Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-29 / 254. szám
Összhang a tagsági és a közös érdekek között A hhoz, hogy vala- mennyire is betekintést nyerjünk a kiskőrösi Rákóczi Szakszövetkezet életének mindennapjaiba, legjobb, ha a gazdák közérzetével ismerkedünk. Rakonczai István 46 éves szőlősgazda, alapító tag. — Ez nem különleges helyzet — mondja — a tagság négyötöd része alapítónak számít. Hiszen a gazdaságunk csak most lesz tíz éves. Nekem két és egynegyed hold szőlőm, valamint három és fél hold szántóm van. A szőlő nagyobb része jó állagú, megtenni a holdankénti 30—35 hektót. Miután 1960- ban felépült a házunk a községben, beköltöztünk, a tanya azóta borospince és présház. Különben elboldogulunk, nekem és a feleségemnek körülbelül annyi a jövedelmünk, mintha mindketten havi 1600 forintot keresnénk. . Csak éppen jobban megdolgozunk érte, mintha ezt ipari üzemben érnénk el- Az 50-es évek elejétől kezdve, mióta önállóan gazdálkodom, hordókat vettem, préseket, darálót, sok más gazdasági felszerelést, és tartok évente 5—6 hía kiskőrösi Rákóczi Szakszövetkezetben létre. Ilyen nevűek; Rákóczi, Május 1, Szűcsi. Működésüket egyetlen fillér nélkül kezdték meg. Azazhogy, mégsem ... Korábban borkimérő szakcsoportok működtek, ezek beolvadtak a szakszövetkezetbe, egynémelyik kevéske, pár százezer forintos közös alapja jól jött az indulásnál. A tagok belépési hozzájárulást fizettek, a szántó után holdanként 100, a szőlő után 200 forintot. Továbbá évenként befizették a gyümölcs- és a borértékesítés 10 százalékát. És a földek aranykorona-értéke után a 10 forintot. Az alapok lehetővé tették, hogy — az állami támogatás igénybevételével — már 1961-ben elkezdjék a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítést. Mivel egymással határos volt a három kis gazdaság, már a kezdeti, években felvetődött az egyesülés gondolata. Erre 1965-ben sor is került. A megnagyobbodott Rákóczi Szakszövetkezetnek ekkor 1679 tagja volt, illetve a 4400 holdat kitevő összes területen 1251 család élt. A tagsági nem tagosítható, kényszer- hasznosításra adják ki a tagoknak. Ebből következően közös állattartásra sem rendezkedhetett be a közös. múlik. 1965-ben a szakszövetkezetnek két erőgépe volt. Most van nyolc, ezek pl. 1969-ben 9 és fél ezer üzemórát teljesítettek a tagsági területen. Ide szá Végeredményben az idén [ mítható a tehergépkocsi, a A szakszövetkezet központi géptelepe. a közösből származó tiszta nyereség megközelíti az egymillió forintot. Kétmillió körül alakul a tagsági akkumulációként „bejövő’ összeg. Mindezek lehetővé teszik a mérsékelt, de egyenletes fejlesztést. Gyümölcstermesztő szocialista brigád. zó*. Ló nincs, a szakszövetkezet gépeit veszem igénybe. Igen jó a tagsági szolgáltatás a szak- szövetkezetben. Csak több kistraktor kellene, amivel a hagyományos szőlők sorközeit is meg lehetne művelni. Autóm nincs, motorkerékpárral járok. Vezetőségi tag vagyok Egy lányunk van, az áruházban dolgozik. Bolemányi György a fiatalabb generációhoz tartozik, egyszerre tag és alkalmazott. — Szombaton és vasárnap vagyok a magam gazdája. a többi napokon inkább alkalmazott vagyok, 1965 óta vagyok ez is, az is. Apám fél hold. szőlőt íratott a nevemre, ezzel léptem be. A közös területen a gyümölcstermesztésben dolgozom. Növényvédő-szakmunás tanfolyamot is végeztem. Az év 8—9 hónapjában megkeresem a havi 2200—2500 forintot. De a szezon egyre inkább széthúzódik, lassanként kiterjed az egész évre. Késő ősszel az őszibarack metszésével foglalkozunk. s szó van arról, hogy kooperációba lépünk az irodagép vállalattal; télen a brigádjaink ott vállalnak munkát, gyümölcséé szőlőszüret idején pedig az ott dolgozók segítenek nekünk. Indulástól mostanáig Az öregszőlő, Felsőcebe, és Szűcsi-dűlő nevű határrészeken 1960-ban három kis szakszövetkezet jött szőlőterület 1400 holdat számlált; a közös szőlő 110 és a