Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-23 / 249. szám
1970. október 23, péntek 3. oldal járdaépítési mozgalom a rádiósvetélkedőre A Tiszán innen, Dunán j téshez a gazdasági szervek túl vetélkedő október 30-i, I és a lakosság nagyfokú péntek esti iel nyolckor közreműködését is vegyék kezdődő rádióadásán megyénk képviseletében ismét Szilágyi János hangja üdvözli majd a hallgatóságot. Kiskunfélegyházi riportertársa, Radnóti László lesz, míg a két URH-gépkocsiigénybe, hiszen az eredmény csak közös összefogásból születhet. Az összesítés elkészítéséhez szükséges, hogy a helyi tanácsok a megyei tanács építési osztályának jeban Gulyas Gyula es Ka- lentsék, mennyi járdát pusi Rózsa állítja felada- j szándékoznak megépíteni az tok elé a közreműködőket. | akció során, valamint kö- Az eddigi versenyekhez j zöljék majd az akció ered- hasonlóan ez alkalommal . ményét is. A munkát a rá- ismételten hasznos társa- dió és az ellenmegye képit PáRIÉRíEKrZLETEK VITÁJÁBÓL 175 éves a bajai kórház Csütörtökön délelőtt Bajára érkezett Ortutay Gyula, a város országgyűlési képviselője. A vendéget Popp György, a városi párt- bizottság titkára és Farkas László, a városi tanács vb- dr APRÓ JÁNOS, a soltvadkerti szakszövetke- elnöke fogadta. Délután a zet jogtanácsosának felszólalása a kiskőrösi járási városi tanácsnál tájékozta- 1 pártértekezleten. tót adott a vb-tagoknak az A szakszövetkezetek járásunk mezőgazdaságának az elmúlt tíz év alatt szilárd alapjaivá válSzorgalmaznunk kell az ésszerű társulásokat dalmi összefogásról kell majd számot adnunk. A középdöntőbe jutott négy megye mindegyikének járdaépítési akciót kell szerveznie. Tehát a feladat: Bács-Iíiskun megye minden városa, községe gyorsítsa meg a járdák építését. A jutalompontokat a zsűri aszerint adja majd, hogy összességében hány méter szilárd burkolatú járdát építettek meg az addig tervezetten felül. Az akció szervezői a köz- aégi tanácsok. A járdaépíviselői ellenőrzik október 30-án, és csak az újonnan készült, minimálisan 1,30 méter széles, szilárd burkolatú járdát minősítik. országgyűlés munkájáról, valamint az új választójogi törvényről. Ortutay Gyula részt vesz a bajai közkórház fennál- tak. Fejlődésükre kezdet- lásának 175. évfordulója ben különféle szélsőséges alkalmából rendezendő ■ vélemények is hatással vol- nagyszabású ünnepségsoro- ' tak, de meg kell állapítazaton: ma délelőtt megnyitja a bajai múzeumban rendezett — a kórház múltját, fejlődését bemutató — kiállítást. II iíiiszlerlanícs ülése A pénzügyminiszter előterjesztése alapján a Minisztertanács csütörtöki ülésén újból szabályozta a gépjárművek kötelező feFÉLMILLIÓ DIAKÉP A TÁROLÓBAN j±z NSZK komputer-ipara érdekes újdonsággal gazdago- ttott: egy képbankkal, amely két másodperc alatt félmillió diafelvételből kiválasztja a kívánt képet és azt rögtön le is vetíti. A diaképek 2 ezer fóliába vannak beskatulyázva és tárolásukra rendkívül kis hely elegendő. Ezzel a káptároló rendszerrel egy 50 ezer kötetes, mikrofilmre felvett könyvtárat kényelmesen el lehet helyezni egy íróasztal fiókban. Hitel 15 ezer lakás építéséhez Ülésezett a takarékossági albizottság Legutóbbi ülését Kunfe- 44 millió forinttal nőtt a hértón tartotta a megyei betétállomány, tanács takarékossági albi- | Az ülés második napi- zottsága. Az ülésen jelen | rendi pontjaként Lukácsi volt többek között dr. Hódi István, a Szegedi Posta Igazgatóság helyettes vezetője, Deák István, az OTP megyei igazgatója is. A résztvevők először azt az «kiadást hallgatták meg, TÄielyet Sallai István, a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkára tartott a takarékszövetkezeti mozgalom helyzetéről. Sallai István elmondta, hogy jelenleg mintegy 50 László, a megyei postahivatal vezetője a postahivatalok takarékszolgálati tevékenységét ismertette. Felszólalt az ülésen Deák István is, aki elmondta: Bács-Kiskunban mindösz- sze 64 millió forint, hiányzik ahhoz, hogy a megye elsőnek az országban elérje a kétmilliárdos betét- állományt. Beszélt arról is, hogy amíg a harmadik lelősségbiztosításának rendjét. A személygépkocsik és motorkerékpárok biztosítási díja változatlan marad, a tehergépkocsik és az autóbuszok biztosítási díja azonban emelkedik. Az új szabályozás szerint a biztosítás