Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-24 / 250. szám
1910. október 24, szombat s oldal Most a legolcsóbb,Sv8re 9 'ZTIZZ A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalatnál összesítették a hazai mezőgazdasági üzemek vetőburgonyára szóló megrendeléseit. Ezekben a napokban tehát már lényegében eldőlt, hogy jövőre milyen fajtákból és milyen minőségű áruból lehet majd válogatni. Természetesen áz időjárástól sok minden függ, de annyi máris bizonyosra vehető, hogy a gazdaságok hozzávetőleg a tavalyihoz hasonló mennyiségű vetőgumót rendeltek. Ősszel 3500 vagonnyi vetőburgonya áll rendelkezésükre. A készlet 80 százalékát már le is szállították a termelőknek. A vállalat tavasszal további ezer—ezerkétszáz tonnányi vetőgumót tud eladni a gazdaságoknak. A vállalat központjában az MTÍ munkatársának elmondották, hogy a készletek bőségesek. A gazdaságoknak összesen 9 fajtát kínáltak. Ezek között vannak a hagyományos burgonyafélék, például a rózsa és a gülbaba, valamint az ízes somogyi sárga, és a somogyi kifli- A forgalomba hozott fajták között több külföldi eredetű, Az idén Lengyelországból és a Német Demokratikus Köztársaságból hoztak be nagyobb mennyiségű vetőgumót. Idei tapasztalat, hogy a termelőüzemek igyekeznek már most ősszel beszerezni a tavasszal felhasználásra kerülő vetőburgonyát. Most ugyanis olcsóbb. Miért függesztették fel a kiskunhalasi Paprika Untai Tsz vezetőségét? I. A* egy hónapos vizsgálat tapasztalatai Szeptember 19-én a megyei tanács vb-elnöke a kormány idevonatkozó rendelkezése értelmében, a Kiskunhalasi Városi Tanács V. B. elnökének előterjesztése alapján hozzájárult ahhoz, hogy a kiskunhalasi Paprika Antal Tsz vezetőségének működését egy hónapi időtartamra felfüggessszék. Mi indokolta ezt a beavatkozást, az államhatalmi szerv fellebbezhetetlen intézkedését? Olyan okok tették ezt szükségessé, amelyek figyelembe vétele már nem tűrt halasztást, mivel veszélyeztették a közös gazdaság létét, termelő tevékenységét, a tagság jövedelmét. A felfüggesztő határozatot követően a járási népi ellenőrzési bizottság megkezdte a vizsgálatot. Több mint 5 millió forintos mérleghiány A kiskunhalasi Paprika Antal Termelőszövetkezet az 1969. évet mérleghiánynyal zárta. Ennek egyenes következménye az volt, hogy a szanálási bizottság megszabta a tsz-vezetők feladatát, s az 1 millió 472 ezer forintos mérleghiányt az állam félmillió forintos vissza nem térítendő állami támogatással és félmillió forintos közép- lejáratú hitellel egyenlítette ki. A közös gazdaságnak tehát ebben az évben tulajdonképpen csak 256 ezer forint hiányt kellett volna kigazdálkodni. A termelőszövetkezet vezetői a hároméves intézkedési tervet nem készítették el június 30-ig. A határidő letelte után a városi tanács vb, megadva a tsz vezetőinek az újabb lehetőséget, ismételten utasítást adott a terv elkészítésére. Az 1970. évi termelési és pénzügyi terv elkészült, szerinte 1 millió 716 ezer forint eredménynyel kellett volna zárni az évet a közös gazdaságban. Ezt a tervet a Magyar Nemzeti Bank felülvizsgálta, s jóvá is hagyta. Az 1970. harmadik negyedévi mérlegbeszámolóból azonban kiderült, hogy a helyzet nem javult, sőt a kiskunhalasi Paprika Antal Tsz várható idei mérleghiányának összege 5 millió 363 ezer forint. A járási népi ellenőrzési bizottság éppen a mérleghiány szemszögéből vizsgálta meg elsősorban a termelőszövetkezét gazdálkodását, s megállapításaik szerint a mérleghiány jelentős részéért a