Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-23 / 249. szám
4. oldal 1970. október 23, péntek Bács-Kiskun a statisztika tükrében III. 9 megye mezőgazdaságának 23 éve A felszabadulás óta eltelt 25 év a megye mező- gazdaságában is jelentős változásokat hozott. 1960- tól a szocialista nagyüzemek létrejötte, továbbá azok megszilárdulása, megerősödése a szocialista mezőgazdaság megteremtését jelentette. A megye termőterülete az 1969. május 31-i adatok alapján több mint 1348 ezer katasztrális hold volt. A föld minősége kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Egy kát. hold mezőgazdasági terület átlagos minősége 10,1 aranykorona, az országos 11,3 aranykoronával szemben. 1969-ben a földterület 29 százaléka az állami szektorhoz tartozott, míg 1956- ban csak 22 százalék. A szövetkezeti szektor részesedése 11 százalékról 67- re nőtt, míg az egyéni és kisegítő gazdaságoké 67- ről 4 százalékra csökkent. A földterület művelési ágak szerinti összetétele is megváltozott. Az 1950—59- évek átlagában még 55 százalék volt szántó, az 1960—69. évek átlagában már csak 51 százalék. Igen intenzíven nőtt a megye szőlőterülete, amely mesz- sze megelőzve minden más megyét, az országosnak 27—28 százalékát adja. 1960—61-től kezdve 1968— 69-ig a megyében telepített 36 ezer kát. hold szőfit számláltak össze, addig 1970-ben 2,7 milliót tartottak a megye gazdaságai. A megyében az állam által vásárolt mezőgazdasági termékek volumene 1969-ben 1957-hez képest 2,8-szeresére növekedett. A FŐBB NÖVÉNYEK TERMÉSÁTLAGAI AZ 1931—40 AZ 1966—69 KÖZÖTTI ÉVEK ATLAGABAN lőből az állami gazdaságok 13 ezer, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek pedig 17 ezer kát. holddal részesedtek. Tsrmelésszeikezef, termelési színvonal A mezőgazdaság termelése az elmúlt 25 év alatt országosan valamivel több mint másfélszeresére emelkedett. 1967-ben egy kát. hold mezőgazdasági területre 5821 forint halmozott bruttó termelési érték jutott, közel annyi, mint országosan. A termelésszerkezetben a növény- termelésé a vezető szerep. A megye bruttó termelési értékéből a növénytermelési főágazat 66, az állattenyésztési pedig 34 százalékkal részesült. Országosan ugyanez az arány 58, illetve 42 százalékot tett ki. A halmozott bruttó termelési érték alapján első helyet elfoglaló termékcsoport a Bácskában és a Dunamellóken a szemestakarmány, a Homokhátságon pedig a szőlő. A máso-« dik helyet mindhárom termelési körzetben a sertés foglalja el. A szőlő megyei halmozott bruttó termelési értékének a kiskőrösi és kecskeméti járás mintegy 55, a gyümölcsnek pedig 40 százalékát adja. A megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben az egy kát. hold termőterületre jutó halmozott termelési érték 1964-től 1969- ig 74 százalékkal növekedett. 1968-ban ez a mutató 3 százalékkal meghaladta az országos átlagot Javuló terméshozamok Az elmúlt évtizedek alatt a növényi kultúrák vetésterületi arányaiban is jelentős változások történtek. A háború előtti és a felszabadulást követő első években a mezőgazdasági termelést a külterj esség jellemezte, mert zömmel kenyérgabonát és kukoricát termeltek. Az 1931—40 közötti években a megye szántóterületének 43 százalékán termeltek kenyér- gabonát, de az 1960-as években már csak 26—28 százalékán. Előtérbe kerültek viszont az ipari növények és a zöldségfélék. Az állatállomány növényife- hérje-szükségletének kielégítés«» érdekében igen kedvező a lucerna vetésterületi arányának növekedése