösi telepe már nem győzi a mind jobban növekvő fel­hozatalt, a forgalmat, nem felel meg a korszerű kö­vetelményeknek. » Ezért határozta el a me­gyei MÉK-központ, hogy új telepet létesít. Megvaló­sításával a vállalat már 1961 óta foglalkozik. Ez idő alatt többféle megol­dású és különböző költ­ségigényű beruházási prog­ram készült., Tavaly a ki­alakuló új telephelyen egy 1620 négyzetméter alap- területű raktárát építettek, két vasvázas szín körül- falazásávaL Alaposan, megfontoltan felülvizsgálták a korábbi terveket. A Szövtkezeti Tervező Vállalattal egyet­értésben arra a megálla­podásra jutottak, hogy a korábban tervezett hűtő­ház építészeti és gépészeti vonatkozásban már idejét múlt és drága megoldás. Vannak természetesen a korábbi tervnek olyan ré­szei — többek között ta­lajmechanikai vizsgálatok, iparvágány-építés —, me­lyek az új létesítménynél a fejlesztés során felhasz­nálható. Nem vesztek kár­ba a vállalat telekvásár­lásra, víz- és villanybe­vezetésére, valamint az iparvágány megépítésére előzőleg fordított befekte­tések sem. ROTÁP, az elektromos be­rendezéseket pedig az Ör­kényi Béke Termelőszövet­kezet szerelte fel. Elismerés illeti a buda­pesti 23. sz. Állami Építő­ipari Vállalat munkásait, akik előregyártott beton­elemekből gyorsan össze­állították az épületet. A hőszigetelést az Országos Szakipari Vállalat készí­tette. A 200 vagonos hűtőház­ban korszerű anyagmozga­tást valósítanak meg Fi­gyelembe veszik a várható forgalmat. A csúcsforga­lom a felvásárló telepen július és szeptember hóna­pokban jelentkezik. A nyá­ri időszakban a meggyből és sárgabarackból a napi árubeérkezési maximum 10—15 vagon, ősszel, az almaszüret idején, napi 20—25 vagon. Ezzel szá­moltak a rakodógépek be szerzésénél. A hűtőtároló­ban az áru mozgatása elektromos, emelővillás targoncákkal történik. A beruházás 18 millió forint összeget tesz ki. A Modern és olcsóbb Gondos vizsgálódások alapján döntöttek úgy, hogy a Szövetkezeti Tervező Vállalat egy igen modem és az eddiginél jóval ol­csóbb kivitelezésű tervét valósítják meg. Az épület előregyártott elemekből re­kordidő alatt készült el. Április végén kezdték épí­teni és ez év október vé­gére már üzemelésre ké­szen álL A nagyszabású vállalko­zás kivitelezésében szövet kezeti vállalatok segítet­tek. Az általános kivitelező a Pest megyei 4. sz. Szö­vetkezeti Építőipari Közös Vállalat. A hűtőberende­zéseket a lajosmizsei szö­vetkezeti társulás, az AG­hűtőtároló építéséhez anya­gi segítséget adott a he­lyi Toldi Szakszövetkezet is. A MÉK és a szakszö­vetkezet összefogásával épült ez a létesítmény. A szakszövetkezet 4 és fél millió forinttal járult hoz­zá a költségekhez. Öröm­mel társult a MÉK-kel, hiszen ez az összefogás több szempontból is elő­nyös. Egyrészt biztonságos­sá válik az áru értékesí­tése és tárolása. Segít a munkaerőgondokon, illet­ve a foglalkoztatottság megoldásában. Az sem utolsó szempont, hogy szá­mottevő jövedelmet bizto­sít a szakszövetkezetnek a tárolás, gazdaságosabbá, előnyösebbé válik az áru értékesítése. A nagyszabású vállalko­záshoz a Magyar Nemzeti Bank 6 millió forint kö­zéplejáratú hitelt adott. A Kúp a r^gi telepről hűtőház építésével a telep fejlesztése nem fejeződött be. Az elképzelések sze­rint 6 millió forintos be­ruházással egy jéggyárat is építenek, amely jövő év júniusára készül el. Igen jelentős segítséget ad majd ez az üzem a meggy és a kajszi exportszállítá­sához. Teljesítménye napi 20 tonna jég lesz. Mindenki jól jár A beruházást gondos számítások előzték meg. A gyümölcs- és zöldségfélék piacán évről évre megis­métlődő feszültségek és aránytalanságok zavarják a termelés és a fogyasztás összhangját. Ezek a jelen­ségek olyan megoldások keresését sürgetik, amelyek az élelmiszer-gazdaságon belül, a mezőgazdasági termelésben, a termékek térolásában, élelmiszer- ipari feldolgozásában, a folyamatok között jelent­A tavaly létesült csővázas rakta« kező ' forgalmazás és az értékesítés vertikumában részt vevő szervek együtt­működését valósítja meg, ami egyben elősegíti a piaci helyzet, valamint az árak stabilizálódását. Mindezeket figyelembe véve, a hűtőház hasznosí­tására két megoldást dol­goztak ki. Mipdkét eset­ben a szolgáltató jelleg ér­vényesül, tehát a hűtőház­nak, az értékesítési bevé­telektől függetlenül, a sa­ját és a szolgáltatásokból eredő beyételeiből kell fe­deznie az üzemeltetés költ­ségeit. Ezekből a bevéte­lekből elért nyereség út­ján térülnek vissza a be­ruházás ráfordításai. Fő hasznosítás a téli al­ma tárolása. A hatóságilag megállapított hűtőtárolási díjak és az önköltség kö­zötti különbség alapján számították ki a gazdasági eredményt Előzetes szá­mítások szerint a nyere­ség, szentember l-től már­cius 31-ig. évente 200 va­gon téli almának 210 na­Az épülő hűtőház pig történő tárolása ese­tén több mint 1 millió 200 ezer forint A másik hasznosítási le­hetőség, a gyümölcs-zöld­ség közraktárként való üzemeltetés, amely szintén szolgáltató jellegű. A köz­raktári használat beveze­tése arpa ad indítékot, hogy a tapasztalatok sze­rint április 1. és augusz­tus 30-a közötti időszak­ban jelentős, kihasználat­lan tárolókapacitás jelent­kezik. Célszerű ezt a ki­használatlan kapacitást nyáron az érdekelt mező- gazdasági nagyüzemek, konzervgyárak rendelkezé­sére bocsátani, meghatáro­zott díjtételekért. Ez a szolgáltatás tartalmazza a gyümölcs- és zöldségfélék ki- és betárolását, a hűtő­tárolás alatt a technoló­giailag előírt hőmérséklet és páratartalom biztosítá­sát, az áru szakszerű ke­zelését A bérhűtésből származó jövedelem az elő­zetes számítások szerint meghaladja a 300 ezer fo­rintot Mindebből látszik, hogy mennyire hasznos ez a kö­zös vállalkozás. Az együtt­működésnek szép példája a kiskőrösi hűtőházépítése. Az új telepítések nem­csak Kiskőrös körzetében, hanem megyeszerte foko­zatosan termőre fordulnak. A kiskőrösi hütőház meg­építésével a megye főbb zöldség- és gyümölcster­melő központjaiban meg­oldódik a felvásárolt ter­més egy részének szak­szerű tárolása. Kecskemé­ten 160, Jánoshalmán 110 vagonos hűtőtároJó épült már az előző időszakban. Manapság — az igények növekedésével — egyre nagyobb jelentősége van az áru manipulálásának, a cso­magolásnak, a minőségnek. A hűtőlánc létrehozásával — ehhez hozzátartozik a tárolón kívül a hűtővagon és a hűtőkocsi js — je­lentősen korszerűsödik a megyei felvásárló kereske­delem. Nemcsak az áru biztonságos tárolása és szállítása oldódik meg, ami egyúttal minőségmegóvást is jelent, hanem egyenle­tesebbé válik az ellátás is. A kereskedelem akkor jelentkezik az áruval a piacon, amikor kedvező az értékesítési lehetőség, nagy a kereslet. Ez jó a vevő­nek is hiszen mindig biz­tos abban, hogy árut kap az üzletben. A biztonsághoz szoro­san hozzátartozik a minő­ség is. Még kedvezőtlen piaci helyzetben is több esélye van annak a ter­melőnek, kereskedőnek az értékesítéshez, aki jobb árut ad, amelyet, ahogy mondani szokták „behunyt szemmel is” megvásárol­nak. Nagyobb követelmények A jelenlegi technikai fejlettség, a szinte tudo­mányos alapokon nyugvó szervezettség korszakában és a megnövekedett kon- kurrencia-harcban csak az igények pontos kielégítésé­vel lehet folyamatos adás­vételi kapcsolatot terem­teni, megtartani a part­nereket, a vevőket. A minőségi igények nö­vekedésével új gondok is felmerülnek. Többek kö­zött alapvető kérdés az is, hogy vajon értékesíthető-e minden áruféleségből a tel­jes mennyiség. Az elmúlt két évtizedben azt tapasz­talták a termelők, hogy végső soron majdnem a teljes termés áruvá vált, vagyis minden minőség ré­szére meg volt a levezető csatorna. Az igények te^ lítődése, a konkurrencia- harc, nem utolsósorban a munkaerőhelyzet okozhat olyan gondoltat, hogy bizo­nyos áruféleségekből egy részt nem érdemes értéke­sítésre feldolgozni, mert a ráfordítás nincs arányban a várható értékkel. Itt megint felmerül, hogy ér­demes javítani a minősé­get. Ahol ezzel törődnek, azokban az üzemekbe’, a nem értékesíthető hányad jóval kisebb lesz. Így függ össze a ter­melés és értékesítés. A vevőt a végtermék érdek­li, vagyis az, hogy milyen minőségű áru jut az asz­talára. Az igények jobb kielégítését segíti elő a MÉK összefogása a szövet­kezeti gazdaságokkal. (x)

Next

/
Oldalképek
Tartalom