közös gyümölcsös 98 holdat. A szakszövetkezet összesen tizenhét és fél milliós közös alappal rendelkezett. Üzemi telepítés utoljára 1965-ben történt így a közösnek jelenleg van 210 hold szőlője, ebből már termőre fordult 160 hold, a többi pedig az idén elő- termést adott A szőlőből 100 hold közepes beállott- ságúnak mondható, többéves átlagban megadja a 35 mázsát. Vannak gyengébb területek is, főleg ott, ahol jelentősebb pótlásokat kellett végezni. A fajtát tekintve az első telepítések idején jórészt a kadarka vesszőit ültették, később sikerrel próbálkoztak a hárslevelűvel, a muscat ottonellel, a pi- rosszlankával és az ezerjóval is. I közös hozamai Az utóbbi években a közös terület már „törleszti” a beruházott milliókat; terem a szőlő és a gyümölcsös. Az 50 holdas őszi- barackjábla például az idén 3000 mázsás összterméssel fizetett. Ez egymillió 370 ezer forintos árbevételt jelent. Nehezen vergődik „zöld ágra” a meggyes; a sorok közeit, hogy gazdaságos legyen a fenntartás, kőztestermesz- tésre használják, az itt termesztett lucernát a tagok vásárolják meg. Közös szántója a Rákóczinak 170 hold van, de mivel Gyümölcstermését a szakszövetkezet a MÉK és a konzervipar /közvetítésével értékesíti. Még inkább érvényes a „több csatornás” értékesítés a borra; bár nagyobb részét a pin- cegadaságnak adják el, de emellett vevőre talál az AFÉSZ-ek, az állami gazdaságok körében is. És [ kombájn és a bálázó igény- bevétele is. Traktoroknál a közös üzemóránként 40 forintot számít fel, amely jóformán az önköltséget sem fedezi. Nem csoda, ha a gépeket azok is igénybe veszik, akik rendelkeznek lóval, fogattal. 1965-ben 150 ezer forintért vásárolt a tagság növényvédőszereket és műtrágyát — szakszövetkezeti közvetítéssel. 1969-ben a gazdák műtrágyából 2730 mázsát — 374 ezer forint értékben — és növényvédőszerből 125 mázsát — 403 ezer forint értékben — vásároltak. Mindkét anyagot nagykereskedelmi áron kapták meg. A bor- és gyümölcsértékesítés után járó nagyüzemi felárat egymillió 627 ezer forint értékben fizették ki a tagoknak. Saját erejéből a közös több mint kétmillió forint kamatmentes művelési hitelt adott. Az összes szolgáltatások éves értéke meghaladja a négy és félmillió forintot. Ám mindezekkel — távlatokban gondolkodva — korántsem zárulhat le a szolgáltatások köre. Sürgető igényként vetődik fel egyrészt a parcellás szőlő- művelés gépesítési technológiájának megoldása, másrészt a tagsági termékek elónvösebb érta.V<«ítétagság által termelt bor, gyümölcs, s egyéb termények számára megfelelő piacot, értékesítési lehetőséget teremtsen; itt nemcsak a nagyüzemi felár jelentett ösztönzést, de az a körülmény is, hogy a tagság válláról jórészt levette az értékesítéssel járó gondokat, átvállalva az ezzel járó kockázatot is. S most annak a folyamatnak vagyunk tanúi, hogy a közös értékesítés lehetőségei egyre inkább megteremtődnek. Ami a szántóföldek művelését megkönnyítő szolgáltatásokat illeti: a technikai ellátottság javulásával itt is növekednek a gépesítés feltételei. De ehhez az is szükséges, hogy a tagság önkéntes földcserékkel segítse a gépek kihasználását lehetővé tevő nagyobb táblák kialakítását. Tapasztalat bizonyítja, hogy a fél- és egy- holdas parcellákon nem lehet a kombájnokat teljes kapacitással kihasználni. Napirenden a rekonstrukció A taglétszám jelenleg 1467. A szakszövetkezet mintegy 800 család megélhetését biztosítja. Az igaz, hogy nem egyformán: a tagsági művelésben meghatározott birtokviszonyok rögződtek. A megoszlás azt mutatja, hogy az .öt holdon felüli szőlőterülettel rendelkezők aránya nem nagyon haladja meg az öt százalékot Mintegy 15 százalékos a 3—5 holddal rendelkezők aránya. A fennmaradó négyötöd rész egyenlő arányban oszlik meg az 1—3 és az egy holdnál kisebb területtel rendelkezők között. Ezzel összefüggésben a tagságnak megközelítőleg 40 százaléka a kétlaki; megélhetésének alapját a község ipari munkahelyei nyújtják. Közülük kerül ki a közösben dolgozó 110 személy is. Nem hallgathatók el azok a tények sem — a tagság elöregedése, a parcellás szőlők pusztulása, s ezek nyomában a földek mind nagyobb arányú felajánlása —, amelyek arra fiszolgáltatását igénybe véve. Ezután a szövetkezet szakembereinek segítése és irányítása mellett kijelölik a művelősorokat, biztosítják a gépi forgókat, s minden 60—80 holdra egy központi víznyerőhelyet jelölnek ki.” Ezenkívül a rekonstrukciónak még másik két lehetséges módját is kidolgozták. De mindezek lényege az, hogy „az egy holdra eső élőmunka-szükségletet a mostani 60—70 napról 25—30 napra lehet csökkenteni”. Itt messzemenően találkozik a tagsági és a közös érdek, hiszen a szőlő- művelés Kiskőrösön nemcsak termelési ág, de a lakosság megélhetésének a forrása is. Hatékonyabb demokratizmus A tagság érdekeit .menetközben” a 11 tagú vezetőség képviseli. Működik ezenkívül ellenőrző, szociális és kulturális bizottság Van nőtanáos; a KISZ-szervezetnek 14, a pártalapszervezetnek pedig 16 tagja van. A szövetkezet jelenlegi választott szerveit még az új szövetkezeti törvény megjelenése előtt a küldöttgyűlés hívta életre. A küldöttek nagyjából a tagság egytizedét alkották. Bár a vezetőség és a bizottságok egészében betöltötték hivatásukat, a tagság széles körű beleszólása e rendszer mellett nem érvényesülhetett. Napirendre került a választott szervek közgyűlés útján történő megválasztása, általában a közgyűlésnek, mint az önirányítás legmagasabb rendű formájának a „helyére tétele”. A küldöttgyűlési rendszer emellett továbbra is fennmarad, de jogköre bizonyos mértékig szűkük Így kívánja ezt a szövetkezeti demokratizmus ki- szélesítése, ezzel együtt a tagság és a vezetők közötti információcsere hatékonyabbá tétele. Feltétlenül szükséges, hogy vezetőségi szinten is mind nagyobb hangsúlyt Földi János főagronómus bemutatja a rekonstrukció céljára jól előkészített homokterülctct. kétezer hektónyit közvetlenül értékesítenek — a négy budapesti kimérőben. Ezek forgalma stabil, egyenletes és jó bevételt hoznak. Év végén megnyitásra kerül az ötödik kimérő is, szintén Budapesten. A tagság érdedében A szakszövetkezeti forma fő feladatai közé tartozik. hogy a közös minden lehetséges módon segítse a tagsági termelést. Ez— már ami a gépesítést illeti — jórészt a közös sét lehetővé tevő objektu- I gyelmeztetnek: nagyszabá- mok megépítése. A Petőfi 1 sú megújításra vár a tag- Szakszövetkezettel közösen | sági szőlőkultúra, s a megépítendő és üzemelte- j teendők egyre kevésbé tendő 32 ezer hektós tá-1 odázhatók el. A gazdaság roló és feldolgozó meg- ] szakemberei, Földi János tervezésénél a tagsági ér- j főagronómus irányításával dekeket is számításba vet- szinte a község egész haték. Közel az idő, amikor tárára, tehát a társszö- szükségtelenné válik a vetkezetekre js kiterjedő szőlő kisüzemi préselése és rekonstrukciós tervet kéa borok otthoni kezelése, tárolása. A nagyüzemi pincészetben lehetővé válik a borok minőségi javítása, következésképpen az előnyösebb árak elérése. A szakszövetkezetnek eddig is az elsőrendű feladatai technikai felszereltségén1 között szerepelt, hogy a szítettek el. Érdemes a tervből szó szerint idézni: ,,A legelső dolog az, hogy a tagok elhatározzák: egymás mellett levő. azonos .sorirányú és sortávolságú szőlőket 60—80 holdas táblákban kívánják megművelni, a szövetkezet gépi kapjanak a közös területen dolgozók érdekei. Itt formálódik a korszerű gazdálkodás módszerei iránt leginkább fogékony fiatalok gárdája. A múlt évben már lendületes szocialista brigádmozgalom bontakozott ki, a négy brigád vállalásait rendszeresen értékelik, s igyekezetüket anyagilag ís méltó módon honorálják. A brigádok tagjai sorában hat szakmunkás és 22 betanított munkás dolgozik. Ilyen alapra nyugodtan építheti jövőjét a s23hszövetkezet. W