is. Az utóbbi években a növénytermelésben — a nagyüzemi gazdaságok megszilárdulása és ezzel együtt a fejlettebb agrotechnikai módszerek alkalmazása következtében — kedvezőbbek a terméseredmények és csökkent a termés ingadozása. A termés növekedésének fő forrása az átlaghozamook növekedése volt. Míg a búza termésátlaga a megyében 1931— 40. évek átlagában 7,5 mázsa volt, 1966—69. években 15,6 mázsa. A kukorica átlagtermése 10,9-ről 17,6 mázsára, a burgonyáé 34,2-ről 55,1 mázsára növekedett. Az országoshoz hasonlóan az összes vásárláson belül a megyében is nőtt a vágóállatok és állati termékek részaránya. Az ország vásárlásának mennyiségéből a megye 1969-ben közel 10 százalékban részesedett, és ezzel a megyék az első helyre hex'. Jelentős a zöldség-, a gyümölcs- és a borvá- sárlás, ez utóbbi az országosnak 43 százalékát ké- p„.íe 1968-ban. A baromfivásárlásban a megye harmadik helyen áll, tehéntejvásárlásban pedig az első. (Következik: A mezőgazdaság; beruházások és a gépesítés.) Hogyan tovább Kiskunmajsán? A kiskunmajsai pártértekezleten sokoldalúan megvitatták a nagyközség helyzetét Az utóbbi években megsokszorozódtak az eredmények, de a tennivalók is, így a község kommunistáinak egyre bonyolultabb feladatokat kellett megoldaniuk. Erről beszélgettünk Varga Antallal, az újonnan megválasztott pártbizottság titkárával, aki aprólékosan ismeri a község gondjait. Nemcsak azért, i mert itt született, és a szeme előtt vált az egykori agrárproletár településből fejlődő, iparosodó nagyközség, hanem azért is, mert nagy része van a változásokban. Lassan már 20 esztendeje — 1951. január 1. óta — a község első számú vezetője és most ismét megválasztották a pártbizottság titkárává. Motiváló erő — Az általános helyzetet összegezve, néhány fontos dolgot meg kell említenem. A nemrég nagyközségi rangot elnyert Kiskun- majsa lélekszáma jelenleg 12 400. Nagyrészt a mező- gazdaságból származik a lakosság jövedelme, tagadhatatlan azonban az ipar fejlődése. Az előző községi pártértekezleten egyik fő feladatként jelöltük meg a foglalkoztatottság megoldását. Akkoriban ötszázan dolgoztak a község ipari üzemeiben. Most csaknem kétezren. Az életszínvonal fő motiváló ereje azonban továbbra is a község egy termelőszövetkezete és öt szakszövetkezete. A 24 ezer holdas határunkból 17 ezer hold van a szövetkezetek tagjainak birtokában. A Obrazcov új színháza Nagyon fontos az állattenyésztés Az állattenyésztés fontos helyet foglal el a megye mezőgazdasági termelésében, bár a 100 kát. hold mezőgazdasági területre jutó számosállat mutatója alapján 1969-ben a megyék között Bács-Kiskun — Heves megyével együtt -r- az utolsó előtti helyen állt. A számosállatlétszámon belül az évek során jelentős arányeltolódás figyelhető meg. Az állomány felét kitevő szarvasmarha 1958-tól szinte egyenletesen évenként átlagosan közel 2900 darabbal emelkedett, de a tehenek száma az elmúlt 20 év alatt évenként átlagosan csak 570 darabbal nőtt. A sertésállomány — jelentős ingadozások mellett — több mint 9609 darabbal gyarapodott évi átlagban. Kedvezőtlen viszont, hogy a kocaarány 1970-ben csak 10 százalék volt, pedig már 1935-ben is 12 százalékot ért el. Igen erőteljesen fejlőd'k’a baromfiállomány, míg 1954-ben 1,4 millió baromMOSZKVA (MTI) Szergej Obrazcov, a hazánkban is népszerű szovjet bábművész, a világ bábjátszásának egyik legnagyobb alakja bemutatta a Moszkvában akkreditált külföldi tudósítóknak a szovjet állami bábszínház új