a jövőben valamennyi bel- és külföldi, valamint a külföldre távozó gépjárművekre, továbbá a gépjárműversenyeken részt vevő gépkocsikra is kiterjed. A pénzügyminiszter előterjesztésére a kormány jóváhagyta a Mongol Népköztársasággal kötött vámszabályozási megállapodást, valamint az Osztrák Köztársasággal létrehozott útlevél- és vámkezelési egyezményt. A Magyar Rádió és Televízió elnöke javaslatot tett a televízió második programjának és a rendszeres színes műsoradásnak a bevezetésére. Ennek alapján a kormány határozatot hozott, hogy 1972-ben kezdjék sugározni a televízió második programját, majd ennek keretében 1973-ban a rendszeres színes műsort. A második programot először az ország területének 40 százalékán, majd évről évre egyre szélesebb körben lehet venni. A kormány intézkedett a fejlesztési program előfeltételeinek és költségeinek biztosításáról is. A Minisztertanács az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Elnökségének és, testületének tagjait felmentette, egyidejűleg kinevezte az OMFB új tagjait. Az OMFB elnöke felhatalmazást kapott arra, hogy a jövőben az esetenkénti felmentéseket és kinevezéseket saját hatáskörében intézze. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) nunk, hogy sem a létüket abszolutizálok, sem a szakszövetkezeti formával szembehelyezkedést tanúsítók érvelését nem igazolta az élet. Az utóbbi időszak helyesen mérlegelt ítéletalkotása kedvezett a szak- szövetkezetek fejlődésének. A szakszövetkezeti fejlődés első szakaszát a dinamikus növekedés, a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítések és az alapvető gépesítés jellemezte. A bor értékesítése a gondoktól mentes volt és a gazdálkodást sem kísérték termelési, feldolgozási nehézségek, problémák. A második szakasz, mely hozzávetőlegesen 1966-tól az új gazdaságirányítási rendszer bevezetéséig tartott, már meglehetősen sok gondot hozott a felszínre. Előtérbe kerültek a nagyüzemi ültetvények termésének értékesítési problémái, valamint a járulékos beruházások. A jelenleg is tartó, harmadik fejlődési fokozat a E kapcsolódó és a járulékos beruházások fellendülésének folyamatát mutatja és meg kell állapítanunk, hogy az előrehaladás ellentmondásai e periódusban jelentkeznek a legélesebben. zek az ellentmondások leginkább községenként vagy kisebb tájegységenként vetődnek fel. Általánosságban elmondható, hogy az önállósággal párhuzamosan a beruházások, az anyagi erők szét- forgácsolódása, a szövetkezetek közötti konkurrencia hatása egyre nagyobb mértékben érezhető, ahelyett, hogy a különféle kooperációk, társulások, az anyagi erőket célszerűen egyesítő gazdasági egységek alakulnának ki. E folyamatban különösen a vezetési szemlélet elmaradottsága figyelhető meg: a presztízsféltés, az egymás „kártyáiba” való belelátás félelme igen sok helyen tapasztalható. Pedig napjaink gazdasági élete egyre bonyolultabbá válik, ezért növekszik az együttműködés jelentősége is. Változnak a bor- és gyümölcs felváken. A tagság öregedésével együtt növekszenek a szociális problémák. A gazdaságirányítás reformja lehetőséget kínál a nagykereskedelmi vállalatok monopolhelyzetének megszűntetésére a reálisan megtervezett társulások útján. Ha a három soltvadkerti szakszövetkezet ösz- szefogva a VOSZK-kal kooperálna, altkor bizonyára előnyösebb helyzetbe kerülne az értékesítésnél. Az elkövetkező időszakra tehát nagyobb körültekintéssel, korszerűbb termelési és értékesítési politikával kell felkészülni. Szorgalmazni kell a különféle ésszerű társulások létrejöttét. Fejlesztenünk kell a segéd- és melléküzemágak tevékenységét is, de csak a józan értelem határain belül. Fokoznunk kell a tagsági szolgáltatások mennyiségét és minőségét a tagság a szövetkezethez való szorosabb kapcsolása és érdekeltté tétele érdekében. V égezetül, de nem utolsósorban, kiemelt fontosságú feladatként kell munkálkodnunk a szakszövetkezetek párt- szervezeti életének javításáért. A tervszerű pártépí- tés, káderutánpótlás és a jelenlegi munkamódszerek sárlási árak. A kiörege- I korszerűsítése olyan kövedéit géppark felújítása, cseréje égetően szükséges, ezzel szemben az állami támogatások mértéke csöktelmény, mely szoros ösz- szefüggésben áll az egész szakszövetkezeti mozgalom jövőjével. Gyomnövények, gyomirtás