termelő- szövetkezet vezetőségét terheli a felelősség. Kacsanevelés ráfizetéssel A termelőszövetkezet gazdái az elmúlt évben 80 ezer pecsenyekacsát neveltek fel és jelentős jövedelemmel értékesítették is. Tekintettel erre, a tsz vezetősége még az ősszel úgy döntött, hogy az idén már 320 ezer pecsenyekacsát ■dnak át a BOV-nak, s ezért ezzel az üzemmel és k Malomipari Vállalattal szerződést kötöttek. Időközben a két vállalat közölté: nem tudja garantálni a zavartalan tápellátást és a naposbaromfi szállítását. Az alapanyagot így a termelőszövetkezet két-három forintos darabonkénti felárral a szabadpiacon vásárolta meg. A nagy mennyiségű vegyes kelésű jószágot zsúfoltan, kezdetleges körülmények között helyezték el, és ráadásul sem a fűtésről, sem a tápanyagról nem gondoskodtak kellő körültekintéssel. Meggondolatlanul jártak el a takarmány beszerzésénél, tárolásánál és felhasználásánál is. A táptakarmány rendszertelen szállítása miatt búzával, rozzsal etetnék az állatokat, s a már odaszállított tápot többva- gonos tételben szabadon tárolták. Mindezek következtében az állatállomány leromlott, fellépett a kolera és ez 63 168 kacsa elhullását okozta. Még ebből sem tanultak a szövetkezet vezetői, mert újabb jószágokat vásároltak, de a kolerajárvány továbbterjedése ellen a szükséges intézkedéseket nem tették meg. A megfelelő szervezés hiánya miatt a közös gazdaság 72 holdnyi szőlőterületének megművelését is elmulasztották, s bár rendelkezésükre állt a szükséges növényvédő vegyszer, nem permeteztek. A szántóföldi növénytermesztésben ugyancsak a szervezetlenség miatt a 240 holdnyi kukoricából mindössze 70 hold kerülhetett betakarításra. Egyéni haszonszerzés A termelőszövetkezet elnöke, Barna Ferenc, a tsz építőbrigádjával a BOV kiskunhalasi gyáregységének vezető beosztású dolgozód részére egy mellék- épületet építtetett baromfi- tenyésztés céljára. Az építkezést előzetes költségvetés elkészítése nélkül végezték el, a a számlázásnál mintegy 70 ezer forinttal károsították meg a közös gazdaságot Az elmúlt évben hasonló törvénysértést már elkövetett a termelőszövetkezet elnöke, amelynek rendezése még a mai napig sem történt meg. A vizsgálat alaposságára jellemző, hogy kiderítette: Barna Ferenc, a BOV nagyenyimi telepén 1660 tojóbarmfit vásárolt meg selejtáron, a termelőszövetkezet nevében 61940 forint értékben. Az állatokat anélkül, hogy azok a termelőszövetkezet nyilvántartásában szerepeltek volna, eladta a BOV vezető állású dolgozóinak 72 ezer 360 forintért, szintén a termelőszövetkezet nevében. A közös gazdaság pénztárába csak 63 540 forint került bevételezésre, a további 8820 forintot a vizsgálat megkezdése után fizette be Barna Ferenc. A BOV-ot lényegében ezzel az ügylettel 28 ezer forinttal károsították meg, s Barna Ferenc a már említett jogtalan haszonért saját részére vásárolt baromfi alapanyagot, takarmánytápot. A vizsgálat főbb megállapításaiból nyilvánvalóan azt a következtetést kellett levonni, hogy a termelőszövetkezet további irányítására a felfüggesztett vezetőség alkalmatlan. Az egyhónapos határidő lejárta után tehát összehívták a termelőszövetkezet közgyűlését: döntsön a további teendőkről. Gémes Gábor Következik; A közgyűlés határozata. .,40 ezer voltos“ cipó Az életveszélyes áramütés ellen védő gumilábbelit kísérletezett ki a Duna- földvári Gumiipari Ktsz a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetével együtt. A cipő 40 000 voltos áramütéssel szemben is biztonságot nyújt. A dunaföldvári szövetkezet új típusú kohászbakancsot is készített Az olajálló, csúszásgátló és hőálló, magasszárú gumicipő kitűnően bevált a gyakorlatban. Jövőre 20 000—35 000 párat gyártanak belőle. 1 I PflRTtRIEKEZLEíEK VIíMBOl] Magasabb színvonalú növénytermesztés FERENCZ MENYHÉRT, a miskei Egyetértés Termelőszövetkezet traktorosának felszólalása a kalocsai járási pártértekezleten. P ártunk IX. kongresz- szusa óta eltelt négy évben tovább erősödött a termelőszövetkezeti mozgalom, a mezőgazdaságban, elsősorban a növénytermesztésben jó eredményeket értek el. Erről számolhatok be én is Miske vonatkozásában. Az elmúlt esztendőkben sikerült odáig jutnunk, hogy ellátjuk saját magunkat gabonával, s tavaly 17 mázsás átlagtermést takarítottunk be. Az idei ros6z esztendő ellenére az átlagtermés 13,5 mázsa volt. A nagyobb terméshozamokat úgy sikerült elérni, hogy termelőszövetkeze tünkben növekedett a műtrágyafelhasználás, s áttértünk az öntözéses gazdálkodásra. Az eredmények mellett azonban szólnom kell azokról a gondokról, amelyek egyre sürgetőbben jelentkeznek. Termelőszövetkezetünk gépparkja legnagyobb részben elöregedett, ám az új gépek beszerzése rendkívül nehéz, vagy egyáltalán lehetetlen. Előfordul, hogy sikerül munkagépet vásárolnunk, s ha véletlenül ennek egy alkatrésze elromlik, a gép már használhatatlanná válik, mert képtelenek vagyunk néha a filléres alkatrészeket js beszerezni. Hiába van közös gazdaságunknak pénze, csak olyan gépet vehet, amilyent kap, s így nem áll módunkban egységes gépparkot kialakítani. G épek nélkül pedig — ezt ma már minden parasztember tudja — nem lehet nagyüzemi mezőgazdaságban a növény- termesztés hozamait fokozni olyan mértékben, ahogy azt az élet megköveteli. Hallottunk arról, hogy a magyar traktorgyár nem versenyképes. Mj a Dutra traktorra akartunk építeni, hogy köny- nyebb legyen az alkatrész beszerzése. Igen ám, de a Dutra traktorhoz csak szántóekét lehet kapni, ekevasat viszont már nehezen, márpedig ilyenekből sok kell a munkához. Javaslom, hogy a mezőgazdaságnak ezt a nem is kis gondját mihamarabb rendezzék. Közös gazdaságunkban megtárgyaltuk a X. párt- kongresszus irányelveit, amely szerint a következő években az a feladat, hogy a hústermelést iparszerű- vé tegyük. Ennek érdekében termelőszövetkezetünk szarvasmarha-állományát fokozatosan tbc-mentesre cserélte ki, megí. ,'emtet- tük annak a feltételét, hogy gümőkórmentes tejet, és elegendő húst adjunk a kereskedelem számára. A szomszédos termelőszövetkezetekkel együttműködve sertéskombinátot építünk, ahol rövidesen 15 ezer hízott sertést tudunk előállítani. Hogy mekkora ez a sertésmennyiség, arra csak egyetlen adattal szeretnék utalni: a korábbi években a járásban az állami felvásárlás sem haladta meg a 15 ezer sertést. B ízom abban, hogy a pártértekezíeten felvetett gondok hamarosan megoldódnak valamennyiünk javára. Biztató kilátások a sertéstenyésztésben Tanácskozás Mélyhűtőn A következő években a megyében az országosnál gyorsabb ütemű fejlesztés várható a sertéstenyésztésben. A negyedik ötéves terv időszakában számos új szakosított telep épül, j több már üzemel is. Vár- ; ható tehát, hogy néhány 1 esztendő múlva jelentősen megjavul a húsellátás. A sertéstenyésztés jelenlegi helyzetéről és a soron levő feladatokról tanácskoztak pénteken Mély- kúton a megye mezőgazda- sági termelőszövetkezeteinek vezető szakemberei, állattenyésztői. Dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője ismertetve az állomány alakulását, elmondotta, hogy a megye állami gazdaságaiban 1966-tól 1969-ig csaknem ezerrel csökkent a kocalétszám. Az idei tavaszi összeíráskor viszont minden eddiginél magasabb állományt vettek számba. A termelőszövetkezetekben a kocalétszám még nem érte el az 1966. évi csúcsot. Jelentősebb emelkedésre akkor lehet számítani, ha átadásra kerülnek a most épülő szakosított telepek. Növekedett a háztáji és a kisegítő gazdaságok sertésállománya is: a tavaszi j összeírás szerint megköze- | lítette a 33 700 darabot. Ez még az 1968. évi legmagasabb létszámot is meghaladja. Az idei fagykárok miatt egyes gazdaságokban gondok jelentkezhetnek a takarmányellátásban. Ezért a megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalattal közösen áttekintik a jelenlegi és várható' kész'eteket. Gond van a háztáji és kisegítő gazdaságok tápta- karmány-ellátásával is, mivel a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat nem tudja kielégíteni az igényeket. Lehetőséget kell tehát keresni a táptakarmánykeverők termelésének növelésére. A tanácskozáson dr. Magas László, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetőhelyettese előadást tartott az iparszerű nagyüzemi sertéstenyésztés lehetőségeiről. Ezenkívül több szakmai ismertető hangzott el, melynek során a helyi termelőszövetkezetek vezetői is beszámoltak tapasztalataikról. Mély kúton már üzemel a megye legnagyobb, korszerű sertéstelepe az Üj Élet Termelőszövetkezetben. Sajnos, a belső berendezések egy a/észe nem működik megfelelően. A gyártásukkal megbízott ipari üzemek számos hibát követtek el. Elkészült a Béke Termelőszövetkezet új telepe is, amelyet a tanácskozás résztvevői megtekintettek. Rendelet a lakásfelmérésről Az új lakbérrendszer bevezetésének előkészítéseként pénteken megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete a bérbeadás útján hasznosított lakások felméréséről. Az állami és a vegyes tulajdonban álló mintegy egymillió bérlakást mérik fel és összeírják a bérlők egyes adatait 1971. március 31-ig. Ebből 800 000 tanácsi lakás, a fennmaradó 200 000 lakást pedig állami vállalatok és különböző társadalmi szervezetek kezelik. A rendelkezés előírja, hogy a felmérésről a lakás kezelője köteles gondoskodni. a bérlővel legalább három nappal előbb kell közölni a felmérés időpontját a lakónak pedig elő kell segítenie a felmérést. A felmérést minden esetben a bérlő vagy meghatalmazottjának jelenlétében kell elvégezni. Az adatfelvételi lap 20 kérdése vonatkozik a lakás méreteire. Ezekből az adatokból állapítják meg. milyen komfortkategóriába esik a lakás. A kategóriákról részletes intézkedés csak később, a lakásrendelet végrehajtási utasításában jelenik meg. A feljegyzett méretek azonban lehetővé teszik, hogy a későbbi intézkedés alapján is pontosan meghatározzák azt a kategóriát, amelyhez a lakás tartozik. Amennyiben a felméréskor a bérlő nem ért egyet a kérdőíven feljegyzett megállapításokkal, akkor e lap megfelelő helyén írásbeli észrevételeket tehet. Egyébként is aláírásával köteles igazolni, hogy jelenlétében végezték el a felmérést. Bérlőtársak esetében az egyik bérlőtárs aláírása is elegendő. A felméréshez szükséges adatfelvételi lapokat november 1-től szerezhetik be a tanácsi házkezelési szervek a Fővárosi I. kerületi Ingatlankezelő Vállalattól. A nem tanácsi kezelőszervek és más bérbeadók pedig 1971. január 15-e után kaphatják meg ezeket a lapokat a lakások helye szerint illetékes tanácsi házkezelési szervektől. (MTI*