otthonát. A Szadovaján, a moszkvai „nagykörúton” emelkedő épületben, ahol a szakemberek az utolsó simításokat végzik, két színházterem is van: az egyik a kicsinyeké, a másik, az 500 személyes nagyterem, a serdülőké, és nem utolsósorban a felnőtteké. Itt — mint Obrazcov megjegyezte — akár a Romeo és Júliát is elő lehetne adni, mégpedig teljesen eredeti módon, szakítva a drámai színház hagyományaival. A köralakú terem faburkolatú falában ugyanis tizenhat helyen nyílhat „ablak”, de gombnyomásra az „ablakok” egyetlen nagy színpaddá is egyesülhetnek. Obrazcov az „ablaktechnika” alkalmazásával Shakespeare remekét a következőképpen képzeli el: az egyik „ablakban” Romeo és barátai gyülekeznek, a másik „nyílás” veronai utcaképet mutat, a harmadik és a negyedik színpadon a Capuletek palotájának eseményeit figyelhetjük. Szergej Obrazcov a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott színházának magyar gyártmányú akusztikai berendezéseiről. A mennyezetbe, falakba, sőt a nézőtér padozata alá rejtett hangszórók lehetővé teszik a hang „közelítését” és „elfuttaíását”. közös terület a szakszövetkezeteknél 5500 holdat tesz ki, négy évvel ezelőtt meg csak 2 ezer hold volt. A -.unsági Termelőszövetkezet területe nem számottevő, alig 500 hold. f Négy aranykoronás 1967 őszén a községi pártbizottság javaslatára kidolgozták a mezőgazdaság fejlesztésének feladatait. Egy szakemberekből álló csoport elemezte az eddig elért eredményeket, felkutatta a további előrehaladás lehetőségeit. Ennek alapján a Jonatán Szakszövetkezetben a szőlő- és a gyümölcstermesztést. a Kossuth és Petőfi Szakszövetkezetben az állattenyésztést, A Rákóczi és a Napsugár Szakszövetkezetben pedig mind a két üzemágat fejlesztik. A terv végrehajtása során meggyorsult a szakszövetkezetek fejlődése, amit bizonyítanak a számok is. A közös vagyon négy év alatt csaknem 20 millió forinttal emelkedett, a tiszta vagyon több mint kétszerese az 1966. évinek. — Egyik fő célkitűzésünknek tekintettük akkor is. most is a homokhasznosítást. A mi határunkban a kateszteri tiszta jövedelem négy aranykorona körül van, ami igen alacsony. Elsősorban a szőlő-, gyümölcstermesztés, az erdősítés jelenthet megoldást. A Petőfi Szakszövetkezet cellulóznyárt telepített több mint 300 holdon. A Jonatán Szakszövetkezet hozzákezdett a szőlőrekonstrukcióhoz, egy 15 ezer hektoliteres pince építéséhez és öntözéses kertészetet létesíkiegészítése, mely szerint jövő évtől kezdve a szakszövetkezeti tagok is kapnak nyugellátást. Ez azonban csak részben segít a helyzeten. Az idős tagok nem tudnak segíteni a munkában, saját tagsági területüket sem tudják megművelni. Emiatt több száz holddal emelkedik évente a parlagon hagyott terület. A közös megművelése is mind több gondot okoz. s ezen a helyzeten csak a gépesítés segíthet. A vitában sürgették: intézkedjenek az illetékesek, hogy a szakszövetkezetek is könnyebben juthassanak gépekhez, a közösen művelt területek pedig a termelőszövetkezeti földekhez hasonló elbírálás alá essenek. Helyesen igazítsuk kérdés községi Számos nyitott maradt tehát a pártértekezlet után. Remélhető, hogy az egységes szövetkezeti törvény ezeket is rendezi. — Mivel a foglalkoztatottságot nagyrészt megoldottuk, az iparban dolgozók létszámát nem növeljük. Legfeljebb időszaki munkát igénylő, élelmiszer- ipari előkészítő, melléktevékenységet szervezünk a szövetkezetekben. A párt- értekezleten hangsúlyozták, hogy a szövetkezeti gazdaságok nagy munkaerő- hiánnyal küzdenek a betakarítások idején. Tovább szorgalmazzuk a homok teljes hasznosítását célzó tervek megvalósítását, a takarmánytermesztés fejlesztését, az állatállomány növelését. A községi pártbizottságot felfrissítették, tizenhat új tett a homokon. Az állat- tagja van. A végrehajtó bi- állomány 50 százalékkal j zottság kü hnere bővült. nőtt az utóbbi években, több szakszövetkezet melléküzemágat létesített. Elöregedés A községi pártértekezleten — érthetően — legtöbb szó a szakszövetkezetek gondjairól esett. A tagság elöregedése nehezíti a Varga Antalt járási pártbizottsági tagnak is megválasztották és Kiskunmaj- sa, valamint a Kiskunhalasi járás kommunistáit küldöttként képviseli a megyei pártértekezleten. — Bízom benne, hogy a megye kommunistáinak jelentős összejövetelén számos kérdésre választ kagazdálkodást. A csaknem [ pok. A megyei pártértekez- 3200 szakszövetkezeti tag- ’let azt is elősegíti majd, nak pont a fele 60 éven j hogy feladatainkat helyesen felüli. Nagy megelégedést igazítsuk a megyei célkikeltett a nyugdíjtörvény ' tűzésekhez. K. S. 4 kredenc dörgi; „Ezért akar becsüs ezt sem tem!” Éles szambakétszázat? ... He, akarja észrevenni: lépésnél belerúg he, he! Ez a fiók- „Százat... Talán!” kredencem oldalába gomb olyan kopott, — dörgi és cibálja és az összedől. „Hi, „Itt az ideje, hogy hogy újat kell he- kredencem fiókját, hi, hi, ha, ha, ha... megunt, régi búto- lyette tenni. Ezért s az nem bírja to- Harmincat, vagy rát eladja...” — kétszázat? He, he, vább, kiesik az ol- vidd a Tükerhez!” olvasom az újság- he! __Százötven___ dala. Hátamban tőr- Üvölti és vadul tánb an, és ki mer el- Esetleg, de ne döfést érzek. A be- coltat tovább. lenállni e szigorú felszólításnak? Nézem a bútorai- túlfizetem, mat és lelki szemondja meg senki- csüs mit sem tőrének. mert így is dik vele. „Ezért Aztán megjelenik az üzletben a te- százat? He, he, he, hertaxi sofőrje, aki S én előbuggyan- hi, hi, hi! És jó- szállította régi bú- meim a becsüsön ni akaró könnyeim- kedvében táncra- tordarabomat. Fé- csüngenek, aki ke- mel viaskodom. De perdül, s engem is s^t vesz ej^ se_ mény jelzőket pat- a becsüs mindezt forgat. Nekem nincs lyempapírt csavar togva fitymálja öreg nem veszi észre, hozzá kedvem, de és fújja, mint a kredencemet. Azt vagy nem akarja eszembe jut, hogy szájharmonikád. A mondja kacarászva, észrevenni, mert nem szabad ellen- snejderfánit játsza, hogy „nem valami szívtelenül rángatja keznem és járom jó állapotban van kredencem ajtaját, vele a kredenctáns engem forgat a becsüs. Végre öszez a kredenc, he, A zsanér fel- cot, tort ülve saját szeesek. Felmosnak he... Ide nézzen mondja a szolgála- bútordarabom je- „Szövői...” _ l ett. Felnőtt ember mondja a becsüs, ' - - a Jniníjen részvét nél— s hajtűt dug egy tot és leesik az ajtó. vékonyka lyukba, „He, he, he, ha, létemre ugrálok aztán nyársra szúr- ha. ha! — így a be- becsüs kartárssal, km va kövér szút emel csüs. — Ezért száz- mert hátha... Hátki. Látja mi ez? ötvenet?!” He, he. he ...” S én ott állok összetörtén, megsemmisül ve, mert ha a jókedv meg- Erőt gyűjtök, az- Ostorként csattog szólaltatja benne az ión megszólalok, érzem, érzést. De ő ismét mert a tehertaxit ki most letaglóz. Ezt mond- ^eZí fizetni: ja: „Ezért százat! „Hol az a húa szava, s keblemben valóban pattan meg egy fi- szú volt a kreden- nőm húr. Végper- Hi, hi, hi, he, he. he! szas!” cemben és a becsüs ceímet élem. De a Otvennel is túlfiz&i —gy