Nagyszabású kísérletek Vácráióton Jelentős állomásához érkezett a hazai szántóföldi gyomnövényzet-kutatás: az ország 200 községének határában, a kijelölt területen aratás előtt, majd augusztusban a tarlón, illetve a még lábon álló kukoricásban feljegyezték az előforduló gyomfajokat, azok elterjedtségét, fejlettségi állapotát. A hatalmas mennyiségű adat feldolgozása és értékelése most kezdődött meg Vácrátóton, a Magyar Tudományos Akadémia botanikai kutató intézetében. Az országos adatfelvételezés irányítója dr. Újvárosi Miklós, a vácrátóti botanikus kert vezetője, aki 25 éve foglalkozik a szántóföldi gyomnövények kutatásával. Az országos adatgyűjtés céljairól a következő tájékoztatást adta: — Negyedszázaddal ezelőtt kezdtem meg a munkát. Az érdekelt, hogy miVj mező'aazdasáoi múzeum Múzeumot rendez be Keszthelyen a helyi Agrár- tudományi Egyetem és a Mezőgazdasági Múzeum a világ első rendszeres mezőgazdasági főiskolája, a Festetics György alapította hajdani Georgikon épüötéves tervben 9 ezer ma- leiében. Eredeti dokumenezer tagja van a megye 54 : gánerős lakóházépítéshez j tximok szerint restaurál- takarékszövetkezetének. s ^nyújtott hitelt az OTP, a|.iák az épületeket és az a betétállomány megköze- j negyedik ötéves terv fo- j ősi környezetben mutatják líti a 130 millió forintot. | lvamán ez a szám 15 ezer- Az 1970-es év elmúlt ki- | re emelkedhet. lene hónapjában mintegy. í G. S. be a XVIII—XIX. századi gazdálkodás emlékeit. A múzeumán „élő” anyag is lesz: bemutatják az akkoriban tenyésztett állatfajtákat és „visszavarázsolják” a major kertjébe a Georgikon tangazdaságának kísérleti parcelláit. A múzeum anyagának előkészítése már megkezdődött. Az érdekes mező- gazdasági múzeum egy részét 1972-ben, a Georgikon alapításának 175. évfordulóién átadják rendeltetésének. lyen összefüggések és különbségek vannak a gyomok között vidékenként és talajodként. 1947-ben az ország 13 községének határában elvégeztem az első részletes adatfelvételezést. Munkám értékelése megdöbbentő eredményt tárt fel; a szántóföldi bevetett területnek több mint egyharmadát a gyomok foglalták el, ami az akkori gyenge termés- eredmények mellett is mintegy hatszáz millió forint értékű gabonatermés kiesését jelentette. Az ösz- szes szántóföldi kultimák- ban pedig másfél milliárd forint értékű kárt okoztak a gyomnövények. — A következő hat évben már az ország 80 táján végeztünk adatgyűjtést. Ekkor több mint 400 gyomnövényfajt kutattunk fel, megállapítottuk ökológiájukat és biológiájukat, majd kidolgoztuk a biológiai-agrotechnikai gyomirtás módszerét is. A mezőgazdaság fejlődése — a nagyüzemek kialakulása, a gyomirtószerek nagyobb mértékű használata — jelentős változásokat okozott a gyomnövényzetben. Ezt regisztráltuk az 1964-ben végzett vizsgálatok alkalmából. A gyomok összes érdekében a megyei növényvédő állomások „gyomnövényes” szakembert kapnak. Az agrármérnökök átképzése Vácrátóton történt. — A több százezer adat értékelésével célunk többek között az, hogy országosan, talajtípusonként és tájanként megállapítsuk, mely gyomfajok ellen kell elsősorban védekezni. Továbbá . tudományos alapot kívánunk szolgáltatni az egyes gyomfajok elleni biológiai-agrotechnikai és vegyszeres védekezéshez, valamint a különböző területeken legeredményesebben alkalmazható vegyszer-kombinációkhoz. Tervbe vettük, hogy kísérleteket kezdünk a gyomnövények biológiájának megismerésére. Mindezek mellett egy sor egyéb fontos munkát is folytatunk. Tudjuk például, hogy a gyomirtó vegyszerek többsége csak a gyomnövények fiatal, egy-két leveles, úgynevezett csíraál! apotában használható a legeredményesebben. Ezért elkészítjük a gyomnövények csírahatározóját. Addig ís, amíg ez a könyv megjelenik, a MÉM növényvédelmi szolgálata kiadta az általam mennyisége körülbelül egv- 1 összeállított ábragyűjteharmadával csökkent, számos ía.i csaknem eltűnt a földekről, ugyanakkor voltak olyanok, amelyeknek mennyisége megnégyszereződött. E kutatások eredményei alapján határozták el az illetékesek, hogy a _ védekezés sikere ményt 358 gyomnövényfaj csíranövényrajzával. Ugyancsak a szakembereket segíti majd a „Gyomnövények, gyomirtás” című könyvem új, bővített kiadása — fejezte be tájékoztatóját dr. Újvárosi Miklós:
